2010 óta nem értek olyan keveset a nyugdíjak, mint most

Karácsony Gergely főpolgármester szerint a kormányoldalon abban bíznak, hogy a Pride politikai hatására elindul egy új, progresszív párttal, és így megbontja az ellenzéki egységet. Erről az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt.

Azt mondta, több ilyen üzenetet is kapott, és az egyiket egy fideszes háttérember közvetlenül az ATV stúdiójában fogalmazta meg. Hozzátette, olyan embereken keresztül is eljutottak hozzá ezek az üzenetek, akikkel napi kapcsolatban áll. Azt viszont nem árulta el, pontosan kitől származtak a célzások.

Amikor arról kérdezték, hogy ez zsarolásnak tekinthető-e, azt mondta: „Nem, nem, de hát ez mégiscsak egy üzenet.”

Szerinte az utóbbi időszakban megszakadt a kapcsolat a főváros és a kormány között. Azok a miniszterek, akikkel korábban tárgyalt, már nem veszik fel a telefont, és az üzenetekre sem válaszolnak.

A kormány és Budapest jelenleg a szolidaritási hozzájárulás mértékéről tárgyal. A főváros szerint az adó jogszerűtlen, ezért nem fizeti be, a kormányzati elvonások miatt pedig eddig csak különböző jogi-pénzügyi megoldásokkal sikerült elkerülni a csődhelyzetet. A szolidaritási adó mértékét egyébként a székesfehérvári fideszes városvezetés is túlzónak tartja.

Karácsony Gergely a 2026-os választással kapcsolatban azt mondta:

„Én nem készülök a 2026-os parlamenti választás kapcsán semmilyen, az ellenzéki vagy a belpolitikát meghatározó dologra. Nyilván, abban vagyok érdekelt, hogy egy Budapest- és önkormányzatbarát kormánya legyen Magyarországnak, és ezt sokkal inkább látom egy ellenzéki győzelemtől, mint azt, hogy a kormány hirtelen ráeszmél arra, hogy eddig rossz úton járt. Viszont én nem tudok semmilyen politikai és erkölcstelen dílbe belemenni azért, hogy a városom egyébként megkapja azt, ami jár neki.”

Forrás: 444.hu

A 21 Kutatóközpont augusztus végén 15 vezető politikus kedveltségét és ismertségét mérte. A kedveltségi arány azt mutatja, hányan látnák szívesen fontos politikai szerepben az adott politikust az ötfokú skálán a 4-es és 5-ös értékek alapján, írja a 24.hu.

Az erőviszonyok lényegében nem változtak az áprilisi kutatáshoz képest.

Hadházy eredménye azért figyelemre méltó, mert alacsonyabb ismertséggel érte el, mint az élmezőny többi tagja. Karácsony Gergely ugrott a legnagyobbat: 26-ról 30 százalékra lépett előre, ebben feltehetően szerepet játszott a Budapest Pride melletti kiállása.

Szijjártó Péter csak 1 százalékponttal maradt el Orbán Viktortól. A kormánypárti politikusok közül Gulyás Gergely 22, Lázár János 21 százalékon áll. Kocsis Máté 16 százalékon, és az ismertsége is alacsonyabb.

A Tisza Párt több politikusánál még alacsonyabb az ismertség. Tarr Zoltánt 51, Bódis Krisztinát 59 százalék ismeri, és az adatfelvétel egy időben zajlott a Tarról megjelent videók napirendre kerülésével. Magyaron kívül egyedül Ruszin-Szendi Romulusz tartozik az ismertebb tiszás politikusok közé, ő a hatodik helyen áll a népszerűségi rangsorban.

A mezőny végén a kispárti politikusok sorakoznak. Kovács Gergely 21 százalékos kedveltségen, Toroczkai László 13 százalékon, Dobrev Klára 10 százalékon áll. Dobrev ezzel is a dupláját éri el az előző DK-s pártelnök, Gyurcsány Ferenc népszerűségének, ám a vizsgált 15 politikus közül így is az utolsó.

A rendszerváltás óta jellemző volt, hogy az államfő vezeti a listát; ez Göncz Árpádnál, Mádl Ferencnél, Áder Jánosnál és Novák Katalinnál is így volt. Ennyire népszerűtlen és kevéssé ismert államfője a rendszerváltás után valószínűleg nem volt még Magyarországnak, kivéve talán Novák utolsó néhány hetét a kegyelmi ügy után.

Ennek fő oka, hogy a mögötte egységesen felsorakozó Tisza-tábor nagyobb, mint az Orbánt egyöntetűen támogató Fidesz-bázis. Más pártok szavazói között Magyar egy kicsit népszerűbb, bár az előnye csökkent. Összességében Orbán hátránya ebben az összevetésben valamivel kisebb, mint amekkora a Fideszé a Tiszával szemben.

„Úgy tűnik, a másik csapatban játszol, Péter” – írta Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter ahhoz a fotóhoz, amelyen Szijjártó Péter a pekingi katonai parádén Kim Dzsongun, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin társaságában vonul, vette észre a Telex.

Szijjártó a díszszemle után a magyar–kínai gazdasági együttműködés fejlesztéséről tárgyalt Kínában. Szerinte Magyarország és Kína most a kétoldalú együttműködés rekordidőszakát éli, és a felek készen állnak ennek folytatására, a kapcsolatok további mélyítésére.

Looks like you are playing for the other team, Peter @FM_Szijjarto. pic.twitter.com/eBHbreIAyc

— Radosław Sikorski ???? (@sikorskiradek) September 3, 2025

Kína tíz év után újra megrendezte a második világháború lezárását ünneplő katonai parádét. A pekingi Tienanmen téri ünnepségre a NATO- és az EU-tagok közül csak Szijjártó Péter és Robert Fico szlovák kormányfő ment el.

A magyar és a lengyel kormány Donald Tusk hatalomra kerülése óta nincs jó viszonyban, a kapcsolatot oda-vissza szólogatások jellemzik. Legutóbb heves szóváltás alakult ki a két külügyminiszter között, miután Szijjártó a Barátság vezeték elleni támadásról posztolt az X-en.

Lázár János hétfőn a MÁV–Volán-csoport vezérigazgatójával, Hegyi Zsolttal tartott sajtótájékoztatót, ahol a KRESZ lehetséges változtatásairól is beszélt. Elmondta, hogy

A miniszter arról is beszélt, hogy a buszok és a teherautók számára is emelnék a sebességhatárt:

Hozzátette: ő azt támogatná, ha a városokban lassabban, az autópályán viszont gyorsabban haladnának az autók. A statisztikák szerint a súlyos vagy halálos balesetek egyharmadát a nem megfelelő sebességválasztás okozza, a leggyakoribb ok viszont az elsőbbségadás elmulasztása.

Lázár szerint Magyarországon az autópályákon már most 140–150, sőt esetenként 160 kilométer per óra az átlagsebesség.

„Alapvetően a személyes felelősségben hiszek. Értem, hogy az államnak mindent szabályoznia kell. Németországban szakaszos sebességkorlátozások vannak, és a németeknél a balesetek kézben tarthatók, a halálos balesetek száma csökkenthető, nyilván jobb műszaki állapotú járműpark mellett, és valószínűleg jobban is vezetnek a németek, mert nagyobb a személyes felelősségük. Az a veszély nem fenyeget, hogy német rendszerre állunk át, erre nincs társadalmi fogadókészség.”

A sajtótájékoztatón felmerült az átlagsebesség-mérés kérdése is. A rendszer nemcsak egy adott ponton, hanem hosszabb szakaszon mérné a sebességet. A miniszter elmondta, hogy erről is kikérik majd az emberek véleményét, de a bevezetést nem tervezik, mert „kellőképpen genyó rendszer”. Hozzátette: „Akkor az a kérdés marad csak, hogy minek építettünk autópályákat?”

A sebességhatárokról szóló viták kapcsán felidézték, hogy Lázár János 2011-ben, még a Fidesz frakcióvezetőjeként, egy Audi S8-assal közlekedett, amelyre lézerblokkolót szereltek. Ez az eszköz a traffipaxok kijátszására alkalmas. Magyarországon 2003 óta legális, ha nem zavarja meg a mérést, de politikusok esetében a használatát nem tartják etikusnak.

A sebességhatár kérdéséről szakértők is elmondták a véleményüket. Tóth Csaba, a Levegő Munkacsoport szakértője szerint: „A gyorshajtás nem csak egy technikai dolog. Súlyosabb a kommunikációs vetülete, az összekacsintás a gyorshajtókkal.” Úgy látja, hogy a miniszter nyilatkozata más utakon is a gyorsabb haladásra ösztönözheti az autósokat - írja a 444.hu.