444: Lejárt szavatosságú ételt osztott a gyerekeknek a fideszes jelölt Karcagon, levélben kért elnézést a szülőktől
Kunné Nánási Mónika azt írta, végtelenül sajnálja, hogy kellemetlenséget okozott. A leveléből az viszont nem derült ki, hogy pontosan melyik termék volt fogyasztásra alkalmatlan.
Hétvégén klasszikus kampányesemény zajlott Karcagon, ahol Szepesi Tibor, a város fideszes polgármestere gyereknap alkalmából ételt osztott a helyi gyerekeknek.
Az eseményt Kunné Nánási Mónika, a Déryné Kulturális központ megbízott vezetője szervezte, aki egyben a karcagi 7. számú egyéni választókerület fideszes jelöltje is.
a kiosztott rágcsák egy része lejárt szavatosságú volt.
Az eset heves reakciókat váltott ki a szülőkből, amire válaszul Kunné Nánási Mónika csütörtökön levélben fordult hozzájuk.
A levél szerint a ropogtatnivalókat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat helyi szervezete szerezte be az Élelmiszerbank budapesti raktárából.
A szöveg az alaphelyzet felvázolása után először hosszan magyarázza, hogy volt ugyan két termék, amelyeknek lejárt a minőségmegőrzési ideje - egy ropiféle és egy csokis-tejes italpor -, de a minőségmegőrzési idő és a fogyaszthatósági idő nem ugyanaz.
Vagyis vannak olyan termékek, amelyek még a Nébih állásfoglalása szerint is nyugodtan elfogyaszthatók lejárati idő után is. És ez a két említett termék is ilyen volt: a ropi igazából még két hónapig, az italpor pedig egy évig bátran fogyasztható. Ez önmagában teljesen igaz.
A levél végén viszont mintegy mellékesen megjegyzik, hogy több olyan terméket is bekészítettek a csomagba, „melyek már a Nébih állásfoglalása alapján sem alkalmasak emberi fogyasztásra”. Kunné ezt „végtelenül sajnálja”.
Csakhogy azt az apróságot nem árulta el, hogy melyik élelmiszer volt fogyasztásra alkalmatlan, vagyis melyik jelent potenciális veszélyt a lejárati időt nem tanulmányozó gyerekekre és felnőttekre.
A teljes levél itt olvasható:
Hétvégén klasszikus kampányesemény zajlott Karcagon, ahol Szepesi Tibor, a város fideszes polgármestere gyereknap alkalmából ételt osztott a helyi gyerekeknek.
Az eseményt Kunné Nánási Mónika, a Déryné Kulturális központ megbízott vezetője szervezte, aki egyben a karcagi 7. számú egyéni választókerület fideszes jelöltje is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több mint 400 milliója hiányzik a Kutyapártnak, bejelentkeztek a Tisza százmilliójára
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 686 milliós kampánytartozással küzd, ezért Nagy Dávid bejelentkezett a Tisza Párt által visszautalásra ítélt 100 millió forintra. A párt jelenleg nagyjából 240 millió forinttal számol, a hiányzó összeget adományokból és segélykoncertekből próbálják előteremteni.
Még több mint 400 millió forint hiányzik a Magyar Kétfarkú Kutya Párt kasszájából, hogy rendezni tudják 686 milliós tartozásukat az állam felé, miután nem érték el az egy százalékot a parlamenti választáson.
A párt jelenleg nagyjából 240 millió forinttal számol, a hiányzó összeg így körülbelül 446 millió – írta a Népszava. Nagy Dávid volt listavezető a lapnak elmondta, a meglévő pénz több tételből áll össze. Nagy Dávid szerint a lemondott kampánymegrendelésekből visszaszerzett 40 millióval és az egyéb vagyontárgyakkal együtt a pártnak legfeljebb valamivel több mint 100 millió forintja lehet, ehhez jön még a 135 millió forintnyi adomány, valamint a választás óta a webshopból befolyt 5 milliós profit.
A visszafizetésre a Magyar Államkincstár eljárása után 15 napos határidő nyílhat, de a pártot egyelőre még nem szólították fel.
A pénzügyi gondokat a működési nehézségek is tetézik. Az MKKP-nak május közepén el kell hagynia a zuglói bázisát, mert a terület tulajdonosa, a BVSC indoklás nélkül felmondta a bérleti szerződésüket. A párt új telephelyet keres, elsősorban a webshopos termékek gyártása miatt, és anyagi helyzetükre való tekintettel leginkább egy természetes személy által felajánlott ingatlanban reménykednek.
A hiányzó összeg előteremtésére a párt és szimpatizánsai több akciót is indítottak. Létrejött a Kutyamentő Akciócsoport, amelyben szervezők, zenészek és klubok fognak össze, hogy segélykoncerteket tartsanak a pártnak, ahová adományért lehet bejutni. Emellett a párt megmentése érdekében már jógaórát is lehet vásárolni.
A politikus a helyzetet rendkívül antidemokratikusnak és jogilag tisztázatlannak tartja.
A történet pénteken kapott új politikai színezetet, amikor Magyar Péter bejelentette, a Tisza Párt visszautalja Wáberer György nagyvállalkozó 100 millió forintos támogatását. A Tisza Párt elnöke azzal indokolta a lépést, hogy „még a látszatát is szeretnénk elkerülni annak, hogy bármelyik oldalon álló vállalkozót/oligarchát kössenek hozzánk”. Erre reagálva jelentkezett be Nagy Dávid egy Facebook-posztban a visszautalásra ítélt összegre.
Ha a párt nem tud fizetni, a NAV lefoglalhatja a vagyontárgyait. Amennyiben ebből sem jön össze a teljes összeg, a tartozás a tisztségviselőkre, valamint az egyéni és listás jelöltekre szállhat. Nagy Dávid szerint a legfőbb céljuk elkerülni, hogy jelöltjeikre anyagi teher háruljon.
„Nyilván minden jelölt tart tőle, hogy a zsebébe kell nyúlnia” – mondta korábban.
A jelöltek aggodalmát Dankó Dávid, a párt volt képviselőjelöltje is megerősítette. A párt jövője már a választás utáni napokban bizonytalanná vált. Kovács Gergely társelnök már akkor jelezte, hogy a párt vagyona nem fedezi a tartozást, így a felszámolás és a követelés mintegy 90 jelöltre való áthárítása is reális lehetőség.
A kampány során a párt a pénzt többek között közösségi célokra fordította, például 1,2 millió forintból támogattak egy ajkai kocsmafelújítást.
Döme Zsuzsanna társelnök szerint a párt esetleges ellehetetlenülése rossz üzenet lenne, mivel „a Kutyapárt esetében nem kamupártról van szó”.
Az MKKP most a Magyar Államkincstár eljárására vár, ami elindíthatja a 15 napos visszaszámlálást. Addig a párt az adománygyűjtésre, a közösségi eseményekre és egy új telephely felkutatására koncentrál, miközben abban bíznak, hogy a hatóságokkal tárgyalva megóvhatják jelöltjeiket a személyes felelősségre vonástól.
Még több mint 400 millió forint hiányzik a Magyar Kétfarkú Kutya Párt kasszájából, hogy rendezni tudják 686 milliós tartozásukat az állam felé, miután nem érték el az egy százalékot a parlamenti választáson.
A párt jelenleg nagyjából 240 millió forinttal számol, a hiányzó összeg így körülbelül 446 millió – írta a Népszava. Nagy Dávid volt listavezető a lapnak elmondta, a meglévő pénz több tételből áll össze. Nagy Dávid szerint a lemondott kampánymegrendelésekből visszaszerzett 40 millióval és az egyéb vagyontárgyakkal együtt a pártnak legfeljebb valamivel több mint 100 millió forintja lehet, ehhez jön még a 135 millió forintnyi adomány, valamint a választás óta a webshopból befolyt 5 milliós profit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Népszava: Nem is szavaztak Orbán Viktor lemondásáról a Fideszben
A lap forrásai szerint a Fidesz választmányi ülésén nem került sor szavazásra Orbán Viktor pártelnöki lemondásáról. A nyilvános kommunikáció ezzel szemben arról szólt, hogy a testület nem fogadta el a felajánlást.
Miközben kedden azt közölték, hogy Orbán Viktor felajánlotta a pártelnöki lemondását, amit a választmány nem fogadott el, a Népszava belső forrásokra hivatkozva azt írta, a pártelnök távozásáról valójában semmilyen formában nem szavaztak. Az értesülés szerint a „lemondás elutasítása” alatt leginkább azt kell érteni, hogy
a Fidesz elnöksége nem szeretné Orbán távozását, de a végső döntést a június 13-i tisztújító kongresszusra tolták.
A bizonytalanság közepette a párton belülről is érkeznek kritikus hangok. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, akinek neve fideszes körökben a párt lehetséges megújítójaként forgott, a lapnak megerősítette, hogy nem pályázik a pártelnöki székre. A városvezető szerint a választási kudarc okai mélyebben keresendők, mint azt egy rossz kampány indokolná. „Szerintem nem csupán a stílusában és tartalmi értelemben is rossz kampány eredményezte a választási kudarcot, meggyőződésem, hogy ennek mélyebb okai vannak” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a meglátásait személyesen is elmondta Orbán Viktornak egy négyszemközti beszélgetésen.
Nem Cser-Palkovics az egyetlen, aki szerint érdemi változásokra van szükség. Ferencz Orsolya, a Fidesz választmányának tagja és űrkutatásért felelős miniszteri biztos is elégedetlenségének adott hangot. „Egyelőre egyáltalán nem tartom ezt érdeminek és teljesnek. A jelenleginél sokkal őszintébb szembenézésre, és változtatásokra lesz szükség. További lépéseket várnék, remélem ezek minél hamarabb meg fognak születni” – közölte.
Szerinte a pártvezetésből nem mindenki értette meg a kialakult politikai helyzet súlyát, pedig a Fidesz-közösség elvárja a megtisztulást.
A most vitatott keddi választmányi ülést követően a Fidesz hivatalosan azt kommunikálta, hogy Orbán Viktor felajánlotta lemondását, de a testület ezt elutasította. Akkor több fideszes politikus, köztük Deutsch Tamás és Fónagy János is arról beszélt, hogy a pártelnök maradására van szükség.
A megújulás módjáról azonban eltérő vélemények látszanak körvonalazódni. Cser-Palkovics András szerint a pártot alulról kell megújítani. „Ha ehhez hozzá tudok tenni a városvezetői, önkormányzati látásmódommal, akkor ahhoz hozzá is fogok tenni. De ahogy elnök úr mondta: a jövő a megújuláson, és kevésbé a megújításon múlik. Remélem, lesz kellő bátorság és bölcsesség ehhez a munkához” – írta. Ferencz Orsolya az új parlamenti frakció tagjairól is kritikusan nyilatkozott. „Nem irigylem őket. Vannak köztük kitűnő emberek, de olyanok is, akiknek volt részük a választási kudarcban. Bízom benne, hogy ennek a felismerése bennük meg fog még érni és a polgári-konzervatív oldal érdekeit helyezik majd előtérbe.” Hangsúlyozta, a megújulás nemcsak személyi, hanem stratégiai kérdés is, amelynek célja, hogy a Fidesz azokat is meg tudja szólítani, akik a Tisza Párthoz pártoltak át.
Miközben kedden azt közölték, hogy Orbán Viktor felajánlotta a pártelnöki lemondását, amit a választmány nem fogadott el, a Népszava belső forrásokra hivatkozva azt írta, a pártelnök távozásáról valójában semmilyen formában nem szavaztak. Az értesülés szerint a „lemondás elutasítása” alatt leginkább azt kell érteni, hogy
a Fidesz elnöksége nem szeretné Orbán távozását, de a végső döntést a június 13-i tisztújító kongresszusra tolták.
A bizonytalanság közepette a párton belülről is érkeznek kritikus hangok. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, akinek neve fideszes körökben a párt lehetséges megújítójaként forgott, a lapnak megerősítette, hogy nem pályázik a pártelnöki székre. A városvezető szerint a választási kudarc okai mélyebben keresendők, mint azt egy rossz kampány indokolná. „Szerintem nem csupán a stílusában és tartalmi értelemben is rossz kampány eredményezte a választási kudarcot, meggyőződésem, hogy ennek mélyebb okai vannak” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a meglátásait személyesen is elmondta Orbán Viktornak egy négyszemközti beszélgetésen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
VSquare: 11 milliárd forintos NER-vagyont fagyasztottak be az egyik magyar bankban
Panyi Szabolcs értesülései szerint egy külföldi tulajdonú magyarországi pénzintézet mintegy 30 millió eurót zárolt egy, az Orbán-rendszer médiaműveleteiben érintett cég számláin.
Miközben a választás utáni hatalomátmenet heteiben egyre több pletyka kering a NER-hez köthető vagyonok külföldre mozgatásáról, most először érkezett konkrét, több forrás által megerősített állítás a folyamatról. A VSquare oknyomozó portál szerint egy külföldi tulajdonú magyar bank mintegy 11 milliárd forintot (30 millió eurót) fagyasztott be egy olyan ismert magyar cég számláin, amely az Orbán-rendszer médiaműveleteinek finanszírozásában vesz részt.
Panyi Szabolcs értesülése szerint más pénzintézetek is sorra állítják le a nagy összegű, jellemzően a Közel-Keletre és más offshore-gyanús pénzügyi központokba irányuló utalásokat. A kép azonban nem teljesen pozitív: a blokkolt összegek csak töredékei lehetnek a teljes, külföldre mozgatni kívánt vagyonnak.
A mostani banki lépések előzménye, hogy Magyar Péter az elmúlt hetekben folyamatosan nyomást gyakorolt a hatóságokra. A Tisza Párt vezetője nyilvánosan felszólította a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, hogy tegyen rendőrségi feljelentést Rogán Antal köre ellen pénzmosás gyanújával, mert szerinte csak így lehet elég hosszú időre zárolni az érintett milliárdokat. A NAV erre szűkszavúan reagált, a szigorú titokvédelmi szabályokra hivatkozva nem kommentált konkrét ügyeket, de ismertette a pénzmosásgyanús tranzakciók felfüggesztésének általános rendjét.
A G7 gyűjtése szerint a vagyonmenekítési híreknek komoly pénzügyi alapja lehet, a portál szerint ugyanis 29 kormányközeli cégnél 2024-ben több mint ezermilliárd forintnyi azonnal mozdítható vagyon volt.
A VSquare szerint a külföldi tulajdonú bankok mostani lépései ebbe a folyamatba illeszkednek. A 11 milliárd forintos befagyasztás mellett egy másik, szintén külföldi tulajdonban lévő magyar bank minden, bizonyos értékhatár fölötti utalást leállított, melyek Szingapúrba, az Egyesült Arab Emírségekbe, Ománba, Bahreinbe, Szaúd-Arábiába, Uruguayba, Nicaraguába, Svájcba, illetve egy bécsi privátbankhoz mentek volna.
Egyes utalássorozatok 10–20 millió dollár közötti összegűek voltak. A portál forrásai szerint a pénzt mozgatni próbálók között volt az Orbán-rendszer egyik legismertebb strómanja és egy jelentős ingatlanérdekeltségekkel rendelkező oligarchakör is. Ugyanakkor a lap szerint a „nagy pénz” nem feltétlenül ezeken a csatornákon áramlik.
Egyik forrásuk szerint „nem ezeken a külföldi tulajdonú bankokon keresztül menekítik ki a pénzt, hanem az Orbán-rendszerhez kötődő magyar bankokon, svájci, osztrák és emirátusi bankokon, valamint a pénzváltókon keresztül.”
Az ügyben a hatóságok és a pénzintézetek jellemzően szűkszavúan nyilatkoznak. A bankok általában a compliance-folyamataikra és a banktitokra hivatkoznak, míg a rendőrség megerősítette, hogy hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indítottak eljárást.
Miközben a választás utáni hatalomátmenet heteiben egyre több pletyka kering a NER-hez köthető vagyonok külföldre mozgatásáról, most először érkezett konkrét, több forrás által megerősített állítás a folyamatról. A VSquare oknyomozó portál szerint egy külföldi tulajdonú magyar bank mintegy 11 milliárd forintot (30 millió eurót) fagyasztott be egy olyan ismert magyar cég számláin, amely az Orbán-rendszer médiaműveleteinek finanszírozásában vesz részt.
Panyi Szabolcs értesülése szerint más pénzintézetek is sorra állítják le a nagy összegű, jellemzően a Közel-Keletre és más offshore-gyanús pénzügyi központokba irányuló utalásokat. A kép azonban nem teljesen pozitív: a blokkolt összegek csak töredékei lehetnek a teljes, külföldre mozgatni kívánt vagyonnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trump egy jogi csavarral folytatná az iráni háborút a Kongresszus engedélye nélkül
Donald Trump levélben közölte, hogy az Iránnal folytatott ellenségeskedések "megszűntek", ezért szerinte nem vonatkozik rá a törvényi határidő. A lépésre az 1973-as Háborús Felhatalmazási Törvény 60 napos határidejének lejártakor került sor.
Donald Trump egy pénteki, kongresszusi vezetőknek küldött levélben közölte, hogy az Iránnal folytatott ellenségeskedések „megszűntek”, amivel lényegében azt üzente, hogy nincs szüksége a törvényhozás jóváhagyására a katonai műveletek folytatásához. A lépés azonnal alkotmányjogi vitát robbantott ki Washingtonban, a demokraták szerint ugyanis az elnök törvénytelenül, a Kongresszust megkerülve folytat háborút.
Pénteken járt le az 1973-as Háborús Felhatalmazási Törvényben (War Powers Act) rögzített 60 napos határidő, ameddig az elnök a törvényhozás engedélye nélkül katonai erőket vethet be. Trump február 28-án értesítette a Kongresszust, hogy az Egyesült Államok és Izrael csapásokat indított Irán ellen. A határidő lejárta előtt küldött levelében az elnök egy április 7-én elrendelt, azóta meghosszabbított tűzszünetre hivatkozott.
„A 2026. február 28-án kezdődött ellenségeskedések megszűntek” – áll a levélben, amiről a The Guardian is beszámolt.
Trump később újságíróknak azt is egyértelművé tette, hogy esze ágában sincs a Kongresszushoz fordulni, mert a törvényt „teljesen alkotmányellenesnek” tartja. „Senki sem kérte még ezt korábban. Sosem használták. Miért lennénk mi mások?” – tette fel a kérdést.
A demokraták és jogvédő szervezetek azonnal tiltakoztak az elnök jogértelmezése ellen. Chuck Schumer, a szenátusi kisebbségi vezető az X-en reagált.
„Ez baromság. Ez egy illegális háború, és minden egyes nap, amíg a republikánusok cinkosok maradnak, és hagyják folytatódni, újabb nap, amikor életek kerülnek veszélybe, káosz tör ki, és az árak emelkednek – miközben az amerikaiak fizetik a cechet.”
Az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója levélben figyelmeztette a Fehér Házat, hogy a törvény nem ismer semmilyen „szünet gombot”, a 60 napos határidő tűzszünet alatt sem áll meg.
A vita a Capitoliumban is kiéleződött, ahol a republikánusok csütörtökön ismét blokkolták a demokraták által benyújtott, a konfliktus lezárását célzó határozatot. Pete Hegseth védelmi miniszter egy szenátusi meghallgatáson azzal érvelt, hogy „a 60 napos óra tűzszünet esetén szünetel vagy leáll”, amit Tim Kaine demokrata szenátor azonnal visszautasított, mondván, a jogszabály ezt nem támasztja alá.
Bár Trump levele a harcok befejezéséről szól, azt is egyértelművé teszi, hogy a hadművelet nem ért véget.
„Az iráni rezsim ellen végrehajtott amerikai műveletek sikerei ellenére Irán az Egyesült Államokra és fegyveres erőinkre jelentett fenyegetése továbbra is jelentős” – fogalmazott az elnök.
Levelében azt is hozzátette, hogy a Pentagon továbbra is a helyzethez igazítja erőinek elhelyezkedését a térségben. A következő napok kérdése, hogy a Kongresszus vagy a bíróságok fellépnek-e az elnöki jogértelmezés ellen, és hogy a törékeny tűzszünet tartós békéhez vezet-e a Közel-Keleten.
Donald Trump egy pénteki, kongresszusi vezetőknek küldött levélben közölte, hogy az Iránnal folytatott ellenségeskedések „megszűntek”, amivel lényegében azt üzente, hogy nincs szüksége a törvényhozás jóváhagyására a katonai műveletek folytatásához. A lépés azonnal alkotmányjogi vitát robbantott ki Washingtonban, a demokraták szerint ugyanis az elnök törvénytelenül, a Kongresszust megkerülve folytat háborút.
Pénteken járt le az 1973-as Háborús Felhatalmazási Törvényben (War Powers Act) rögzített 60 napos határidő, ameddig az elnök a törvényhozás engedélye nélkül katonai erőket vethet be. Trump február 28-án értesítette a Kongresszust, hogy az Egyesült Államok és Izrael csapásokat indított Irán ellen. A határidő lejárta előtt küldött levelében az elnök egy április 7-én elrendelt, azóta meghosszabbított tűzszünetre hivatkozott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
