SZEMPONT

400 milliárdos biznisz - átvette, majd rögtön le is passzolta a kórházak üzemeltetését az állam egy magáncégnek

Januártól a takarítás után a kórházak üzemeltetése is a B+N Referencia Zrt-hez kerül. Már elkezdődtek a kórházakban az elbocsátások, a Független Egészségügyi Szakszervezet szerint nem minden dolgozót vesznek át automatikusan.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/Kovács Anikó - szmo.hu
2023. december 11.

Januártól országosan is a B+N Referencia Zrt. végzi az összes hazai kórház és egészségügyi intézmény létesítmény-üzemeltetését. Ez azt jelenti, hogy a kórházak, ha nem a saját állományukkal oldják meg az ilyen feladataikat, csak velük köthetnek majd szerződést.

A hatalmas, 400 milliárdos közbeszerzést eredetileg három régióra írták ki (Kelet-Magyarország, Budapest és Országos Intézmények és Nyugat-Magyarország). Összesen négy cég indult, ám mindhárom régióban a B+N nyert. Érdekesség, hogy a második helyen mindhárom régióban a NEO Property Services Zrt. ajánlata végzett, amely az AKKO Invest nevű cég tulajdona, amiben egy ideig szintén résztulajdonos volt a B+N.

Megbízásuk 3+1 évre szól. A 400 milliárd forint egyébként csak egy keretösszeg, a cég valós árbevétele attól függ majd, hogy a szerződés keretén belül mennyi megrendelést kapnak.

A B+N nem ismeretlen szereplő a kórházakban. 2021-ben már elnyertek egy 300 milliárd forint összértékű közbeszerzést, akkor a kórházak takarítására.

A legújabb, 400 milliárdos szerződésük alapján a budapesti intézmények karbantartását és műszaki üzemeltetését már júliusban átvették. A Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke, Soós Adrianna azt mondja, a legtöbb helyre alvállalkozókat hoztak.

A szakszervezeti vezető szerint az épületüzemeltetést eddig végzőket nem vették át automatikusan.

A változásról semmilyen előzetes tájékoztatást nem kaptak, csak az elbocsátó levelet. Soós Adrianna szerint ezután csak a korábbi dolgozók egy része kapott továbbfoglalkoztatási ajánlatot, ráadásul közülük többeknek nem a korábbi munkahelyén ajánlottak munkát.

A B+N a mi kérdéseinkre nem válaszolt, de a 24.hu-nak azt állították, minden esetben felveszik a kapcsolatot a kórház menedzsmentjével, és felajánlják a további munkavégzés lehetőségét. Igaz, hozzátették, „az, hogy egy adott kórház miként menedzseli a változást a munkavállalói körében, az érintett intézmény hatáskörébe tartozik.”

Azt is közölték, bár a szerződésben nincs kikötve, hogy az átvett dolgozók csak a munkavégzésük eddigi helyszínén dolgozhatnak, minden új munkatársukat abban a kórházban szeretnék foglalkoztatni, amelyhez eddig is tartozott. Leírták még, hogy a takarítókat beíratják egy felnőttképzésre, ahol higiénés intézményi takarító képesítést szereznek.

„Lehet, hogy a szakértelem összességében nagyobb lesz, egyelőre nem látjuk ezt” - fogalmaz Soós Adrianna. Ami eddig kiderült számukra, hogy még az eddigieknél is bonyolultabb lett elintézni valamit.

Eddig ahhoz, hogy egy elromlott liftet megjavítsanak, csak szólni kellett a karbantartóknak, most fel kell hívni a központot, és mindez szerinte lassabban történik meg, mint ahogy azt korábban megszokták.

Közben Budapest után az elbocsátások megkezdődtek vidéken is, tekintettel arra, hogy január elsejével mindenhol beléphet a B+N. Soós Adrianna szerint ellentétben a fővárossal, ahol nagyjából ugyanazt a bért kínálták,

vidéken kifejezetten alacsonyabb javadalmazást ajánlottak, mint amennyi a szakemberek korábbi fizetése volt.

A szakszervezeti vezető úgy látja, vidéken egy munkavállaló sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben van, mint pesti kollégája, és Soós Adrianna szerint ezt a kiszolgáltatottságot használta ki a bérajánlat megtételekor a B+N.

A fizetésekről a cég annyit írt a 24.hu-nak, „az a célunk, hogy egy új kollégánk se járhasson rosszabbul az átvétellel.”

Az átszervezés téma volt a parlamentben is. Sebők Éva momentumos képviselő interpellációjában azt állította, hogy „a létesítményüzemeltetési feladatokat az állampártba mélyen beágyazott, a Habony-Rogán-érdekkörhöz ezer szállal kötődő B+N Referencia Zrt. veszi át.” Ennek kapcsán azt kérdezte Rétvári Bence államtitkártól, nem gondolják-e, hogy az ország szinte minden egészségügyi intézményének üzemeltetését „magánkézbe adni, kiszervezni nem csupán egy gazdasági kérdés, hanem biztonsági kérdés” is?

Válaszában Rétvári Bence meg sem említette a B+N-t. Azt mondta, hogy a kórházak műszaki adottságai különbözőek, és a kórházi adósságok egy része abból származik, hogy van, ahol többet kell renoválásra költeni. Ezt akarták megoldani.

„Ne legyen a gondnoksági, üzemeltetési feladatokkal gondja-baja a kórháznak, hanem a kórház csak és kizárólag a gyógyítással foglalkozzon. Ezt a feladatot az állam átveszi”

- érvelt az államtitkár.

Szerinte emiatt „mindenkinek, aki karbantartó, portás, kertész, takarító, annak megszűnik az egészségügyi szolgálati jogviszonya, tehát a kórházban a mostani jogviszonya, és átkerülnek a KEF-hez”, vagyis a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz. Hozzátette, a kórházakkal kapcsolatban nekik már van tapasztalatuk, hiszen korábban a kórházfelújításokat is ők végezték el.

Arról azonban Rétvári Bence egyetlen szót sem szólt, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság nem maga végzi a feladatot, és erre hivatkozva valójában nem tartanak igényt a karbantartók, portások, kertészek, takarítók munkájára.

Sebők Évához, a Momentum országgyűlési képviselőjéhez eljutott két kórházi felmondólevél. Az egyiket a gyulai Békés Vármegyei Központi Kórház igazgatója írta alá, a másikat az orosházi Dr. László Elek Kórház igazgatója. Mindkettő október 31-i dátummal íródott, és szinte szóról-szóra megegyeznek.

Részlet az egyik felmondólevélből

Ezekben leírják, hogy az ingatlanüzemeltetést 2024. január 1-től a B+N Rerferencia Zrt. végzi, az érintett munkavállalókat a KEF (Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság) átveszi, és közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatja tovább, majd rögtön a következő mondatban közlik, hogy

„Önt a KEF nem kívánja a továbbiakban foglalkoztatni, így az áthelyezésére sem kerül sor.”

Miért is foglalkoztatna tovább bárkit közalkalmazottként a a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, ha egyszer az egész munkát kiszervezte a B+N-nek?

Ahogy írtuk, Sebők Éva parlamenti felszólalásában „a Habony-Rogán-érdekkörhöz ezer szállal kötődő” cégként jellemezte a feladattal megbízott vállalkozást.

Tulajdonosa, Kis-Szölgyémi Ferenc neve nem igazán ismert még a híreket aktívan követők körében sem, pedig a Transparency International által összeállított közbeszerzési toplistában rögtön Mészáros Lőrinc és Szíjj László után jön, a harmadik helyen. Ez olyannyira előkelő pozíció, hogy a sajtóban elkeresztelték "a takarítás Mészáros Lőrincének."

A dobogós helyezést ráadásul egy olyan területen érte el, amely első hallásra nem tűnik aranybányának: takarítással és létesítményüzemeltetéssel. Ehhez sok alkalmazottra van szükség, elég komoly logisztikára, és minden bizonnyal komoly szakértelemre is.

A vállalkozás jogelődjét, a B+N Kft-t még 1998-ban alapították, és 2009-ig egy galgahévízi család kezében volt. 2009-ben került Kis-Szölgyémi Ferenc tulajdonába. Akkori üzlettársa Tombor András volt. Az a Tombor András, akire Habony Árpád hivatkozott 2015-ös NAV-vizsgálatakor. A miniszterelnök egykori tanácsadója többek között a tőle kapott 20 millió forintos kölcsönnel magyarázta, miből telik neki luxusautókra és méregdrága ruhákra. Tombor azonban nem volt sokáig benne a B+N sikertörténetében, 2010 márciusában ki is szállt. A helyére Simicska Lajos bizalmasa, Fonyó Károly került, aki az Átlátszó adatai szerint 2015 márciusáig volt a tulajdonosi kör tagja. Azóta a cég egyetlen tulajdonosa Kis-Szölgyémi Ferenc.

Amikor a Telex rákérdezett nála, hogy a kormányzati tendereken elért kiemelkedő sikereiben lehetett-e szerepe Tombor Andrásnak vagy Rogán Antalnak, azt válaszolta, hogy

bár Tombor Andrással valaha három évig együtt dolgozott, de már nincsenek jóban, 5 éve nem beszéltek, Rogán Antallal pedig még sohasem találkozott.

Ugyanakkor tény, hogy a B+N az Orbán-kormány 2010-es megalakulása után indult hatalmas növekedésnek. Mára a megrendelőik között a G7 összesítése szerint ott van például a MÁV, az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Antenna Hungária, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Magyar Közút, a Posta, az MVM-csoport különböző cégei, a NAV, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt, a Volánbusz és a Szépművészeti Múzeum is.

A Transparency International szerint Magyarországon csak 2022-ben 80 közbeszerzést nyertek meg.

A B+N azt állítja, hogy az állami megrendelések így is kisebbségben vannak a cég portfóliójában, megrendeléseik 59 százalék a piaci szereplőktől érkezik. Dolgoztak például a Richter Gedeonnak, az Egisnek, a GYSEV-nek, az elektronikai termékeket gyártó Jabil Circuit-nak, illetve a Mol-nak, és az OTP-csoport több vállalatának, valamint a Telenornak, a Sanofinak, és az Unilevernek is.

És nemcsak Magyarországon sikeresek. Az FM Business-ben megjelent nyári közleményük szerint a régió hét országában 21 ezer munkatársat foglalkoztatnak, és 16,5 millió négyzetméter területet látnak el. Jelen vannak a csehországi, a szlovákiai, a román, a bolgár és a szlovén piacon, valamint 2022. januárjában megszerezték az egyik legnagyobb ilyen profilú lengyel vállalatot, az INWEMER System csoportot is.

Állításuk szerint mára Európában így a tizenharmadik, a közvetlen térségünkben pedig a második legnagyobb árbevételű létesítménygazdálkodó céggé váltak.

Ehhez képest egy kis borsodi településre, Tardonára vannak bejegyezve. Kis-Szölgyémi Ferenc erről a Telexnek azt mondta, a kedvező iparűzési adó miatt, valamint azért, mert ott valaha egy speciálisan biztonságos áramellátással működő szovjet légvédelmi bázis üzemelt, ezért odahelyezték érzékeny szervereiket.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Lenyelte kedvenc játékát: Egyetlen tömbbé állt össze a 20 mágnes a 10 éves fiú gyomrában, azonnal műteni kellett

A Heim Pál Kórház orvosai endoszkóppal próbálták kivenni a játék darabjait. A mágnesek súlya miatt azonban ez lehetetlen volt, így a kisfiú a műtőben kötött ki.

KULT

Tényleg jobb a Ted-sorozat, mint a filmek? Szinte egy élőszereplős Family Guy-t nézünk

Ugyanaz a pimasz humor, csak jobban működik. A Ted új évada végre ráérzett, mi teszi igazán élvezetessé ezt a világot. Meglepő módon nem a botrányos poénok a legerősebbek.

KULT

A javítóintézetből a halhatatlanságig – Steve McQueen tragédiája, aki alig 50 évet élt

Ma lenne 96 éves a menőség királya, aki alig 50 évet kapott az élettől. Hányattatott kezdet, megzabolázott düh és egy fegyelmezett, szinte néma hűvösség: ezekből az ellentmondásokból született a 20. század egyik legnagyobb és legmaradandóbb filmes ikonja.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Pethő András: A mai Direkt36-cikkünk talán a legsötétebb történet, amivel valaha foglalkoztam

Az újságíró szerint a Panama-iratok és a Pegasus-ügy is eltörpül a mostani feltárás mellett. Állítása szerint a párt bedöntését leleplezni akarók ellen indult eljárás.

DKA - szmo.hu
2026. március 24.

Ahogy arról beszámoltunk, a Direkt36 kedden megjelent cikkében arról írt, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly júliusban névtelen bejelentésre tartott házkutatást két, a Tisza Pártnak dolgozó informatikusnál. A nyomozók a bejelentés alapján gyermekpornográf felvételeket kerestek, de nem találtak semmit. Helyette a lefoglalt eszközökön egy olyan, szervezettnek tűnő művelet részleteire bukkantak, amelynek célja a Tisza Párt informatikai rendszereinek megbénítása lehetett. A nyomozók rengeteg adathordozót vittek el, ezekről azonban szokatlan módon nem ők, hanem a Rogán Antal felügyelte Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakemberei végezték el az adatmentéseket.

Kapcsolódó

Direkt36: Gyerekpornó miatt küldték rá a rendőröket a Tisza Párt informatikusaira, de ehelyett egy titkosszolgálati művelet nyomaira bukkantak

A Nemzeti Nyomozó Iroda névtelen bejelentésre tartott házkutatást két, Tiszának dolgozó informatikusnál. A lefoglalt eszközökön azonban gyerekpornó helyett a párt elleni szervezett akció üzenetváltásait találták meg.

A Direkt36 cikkét Pethő András és Wirth Zsuzsanna jegyzik. Előbbi a Facebookon arról írt, korábban is foglalkozott már kemény ügyekkel – idézte is ezek közül a legsúlyosabbakat –, de szerinte mind közül kiemelkedik a mostani.

„Több mint húsz éve vagyok újságíró, sok kemény történettel volt dolgom. Például azzal, hogy Orbán bizalmasai már 2010-ben az orosz titkosszolgálattal tárgyaltak üzletekről. Aztán beleláttam nagyhatalmú emberek offshore titkaiba a Panama-iratok révén. Pár éve pedig a Pegasus-projekt során az is kiderült, hogy saját kollégáim is megfigyelés áldozatai voltak. Ezek fényében mondom, hogy a mai Direkt36-cikkünk talán a legsötétebb történet, amivel valaha foglalkoztam”.

Pethő András szerint azt derítették ki, hogy „egy jól szervezett akció zajlott a Tisza Párt bedöntésére, majd amikor a párthoz kötődő emberek le akarták ezt buktatni, titkosszolgálati nyomásra rendőrségi eljárás indult ellenük egy nagyon súlyos bűncselekmény gyanújával, de több jel szerint teljesen alaptalanul.”

Mint írja, kemény hetek állnak a szerkesztőség mögött, kevés alvással, bonyolultan szervezett találkozókkal és a forrásaik védelmét szolgáló technikai megoldásokkal. A cikk elkészítésében betöltött szerepe miatt külön kiemelte kollégáját, Wirth Zsuzsannát. „Én ismét csak meggyőződhettem arról, hogy Wirth Zsuzsanna az ország egyik legjobb, legalaposabb és leghiggadtabb újságírója. Vezető szerepe volt ennek a sztorinak a feldolgozásában, számomra megtiszteltetés volt, hogy a keze alá dolgozhattam” – zárta bejegyzését Pethő András.

A Direkt36 korábban már több cikkben foglalkozott azzal, hogyan reagált a kormány és a Fidesz a Tisza Párt erősödésére. Egy tavaly októberi írásuk szerint a kormánypárt már tavaly tavasszal kommunikációs offenzívát indított, hogy visszavegyék a kezdeményezést, és olyan ügyekbe „tőrbe csalják” a párt vezetőjét, amelyek megoszthatják az ellenzéki tábort. A portál szerint a témák előkészítésében Rogán Antalnak is szerepe volt.

Kapcsolódó

Magyar Péter: Ez az ügy a legrosszabb kommunista időket idézi és súlyosabb a Watergate botránynál

A Tisza Párt elnöke a Direkt36 cikkére reagált, amely szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda rendőrei a párt elleni titkosszolgálati művelet nyomaira bukkantak egy házkutatás során. Magyar szerint ez tulajdonképpen egy puccskísérlettel ér fel.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Hamis festmény is feltűnt A legjobb ajánlatban – megnéztük az RTL műtárgy-felfedező műsorát

Sváby mackós, Alföldi játékos, Pápai Joci testvére pedig olyan, mint egy aranyos nagybácsi. Az RTL műtárgyas show-ja kísértetiesen hasonlít a Kincsvadászokra, de lágyabb, szerethetőbb. Egy korábbi ValóVilág-győztes és egy X-Faktorban feltűnt rapper is megjelent a műsorban.

KÖZÖSSÉG

„Ott hittük el, hogy bármi jön, együtt megküzdünk vele” – így adott erőt Zoé családjának a Bátor Tábor

Zoé még csak öt és fél éves volt, amikor kiderült, hogy agydaganat miatt meg kell műteni. A családot letaglózta a diagnózis, ám a táborban átélt élmények hatására megszabadultak a félelemtől.

KULT

A választás estéjén tér vissza a Heti Hetes Majkával, Hajós Andrással és a jólvanezígyből ismert Nagy Ádámmal

A legendás műsor az RTL-en indul újra, Hajós András is visszatér. A műsorvezető Nagy Ádám, a jólvanezígy és a Fókuszcsoport YouTube-csatornák arca lesz, a többi szereplőt pedig a választásig hátralévő időben fogják felfedni.

SZEMPONT

Somogyi Zoltán: Orbán Viktorral szemben kialakult egy második társadalom, amelyik már nem kér belőle

Orbán Viktorral szemben most van egy olyan polgári ellenzék, akik jómódúak, világlátottak, és nem kérnek abból, amit Orbán Viktor akar ennek az országnak adni - mondja az elemző. Szerinte ez a polgári ellenzék döntheti el a következő választásokat.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. március 24.

A Kéri kérdi című műsor vendége Somogyi Zoltán politikai elemző volt, aki Kéri Lászlóval a 2010 óta tartó 16 éves Fidesz-kormányzásról és annak rendszeréről beszélgetett. Somogyi, aki magát inkább szociológusnak vagy politikai elemzőnek, semmint politológusnak tartja, rögtön a beszélgetés elején a legérdekesebbnek azt nevezte, hogy 16 év után újra van verseny a magyar politikában.

Üzleti hátteréből kiindulva kifejtette, hogy a gazdasági életben a verseny értékeket hordoz, folyamatos felkészültséget követel, ami stabilitást ad, ez a fajta versenyszellem pedig szerinte nagyon hiányzott a politikából.

Úgy látja, a mostani politikai verseny olyan folyamatokat indított el, mint például, hogy Orbán Viktor a versenytársa miatt kénytelen volt megváltoztatni a kampánystratégiáját, és a zárt terekből kilépni a nyílt színtérre. „Azt, hogy látjuk ezt a politikai versenyt, ez nagyon izgalmassá teszi a közéletet, és azt gondolom, hogy olyan értékeket hordoz, amiért pont, hogy nem szabadna erről a versenyről lemondani” – fogalmazott.

Somogyi Zoltán szerint az üzleti szféra, különösen a kis- és középvállalkozói réteg, megszenvedte az elmúlt éveket a kiszámíthatatlanság miatt.

Felidézett egy kutatást, amely szerint a budapesten kívüli, vidéki kis- és középvállalkozók, akik négy éve még a Fideszt támogatták, mára ellenzékivé váltak, mert gazdasági értelemben nem tudtak érvényesülni. Szerinte ennek az az oka, hogy az üzleti életben a tervezhetőség kulcsfontosságú, ez azonban mára megszűnt.

A Fidesz „biztonságot” ígérő plakátjait elemezve feltette a kérdést, hogy vajon a vállalkozók számára is ezt jelenti-e a kormány. „Benne van-e a Fideszben a biztonság, az, hogy én biztonsággal élhetem a kis életemet, szervezhetem a kis vállalkozásomat, részt vehetek-e úgy az üzletben, hogy nem jön ki rám a hatalom, hogy nem veszi el az üzleteimet, megszüntet-e egy adott adótörvényt évközben?” – tette fel a kérdést.

Az elemző szerint ha egy vállalkozó nem tudja megtervezni a következő három évét, mert akár év közben is változhatnak az adószabályok, az a biztonságérzet teljes hiányát jelenti.

Bírálta azt a kormányzati kommunikációt is, amelyben Orbán Viktor úgy beszél, mintha a saját pénzét osztaná szét.

„Én megadom a tanároknak a pénzüket, én megadom a városoknak a pénzüket, én adom, én adom oda. Igen, de közben pedig neki nincs pénze. Ugyanúgy, ahogy egy banknak sincs pénze. A banknak az a pénze, amit beraknak hozzá.”

Az állam szerepéről szólva Somogyi kifejtette, hogy a kormány központosította az egészségügyet és az oktatást, miközben az államot üzleti szereplőként is elkezdte működtetni. Problémásnak nevezte, hogy az állam egyszerre résztvevője, szabályozója és adóztatója is a piacnak, ami torzítja a versenyt.

„Mit keres az állam a különböző üzleti szektorokban? Hogy engedhető ez meg?” – vetette fel. Szerinte míg más országokban, például Ausztriában, az állam partnerként lép fel és segít a bajba jutott iparágaknak – példaként a sípályáknak nyújtott adókedvezményt említette –, addig Magyarországon ez a fajta gondolkodás hiányzik.

Az állam kiszámíthatatlan működésére egy másik példát is hozott: egy osztrák és egy ukrán bank legális tranzakciója kapcsán a magyar állam fellépését egyenesen postakocsi-rabláshoz hasonlította.

„Egyszer csak odajön egy állam, most konkrétan a magyar állam, és kirabolja a postakocsit. Tehát, hogy konkrétan fogja magát, elviszi az autót, benne a több tízmilliárddal, lefoglalja” – mondta, hozzátéve, hogy az ilyen esetek elriasztják a külföldi befektetőket, akik a kiszámítható jogrendet keresik.

A 2010-es kormányváltás idejére visszatekintve Somogyi Zoltán úgy emlékezett, a nemzetközi környezet bizalommal viseltetett az új Fidesz-kormány iránt a Gyurcsány-korszak és a Bajnai-kormány megszorításai után. Úgy vélte, akkor egyfajta fellélegzés volt érezhető. Elismerte, hogy az Orbán-kormány professzionálisan szervezte meg az állampolgárokkal való közvetlen kapcsolattartást, például a kormányablakok rendszerét, és sikeresen vonta be az adózásba a kisvállalkozókat a pénztárgéprendszerrel.

Ugyanakkor rámutatott, hogy a kormány a kezdetektől fogva nem nyúlt hozzá a nagy ellátórendszerekhez, mint az oktatás vagy az egészségügy, mert Orbán Viktor úgy gondolta, azokon csak bukni lehet.

„Igazából erről szólna az állam. Tehát azért tartunk államot, hogy ezeket a nagy rendszereket működtesse, és ez nem sikerült Orbán Viktornak” – állította.

Ezzel szemben a kormány azonnal és vastagon belenyúlt a hatalmi ágakba: a médiába, az alkotmánybíráskodásba, a választási rendszerbe. Somogyi szerint mindenbe belenyúltak, ami a politikai pozíciójuk vagy a gazdasági újraosztás szempontjából fontos volt.

Az elemző szerint a kormány a politikai nyilvánosságot is megpróbálta a saját képére formálni, létrehozva a saját, kormánypárti elemzőintézeteit és közvélemény-kutatóit. „Nehogy már független elemző menjen be oda, hanem menjen be a fideszes elemző” – jellemezte a helyzetet. Ez a logika szerinte kiterjedt a kultúra egészére is.

Ennek ellenére úgy látja, a Fidesz-rendszer alatt is kialakult egy „második társadalom és egy második gazdaság”, amely már nem veszi figyelembe a rendszer szabályait, és képes erős ellenzéki erővé válni.

„Orbán Viktorral szemben most van egy olyan ellenzék, polgári ellenzék, akik jómódúan, világotlátottan nem kérnek abból, amit Orbán Viktor akar ennek az országnak adni” – fogalmazott.

Ennek a második nyilvánosságnak a részeként említette az influenszerek világát, akik képesek a hagyományos pártoknál nagyobb tömegeket megmozgatni. Somogyi szerint a Fidesz zárt médiabirodalmat akart létrehozni az ingyenes MTI-vel és a MindigTV-vel, de ez a közösségi média világában kudarcot vallott.

„Amikor elunalmasítanak egy médiát, mert ott csak a jó híreket közlik a kormánnyal kapcsolatban, és csak a rossz híreket az ellenzékkel kapcsolatban… azt nem is nézik az emberek.”

Somogyi Zoltán szerint Orbán Viktor az utóbbi években a nemzetközi színtérre koncentrált, azt a látszatot keltve, hogy ő az egyetlen magyar politikus, akivel a világ szóba áll, miközben a belpolitikát elhanyagolta. A 2022-es választások előtti, 7000 milliárd forintos osztogatás után jött a gazdasági visszaesés és az infláció, ami aláásta a miniszterelnök kompetenciájába vetett hitet.

„Négy olyan év van mögöttünk, amikor már az a bizalom már nincs meg, hogy ő jó gazdaságot teremt Magyarországon” – mondta, hozzátéve: „ez egy kompetenciaprobléma, amivel ő küzd, hogy már nem tekintik úgy kompetensnek.”

Az elemző szerint Orbán Viktor nemzetközi elszigetelődése két fő okra vezethető vissza: az uniós pénzek körüli vitákra és a háborúval kapcsolatos, oroszbarátnak tartott álláspontjára. A miniszterelnök egyensúlyozni próbált az EU és Oroszország között, de ez a stratégia mára megbukott.

Úgy látja, a választási kampányban politikai témává vált az orosz befolyás kérdése, ami szerinte egyértelműen árt a kormánynak. „Politikai témává vált, hogy Orbán ide hívta az oroszokat segítségül, és ez neki biztos, hogy nagyon nem jó.”

A beszélgetés végén visszatért a kiindulóponthoz: a politikai verseny megjelenése bátorságot ad az embereknek. „Elkezdtek az emberek saját névvel, címmel a hatalom ellen beszélni. Ez se volt ez a hangulat meg, hogy ennyire szembe fordulnak hatalommal, ezt is a politikai verseny hozta el.”

A teljes beszélgetés

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Megszólta a gyorshajtókat, ezért megfordultak és összeverték a kerékpárost Monor mellett

Három férfi egy közlekedési vita után üldözőbe vett, majd a földre tepert és rugdosott egy kerékpárost. Az ügyészség csoportos garázdaság és súlyos testi sértés miatt emelt vádat.

KÉK HÍREK

„Ennek sosem szabadott volna megtörténnie” - 66 halott a kolumbiai légi katasztrófában

A kolumbiai légierő C-130-as gépe Putumayo megyében zuhant le, 125 ember volt a fedélzetén. A tragédia politikai vitát robbantott ki a hadsereg elavult flottájának modernizációjáról.

KÉK HÍREK

Mélyhűtőben tárolta elpusztult macskáit egy budaörsi nő, később az utcán ásta el őket, de valamilyen állat kikaparta a tetemeket

A sekély sírokat egy állat túrta ki, borzalmas látványt tárva a helyiek elé. Az állatvédők azonnal feljelentést tettek az ügyben.

SZEMPONT

Fekete-Győr Szijjártónak: Elképesztő, hogy pont neked van bőr a képeden számonkérni egy lehallgatást

A Momentum alapítója egyenesen a külügyminiszternek üzent a Facebookon. Nem érti, miért lepődök meg Szijjártó azon, hogy lehallgatják, szerinte ugyanis bőven tett azért, hogy erre legyen lehetőség.

F. O. – Fotó: Nagy Bogi/SZMO - szmo.hu
2026. március 24.

Fekete-Győr András, a Momentum alapítója a Facebookon reagált Szijjártó Péter külügyminiszter állítólagos lehallgatásának hírére. A politikus egyenesen a külügyminiszternek üzent:

„Szijjártó Péter, ha valaki, akkor te aztán tényleg jobban tennéd, ha mélyen befognád a szádat! Azért az egészen elképesztő, hogy pont neked van bőr a képeden számonkérni egy lehallgatást: neked, a Pegasus-kormány külügyminiszterének, aki - a világ egyik legnagyobb presztízsű tényfeltáró lapja, a Washington Post értesülései szerint - nyílt hazaárulást elkövetve, a moszkvai tartótisztednek, Szergej Lavrovnak szivárogtattál ki érzékeny uniós titkokat.

Neked, aki készséggel asszisztáltál ahhoz, hogy az oroszok szabadon grasszáljanak a Külügyminisztérium szerverein, és aki büszkén vigyorogva vetted át a Barátság érdemrendet a háborús bűnös, ex-KGB-s diktátor jobbkezétől...”

Fekete-Győr szerint bár a külügyminiszter lehallgatása nem elfogadható, ennél van egy „megbocsáthatatlanabb dolog”: „ha egy külügyminiszter annyira dilettáns és felelőtlen, hogy ezt technikailag készséggel lehetővé is teszi”.

„Márpedig te a magyar szakszolgálatok többszörös és nyomatékos figyelmeztetése ellenére is képes voltál – és a mai napig képes vagy – titkosított eszköz helyett egy teljesen hétköznapi, védtelen és könnyedén lehallgatható telefont használni. Mondd, mennyire kell ehhez hülyének és alkalmatlannak lenni? Eleve fel nem foghatom, miért vagy meglepve azon, hogy lehallgatnak, ha a saját szövetségeseinket ilyen nyíltan és szégyentelenül hátba szúrva kémkedsz az oroszoknak... ”

– írja Fekete-Győr.

Szerinte „egyszerre végtelenül nevetséges és szánalmas”, hogy a Fidesz most azzal kampányol, hogy „annyira óvatlan és inkompetens az egész kormány”, hogy éveken át észre sem vették a külügyminiszter megfigyelését. Felteszi a kérdést, hogy ha a kormány Szijjártót sem képes megvédeni, akkor mire számíthat egy átlagos magyar ember.

Fekete-Győr azt is megüzente a külügyminiszternek, hogy „kőkemény büntetőjogi következményei” lesznek „az ütköző, masszív hazaárulásnak”.

„A rendszerváltás másnapján ugyanis már nem a moszkvai elvtársaidnak, hanem a független magyar igazságszolgáltatásnak kell számot adnod arról, hogyan és miért szolgáltattad ki Magyarország biztonságát egy háborús agresszornak!” – írta bejegyzése végén.

Kapcsolódó

Lattmann Tamás a 24.hu-nak: Lehet, hogy Szijjártó hülye, de hogy Lavrov is hülye lenne, az nem teljesen életszerű

A magyar külgazdasági és külügyminiszter a Washington Post szerint rendszeresen tájékoztatta Szergej Lavrovot a zárt uniós ülésekről. Emiatt a Politico szerint Magyarországot már ki is zárják a legérzékenyebb megbeszélésekből.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Meglátott egy pókot az apa, félrerántotta a kormányt, felborult és kigyulladt az autójuk az M7-esen

A családnak csak másodpercei voltak kimenekülni a lángoló roncsból. 11 éves lányuk súlyosan megsérült, a 14 éves lánytestvér is sérüléseket szenvedett, és a szülőket is kórházba szállították.

KÉK HÍREK

Beleesett a forró bográcsba, és súlyosan megégett egy 5 éves kislány Hajdúszoboszlón

A családi kertészkedés közben történt a borzalmas baleset. A gyereket súlyos égési sérülésekkel ápolják egy miskolci kórház speciális osztályán.

KULT

Még a The Boys is eltörpül mellette? Az Invincible új szezonja tényleg letarol mindent!

Egy sorozat, ahol minden rész felér egy fináléval. Az Amazon PrimeVideo-sorozat negyedik évada már az elején bedobja a legkeményebb morális kérdéseket. És innen még csak durvább lesz…

SZEMPONT

Krekó Péter a Szijjártó-ügyről: Európai titkosszolgálatok szivárogtathatnak, mert a magyar kormány a szövetségesei ellen dolgozik

Állítólag a magyar külügyminiszter a tanácskozások szünetében azonnal az oroszokat hívta. Krekó szerint ez régóta nyílt titok, ezért a szövetségeseink kihagynak minket a fontos megbeszélésekből.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. március 24.

Krekó Péter, a Political Capital vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta, diplomáciai körökben már régóta kering az az információ, amely szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az uniós tanácsülések szüneteiben Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel egyeztethetett.

„Ez gyakorlatilag egy ilyen, hát kimondatlan tényként kezelték sokan, én nem hiszem, hogy ezen őszintén meglepődtek most a bizottság, illetve a tanács képviselői” – mondta.

Szerinte nem véletlen, hogy kialakultak olyan kisebb formátumú egyeztetések például a balti és skandináv államok között, ahol olyan fontos információkat tárgyalnak meg, amelyeket a hivatalos tanácsüléseken nem, mert nem bíznak minden tagállamban, köztük Magyarországban.

Krekó azon sem lepődne meg, ha az Európai Unió azért hozna nyilvánosságra bizonyos információkat, hogy „megnehezítse ezt a fajta konspirációt, mert itt tényleg azért arról van szó, hogy az EU egyik tagállama Oroszországgal játszik össze, néha az Európai Uniós érdekek ellenében”.

A műsorban a szakértő arról is beszélt, a Washington Postban, a V-Square-en és a Direkt36-on megjelent, orosz befolyással kapcsolatos információk mind olyan forrásokból táplálkoztak, amelyeket európai titkosszolgálatok bocsáthattak újságírók rendelkezésére. Krekó Péter szerint ez nem egy atipikus dolog, példaként említette az orosz invázió előtti brit és amerikai titkosszolgálati információk nyilvánosságra hozatalát.

Az elmúlt napok sajtóhírei alapján szerinte egyértelműnek tűnik, hogy „az európai titkosszolgálatok, mintha régóta nagyon bizalmatlanok lennének a magyar kormánnyal szemben”.

Krekó szerint van egy alapvető kérdés, amelyet fel kell tenni: „nem probléma-e az Magyarország számára Európai Uniós tagállamként, hogy ilyen súlyos bizalmatlanság övezi, és úgy látszik, hogy azért nem alaptalanul?”

Álláspontja szerint ha egy tagállam a szövetségesei ellen dolgozik és ellenséges szereplők, mint Oroszország vagy Kína érdekeit képviseli, akkor nem életszerűtlen feltételezni, hogy a többi ország védekezni próbál ez ellen. „A valódi probléma itt inkább az, hogy valóban van egy egyre egészségtelenebb, egyre szorosabb összejátszás az orosz politika és a magyar politika között” – jelentette ki.

Krekó szerint már egyértelműen látszanak olyan információs műveletek, amelyekben „mintha a magyar és az orosz szereplők összejátszanának”. Ilyen volt szerinte az „ukrán aranykonvoj” esete, ahol egy kormányközeli bulvárlap által megosztott, vélhetően orosz segítséggel létrehozott deepfake képek értek el kiugró nemzetközi elérést gyanús profilok segítségével. „Itt egy olyan esetről is szó volt, amiben Magyarország nemcsak belföldi használatra, hanem nemzetközi használatra is gyártott dezinformációt, valószínűleg orosz segédlettel” – állította.

Krekó Péter szerint a kormányzati propaganda logikája is változóban van. Míg korábban egy egyszerű, együzenetes, 20. századi típusú logika mentén működött, most egy új elv érvényesül: „az új logika ez az összezavarás, az információs káosz logikája”.

Példaként említette, hogy az ukrán aranykonvoj-sztori kapcsán csak a kormányoldalon 4-5, egymásnak ellentmondó magyarázat is elhangzott. Úgy véli, ez szándékos lehet. Arra számít, hogy az elkövetkező időszakban „mindent és mindennek a cáfolatát szinte azonnal hallani fogjuk, és ebben az információs káoszban elveszhetnek a szavak”.

A választóknak azt tanácsolja, hogy a következő hetekben legyenek türelmesek. „Szerintem érdemes egy kicsit kivárni, amíg egy-egy ügyjel kapcsolatban letisztázódnak a pontos információk” – javasolta. Szerinte a félelemkeltő narratívákat is érdemes kritikusan kezelni.

„Az, hogy Ukrajna le akarná támadni Magyarországot, amit már szószerint így hallunk az utóbbi napokban, én azt hiszem, hogy ennek nyugodtan kijelenthetjük, hogy nincs semmi valóságalapja” – mondta. Hozzátette: „Ukrajna, amely az életéért küzd, és örül, hogyha az orosz fronton helytáll az oroszokkal szembeni harcban, nem valószínű, hogy még arra lenne ideje, energiája, hogy egy NATO-tagállammal szemben éles háborús konfliktust kezdeményezzen”.

A teljes beszélgetés