Kedden matekból érettségiztek a végzős középiskolások. Mint megírtuk, a vizsga első részében többek közt számtani sorozatok, halmazok, valószínűség- és százalékszámítás, módusz és medián, valamint a szögek is szerepeltek.
Az Eduline által megkérdezett vizsgázók megosztóan vélekedtek a középszintű matekérettségi nehézségéről.
Voltak, akik úgy érezték, hogy nem volt vészes a feladatsort, jól meg is tudták oldani és sikerült is időben vagy már idő előtt végezniük.
Mások viszont a feladatok nehézségére és a kevés időre panaszkodtak.
"Ahhoz képest, hogy mi két tanévet nem jártunk iskolába a tavalyi végzősök pedig csak pár hónapot voltak otthon, a tavalyi érettségi sokkal könnyebb volt. Abban nem volt statisztika, ez viszont nagyon épített a matektudásra. 2017 óta ez volt a legnehezebb"
- mondta egy kecskeméti diák, Bence, aki azt reméli, hogy folytatódik az a tendencia, hogy a magyar könnyű, a matek nehéz, és így a történelem is könnyű lesz.
"Nekem ez szerintem borzasztóan sikerült" - mondta egy salgótarjáni érettségiző, Dominika, aki
úgy érezte, hogy a rövid feladatok nehezebbek voltak, mint az elmúlt években, az idő pedig azoknak volt elég, akik tudták a megoldásokat.
Egy budapesti gimnázium tanulója, Flóra is úgy vélte, hogy a feladatsor "nehezebb és szívósabb" volt, mint amit várt. Szerinte az olyan feladatokból, amik tízévente csak egyszer vannak, most belerakták az összeset.
"Nagyon sok adatot adtak meg, rámentek, hogy összezavarjanak minket. Szerintem ez még annak is nehéz volt, aki amúgy jó matekból"
- mondta.
A megkérdezettek többsége a 18. feladatot hagyta ki, ezt tartották a legnehezebbnek.
Az emelt szintű matekérettségit viszont könnyebbnek találták a vizsgázók. Egy győri végzős, Gergő úgy érezte, hogy "a feladatok az átlagnál könnyebbek voltak - volt egy-két hosszabb feladat, komolyabb tudást nem nagyon igényeltek". Azt is mondta, hogy az idővel kicsit meggyűlt a baja, mert egy feladattal elszöszölt.
Hasonló véleményt fogalmazott meg egy székesfehérvári középiskola diákja is, aki szerint
bár jó feladatsort kaptak, az idő kevés volt,
később nem tudott visszatérni az első kérdésekre.
Kedden matekból érettségiztek a végzős középiskolások. Mint megírtuk, a vizsga első részében többek közt számtani sorozatok, halmazok, valószínűség- és százalékszámítás, módusz és medián, valamint a szögek is szerepeltek.
Az Eduline által megkérdezett vizsgázók megosztóan vélekedtek a középszintű matekérettségi nehézségéről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiderült, milyen ajándékot visz Orbán Viktor Donald Trumpnak
A miniszterelnök maga is elismerte, hogy a csomagban lévő egyik tárgyat „nehéz ügy” lesz odaadni az amerikai elnöknek, mert nem szabad ilyesmit ajándékozni.
Mint ismert, Orbán Viktor csütörtökön Washingtonba indult, hogy pénteken a Fehér Házban tárgyaljon Donald Trump amerikai elnökkel. A miniszerelnök a Washingtonba tartó repülőn adott exkluzív interjúban beszélt a Blikknek arról, miért is van most szükség erre a találkozóra.
„Azért megyünk, mert régen láttuk Donald Trumpot, ráadásul legutóbb 2019-ben találkoztunk a Fehér Házban, a visszatérése pedig a nyugati politikatörténet egyik legnagyobb eseménye, ilyen emberemlékezet óta nem történt”
– mondta Orbán, hozzátéve, hogy Trump visszatérése óta nem folytattak kétoldalú tárgyalást. Mint mondta, nagyon optimista, és nagy ambícióval vágnak neki a találkozónak, komoly dolgokat akarnak tenni az amerikai elnökkel közösen.
A kormányfő a Trumppal való viszonyát nem egyszerűen barátságnak, hanem „fegyverbarátságnak” nevezte, ami szerinte „több is, meg kevesebb is, mint amit a barátság kifejezés takar.” Ez azt jelenti számára, hogy mindketten a maguk helyén ugyanazokért a fontosnak vélt dolgokért harcolnak.
„Nagyon kevesen vagyunk ebben a körben, sőt volt olyan helyzet is, amikor csak a mi két országunk volt. Tehát inkább azt mondanám, ez egy mély kapcsolat, ráadásul még egymás családját is ismerjük valamelyest. A mi kapcsolatunk eszmékben, ügyekben közös felfogásról és arról a meggyőződésről szól, hogy az utolsó csepp vérig kitartunk ezen célok mellett. Ezt hívom én fegyverbarátságnak”
– mondta.
Orbán azt is elárulta, milyen ajándékot visz az amerikai elnöknek. Mint kiderült, több felajánlás is érkezett olyan magyaroktól, akiket a miniszterelnök nem ismer, de azt kérték, hogy ezeket a tárgyakat feltétlenül adja át Trumpnak.
„ A magyarok úgy képzelik, hogy ha a magyar miniszterelnök elmegy Amerikába, akkor nekik is küldeniük kell valamit, hogy ne csak egy protokollajándék legyen ott. Szép kis gyűjtemény jött össze. A kedvencem egy kés, ami nehéz ügy lesz abból a szempontból, hogy kést ajándékozni nem szabad. A mesterember, aki küldte, egy amerikai sasfejet formázott meg a damaszkuszi pengére, ezt kell majd odaadnom az elnöknek, hátha nincs neki ilyen”
– mondta a miniszterelnök.
Orbán a Washingtonba indulás előtt arról posztolt a Facebook-oldalán, hogy azért utaznak az Egyesült Államokba, hogy Trumppal új fejezetet nyissanak a magyar-amerikai kapcsolatokban.
„A célunk egy stratégiai együttműködés kialakítása, amely magában foglalja az energetikai kapcsolatokat, a befektetéseket, a védelmi együttműködést és az orosz-ukrán háború utáni világról való egyeztetést. Olyan megállapodáson dolgozunk, amely kölcsönös előnyökön alapul, és minden magyar ember javát szolgálja” – írta a posztban.
A találkozó tétje azért is nagy, mert a Trump-adminisztráció nemrégiben orosz energiacégeket célzó szankciókat vezetett be, ami Magyarország ellátását is kockáztathatja. A kormány 2021-ben 15 évre szóló hosszú távú gázszerződést kötött a Gazprommal, amely évi 4,5 milliárd köbméter gáz szállítását biztosítja a Török Áramlat vezetéken keresztül. Az Európai Unió 2022-ben olajembargót vezetett be Oroszországgal szemben, de Magyarország időleges kivételt kapott a Barátság kőolajvezetéken érkező szállításokra. Bár történtek lépések a diverzifikációra, például az MVM az ENGIE-vel, korábban pedig a Shell-lel is kötött LNG-szerződést, ezek egyelőre a hazai fogyasztás csak kis részét fedezik.
A kritikusok szerint Magyarország az orosz energia továbbvásárlásával aláássa az uniós egységet, és az Adria-vezetéken keresztül Horvátországból is képes lenne nem orosz forrásból olajat beszerezni. A kétoldalú kapcsolatokat terheli a korábban felmondott amerikai-magyar kettős adóztatási egyezmény ügye is, amely bizonytalanságot okoz a gazdasági szereplőknek. Az energetikai függőséget tovább mélyíti a Paks II. atomerőmű-projekt, amely orosz technológiával és finanszírozással valósul meg. Bár az EU Bírósága szeptemberben kimondta, hogy az Európai Bizottság hibázott a projekt állami támogatásának jóváhagyásakor, a beruházás halad tovább, a tervek szerint jövő februárban önthetik ki az első betont.
Mint ismert, Orbán Viktor csütörtökön Washingtonba indult, hogy pénteken a Fehér Házban tárgyaljon Donald Trump amerikai elnökkel. A miniszerelnök a Washingtonba tartó repülőn adott exkluzív interjúban beszélt a Blikknek arról, miért is van most szükség erre a találkozóra.
„Azért megyünk, mert régen láttuk Donald Trumpot, ráadásul legutóbb 2019-ben találkoztunk a Fehér Házban, a visszatérése pedig a nyugati politikatörténet egyik legnagyobb eseménye, ilyen emberemlékezet óta nem történt”
– mondta Orbán, hozzátéve, hogy Trump visszatérése óta nem folytattak kétoldalú tárgyalást. Mint mondta, nagyon optimista, és nagy ambícióval vágnak neki a találkozónak, komoly dolgokat akarnak tenni az amerikai elnökkel közösen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Alsónadrágban mászott be a ministránsa mellé az ágyba: videó került elő a botrányba keveredett Hilarion metropolitáról
A metropolita volt segédje, George Suzuki egy cseh lapnak tálalt ki a vácdukai luxusrezidencián történtekről. Állítása szerint a felvétel bizonyítja a zaklatást.
Új, eddig nem látott fotókat és egy videót is közölt a cseh Deník N Hilarion metropolita ügyében. A lapnak a volt ministránsfiú, George Suzuki adott interjút, aki egy rövid videót is átadott, mely azt mutatja, ahogy az alsónadrágos Hilarion bemegy Suzuki szobájába, majd bemászik mellé az ágyba, és szorosan hozzásimul – írja a cseh Deník N.
„Még az istentisztelet előtt is bejött az ágyamba. Bizonyítékom van”
– állítja Suzuki.
Az interjúból kiderül az is, hogy George Suzukit azért körözi a rendőrség, mert egy olyan értékes karórát vitt magával menekülése közben, amit a metropolita állítólag Orbán Viktornak akart ajándékozni, akit Suzuki szerint személyesen ismert. Suzuki átadott a lapnak egy fotót a metropolita magyarországi, vácdukai kastélyáról is, melyen egy cápás dekorációval ellátott medence látható. Az interjú arra is kitér, hogy a metropolita személyesen ismerte Orbán Viktort, és orosz oligarcháktól nagyösszegű adományokat gyűjtött „lelki központ” építésére, amely valójában a saját, vácrátóti luxusvillája volt, úszómedencével és borospincével - írja a 24.hu.
George Suzuki korábban azt állította, a Budapestről szexuális visszaélési botránya miatt elküldött, lefokozott és Csehországba helyezett metropolita magyarországi megbízatása alatt annyira jóban volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, hogy havonta egyszer találkoztak egymással.
Az ügy 2024 nyarán robbant ki, amikor a Novaja Gazeta Europe részletes cikkben számolt be Suzuki állításairól, amelyek Hilarion magánéletére, luxusvagyonára és a fizikai közeledésekre vonatkoztak. Hilarion akkor mindent tagadott, és zsarolással vádolta Suzukit.
A botrányt követően, 2024 decemberében egy orosz egyházi döntés értelmében Hilariont felmentették a budapesti–magyarországi egyházmegye vezetésétől, és a csehországi Karlovy Varyba helyezték át szolgálatra. 2025 tavaszán a sajtó arról írt, hogy a karlovy vary-i orosz ortodox templom tulajdonjoga a magyarországi egyházmegyéhez került, amit elemzők a szankciós kockázatok mérséklésével magyaráztak.
2025 októberében nyilvánosságra került egy videó, amelyen Hilarion metropolita az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) központjában lőgyakorlatot végez.
Ez a felvétel felvetette a kérdést, hogy a metropolita milyen kapcsolatban állhat az orosz titkosszolgálattal, és milyen nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet Magyarország számára.
Új, eddig nem látott fotókat és egy videót is közölt a cseh Deník N Hilarion metropolita ügyében. A lapnak a volt ministránsfiú, George Suzuki adott interjút, aki egy rövid videót is átadott, mely azt mutatja, ahogy az alsónadrágos Hilarion bemegy Suzuki szobájába, majd bemászik mellé az ágyba, és szorosan hozzásimul – írja a cseh Deník N.
„Még az istentisztelet előtt is bejött az ágyamba. Bizonyítékom van”
– állítja Suzuki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az ATV-től a közmédiához igazolt riporter is interjúzott Orbán Viktorral a Washingtonba tartó gépen
Csuhaj Ildikó szeptemberben nyolc év után hagyta ott az ATV-t. Most a Kossuth Rádió munkatársaként kérdezte az Egyesült Államokba utazó miniszterelnököt a repülőúton.
Az ATV korábbi főmunkatársa, Csuhaj Ildikó a Kossuth Rádió képviseletében készített interjút Orbán Viktorral azon a repülőgépen, amelyen a miniszterelnök és a hivatalos kormányzati delegáció utazik a washingtoni Trump-találkozóra.
A riporternő nyolc évig dolgozott az ATV-nél, a kormányinfókon is rendszeresen kérdezett a csatorna képviseletében. Szeptember 1-jén közös megegyezéssel távozott az ATV-től, november 1-jétől pedig már az M5 vezető szerkesztőjeként dolgozik, de a közmédia más felületein is számítanak a munkájára.
„A nézők, hallgatók, olvasók Csuhaj Ildikó írásaival, interjúival, tudósításaival az M1, a hirado.hu vagy a Kossuth Rádió műsoraiban is találkozhatnak, sőt további személyes műsorok tervezése is megkezdődik” – közölte az MTVA az MTI-vel.
A riporternő a Kossuth Rádió részére készített interjút Orbán Viktorral. Erről több rövid videót is megosztottak a rádió Facebook-oldalán:
Csuhaj Ildikó kérdésére, hogy kemény tárgyalásokra számít-e a Fehér Házban, mivel Donald Trump nem adta meg a Magyarország által kért mentességet az orosz olajra kivetett új szankciók alól, Orbán úgy fogalmazott: minden diplomáciai tárgyalás nehéz, ő mégis „baráti és könnyű” megbeszélésre készül az amerikai elnökkel.
A találkozó pénteken lesz a Fehér Házban. A miniszterelnök és népes delegációja csütörtök délelőtt indult útnak, a Wizz Air egyik legújabb, extra nagy hatótávolságú gépével repülnek a tengerentúlra. A kormányfővel tart Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Nagy Márton nemzetgazdasági, Hankó Balázs innovációs és kulturális, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi, Lázár János építésügyi és Lantos Csaba energiaügyi miniszter is. A Wizz Air gépe Izlandon tett egy kis pihenőt magyar idő szerint kora délután, ennek okairól ide kattintva olvashatsz.
Az ATV korábbi főmunkatársa, Csuhaj Ildikó a Kossuth Rádió képviseletében készített interjút Orbán Viktorral azon a repülőgépen, amelyen a miniszterelnök és a hivatalos kormányzati delegáció utazik a washingtoni Trump-találkozóra.
Magyar Péter: fideszes adatlopás, fenyegetések és listázások miatt tegyenek feljelentést a rendőrségen
Valamint azt is írta, hogy az érintettek forduljanak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, mert a NAIH vezetője, Péterfalvi Attila szerinte semmit nem tesz az állampolgárok védelmében.
Magyar Péter azt javasolja minden érintettnek, hogy a szerinte fideszes adatlopás, fenyegetések és listázások miatt tegyenek feljelentést a rendőrségen, és forduljanak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) is.
Facebook-posztjában ezt írja: „Orbánék átléptek egy határt azzal, hogy civileket, művészeket, újságírókat és bírókat listáznak és fenyegetnek.” Hozzáteszi, hogy véleménye szerint
„minden felbujtónak, megrendelőnek és elkövetőnek felelnie kell a tettéért! És felelni is fognak.”
Szerinte az adatlopással megvalósul a Büntető törvénykönyv 422. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti tiltott adatszerzés bűntette. Állítja továbbá, hogy ha valaki felhasználja az illegálisan szerzett adatokat, például telefonál, emailt küld vagy közzéteszi azokat, az szintén elköveti a Btk. 422. § (3) bekezdésébe ütköző bűncselekményt.
A TISZA elnökének bejegyzésében az is olvasható, hogy a NAIH vezetője, Péterfalvi Attila szerinte semmit nem tesz az állampolgárok védelmében, ezért arra biztatja az illegális listákon szereplőket, hogy gyakorolják jogaikat, és tegyenek bejelentést a hatóságnál. Rámutat, hogy az Infotv. 52. § (1) bekezdése alapján bárki vizsgálatot kezdeményezhet, amennyiben személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A poszt végén Magyar megjegyzi, hogy a fideszes politikusok és a különböző propagandalapok hozzájárulás vagy bármilyen egyéb jogcím nélkül kezelik az érintettek személyes adatait, és ebben az esetben adatkezelőnek a propagandamédium és az adatokat megszerző fideszes politikus számít.
Háttérként érdemes felidézni, hogy a kormánypárti médiában nem új jelenség a „listázás”: 2018-ban a Figyelő „Soros‑lista” címmel több száz civil jogvédőt, újságírót, tudóst és közszereplőt nevezett meg, amit később bíróság jogsértőnek és félelemkeltőnek minősített, és a kiadót bocsánatkérésre kötelezhette. Az ügy jól mutatta, hogy a célzott név szerinti összeírás és megbélyegző kontextus nemcsak etikailag, de jogilag is problematikus lehet. A lista maga és a róla szóló kritikák széles visszhangot kaptak a hazai sajtóban.
A választói „listázás” gyanúja régóta összefügg a köznyelvben „Kubatov‑listaként” emlegetett párt-adatbázisokkal: az elmúlt években több helyi esetben is lefotóztak mozgósításra használt név‑ és címjegyzékeket, a módszert 2025 őszén is hasonlóként írták le helyszíni beszámolók. Ezek a cikkek rendre felvetik, hogy a politikai adatkezelés hol lépi át a jogszerű beleegyezésen alapuló támogatói nyilvántartás határait.
Magyar Péter azt javasolja minden érintettnek, hogy a szerinte fideszes adatlopás, fenyegetések és listázások miatt tegyenek feljelentést a rendőrségen, és forduljanak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) is.
Facebook-posztjában ezt írja: „Orbánék átléptek egy határt azzal, hogy civileket, művészeket, újságírókat és bírókat listáznak és fenyegetnek.” Hozzáteszi, hogy véleménye szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
