KÉK HÍREK
A Rovatból

266 ezer aláírást adott le a Momentum

Ez majdnem a kétszerese annak, amennyi kell a népszavazás kiírásához. Az persze majd eztán derül ki, ebből mennyi az érvényes.


Pénteken leadta a Momentum Mozgalom az budapesti olimpia megrendezéséről szóló népszavazáshoz gyűjtött aláírásokat a Fővárosi Választási Irodánál.

Egy csomagtartónyi aláírási ívet vittek a választási irodához a momentumosok, Fekete-Győr András, a mozgalom elnöke szerint az utóbbi egy hónap a magyar demokrácia egyik legfontosabb időszaka volt.

A Momentum közölte: összesen 266 151 aláírást gyűjtöttek össze az aktivisták.

IMG_0272k2momentum_mervai (4)

Ez lényegesen több, mint a népszavazás kiírásához szükséges 138 ezer aláírás. A Fővárosi Választási Bizottságnak 45 napja van ellenőrizni, hogy hány aláírás hiteles. Az ellenőrzésnél a Momentum képviselője is jelen lehet.

Ezután még meg lehet támadni különböző jogi fórumokon az eredményt, így leghamarabb május végén jöhet a szavazás. Ha fellebbezések lesznek, és minden határidőt a végsőkig kihúznak, októberig is elhúzódhat az ügy. Viszont a Nemzetközi Olimpiai Bizottság már szeptember 13-án dönt az olimpia rendezéséről.

momentum_mervai (5)

"Azt szeretnénk üzenni a Fidesznek, Orbán Viktornak és Tarlós Istvánnak, hogy az, hogy nem kérdezték meg az embereket, arról, hogy legyen-e olimpia Magyarországon, az egy hatalmas és óriási mulasztás volt a részükről" - mondta Fekete-Győr András, hozzátéve, hogy ezt megtette helyettük a Momentum.

A mozgalom vezetője felszólította Orbán Viktort és Tarlós Istvánt is, hogy ne lehetetlenítsék el a népszavazást, ez ugyanis gyávaság lenne a részükről, valamint elárulnák azokat, akik egyébként támogatják az olimpia ügyét. Szerinte az is gyávaság lenne, ha a népszavazás kiírása előtt visszavonnák a pályázatot.

Fekete-Győr András az aláírásgyűjtés időszakáról azt mondta, hogy az elmúlt 30 nap a budapesti demokrácia történetének egyik legfelemelőbb és leginkább magával ragadó időszaka volt.

"Több mint negyedmillió aláírás gyűlt össze azért, hogy olimpia helyett modern kórházakra és sikeres, jól felszerelt iskolákra költsük ezt a pénzt".

Sajtótájékoztatóján köszönetet mondott az aláíró budapestieknek és külön az 1800 aktivistájuknak, akik hóban, fagyban, latyakban "belefektettek a magyar demokráciába". "Úgy látjuk, hogy ideje befejezni a rendszerváltást, az elmúlt 27 évben sajnos nem sikerült lebontani azt a falat, amit 40 év szocializmus alatt körénk építettek" - mondta. Szerint ha ez sikerült volna, a Momentum Mozgalom ma nem létezne. Új kezdetet hirdetnek és "sikeres népszavazási kezdeményezésünk az első kiütött tégla ebből a falból".

Mint mondta, olyan országban élünk, amiben az emberek félnek véleményt nyilvánítani, nagyon sok ember félelemből nem tudta aláírni az íveket, akiket ugyan megértenek, de az aláírásgyűjtés legfőbb üzenete az volt, hogy nem szabad félni.

momentum_mervai (6)

Az ívek átadásáról készült videót ITT nézheted meg.

A helyi népszavazási kezdeményezést Fekete-Győr András nyújtotta be magánszemélyként. A népszavazási kérdés úgy hangzik: "Egyetért-e ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?" A Fővárosi Választási Bizottság december 7-én hitelesítette a kérdést, a jogorvoslati határidő letelte után január 18-án kezdhették meg a gyűjtést, amelyre 30 nap állt a rendelkezésükre. A népszavazás kiírásához 138 527 érvényes aláírás szükséges.

A 2013. évi népszavazásról szóló törvény értelmében az aláírások ellenőrzését az aláírásgyűjtő ívek benyújtásától számított negyvenöt napon belül kell lefolytatni. Fekete-Győr András azt mondta, hogy élni fognak azzal a lehetőséggel, hogy az aláírások érvényességének ellenőrzésekor jelen lehessenek.

Az aláírások hitelességéről azt mondta, hogy nem tudják leellenőrizni, hogy ki hol ír alá, erre nem voltak szoftvereik, egyéb programjaik, viszont csaknem 130 ezer aláírással többet gyűjtöttek, mint amennyire szükség volt. Általában a szavazatok 20-25 százaléka szokott érvénytelen lenni a népszavazási aláírások közül, de mivel ők nagyon figyeltek arra, hogy minden nevet pontosan írjanak le, arra számítanak, hogy a leadott aláírásoknak csak a 10-15 százaléka lesz érvénytelen.

Összesen 32-35 ezer aláírást kaptak LMP-től, 4 ezret a Magyar Kétfarkú Kutya Párttól, körülbelül 10 ezret az Együtt-től, 10 ezret a Párbeszédtől, az MSZP-től összesített adata nincs, de Szanyi Tibortól 170, Kunhalmi Ágnestől pedig 1600-1700 aláírást kaptak, a Momentum pedig mintegy 200 ezret gyűjtött.
momentum_mervai (3)momentum_mervai (7)momentum_mervai (1)momentum_mervai (9)
Tarlós István főpolgármester pénteki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy másfél évvel ezelőtt az országos politika maximális mellszélességgel kiállt az olimpia mellett, most valamiért az ellenzéki politikusok többsége "kihátrált"; ez árulás.

Közölte: "ha már eldőlt, hogy a budapestiek kellő számban aláírták, hogy népszavazást akarnak, akkor (...) erősen el fogok gondolkodni azon, hogy nem kéne-e visszavonni a pályázatot". Bár szerinte a népszavazással korábban kellett volna előállni. Úgy gondolja, hogy ha valaki egyszer letette a voksát és megegyezett az Országgyűlésben, hogy támogatni fogja az olimpiát, annak másfél évvel később nem illik így viselkedni, mert ez nem tisztességes.

Tarlós azt mondta, hogy az ügyben konzultál majd Orbán Viktor miniszterelnökkel. Az esetleges népszavazásról azt nyilatkozta: "nem fogom a népet se becsapni, se kijátszani".

momentum_mervai (10)

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a hvg.hu-nak azt mondta, a pályázatot Budapest adta be, így sem a kormánynak, sem a Fidesz frakciónak nincs ráhatása a dologra. "Az ellenzék megmagyarázhatatlan hátraarcával mindenesetre mindenkit átvert: a fővárost, az embereket és az olimpiai bizottságot is." - fogalmazott.

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) szerint az ellenzéki pártok meggyengítették Budapest esélyeit, gyengítik Magyarország pályázatát. Ezek után a Fővárosi Önkormányzat jogosultsága, hogy Budapest fenntartja-e szándékát a hazai rendezésű olimpia megrendezésére. A MOB pénteki közleményében Borkai Zsolt elnök úgy fogalmazott: a MOB mint a pályázat egyik benyújtója, a szakmai oldalt képviseli ebben a témában.

"Pontosan emlékszem arra a napra, amikor a Magyar Olimpiai Bizottság székházában valamennyi politikai párt vezetői konszenzusban voltak az olimpiarendezést illetően, mindannyian pártpolitikától függetlenül támogatták a budapesti pályázatot. Az ellenzéki pártok azonban sajnálatosan kivonultak az olimpiarendezés támogatása mögül, és elkezdték a magyar társadalmat is megosztani" - mondta Borkai Zsolt.

Volner János, a Jobbik frakcióvezetője szerint az olimpiai pályázattal Orbán Viktor politikai kudarcot szenvedett. "Egy eleve óriási társadalmi támogatottságnak örvendő nyertes ügyet vesztes üggyé tett azzal, hogy az egész ország attól tart, hogy az olimpiát szét fogják lopni a Fidesz-közeli vállalkozók, és ilyen módon óriási anyagi veszteség éri az országot" - mondta. Bár a Jobbik alapvetően olimpiapárti, de a jelenlegi helyzetben érdemes lenne megfontolni, hogy a kormány és a főváros vonja vissza az olimpiára vonatkozó pályázatot, mert Magyarország népe láthatóan erősen megosztott ebben a kérdésben.

Az MSZP-s Horváth Csaba szerint "Tarlós István hazudik", amikor azt állítja, az ellenzéki politikusok többsége "kihátrált" a 2024-es olimpia magyarországi megrendezése mögül. Mint mondta, jegyzőkönyv tanúskodik arról, hogy bár az olimpia elvi támogatását felvállalta az ellenzék, "kérdőjelként" vetette fel egyebek mellett az egészségügy és a szociális ellátórendszer helyzetét. Minden olyan kezdeményezés felkarolandó, amely figyelmet irányíthat a fővárosra, ugyanakkor vannak kockázatok és veszélyek is.

Az Együtt közösségi oldalán gratulált a Momentum Mozgalomnak a több mint 260 000 leadott aláíráshoz. Mint írták, a kezdetektől fogva ellenezték a budapesti olimpiát, hiszen minden egyes erre költött forintnak jobb helye lenne az oktatásban és az egészségügyben.

A 2024-es ötkarikás játékokért Budapest, Párizs és Los Angeles verseng, a győztest szeptember 13-án hirdetik ki Limában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÉK HÍREK
A Rovatból
Sokkot kapott az anya a neki küldött videótól: kiderült, hogy napokig verték a 14 éves lányát Pápán
Két tinédzser bántalmazott egy 14 éves diáklányt, a Tények riportja szerint azért, mert a sértett szidta az anyjukat. A 15 és 16 éves támadókat a rendőrség elfogta.


Három nap leforgása alatt négyszer verte meg két tinédzser lány egy 14 éves ismerősüket Pápán. A támadók az erőszakot videóra vették, a felvétel pedig később az áldozat édesanyjához is eljutott.

Az általános iskolás

Szofit az egyik alkalommal egy sikátorba rángatták, ahol felpofozták, majd a fejét egy kőfalba verték. A lány hiába próbált menekülni, és egy fiú ismerőse sem tudta megakadályozni a támadást. A bántalmazás következtében koponya- és arcsérüléseket szenvedett.

A Tények riportja szerint a konfliktus oka az volt, hogy a sértett lány szidta a támadók anyját.

Az áldozat édesanyja arról beszélt, hogy lánya eleinte titkolta a történteket a család előtt. Miután kiderült a bántalmazás, az anya személyesen próbálta megbeszélni a helyzetet a támadók anyjával. Az ügy akkor vett drámai fordulatot, amikor

az egyik támadó testvére – állítólag bűntudatból – elküldte neki a bántalmazásról készült videókat, az anya pedig sokkot kapott a látottaktól.

A rendőrség hivatalosan egy bántalmazásról adott hírt, amely szerint egy 15 és egy 16 éves lány előre kitervelte a támadást. A hatóság közlése szerint „egy sétányhoz csalták a fiatal lányt, ahol mindketten először fenyegették és szidalmazták, majd megverték őt”. A két tinédzsert őrizetbe vették, kihallgatták, és kezdeményezték a letartóztatásukat.

A pápai eset nem egyedi a régióban. Tavaly decemberben szintén Pápán vertek és rugdostak össze egy 13 éves fiút a társai, amit szintén rögzítettek. Abban az ügyben a szülők csoportosan elkövetett garázdaság miatt tettek feljelentést.

VIDEÓ: A Tények beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÉK HÍREK
A Rovatból
Kiderültek a tragédia részletei: 400 métert zuhant a két magyar hegymászó a Magas-Tátrában, esélyük sem volt
Szemtanúk ásták ki őket a nehéz, vizes hó alól, de már késő volt. A mentőhelikopter a rossz idő miatt fel sem tudott szállni, hogy segítsen a tapasztalt oktatókon.


A Magas-Tátrában, egy hómező közepén indult meg a lavina az alatt a két magyar hegymászó alatt, akiket pénteken sodort el a hóomlás. Az elsőként lezuhanó mászó magával rántotta a társát is, végül 400 métert zuhantak. A szemtanúk egy méter, illetve 80 centiméter mély, nehéz és vizes hó alól ásták ki őket, de az életüket már nem lehetett megmenteni – számolt be az RTL Híradó.

A tragédia pénteken, nem sokkal 11 óra után történt a Magas-Tátrában, a Tompa-hegy (Tupá) alatti Omladék-völgyben (Zlomisková dolina).

A két, 37 és 38 éves budapesti férfi éppen egy hómezőn kelt át, amikor bekövetkezett a baj. „A hómező közepén indult meg alattuk a lavina; az első mászó tulajdonképpen magával rántotta a társát”

– mondta a szlovák mentőcsapat egyik tagja.

Voltak, akik látták a balesetet, és azonnal a bajba jutottak segítségére siettek. Nekik sikerült megtalálni és kiásni mindkét férfit, majd értesítették a hegyimentőket. „Az egyiküket körülbelül egy méter hó temette be, a másiknál mintegy 80 centiméter nehéz, vizes hó volt” – magyarázta a hegyimentő. A mentéshez riasztott helikopter a rossz időjárás, a sűrű köd miatt nem tudott felszállni, ezért a szlovák hegyimentők gyalog indultak az áldozatokhoz. A helyszínre érve már csak a halál beálltát tudták megállapítani: a 38 éves férfi olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy esélye sem volt a túlélésre, 37 éves társát pedig hiába próbálták újraéleszteni.

Az áldozatok tapasztalt, felkészült hegymászók, sőt hegymászó-oktatók voltak, egy budapesti mászó egyesület tagjai. Szlankó Zoltán hegymászó oktató szerint a tragédián a felkészültségük sem segíthetett. „Azok a lavinamegelőzési próbák, amelyeket egyébként alapfokon minden téli hegymászónak tudnia kell, itt már nem nagyon működnek, mert ők vegyes, úgynevezett mix terepen voltak, ami szikla, jég és hó vegyesen. Itt már nem lehet megcsinálni azokat az előrejelzéseket, amelyek máskor működnek” – magyarázta a szakértő.

Szlankó Zoltánt is sodorta már el lavina, így pontosan tudja, mit élhettek át a mászók az utolsó pillanatokban. „Szörnyű érzés volt, még akkor is, amikor tudtuk, hogy jön le a lavina, és hogy nincs esélyünk. Ilyenkor az emberben nagyon súlyos gondolatok vannak” – emlékezett vissza.

A két magyar holttestét különleges felszereléssel hozták le a hegyről, majd Ótátrafüredre (Starý Smokovec) szállították, ahol átadták a rendőrségnek. Az oktatót, aki futólag ismerte az egyik áldozatot, megviselte a tragédia. Szerinte ilyenkor nem az a kérdés, miért mentek oda. „Ők tényleg szerették és élték az életüket, és egy olyan tevékenység közben fogta meg őket a hegy, amit szerettek, amit élveztek, amiért éltek” – fogalmazott Szlankó Zoltán.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÉK HÍREK
A Rovatból
Medve elől menekült, sziklafalon rekedt két magyar turista a Székelykőn
A romániai Fehér megyében riasztották a hegyimentőket, miután egy magyar pár egy medvétől megijedve letért a túraösvényről. A Salvamont és a hegyi csendőrség hozta le őket a hegyről.


Medve elől menekült, ezért egy sziklafalon rekedt két magyar turista szombaton a romániai Fehér megyében, a Székelykőnél. A párt a hegyimentők és a hegyi csendőrök hozták le a hegyről, senki sem sérült meg.

Az eset akkor történt, amikor

a túrázók egy medvétől megijedve letértek a kijelölt ösvényről. Menekülés közben egy olyan meredek, sziklás részre tévedtek, ahonnan már nem tudtak biztonságosan sem fel-, sem lejutni, ezért riasztották a hatóságokat.

A kiérkező Salvamont és a hegyi csendőrség csapatai először biztosították a területet, hogy a medve ne térhessen vissza, majd felkutatták a bajba jutottakat.

Miután megtalálták a turistákat, kiemelték őket a veszélyes zónából, és megkezdték a közös ereszkedést Torockó felé. Az akció sikeresen zárult, a pár sértetlenül ért földet.

A Székelykő környéke népszerű kirándulóhely, de a terep veszélyes, a hegyimentőknek gyakran van itt dolguk; tavaly tavasszal is több túrázót kellett menteni kimerülés vagy sérülés miatt. A romániai medvehelyzet évek óta gondot okoz, a hivatalos becslések 10-13 ezer példányra teszik az országos állományt. A medvetámadások miatt nemrég módosították a kilövési kvótákra vonatkozó jogszabályokat, miután tavaly júliusban a Transzfogarasi úton egy medve halálra mart egy olasz motorost. Fehér megyében a legutóbbi adatok szerint 513 barnamedvét tartottak nyilván, miközben a szakértők 99 példányt tartanának optimálisnak.

Forrás: maszol.ro


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÉK HÍREK
A Rovatból
Másodperceken múlt a életük: két vonat is belecsapódott a sínen ragadt kocsijukban Isaszegnél
A 45 éves sofőr és 17 éves utasa próbálta letolni a ködben a sínekre csúszott autót. Egy arra járó rendőrjárőr mentette meg őket a biztos haláltól.


Egy autó roncsolódott össze szombat hajnalban egy vasúti átjáróban Isaszeg mellett, ahol a sínek közé szorult. Az autóból és a körülötte segédkező emberek tömegéből az uttolsó pillanatban mentették ki az embereket a véletlenül épp arra járó rendőrök. Másodperceken múlt, hogy nem történt tömegtragédia: az üresen hagyott kocsit pillanatokkal később két, egymás után érkező vonat is letarolta – számolt be róla az RTL Híradó.

A drámai eseménysorozat szombaton, hajnali háromnegyed 5 körül kezdődött, amikor egy bordó autó a sötétben, a helyiek szerint ködös időben lesodródott az útról, és a sínek közé esve "csapdába esett". Az átjáróhoz ráadásul mindkét irányból kanyarból érkeznek az autók, ami tovább nehezítette a tájékozódást.

A kocsit egy 45 éves férfi vezette, mellette egy 17 éves lány ült. Azonnal kiszálltak, és más, segítségükre siető autósokkal együtt megpróbálták letolni a járművet a vágányról, de az meg sem mozdult. Közben a fénysorompó pirosra váltott.

Ekkor érkezett a helyszínre egy rendőrpáros. „Egy küldésre mentek, és éppen útba esett nekik ez a helyszín. Amikor meglátták, hogy az autó a síneken van, és többen állnak körülötte, kiszálltak, és azonnal odarohantak.

Szóltak az embereknek, hogy szálljanak ki az autóból, és jöjjenek le a sínekről is. Ez nagyon nagy szerencse volt, mert néhány másodpercen belül egy arra közlekedő vonat az ekkor már üresen ott álló autót elsodorta”

– mondta el a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Az első, utasokat nem szállító szerelvény több tíz méteren át tolta maga előtt a kocsit, ami a hatalmas lendülettől átrepült a másik sínpárra. Ott szinte azonnal érkezett egy másik vonat is, a Gödöllőről 4:37-kor a Keleti pályaudvarra tartó InterRégió, ami szintén teljes erővel belecsapódott a roncsba. A vonatvezetőknek esélyük sem volt elkerülni az ütközést.

„A vasúttársaságot még nem értesítették arról, hogy a vasúti átjáróban elakadt ez a gépjármű. Az egyik vonat 60, a másik 95 km/órás sebességről kezdte meg a vészfékezést” – közölte a MÁV szóvivője.

A csodával határos módon a kettős ütközésben senki nem sérült meg. Az InterRégió vonaton több mint ötvenen utaztak, a másik szerelvényen csak a mozdonyvezető tartózkodott. Az utasokat a katasztrófavédők segítették át egy mentesítő járatra. Az autóból alig maradt valami: a roncsot egy hatalmas flexszel kellett levágni a motorvonatról, a kocsi egyik kitört kereke pedig a szerelvény alá szorult.

A baleset miatt a Budapest–Hatvan–Miskolc vonalon órákra megbénult a közlekedés, Pécel és Isaszeg között pótlóbuszok vitték az utasokat. A Mávinform közlése szerint a helyszínelést és a műszaki mentést délelőtt 10 órára fejezték be, a menetrend a kora délutáni órákra állhatott helyre. A rendőrség büntetőeljárást indított az autó sofőrje ellen.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk