Felmondott a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium tanára, Berta Beáta, aki 23 évig tanított. Döntéséről a Facebookon azt írta, ez az elmúlt időszak történéseinek egyenes következménye.
„A kollégáim kirúgása, a januárban belengetett teljesítményalapú bérezés, illetve a polgári engedetlenséget egészen a tanév végéig, augusztus elejéig »büntethetővé« tevő, éjjel kihirdetett rendelet volt az utolsó csepp. Ezek egyértelművé tették számomra, hogy az oktatásirányítás semmit nem hallott meg a tanárok egy éve (igazából sok éve) tartó küzdelméből, amelyet a saját és diákjaink méltóságáért, az oktatásban szükséges, az emberséget és az eredményességet célzó intézkedésekért folytatunk”
- írta bejegyzésében.
Úgy gondolja, „rendszeren belül” már semmit nem tud tenni ezért az ügyért, „kívülről” viszont talán még igen. Mint írta, nem adja fel könnyen a számára fontos dolgokat, nem mond le könnyen a számára fontos emberekről, ügyekről. Most viszont eljött az a pont, amikor azzal szembesült, hogy mindent megtett, amit rendszeren belül tehet.
„Az ügy közös, és ebbe bele kell férnie, hogy én úgy érezzem, a jelenlegi helyzetemben »elmentem a falig«, azaz iskolán belül a cselekvési lehetőségek határáig. Ha közös az ügy, kell, hogy legyenek sokan, akik – ha eddig nem is tették – intézményen belül vagy onnan kilépve kezdenek cselekedni. Számomra ezt jelenti az összefogás és a szolidaritás.”
Azt is közölte, hogy nincs új munkahelye, és egyelőre B terve se született, és amíg "benn van", nem is fog, mert lefoglalja a tanítás. Amit egy ideje már lehetetlennek érez, mivel szerinte „leadni az anyagot” lehet, de tanítani, nevelni, példát mutatni a diákoknak ilyen körülmények között nem tudok, mert ehhez szükségem van az önbecsülésemre is”. Mint írta, várhatóan március közepéig dolgozik még, ezalatt lehetősége van elrendezni mindent, leginkább a diákjaival.
„A döntésemben megnyugodtam, mert azt gondolom, a tanítás leginkább példaadás, és most már azt a példát tudom mutatni, amelyet a legfontosabbnak tartok: ha valahol nem becsülnek meg, ha a véleményed nem számít, ha megaláznak, mert azt hiszik, megtehetik, akkor ne tűrj csendben, hanem állj fel, menj el onnan”
- írta bejegyzésében, amelyben köszönetet mondott a sok támogatásért.
Berta Beáta októberben nyilatkozott lapunknak, az akkor készült interjút itt olvashatjátok el:
Felmondott a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium tanára, Berta Beáta, aki 23 évig tanított. Döntéséről a Facebookon azt írta, ez az elmúlt időszak történéseinek egyenes következménye.
„A kollégáim kirúgása, a januárban belengetett teljesítményalapú bérezés, illetve a polgári engedetlenséget egészen a tanév végéig, augusztus elejéig »büntethetővé« tevő, éjjel kihirdetett rendelet volt az utolsó csepp. Ezek egyértelművé tették számomra, hogy az oktatásirányítás semmit nem hallott meg a tanárok egy éve (igazából sok éve) tartó küzdelméből, amelyet a saját és diákjaink méltóságáért, az oktatásban szükséges, az emberséget és az eredményességet célzó intézkedésekért folytatunk”
- írta bejegyzésében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A TISZA VAGYONADÓ VEZETNE BE a nagyértékű ingatlanokra. AZ ÖNÉ IS ILYEN. 1 500 000 FORINTOT IS ADÓZHAT” – ez a szöveg olvasható azon a szórólapon, amit a Fidesz készített.
Olvasói fotónkon látszik, hogy a szórólap tetején egy kör alakú lyuk is van, amellyel ajtókilincsre is lehet akasztani. A lapra azt is ráírták:
„Ha kormányra kerülnek, a TISZA-ellenőrök kopogtatnak, összeírják vagyonát, és jön a vagyonadó.”
Az alján pedig az olvasható kisbetűvel, hogy a szórólap felelős kiadója és felelős szerkesztője Szentkirályi Alexandra, vagyis a budapesti Fidesz elnöke és a fővárosi közgyűlési frakcióvezetője.
„A TISZA VAGYONADÓ VEZETNE BE a nagyértékű ingatlanokra. AZ ÖNÉ IS ILYEN. 1 500 000 FORINTOT IS ADÓZHAT” – ez a szöveg olvasható azon a szórólapon, amit a Fidesz készített.
Olvasói fotónkon látszik, hogy a szórólap tetején egy kör alakú lyuk is van, amellyel ajtókilincsre is lehet akasztani. A lapra azt is ráírták:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Alig néhány órával azután, hogy hétfő este aláírták a tűzszüneti megállapodást, ismét fegyverropogás hallatszott a Gázai övezetben. Az Al Jazeera angol nyelvű kiadása arról számolt be, hogy
kedden öt palesztin vesztette életét Gázavárosban az izraeli hadsereg beavatkozása során. Az izraeli hadsereg (IDF) megerősítette az esetet.
A katari hátterű hírcsatorna egy másik esetről is beszámolt: forrásuk szerint a Dzsabalíja al-Balad Halawa körzetében szintén tűz alá kerülhettek palesztinok. A gázai katasztrófavédelemtől származó információk alapján az ottani események során meg nem határozott számú ember sebesült meg. Az IDF ezt az incidenst eddig nem kommentálta.
A gázavárosi lövöldözéssel kapcsolatban az izraeli hadsereg közleményt adott ki, amelyben azt írták:
„A mai nap folyamán több gyanúsítottat észleltek, akik átlépték a sárga vonalat és megközelítették az IDF csapatait Gáza északi részén, ami egyértelműen sérti a megállapodást.”
A közlemény szerint a katonák többszöri felszólítással próbálták eltávolítani az érintetteket, „de a gyanúsítottak nem voltak hajlandók
engedelmeskedni, ami arra késztette a csapatokat, hogy tüzet nyissanak a fenyegetés elhárítása érdekében”.
Az IDF tagadta azokat az állításokat, hogy állásaiba „terroristák” szivárogtak volna be. Hozzátették: „Az IDF arra kéri a gázai lakosokat, hogy kövessék az utasításokat és tartsanak távolságot az IDF csapataitól.”
A tűzszüneti megállapodást hétfőn, az egyiptomi Sarm es-Sejkben írták alá. A dokumentumot Donald Trump amerikai elnök, Recep Tayyip Erdogan török államfő, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök és Tamím bin Hamad Ál Száni katari emír látta el kézjegyével.
Alig néhány órával azután, hogy hétfő este aláírták a tűzszüneti megállapodást, ismét fegyverropogás hallatszott a Gázai övezetben. Az Al Jazeera angol nyelvű kiadása arról számolt be, hogy
kedden öt palesztin vesztette életét Gázavárosban az izraeli hadsereg beavatkozása során. Az izraeli hadsereg (IDF) megerősítette az esetet.
A katari hátterű hírcsatorna egy másik esetről is beszámolt: forrásuk szerint a Dzsabalíja al-Balad Halawa körzetében szintén tűz alá kerülhettek palesztinok. A gázai katasztrófavédelemtől származó információk alapján az ottani események során meg nem határozott számú ember sebesült meg. Az IDF ezt az incidenst eddig nem kommentálta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
2026 júniusától új időszámítás kezdődik a munka világában: az Európai Unióbértranszparencia-irányelve kötelezővé teszi a fizetések átláthatóságát a tagállamokban. Ez azt jelenti, hogy minden vállalatnak fel kell készülnie arra, hogy a dolgozók és a jelentkezők is pontosabban lássák, mennyit lehet keresni egy-egy pozícióban.
Már az álláshirdetésekben is kötelező lesz megadni egy bérsávot vagy minimum bért. Évente egyszer pedig minden dolgozó jogosult lesz megnézni, mennyit keresnek mások azonos munkakörben, külön lebontva férfiakra és nőkre.
Ha kiderül, hogy valaki legalább 5%-kal kevesebbet keres az átlagnál, és ezt a munkáltató nem tudja objektív okokkal – például teljesítménnyel vagy felelősségi szinttel – indokolni, fél éven belül rendezni kell a különbséget: emeléssel vagy más juttatással.
Lovász Tibor, az ICT Europa HR-vezetője szerint a változás érzékenyen érintheti a cégeket: „A munkavállalók össze fogják hasonlítani a fizetésüket nemcsak a piac, hanem a közvetlen kollégáik bérével is, azonnal elkezdik majd böngészni az állásportálokat.”
Hozzátette:
„A következmény várhatóan egy jelentős fluktuációs hullám lesz, mivel a dolgozók sokkal könnyebben és tudatosabban fognak jobban fizető állásért váltani”
A szabályozás másik fontos eleme, hogy ha valaki bérdiszkrimináció miatt perel, nem neki kell bizonyítania az igazát, hanem a munkáltatónak kell alátámasztania, hogy a különbség nem nemi megkülönböztetésből ered. Ez sok adminisztrációt jelent majd a cégeknek, akiknek újra kell gondolniuk teljes bér- és juttatási rendszerüket.
A fizetés átláthatósága nemcsak az alapbérről szól: számítanak a bónuszok, cafeteria, lakhatási vagy utazási támogatások, sőt még a céges autó is – ha nem munkaeszközként használják.
Bár Magyarországon még nem ültették át a szabályokat, a törvényi változások a Munka Törvénykönyvében jelenhetnek meg. Jelenleg hazánkban körülbelül 17%-os a nemek közötti bérszakadék. A szakértők szerint sok vállalat bízik abban, hogy később is lesz idejük reagálni, de a rendszer kialakítása akár egy évig is eltarthat. Aki az utolsó pillanatra hagyja, az nemcsak bírságot kockáztat, hanem a legjobb munkatársait is elveszítheti.
A vezetők szerepe kulcsfontosságú lesz: a HR-nek kell támogatnia őket abban, hogy őszintén, adatokra támaszkodva beszéljenek a fizetésekről a teljesítményértékelések során. Lovász Tibor szerint
„az a cég tudja majd előnyére fordítani a helyzetet, amelyik nem kényszerként, hanem lehetőségként tekint az átállásra, és egy igazságosabb, átláthatóbb és motiválóbb rendszert épít ki.”
A 100 főnél nagyobb cégeknek 2027-től kell először jelentést tenniük a 2026-os évről. A szabályok be nem tartása súlyos következményekkel járhat. A munkáltatóknak akár évekre visszamenőleg is kártérítést kell fizetniük, és kizárhatják őket az állami támogatásokból, pályázatokból vagy közbeszerzésekből is.
2026 júniusától új időszámítás kezdődik a munka világában: az Európai Unióbértranszparencia-irányelve kötelezővé teszi a fizetések átláthatóságát a tagállamokban. Ez azt jelenti, hogy minden vállalatnak fel kell készülnie arra, hogy a dolgozók és a jelentkezők is pontosabban lássák, mennyit lehet keresni egy-egy pozícióban.
Már az álláshirdetésekben is kötelező lesz megadni egy bérsávot vagy minimum bért. Évente egyszer pedig minden dolgozó jogosult lesz megnézni, mennyit keresnek mások azonos munkakörben, külön lebontva férfiakra és nőkre.
Ha kiderül, hogy valaki legalább 5%-kal kevesebbet keres az átlagnál, és ezt a munkáltató nem tudja objektív okokkal – például teljesítménnyel vagy felelősségi szinttel – indokolni, fél éven belül rendezni kell a különbséget: emeléssel vagy más juttatással.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem csillapodik a Hepatitis A-járvány Drégelypalánkon – erről Rigó Dávid polgármester számolt be hétfőn. Azt írta, múlt csütörtökön személyesen egyeztetett Feketéné dr. Zeke Ildikó megyei tisztifőorvossal, a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal népegészségügyi főosztályvezetőjével.
Rigó Dávid tájékoztatása szerint a tisztifőorvos elmondta, hogy
nemcsak a községben, hanem vármegyei és országos szinten is emelkedik a Hepatitis A megbetegedések száma.
A polgármester hozzátette, hogy a népegészségügy külön figyelemmel követi a drégelypalánki bejelentéseket, és szükség esetén készek beavatkozni.
A fertőzés még augusztusban jelent meg Drégelypalánkon, azóta nem csökkent az esetszám. Hasonló megbetegedések máshol is előfordultak. Egy másik településen, Ongán szintén augusztusban jelent meg a vírus, ott a járványveszély miatt az augusztus 20-i ünnepségeket is lemondták.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) márciusban kiadott tájékoztatása szerint
a 2025 januárjában és februárjában a jelentett Hepatitis A esetek száma hétszerese volt az előző év azonos időszakához képest.
Bár később csökkenést tapasztaltak, az év első öt hónapjában így is hétszer annyi megbetegedést regisztráltak, mint 2024 azonos időszakában.
Az NNGYK nyári közleménye alapján a legtöbb eset Budapesten, valamint Pest és Komárom-Esztergom vármegyében fordult elő, de az ország minden részéről érkeztek jelentések.
A Hepatitis A vírus főként széklettel, szennyezett vízzel, jéggel és ételekkel terjed, ritka esetekben szexuális úton is átadható.
Leggyakrabban olyan helyeken jelenik meg, ahol rosszak a higiénés körülmények vagy hiányzik a megfelelő ivóvízellátás.
A fertőzés tünetei között szerepelhet hasi fájdalom, puffadás, hányinger, étvágytalanság, rossz közérzet, láz, izom- és ízületi fájdalom, valamint a sárgaság – vagyis a bőr és a szemfehérje besárgulása. A betegség általában néhány hét alatt magától elmúlik, de a teljes felépülés akár 1–2 hónapig is eltarthat. A gyógyulás idején fontos kerülni az alkoholt és a májat terhelő anyagokat. Súlyosabb esetekben kórházi kezelésre is szükség lehet.
Nem csillapodik a Hepatitis A-járvány Drégelypalánkon – erről Rigó Dávid polgármester számolt be hétfőn. Azt írta, múlt csütörtökön személyesen egyeztetett Feketéné dr. Zeke Ildikó megyei tisztifőorvossal, a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal népegészségügyi főosztályvezetőjével.
Rigó Dávid tájékoztatása szerint a tisztifőorvos elmondta, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
