30 milliós elnöki WC félmilliós arany szappanadagolóval – Matolcsy számolatlanul költötte a pénzt jegybanki irodájára
Még 2019-ben döntöttek a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székházának átfogó korszerűsítéséről, amire akkor bruttó 55 milliárd forintot szántak. Csakhogy a beruházás végül csaknem a duplájába került. Hogy pontosan mire ment el ez a rengeteg pénz, azt a 444.hu írta meg most, miután kiperelték a székház felújításának dokumentációját.
A korszerűsítési munkálatokat az MNB igazgatóságának döntése értelmében a jegybank kizárólagos tulajdonában álló MNB-Ingatlan Kft. végezte. Az volt a terv, hogy a felújítás az MNB alapításának századik évfordulójára, vagyis 2024 nyarára meglesz, de
Azonban még így sem készültek el időre, ugyanis végül csak 2025 januárjában költözhetett be a jegybank a felújított székházba.
A 444 először közérdekű adatigényléssel próbálta megtudni, mire ment el ez a sok pénz, majd pert indítottak, amit 2025 végére jogerősen megnyertek. A bíróság kötelezte az MNB-t, hogy bocsássa a lap rendelkezésére a módosított, megemelt költségvetésű szerződést, és annak mellékleteiből nyolcat. Ezekből a cikk szerint kiderült, hogy
A lap sorra vette, hogy mi mennyibe került forintra pontosan. Például az irodatereknél az egyedi asztalosmunkák és a belső terek reprezentatív kialakítása több mint 2,3 milliárd forintba került. A VIP különteremben, illetve VIP étteremben csak a falburkolatra 177 millió forintot költöttek. Kaspókra, virágládákra és növényekre tízmilliók mentek el, tájépítészetre összesen 166 millió forint. Ugyanennyibe kerültek a mosdók is, amelyek berendezési tárgyai a legérdekesebb tételek között vannak.
A cikkben külön kiemelik a második emeleti, 35,1 négyzetméteres elnöki vizesblokkját, amelyet korábban Matolcsy György volt jegybankelnök használt.
Az elnöki WC-t egy műemléki jellegű díszítő fatagozatokkal ellátott, külön belsőépítészeti tervek alapján készített pácolt tömör fa ajtó választja el az elnöki irodától – amelynek csak a tapétázása több mint nettó 20 millió volt – , amelyért áfa nélkül majdnem 12 milliót fizettek.
A 444 a cikkben összegzi, hogy a korszerűsítés nem volt költségtakarékos, az MNB és a leányvállalata, az MNB-Ingatlan közötti kapcsolat miatt kellően transzparens sem volt, a beruházási szerződés pedig egy időben annak hiányosságai miatt alaptörvényi előírásoknak sem felelt meg. Ráadásul a munkálatok nem segítették a műemléki állapot helyreállítását, hanem azzal éppen ellentétes hatást ért el.