Legalább 180 ezer forinttal többet vihetnek haza januártól azok a 40 év alatti kétgyerekes anyák, akiknek a keresete eléri az átlagfizetést, és a családi adókedvezményt is igénybe veszik

„Már nem látom a személyes képességeket benne” – mondta Orbán Viktorról egyik volt főtanácsadója, miközben más egykori fideszes frakciótársai szerint korai lenne leírni, és akár a visszatérésre is lehet esélye. A leköszönő miniszterelnök döntése, hogy nem veszi át parlamenti mandátumát, heves vitákat indított a Fidesz és a magyar politika jövőjéről.

A választási vereség után Orbán Viktor bejelentette, hogy nem ül be az ellenzéki padsorokba, mert „úgy látom, hogy máshol van rám szükség”. A döntést a Fidesz–KDNP parlamenti felállásának radikális átalakítása követte: a Gulyás Gergely vezetésével felálló új Fidesz-frakcióból több régi politikus is hiányzik. A párt keddi választmányi ülésén Orbán felajánlotta lemondását a pártelnöki posztról, de ezt nem fogadták el.

A kérdésről, hogy mi áll a lépés hátterében, és van-e politikai jövője Orbánnak, a 24.hu négy egykori fideszes politikust kérdezett meg, akik a kilencvenes években ismerték meg Orbán politikai észjárását. Szelényi Zsuzsa, Elek István, Fodor Gábor és Hegedűs István egyetértett abban, hogy a távozó miniszterelnök taktikailag jól döntött, de a jövőjét illetően két, egymással homlokegyenest ellenkező forgatókönyv rajzolódik ki.

Az egyik véleménycsoport szerint a Fidesz megújulása Orbán vezetésével már nem lehetséges. Szelényi Zsuzsa, a CEU Demokrácia Intézet kutatója szerint a párton belül is megdőlt az a hit, hogy Orbán Viktornak mindig igaza van. Úgy látja, a vereség utáni helyzetet most is a belső bizalom helyreállítására használhatja, de ezúttal sokkal nehezebb dolga lesz. A CEU kutatója szerint a Fideszen belül egy-két éven belül elkerülhetetlen lesz a hatalmi harc.

– tette hozzá.

Ennél is tovább ment Elek István, aki 1998 és 2002 között Orbán főtanácsadójaként is dolgozott. Szerinte a Fidesz állampártként elszokott a normális pártműködéstől, és a mostani helyzetben nagyon nehéz feladat előtt áll.

Mások azonban óva intenek attól, hogy bárki leírja a kormány éléről távozó miniszterelnököt. Fodor Gábor, a Fidesz alapító tagja szerint Orbán számára a lengyel Jarosław Kaczyński útja lehet a minta.

– utalt a lengyel Jog és Igazságosság vezéralakjára. Fodor szerint Orbán visszatérésére akkor nyílhat esély, ha a kormányzást átvevő Tisza Párt nehézségekkel szembesül.

Hasonlóan látja a helyzetet Hegedűs István egykori fideszes képviselő is, aki szerint Orbánt a revánsvágy is fűtheti. Úgy véli, a vereségből nem a mérséklődés, hanem a még keményebb fellépés szükségességének tanulságát vonhatja le.

A leköszönő Orbán-kormány a választás előtti utolsó napokban döntött két fontos, luxembourgi uniós bírósági tisztségről, amelyek mandátuma 2027-től egészen 2033-ig tart.

Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának április 8-i ülésén Bóka János EU-ügyi miniszter jelentette be, hogy

– írja a HVG. A döntés időzítése azért érdekes, mert Csehi jelenlegi mandátuma csak 2027 októberében jár le, így a lap szerint nem látszott olyan határidő, ami miatt a választás előtt kellett volna dönteni.

Ezzel egy időben a kormány egy másik fontos pozícióról is határozott:

Ez a lehetőség Magyarország uniós tagsága óta most először nyílt meg az ország számára.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a kormány a jelölés előtt az Alkotmánybíróság elnökével, a Kúria elnökével és a legfőbb ügyésszel is konzultált. Időközben Magyar Péter a választás után mindhármukat lemondásra szólította fel május 31-i határidővel.

Az Európai Unió Bírósága az EU legfőbb igazságszolgáltatási intézménye, amelynek döntései a tagállamokra, így Magyarországra is kötelezőek. A Bíróság testülete tagállamonként egy bíróból, összesen 27 bíróból áll, munkájukat tizenegy főtanácsnok segíti. A főtanácsnok nem ítélkezik, hanem független jogi véleményt, úgynevezett „indítványt” készít, ami gyakran irányt mutat a bíráknak. Míg az öt legnagyobb tagállam állandóan küldhet főtanácsnokot, a többi helyet rotációs rendszerben osztják szét, ezért a mostani magyar jelölésnek különös súlya van.

A bírói posztra újrajelölt Csehi Zoltán 2016 óta dolgozik a luxembourgi testületben, 2021 óta a Bíróság bírája. A főtanácsnoknak jelölt Fehér Miklós Zoltán pedig 2010 óta vezeti azt a minisztériumi jogászcsapatot, amely a magyar kormányt képviseli az uniós bírósági eljárásokban.

A jelölteket egy uniós szakértői bizottság, az úgynevezett 255-ös bizottság is megvizsgálja, a végső szót pedig a tagállamok kormányainak képviselői mondják ki közös megegyezéssel.

Az egyik ilyen ügyben Tamara Ćapeta főtanácsnok nemrégiben azt javasolta, hogy a Bíróság semmisítse meg az Európai Bizottság döntését, amellyel feloldották a Magyarországnak szánt uniós források egy részének zárolását. A Bíróság ítélete ebben a kérdésben még várat magára.

A Bíróság egy másik ítéletében kimondta, hogy a 2021-es, „gyermekvédelminek” nevezett törvény több ponton sérti az uniós jogot. Jogvédő szervezetek szerint a döntés alapján a Pride-tilalom sem maradhat hatályban.

A testület emellett 200 millió eurós (mintegy 80 milliárd forintos) átalánybírságot és napi egymillió eurós kényszerítő büntetést is kiszabott az országra a menekültügyi szabályok megsértése miatt, és a Paks II. atomerőmű körüli eljárások is megjárták a luxembourgi fórumot.

Péntektől új korszak kezdődik Ausztriában: több nagyváros jogi lehetőséget kap arra, hogy kamerákkal figyelje a belvárosokba behajtó autókat, és aki engedély nélkül lép be a kijelölt zónákba, komoly bírságra számíthat – írja a Blikk.

Fontos azonban, hogy a törvénymódosítás csak a kereteket adja meg, a rendszerek kiépítése és élesítése városonként eltérő ütemben halad majd. Bécsben például várhatóan csak 2028 körül indulhat el élesben a kamerás beléptetés.

A változás lényege, hogy péntektől hatályba lép az osztrák közúti közlekedési szabályok, a StVO módosítása, amely lehetővé teszi a településeknek az automatizált, kamerás behajtás-ellenőrzést. Az ADAC német autóklub információi szerint

A kijelölt zónák bejáratánál kamerák a behajtó többnyomú gépjárművek rendszámát rögzíthetik; a motorkerékpárok és mopedek a minisztériumi ismertetés szerint nem tartoznak az automatikus rögzítés alá. A rendszer összeveti a leolvasott adatokat az engedéllyel rendelkező autók adatbázisával, amelyben a helyi lakosok, a mentők, a taxik és a külön engedéllyel közlekedők szerepelhetnek. A zónákat új táblákkal és útburkolati jelekkel jelölik majd.

Az új szabályozás nemcsak a turistákat, hanem a nagy számban Ausztriában dolgozó magyar munkavállalókat is érzékenyen érintheti, akiknek egy ilyen bírság jelentős terhet róhat.

2025-ben átlagosan közel 130 ezer magyar dolgozott Ausztriában. Az autósoknak eddig is mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk, Ausztria ugyanis a drágábbik végletnek számít a régióban az üzemanyagárak tekintetében.

A törvénymódosítást komoly politikai és szakmai vita előzte meg. Michael Ludwig, Bécs polgármestere és az Osztrák Városszövetség elnöke szerint a változás elengedhetetlen a modern városfejlesztéshez.

Ezzel szemben az osztrák autóklub, az ÖAMTC attól tart, hogy a városok visszaélhetnek a lehetőséggel. Bernhard Wiesinger, a klub érdekképviseleti vezetője szerint „ha ez a törvény jön, egész Ausztriában további és nagyobb behajtási tilalmi zónák burjánzása várható”.

Az osztrák városok évek óta sürgették a jogi háttér megteremtését. A törvénymódosítást idén március 25-én fogadta el a Nemzeti Tanács, és pénteken lép hatályba. Az autósoknak ezért azt javasolt tájékozódniuk Ausztriába utazás előtt az adott városban érvényes behajtási szabályokról. Ahol bizonytalanok, érdemes az autót egy P+R parkolóban hagyni, és a belvárost közösségi közlekedéssel megközelíteni.

Bár az ország nagy részén napos időre számíthatunk, a napot ma mégis az erős, estétől helyenként viharos északkeleti szél határozza meg, ami a hűvösebb időt kíséri. A hétvégére azonban nagy fordulat jön, visszatér a 20-25 fokos meleg.

Szerdán a délnyugati határ mentén napközben elvékonyodik, majd dél felé elvonul a felhőzet, máshol többnyire napos idő várható fátyol- és gomolyfelhőkkel – derül ki a HungaroMet országos előrejelzéséből. Kisebb eső, zápor legfeljebb a délnyugati tájakon fordulhat elő.

A legmagasabb nappali hőmérséklet 12 és 18 fok között várható.

Este a felhőzet tovább vonul dél felé, csütörtök reggelre már szinte országszerte felhőtlen lesz az ég. Csapadék nem valószínű, de a szél az éjszaka első felében még többfelé erős, néhol viharos maradhat.

Hajnalra a légmozgás gyengül, de a hőmérséklet 1 és 6 fok közé süllyed.

Csütörtökön napos, száraz idő ígérkezik kevés gomoly- és fátyolfelhővel. Az északi, északkeleti szelet főként a keleti országrészben kísérhetik erős lökések, délután 11 és 16 fok közötti hőmérséklet valószínű.

Bár a hajnal még kifejezetten hideg lehet, -5 és +5 fok közötti minimumokkal, napközben már 14 és 19 fokig melegszik a levegő.

Szombaton már 18-23 fokos csúcsértékek várhatók, többnyire mérsékelt széllel.

A hét utolsó napján a déli légmozgás helyenként megélénkülhet.