5 nyomós érv arra, miért ne akard elkapni az omikront, hogy „túl legyél rajta”
„Ne játssz az anyatermészettel” – hangsúlyozta a CNN által megkérdezett egyik orvos, aki elmagyarázta, miért rossz ötlet az omikron szándékos elkapása.
A CNN által megkérdezett orvosok szerint egyre több olyan ember van, aki szándékosan el akarja kapni a koronavírus mára a legtöbb helyen domináns, omikron variánsát, hogy gyorsan átessenek a fertőzésen és védettek legyenek. Dr. Paul Offit, a Philadelphiai Gyermekkórház virológusa és Dr. Robert Murphy, a Northwestern Egyetem egészségügyi kutatóintézetének vezetője felsorolt öt okot, amiért ez meglehetősen rossz ötlet.
1. Az omikron nem csak egy makacs megfázás.
Murphy szerint az omikronos megfertőződések esetén gyakran számolnak be a betegek lázról, testfájdalmakról, duzzadt nyirokcsomókról, torokfájásról és egyéb, kellemetlen tünetekről, amik napokra le tudnak dönteni a lábunkról.
"Az emberek úgy beszélnek az omikronról, mintha az egy makacs megfázás lenne. Ez nem egy makacs megfázás" - mondta Murphy. "Ez egy életveszélyes fertőzés."
Az eddigi ismereteink alapján az omikron valóban enyhébb tüneteket okoz, mint a delta változat, "kisebb valószínűséggel kerülnek kórházba, intenzív osztályra, lélegeztetőgépre, és kisebb valószínűséggel halnak meg a betegek- és ez minden korcsoportra igaz", tette hozzá Offit. "De ez nem jelenti azt, hogy nem lehet súlyos betegség".
2. Hosszú Covid is lehet a fertőzésből.
A szaglás- és ízérzékelés elvesztése gyakori tünet az enyhe megbetegedések esetén. A kutatási eredmények szerint az emberek mintegy 80%-a egy hónapon belül újra érez szagokat és ízeket, vannak azonban, akik még hat vagy annál is több hónap elteltével sem érzik a szagokat és ízeket. Néhányan pedig talán soha nem nyerik vissza ezen képességüket.
Ez azonban csak néhány a hosszú lefolyású koronavírus-betegség lehetséges tüneteiből. Előfordulhat légszomj, krónikus fáradtság, láz, szédülés, hasmenés, intenzívebb szívdobogás, izom- és hasi fájdalom, hangulatváltozás és alvászavarok is.
3. Gyerekeket is megfertőzhetsz vele.
A koronavírusnak a gyermekek esetében eddig jellemzően enyhébb tünetei voltak, de az amerikai járványügyi hatóság (CDC) adatai szerint az omikron jóval hatékonyabb fertőzőképessége miatt rekordszámban kerültek kórházba 18 év alatti gyermekek az Egyesült Államokban.
"A legjobb módja annak, hogy a gyerekeket megvédjük, az, ha beoltjuk őket, amint jogosultak rá, és ha olyan családtagokkal vannak körülvéve, akik szintén be vannak oltva" - mondta Dr. Rochelle Walensky, a CDC igazgatója egy pénteki sajtótájékoztatón.
4. Megterheli az egészségügyi rendszert.
Azzal, hogy vannak, akik szándékosan elkapják a koronavírust, "hozzájárulnak ahhoz, hogy fennmaradjon a járványhelyzet és megterhelik az egészségügyi rendszert" - mondta Murphy.
"Az egészségügyi rendszert nem arra tervezték, hogy kizárólag a koronavírusban szenvedő emberekről gondoskodjon. Hanem arra, hogy ellássa a vakbélgyulladásos gyerekeket, a szívinfarktust kapókat, az autóbalesetet szenvedő embereket is" - mondta Dr. Ashish Jha, a Brown Egyetem dékánja a CNN-nek.
5. Ne játssz az anyatermészettel.
Valaha is jó ötlet volt szándékosan elkapni egy betegséget? Sokan emlékezhetnek arra, amikor a szülők "bárányhimlő partikat" rendeztek, hogy kisgyermekeik túlessenek a fertőzésen, mivel a felnőttkori bárányhimlős esetek súlyosabbak. "Na, az is rossz ötlet volt" - mondta Offit.
Példaként felhozta, hogy évekkel ezelőtt, egy védőoltásokról szóló oktatófilm operatőre elárulta neki, hogy a nővére egy ilyen, bárányhimlős találkozóra vitte a gyermekét, aki tragikus módon belehalt a fertőzésbe. "Ne játsszunk az anyatermészettel" - mondta. "Azóta próbál megölni minket, mióta kijöttünk az óceánból a szárazföldre".
A CNN által megkérdezett orvosok szerint egyre több olyan ember van, aki szándékosan el akarja kapni a koronavírus mára a legtöbb helyen domináns, omikron variánsát, hogy gyorsan átessenek a fertőzésen és védettek legyenek. Dr. Paul Offit, a Philadelphiai Gyermekkórház virológusa és Dr. Robert Murphy, a Northwestern Egyetem egészségügyi kutatóintézetének vezetője felsorolt öt okot, amiért ez meglehetősen rossz ötlet.
1. Az omikron nem csak egy makacs megfázás.
Murphy szerint az omikronos megfertőződések esetén gyakran számolnak be a betegek lázról, testfájdalmakról, duzzadt nyirokcsomókról, torokfájásról és egyéb, kellemetlen tünetekről, amik napokra le tudnak dönteni a lábunkról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Végleg leszámolhatnánk a méhnyakrákkal? Ezért küzd a ráktúlélő Tóth Icó
A Diagnózis egészésgpodcast új epizódjában Icó történetén keresztül ismerhetjük meg, hogy van megoldás az olyan súlyos bettegségre is, mint a méhnyakrák, a szakértő, dr. Tóth Richárd pedig mindent elmond a megelőzési lehetőségekről.
Voltál-e az elmúlt egy évben méhnyakrák-szűrésen? Ha férfi vagy, utánajártál-e valaha is, hogy hordozol-e HPV-vírust? Ha esetleg nemmel válaszolnál, akkor azért érdemes továbbolvasnod, sőt, megnézni a Diagnózis podcast legújabb epizódját, mert megtudhatod, hogy
miért érezheted magad nagyobb biztonságban, ha évről évre kizárhatod, hogy dolgod lenne a HPV-vel, vagy esetleg az annak következményeként kialakuló daganatfajtákkal.
Ha pedig azok közé tartozol, akik egészségtudatosak és rendszeresen eljárnak szűrővizsgálatokra, akkor is érdemes maradnod: megtudhatod, hogy mi jelenti a lebiztosabb védekezést a méhnyakrák ellen, ha valakinél mégis felüti fejét a betegség, hogyan küzdhető le, és mi minden segít ma már a tájékozódásban.
A podcast aktuális adásában megismerhetjük Tóth Icó történetét, akinél 15 évvel ezelőtt diagnosztizáltak méhnyakrákot. Második gyermekével volt várandós, amikor már tapasztalt furcsa tüneteket, de akkor még az orvosok megnyugtatták, hogy nincs oka aggodalomra. Miután megszületett kislánya, egy védőnő hívta fel arra a figyelmét, hogy a jelek, amiket észlel, akár méhnyakrák jelenlétére is utalhatnak, jobb, ha utánajár a dolognak.
Sajnos igaza lett a védőnőnek, Icónál valóban találtak rákos elváltozásokat. A diagnózis sokként érte:
„Nagyon sokáig nem fogtam fel igazán. Kialakult bennem egy halálfélelem, ami sokáig foglyul tartott. Az volt egyfolytában a fejemben, hogy mi lesz a két gyerekemmel nélkülem, hogyan fognak anya nélkül felnőni”
– meséli Icó.
Dr. Tóth Richárd, a Semmelweis Egyetem Nőgyógyászati klinikájának nőgyógyász orvosa és daganatsebésze, a beszélgetés másik résztvevője megerősítette, hogy a daganatos diagnózis a legtöbbször tényleg igazi sokként éri a betegeket, és jó, ha az elhangzottak 10%-ára emlékeznek közvetlenül az orvossal folytatott beszélgetés után.
„Ebben benne van a szorongás, a félelem, de az is, hogy mi orvosok elárasztjuk a pácienseket egy sor információval. Ez mindenképp bénító hatású. Nagy segítség, hogy ma már vannak olyan kiadványok, mint amilyeneket a Mályvavirág Alapítvány készít, és segítenek az érintettek tájékoztatásában” – emeli ki a szakértő.
„Nagyon fontos, hogy adjunk reményt a gyógyulásra. Nem olyan rossz már a helyzet egy daganatos diagnózis esetén, mint régebben volt. Van tennivaló, van küzdelem, de van kiút is”
– hangsúlyozza dr. Tóth Richárd.
Icó komplex kezelést kapott, műtétre, sugárterápiára és kemoterápiára is szüksége volt – de meggyógyult. Remélte, hogy az ő történetéből mások is erőt merítenek, ezért magánkiadásban megjelentette azokat az írásait, amelyeket a gyógyulási folyamata alatt alkotott. A könyvbemutatókon találkozott sok sorstárssal, ez pedig megerősítette benne, hogy van tennivaló az érintettekkel való kommunikációban, a felvilágosításban. Létrehozta a Mályvavirág Alapítványt, amelynek vezetőjeként sokat tesz a méhnyakrákban érintettékért, de azért is, hogy minél többen megtudhassák: a méhnyakrák gyógyítható, de el is kerülhető.
Dr. Tóth Richárd is ezt tartja a legfontosabbnak, hogy
nem nagyon ismerünk már olyan daganatos betegséget, amelyről pontosan tudhatjuk, hogyan akadályozhatjuk meg a kialakulását – a méhnyakrák pedig ilyen.
Mivel jellemzően a HPV vírus két fajtája, a 16-os és a 18-as a legnagyobb maliginitású típusok, ezek hordozzák a legnagyobb kockázatot, amit már azzal csökkenthetünk, ha utánajárunk, hogy vajon a mi szervezetünkben megtalálható-e ez a vírus. De van egy még biztosabb lépés: létezik már oltás a HPV vírus ellen. Ausztráliában az oltás segítségével érték el, hogy ma már alig van méhnyakrákos megbetegedés az országban.
Tudtad, hogy a szűrővizsgálataidat akár OTP Egészségkártyáddal is fizetheted?
Már csak ezért is megéri egészségpénztári tagnak lenni - de a tagság számos más előnnyel is jár. A hamarosan esedékes adóbevallásodnál kérheted, hogy az adó-visszatérésedet az egészségpénztári számlára utalják, így egy plusz fix összeget biztonságban tudhatsz, amit az egészséggel kapcsolatos kiadásokra költhetsz. Számládat ráadásul munkáltatói hozzájárulással vagy egyéni befizetéssel is gyarapíthatod – így tudatosan és rugalmasan gondoskodhatsz saját és családod egészségéről.
A számládon összegyűlt pénzt pedig elköltheted például:
És hogy miért nem csak a nők számára kulcskérdés a HPV vírus szűrése, megelőzése?
Mert a férfiak is lehetnek érintettek. Egyrészt hordozhatják a vírust, és szexuális érintkezéskor továbbadhatják partnerüknek. Másrészt a HPV nemcsak a méhnyakrák kialakulásával okolható: a férfiaknál okozhat daganatot az ivarszerveknél, vagy a fej-nyaki régiót érintő daganatos megbetegedéseket.
Nézd vagy hallgasd meg a teljes beszélgetést, hogy megtudd:
- Mi az orvos tanácsa, kinek, mikor, milyen szűrés ajánlott?
- Hogyan gondolkodik Icó a HPV oltásról és vajon ajánlotta-e a lányainak?
- Milyen korosztályt érint a méhnyakrák?
- Mit kell tudnunk a HPV vírusról?
- Mit csinálna Icó másként, ha visszamehetne az időben?
A podcastepizódot a gondoskodás szakértője, az OTP Egészségpénztár támogatta.
Voltál-e az elmúlt egy évben méhnyakrák-szűrésen? Ha férfi vagy, utánajártál-e valaha is, hogy hordozol-e HPV-vírust? Ha esetleg nemmel válaszolnál, akkor azért érdemes továbbolvasnod, sőt, megnézni a Diagnózis podcast legújabb epizódját, mert megtudhatod, hogy
miért érezheted magad nagyobb biztonságban, ha évről évre kizárhatod, hogy dolgod lenne a HPV-vel, vagy esetleg az annak következményeként kialakuló daganatfajtákkal.
Ha pedig azok közé tartozol, akik egészségtudatosak és rendszeresen eljárnak szűrővizsgálatokra, akkor is érdemes maradnod: megtudhatod, hogy mi jelenti a lebiztosabb védekezést a méhnyakrák ellen, ha valakinél mégis felüti fejét a betegség, hogyan küzdhető le, és mi minden segít ma már a tájékozódásban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hiába győztük le a vírust, a maradványai tovább rombolnak a szervezetünkben – derült ki egy friss kutatásból. A tudósok szerint a koronavírus halott, „zombi” fehérjedarabkái felelősek lehetnek a hosszú COVID kínzó tüneteiért, mivel célzottan vadásznak és pusztítják a legfontosabb immunsejtjeinket. Egy kaliforniai egyetem kutatócsoportja január végén tette közzé az eredményeit, amelyek
új magyarázatot adhatnak arra, miért szenvednek milliók még mindig agyködtől, fáradtságtól és légzési nehézségektől
- írta a LADbible.
A kutatók rájöttek, hogy a vírus tüskefehérjéjének lebomlása után visszamaradó darabkák képesek megtámadni és elnyomni bizonyos immunsejteket. Gerard Wong, a Kaliforniai Egyetem biomérnöke szerint a folyamat nem véletlenszerű. „Ezek a töredékek a sejtek membránjának egy meghatározott görbületét célozzák. Azok a sejtek, amelyek tüskések, csillag alakúak, vagy sok csáppal rendelkeznek, elsődlegesen nyomás alá kerülnek” – magyarázta a szakember.
Ez a mechanizmus folyamatos gyulladást és az immunrendszer kimerülését okozhatja,
ami megmagyarázza, miért lehetnek az immunszupprimált emberek még egészségesen is fogékonyabbak a maradványok támadására.
A tanulmány az Omikron variáns egyik rejtélyére is fényt derített. Bár ez a változat rendkívül fertőző volt, általában enyhébb lefolyású betegséget okozott. Yue Zhang, a kínai Westlake Egyetem biomérnöke szerint az Omikron sok rejtélyes viselkedést mutatott.
„Senki sem tudta igazán megmagyarázni, miért szaporodott olyan gyorsan, mint az eredeti törzs, de általában miért nem okozott olyan súlyos fertőzéseket”
– mondta. A kutatás most választ adott erre. „Azt találtuk, hogy az Omikron tüske darabjai sokkal kevésbé voltak képesek elpusztítani ezeket a fontos immunsejteket – ami arra utal, hogy a páciens immunrendszere nem merül ki annyira.”
A felfedezés megerősíti a megelőzés fontosságát, mivel a kevesebb fertőzés egyben kevesebb hosszú COVID esetet is jelent. Ravi Jhaveri, a chicagói Lurie Gyermekkórház gyermekgyógyásza szerint ez az egyik legerősebb érv a védőoltások mellett.
„Az egyik legerősebb érv, amit a betegeknek, családoknak és orvosoknak adok az oltással kapcsolatban: a több vakcina kevesebb fertőzéshez vezet, ami pedig kevesebb hosszú COVID-ot eredményez”
– hangsúlyozta az orvos. A kutatók hozzáteszik, a mostani laboratóriumi eredmények egy lehetséges mechanizmust vázolnak fel, és további vizsgálatok szükségesek annak teljes megértéséhez, hogy a vírusmaradványok pontosan hogyan járulnak hozzá a hosszú COVID tüneteihez a betegekben.
Hiába győztük le a vírust, a maradványai tovább rombolnak a szervezetünkben – derült ki egy friss kutatásból. A tudósok szerint a koronavírus halott, „zombi” fehérjedarabkái felelősek lehetnek a hosszú COVID kínzó tüneteiért, mivel célzottan vadásznak és pusztítják a legfontosabb immunsejtjeinket. Egy kaliforniai egyetem kutatócsoportja január végén tette közzé az eredményeit, amelyek
új magyarázatot adhatnak arra, miért szenvednek milliók még mindig agyködtől, fáradtságtól és légzési nehézségektől
- írta a LADbible.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magas vérnyomással sem tilos a kávét, de ezt hibát soha ne kövesd el
A kávéfogyasztás utáni fél órában a szisztolés vérnyomás 5-10 Hgmm-rel is megemelkedhet. Ha a napi adagot egyszerre visszük be, a hatás veszélyesen magasra kumulálódhat.
Sokáig tartotta magát a nézet, hogy a magas vérnyomással élőknek kerülniük kell a kávét.
De a mai irányelvek szerint a legtöbb hipertóniásnak nem kell száműznie a koffeines italt.
A hangsúly a mértéken és a megfelelő időzítésen van.
Erre az érdekes és sokak számára lényeges témára hívja fel a figyelmet a Webbeteg cikke.
A korábbi tiltás alapja az volt, hogy a koffein növeli a pulzusszámot és fokozza az erek összehúzódását, ezzel együtt az érfalakra nehezedő nyomást is.
Mára azonban kiderült, hogy
mindebből nem következik, hogy a kávé magasvérnyomás-betegséget okozna, vagy hogy a hipertóniások számára tiltott lenne a fogyasztása.
Mindenesetre a kávéval kapcsolatos új információkat támasztja alá egy nagyszabású kutatás is, amelyet 2014-ben publikáltak az American Journal of Clinical Nutrition című szaklapban. A vizsgálatban 172 567 önkéntes adatait elemezték 33 éven keresztül.
Az eredmények szerint a hipertónia kialakulásában nem volt jelentős különbség a rendszeres kávéfogyasztók és a kávét egyáltalán nem fogyasztók között.
Sőt, a legtöbbet kávézóknál némileg még kedvezőbbek is voltak az arányok.
A kávézást követően a szisztolés vérnyomás valóban megemelkedhet, akár 5-10 higanymilliméterrel is. A hatás a fogyasztás után nagyjából fél órával jelentkezik, és 2-4 órán át tart.
Egy adag koffein körülbelül 3 órán át befolyásolja a vérnyomást, ezért ajánlott a napi mennyiséget kisebb adagokra bontva, egy-egy csésze közt hosszabb szünetet tartva elfogyasztani.
Ha valaki
egyszerre vagy rövid időn belül iszik meg több kávét, a vérnyomásnövelő hatás már veszélyesen magas lehet.
A hipertóniások többségének napi legfeljebb 1-2 csésze kávé rendszeres fogyasztása még teljesen biztonságos, és a legtöbb vérnyomáscsökkentő gyógyszer mellett sem tiltott.
Az American Heart Association azt javasolja, hogy a vérnyomásmérés előtt legalább 30 percig kerüljük a koffeint, a dohányzást és a testmozgást, mert ezek átmenetileg megemelhetik az értékeket. Aki pedig kíváncsi a saját érzékenységére, megmérheti a vérnyomását egy csésze kávé előtt, majd 30–120 perccel utána; egy 5–10 higanymilliméteres emelkedés már érzékenységre utalhat. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal a legtöbb felnőtt számára napi 400 milligramm koffeint tekint általában biztonságosnak, de fontos figyelembe venni, hogy a koffeintartalom italonként és márkánként is jelentősen eltérhet.
Fordulat a hosszú élet kutatásában: a vegánoknak és a vegetáriánusoknak kisebb eséllyel adatik meg a 100. születésnap
Egy nagyszabású kutatás több mint 5200, 80 év feletti embert vizsgált. Az eredmények szerint a szigorú vegán étrend 29 százalékkal csökkentette a matuzsálemi kor elérésének esélyét.
Sokan a hosszú élet titkát a növényi étrendben keresik, egy friss kutatás azonban most épp az ellenkezőjére jutott a legidősebbek körében. Egy nagyszabú kínai vizsgálat szerint a 80 év feletti vegánoknak kisebb eséllyel adatott meg, hogy megéljék a 100 éves kort, mint a vegyes étrendet követő kortársaiknak – írja egy amerikai szaklap.
A vegetáriánus, vagy vegán étrendről általában ismert, hogy számos egészségügyi előnnyel jár, például csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Idős korban azonban a kép ennél árnyaltabb, mivel a szervezetnek kiemelten fontos a megfelelő fehérje- és tápanyagbevitel a fizikai leépülés és az alultápláltság elkerüléséhez.
A kutatók egy 1998-ban indult, nagyszabású kínai egészségfelmérés adatait elemezték.
A felmérésben több mint 5200, nyolcvan év feletti ember adatait vizsgálták, akiket aszerint csoportosítottak, hogy a követési időszak végére megérték-e a századik életévüket.
Ezt követően megvizsgálták, hogy az étkezési szokásaik – mindenevő, vegán, vagy a vegetáriánus étrend enyhébb formái – miként függtek össze a matuzsálemi kor elérésének esélyével.
Az adatokból kiderült, hogy a vegetáriánusoknak összességében 19 százalékkal kisebb esélyük volt a százéves kor elérésére, mint a mindenevőknek. A legszigorúbb, vegán étrendet követőknél ez a különbség még markánsabb, 29 százalékos volt. Ezzel szemben a halat, illetve a tejet és tojást is fogyasztó vegetáriánus alcsoportokban a kutatók nem találtak statisztikailag kimutatható eltérést.
A kutatók szerint az eredmények arra utalnak, hogy a legidősebb korosztály számára a kiegyensúlyozott, magas minőségű, növényi és állati eredetű élelmiszereket egyaránt tartalmazó étrend lehet a kulcsa a kivételes hosszú élettartamnak, különösen, ha valaki vékony testalkatú.
A felfedezés nem előzmény nélküli: ugyanennek a kínai adatbázisnak egy másik, friss elemzése a vegetáriánus étrendet a fizikai törékenység magasabb kockázatával hozta összefüggésbe. Egy harmadik, szintén a felmérésen alapuló tanulmány pedig azt találta, hogy a vegetáriánusoknál kisebb volt az esély az úgynevezett „egészséges öregedés” elérésére, bár a jobb minőségű étrend tompíthatta ezt a hatást.
Fontos hangsúlyozni, hogy a megfigyeléses vizsgálat összefüggéseket tárt fel, de ok-okozati kapcsolatot nem bizonyít. Az eredményeket torzíthatta, hogy az étrendre vonatkozó adatok önbevalláson alapultak, és más, nem vizsgált tényezők is befolyásolhatták a résztvevők élettartamát.
Sokan a hosszú élet titkát a növényi étrendben keresik, egy friss kutatás azonban most épp az ellenkezőjére jutott a legidősebbek körében. Egy nagyszabú kínai vizsgálat szerint a 80 év feletti vegánoknak kisebb eséllyel adatott meg, hogy megéljék a 100 éves kort, mint a vegyes étrendet követő kortársaiknak – írja egy amerikai szaklap.
A vegetáriánus, vagy vegán étrendről általában ismert, hogy számos egészségügyi előnnyel jár, például csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Idős korban azonban a kép ennél árnyaltabb, mivel a szervezetnek kiemelten fontos a megfelelő fehérje- és tápanyagbevitel a fizikai leépülés és az alultápláltság elkerüléséhez.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
