A következő napokban a Balaton és a Velencei-tó környékén, valamint Győr-Moson-Sopron megyében biológiai módszerrel lépnek fel a szúnyoglárvák ellen a szakemberek, a kifejlett szúnyogok ellen pedig 36 ezer hektáron fognak védekezni - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője hétfőn az MTI-vel.
Mukics Dániel tájékoztatása szerint
a héten Bács-Kiskun megyében 8, Csongrád-Csanádban 9, Győr-Moson-Sopron megyében 113, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 3, Tolnában 16, Vas megyében 1, Veszprém megyében pedig 7 településen lesz földi kémiai szúnyoggyérítés.
Az elmúlt hetek esőzéseiből elszórtan megmaradt kisvizeket biológiai eljárással kezelik Somogy, Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében. A kifejlett szúnyogok ellen a csornai régióban, a Szigetközben, Szekszárd környékén, Szolnok térségében, Szegeden és Csongrád-Csanád megye egyes településein védekeznek majd.
A kifejlett szúnyogok elleni hatásos készítményt platós gépjárműre rögzített berendezéssel juttatják ki. Az eljárás történhet melegködképzéssel, ekkor az apró cseppekre bontott irtószert hő hozzáadásával terítik szét. Ez a technológia elsősorban növényzettel erősebben borított helyeken hatásos.
Mivel az eljárás során keletkező köd rövid időre korlátozza a látási viszonyokat, forgalmas helyeken kevésbé használható. Itt az ULV-eljárást alkalmazzák, amelynek során szintén apró cseppekben juttatják ki az irtószert, de hő hozzáadása nélkül. A permetfelhő csak kis mértékben észlelhető, így a közlekedést nem zavarja.
A következő napokban a Balaton és a Velencei-tó környékén, valamint Győr-Moson-Sopron megyében biológiai módszerrel lépnek fel a szúnyoglárvák ellen a szakemberek, a kifejlett szúnyogok ellen pedig 36 ezer hektáron fognak védekezni - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője hétfőn az MTI-vel.
Mukics Dániel tájékoztatása szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter keményen visszavágott a vendégmunkásokra vonatkozó szigorításokra panaszkodó Master Goodnak
A miniszterelnök a Master Good 2025-ös pénzügyi eredményeire hivatkozva utasította el a cég panaszát a vendégmunkás-szigorítások miatt. A 25,5 milliárd forintos adózott nyereség szerinte elegendő fedezetet nyújtana a béremelésre, amivel magyar dolgozókat is vonzhatnának.
A Master Good Csoport vezérigazgatója szerdán jelezte, hogy a Tisza-kormány vendégmunkásokra vonatkozó szigorításai miatt veszélybe kerülhet a cég 350 milliárd forintos beruházása. Erre Magyar Péter miniszterelnök a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón élesen reagált, és bírálta a vállalat álláspontját a Portfolio kérdésére válaszolva.
A kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy a cég jelentős állami támogatásokat kapott magyar munkahelyek létrehozására, miközben szerinte az alacsony bérek miatt nem tud elegendő hazai munkavállalót vonzani.
A miniszterelnök a rendelkezésére álló adatokra hivatkozva elmondta, hogy a Master Good csoport 2025-ben 25,5 milliárd forintos adózott eredményt és 32 milliárd forintos EBITDA-t ért el.
Magyar Péter szerint a vállalatnak a nyereségéből kellene a bérfejlesztést finanszíroznia, amivel több magyar munkavállalót tudna megtartani, vagy hazacsábítani a külföldi munkából.
Hozzátette, Kelet-Magyarországon sokan nem a munkahelyek hiányát, hanem az alacsony béreket látják problémának, és számos panasz érkezik a Master Good által kínált fizetésekkel kapcsolatban, különösen a nehéz fizikai munkakörökben.
Bárány László, a vállalatcsoport ügyvezető igazgatója egy szerdai konferencián arról beszélt, hogy a beruházás megvalósításához mintegy 3000 új dolgozóra lenne szükség, azonban a csökkenő népességű Magyarországon nincs elegendő hazai munkaerő. A cégvezető szerint amennyiben a külföldi munkavállalók alkalmazását ellehetetlenítik, a tervezett, 120 milliárd forintos üzem megépítése is kérdésessé válhat.
A vállalat vezetője egyértelművé tette, mekkora a tét a cég számára.
„Ha nem fogunk tudni külföldről munkaerőt behozni, akkor azt a gyárat, ami 120 milliárd forintba kerül, azt mi nem fogjuk megépíteni, Magyarországon biztos nem, és akkor tegyék fel a politikusok a kérdést, hogy az jó-e az országnak” – hangzott el a cégvezetőtől.
A kormány június elején lényegében leállította az új vendégmunkás-engedélyek kiadását, az országlista kiürítésével szigorítva a beáramlást. A kabinet érvelése szerint a harmadik országból érkező tömeges munkaerő lefelé nyomhatja a béreket, ezért a cél a hazai dolgozók foglalkoztatása és a bérfelzárkóztatás. A hivatalos rendelet kimondta: a már itt dolgozó külföldiek a papírjaik lejártáig maradhatnak.
A Master Good Csoport vezérigazgatója szerdán jelezte, hogy a Tisza-kormány vendégmunkásokra vonatkozó szigorításai miatt veszélybe kerülhet a cég 350 milliárd forintos beruházása. Erre Magyar Péter miniszterelnök a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón élesen reagált, és bírálta a vállalat álláspontját a Portfolio kérdésére válaszolva.
A kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy a cég jelentős állami támogatásokat kapott magyar munkahelyek létrehozására, miközben szerinte az alacsony bérek miatt nem tud elegendő hazai munkavállalót vonzani.
A miniszterelnök a rendelkezésére álló adatokra hivatkozva elmondta, hogy a Master Good csoport 2025-ben 25,5 milliárd forintos adózott eredményt és 32 milliárd forintos EBITDA-t ért el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A NAV bekeményít: 170 ezer autós járművét vonhatják ki a forgalomból, ha nem lépnek június 30-ig
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a súlyos következményekre figyelmezteti a gépjárműadóval tartozó több mint 170 ezer autóst. Az adósok száma április óta 600 ezerről csökkent, a maradéknak június 30-ig kell lépnie.
Több mint 170 ezer magyar autósnak ketyeg az óra: ha nem rendezik a gépjárműadót, június 30-ig még kérhetnek pótlékmentes részletfizetést, utána viszont késedelmi pótlék, végrehajtás, szélsőséges esetben pedig a jármű forgalomból kivonása is jöhet – írta a HVG a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerdai közleménye nyomán.
Aki eddig nem fizetett, annak több lehetősége is van a tartozás rendezésére. Magánszemélyek és egyéni vállalkozók legkésőbb június 30-ig automatikus, legfeljebb öthavi, pótlékmentes részletfizetést igényelhetnek. A kérelmet a legegyszerűbben a NAV-Mobil telefonos alkalmazásban lehet elindítani, az elbírálás pedig automatikusan, külön indoklás vizsgálata nélkül megtörténik.
Aki egyben fizetné ki a tartozását, azt szintén megteheti a mobilalkalmazásban bankkártyával, a kapott határozatban szereplő linken keresztül a NAV Ügyfélportálján, vagy banki átutalással.
Utóbbi esetben az összeget a NAV Belföldi gépjárműadó-bevételi számlájára (10032000-01079160) kell utalni. A közlemény rovatba az adóazonosító jelet vagy az adószámot kell beírni, nem a jármű rendszámát.
Aki elmulasztja a befizetést és a részletfizetési kérelmet sem adja be a határidőig, az komoly következményekkel számolhat.
A NAV először késedelmi pótlékot számol fel, majd végrehajtási eljárást indíthat a tartozás behajtására. Ennek végső eszköze lehet az érintett jármű forgalomból való kivonása. A nehéz helyzetben lévő vállalkozások a fentieken túl egyedi fizetési könnyítést is kérhetnek, amennyiben likviditási gondjaik adódnak.
A NAV az idei gépjárműadó-határozatokat márciusban kezdte kiküldeni, a befizetés eredeti határideje április 15-e volt. Egy héttel később, április 21-én még mintegy 600 ezer autós tartozott az adóval, ez a szám csökkent mostanra 170 ezerre. Aki bizonytalan a fizetendő összegben, a NAV honlapján elérhető gépjárműadó-kalkulátorral gyorsan ellenőrizheti azt.
Több mint 170 ezer magyar autósnak ketyeg az óra: ha nem rendezik a gépjárműadót, június 30-ig még kérhetnek pótlékmentes részletfizetést, utána viszont késedelmi pótlék, végrehajtás, szélsőséges esetben pedig a jármű forgalomból kivonása is jöhet – írta a HVG a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerdai közleménye nyomán.
Aki eddig nem fizetett, annak több lehetősége is van a tartozás rendezésére. Magánszemélyek és egyéni vállalkozók legkésőbb június 30-ig automatikus, legfeljebb öthavi, pótlékmentes részletfizetést igényelhetnek. A kérelmet a legegyszerűbben a NAV-Mobil telefonos alkalmazásban lehet elindítani, az elbírálás pedig automatikusan, külön indoklás vizsgálata nélkül megtörténik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sulyok Tamás az Alkotmánybírósághoz fordult az eltávolítására irányuló tervek miatt, Magyar Péter szerint ez „szánalom kategória”
Sulyok azt akarja megtudni a testülettől, alkotmányos-e egy olyan módosítás, amely közjogi méltóságok elmozdítására irányul. A miniszterelnök azonnal válaszolt a köztársasági elnök bejelentésére.
Sulyok Tamás köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult. Az államfő az utóbbi hetek politikai nyilatkozatai nyomán lépett, amelyek alapján a Tisza Párt Alaptörvény-módosítással mozdítana el több közjogi méltóságot, köztük őt is a hivatalából. A köztársasági elnök az Alaptörvény „absztrakt értelmezését” kérte az Alkotmánybíróságtól – írja a Telex.
A Sándor-palota közleménye szerint az elnök azt szeretné tisztázni, hogy alkotmányos-e egy olyan alaptörvény-módosítás, amely nem általános szabályokat fektet le, hanem konkrét helyzeteket old meg. Sulyok szerint „az elmúlt hónapokban elhangzott, közjogi méltóságok elmozdítását célzó politikai nyilatkozatok olyan alaptörvény-módosítások lehetőségét is felvetik, amelyek általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak”.
A közlemény szerint „jelen helyzetben tisztázandó alkotmányjogi kérdésként merül fel, hogy az alaptörvény-módosítás fogalmi körébe tartoznak-e az olyan aktusok, amelyek funkciójukat tekintve nem általános, hanem egyedi jellegűek.”
Az államfő a közleményében jelezte, hogy a mostani lépése mellett abban is bízik, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületének, a Velencei Bizottságnak a véleménye is segíti majd a kialakult „alkotmányos konfliktus” rendezését. Sulyok múlt csütörtökön jelentette be, hogy a testülethez fordult, amely szerinte sürgős eljárás keretében vizsgálja a helyzetet.
A bejelentésre Magyar Péter miniszterelnök az államfő Facebook-bejegyzése alatt reagált.
„Ez már tényleg a szánalom kategória - írja a kormányfő, aki szerint „Sulyok Tamás soha nem állt ki a bántalmazott gyerekek, a megtámadott civilek, művészek, bírák vagy újságírók mellett. Soha nem szólalt fel a jogállam rombolása, vagy az ország kifosztása, ellenzéki politikusok titkosszolgálati megfigyelése ellen. De a saját pozíciója és havi hatmilliós fizetése védelmében naponta 5 helyre elfut panaszkodni. Eközben Magyarország legnépszerűtlenebb közszereplője…”
Mint ismert, a Tisza Párt április 12-i, kétharmados választási győzelme után Magyar Péter felszólította Sulyok Tamást a lemondásra. Miután az elnök a május 31-i határidőig nem távozott, a miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány a kétharmados felhatalmazásával módosítani fogja az Alaptörvényt a „jogállam helyreállítása” érdekében.
Egyes alkotmányjogászok szerint a kormány terve jogilag kivitelezhető lehet, mivel éppen a Fidesz által korábban hozott szabályok miatt az Alkotmánybíróság tartalmilag nem vizsgálhatja (!) az Alaptörvény módosítását, csak az elfogadás módját.
A kormány terveit az ellenzékbe szorult Fidesz élesen bírálta, Gulyás Gergely frakcióvezető szerint a Tisza Párt „diktatúrák módszerével” akarja eltávolítani az államfőt, a Sándor-palota elé pedig szimpátiatüntetést szerveztek, amelyet Orbán Viktor is támogatott.
Sulyok Tamás köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult. Az államfő az utóbbi hetek politikai nyilatkozatai nyomán lépett, amelyek alapján a Tisza Párt Alaptörvény-módosítással mozdítana el több közjogi méltóságot, köztük őt is a hivatalából. A köztársasági elnök az Alaptörvény „absztrakt értelmezését” kérte az Alkotmánybíróságtól – írja a Telex.
A Sándor-palota közleménye szerint az elnök azt szeretné tisztázni, hogy alkotmányos-e egy olyan alaptörvény-módosítás, amely nem általános szabályokat fektet le, hanem konkrét helyzeteket old meg. Sulyok szerint „az elmúlt hónapokban elhangzott, közjogi méltóságok elmozdítását célzó politikai nyilatkozatok olyan alaptörvény-módosítások lehetőségét is felvetik, amelyek általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ukrán rendőrfőnök: Oroszország tinilányokat bérel fel katonák megmérgezésére
Ivan Vihivszkij ukrán rendőrfőkapitány szerint az orosz titkosszolgálatok egyértelmű sémát követve bérelnek fel fiatal nőket gyilkosságokra. A hatóságok idén már hat ilyen esetet azonosítottak.
Oroszország tizenéves lányoknak fizetett Ukrajnában azért, hogy ukrán katonák ellen kövessenek el merényleteket – állította az ukrán rendőrség főkapitánya, Ivan Vihivszkij. A tiszt szerint az orosz titkosszolgálatok idén már legalább hat alkalommal szerveztek ilyen célzott gyilkossági kísérletet, amelyekhez fiatal, esetenként kiskorú ukrán nőket béreltek fel, hogy metadonnal mérgezzék meg az áldozatokat – írja a Censor.NET.
A rendőrfőkapitány szerint a toborzás és az operatív irányítás egy jól bejáratott séma szerint zajlik. A megbízók randioldalakon és üzenetküldő alkalmazásokon keresztül, könnyű pénz ígéretével keresik meg a fiatal nőket. Pénzt adnak nekik, hogy béreljenek lakást, ahol találkozhatnak a célpontokkal, a gyilkossághoz használt metadont pedig előre elrejtett csomagokban vehetik át. Vihivszkij szerint az egész folyamatot távolról, a Telegramon keresztül vezénylik le.
„Megtervezett gyilkosságokról van szó, amelyeket az agresszor állam különleges szolgálatai szerveznek, és ukrán állampolgárok hajtanak végre” – mondta a rendőrfőkapitány.
A hatóságok szerint idén hat ilyen kísérletet azonosítottak, amelyek közül egyet sikerült megelőzniük. A legutóbbi ismert ügy Zsitomirban történt, ahol múlt csütörtökön egy 27 éves katona holttestét találták meg egy bérelt lakásban. Egy nappal később, pénteken a rendőrség őrizetbe vett egy 17 éves lányt, akit azzal gyanúsítanak, hogy orosz megbízásra metadont kevert a katona italába.
Ivan Vihivszkij külön üzent a végrehajtóknak és a szülőknek is. A megbízások elvállalóit arra figyelmeztette, hogy a pénz ígérete nem mentesíti őket a felelősségre vonás alól. A szülőket pedig arra kérte, fordítsanak figyelmet gyermekeik online kommunikációjára, különösen, ha ismeretlen forrásból jutnak pénzhez vagy gyanús megbízásokat teljesítenek.
„Az orosz titkosszolgálatok az ilyen végrehajtókat felhasználható eszköznek tekintik, a sorsuk nem érdekli őket” – fogalmazott.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) az ukrán vádak megjelenésekor nem kommentálta az ügyet. Moszkva ugyanakkor rendszeresen azzal vádolja Kijevet, hogy merényleteket és robbantásokat szervez orosz területen.
Kedden a moszkvai területen autóba rejtett bomba ölt meg egy magas rangú orosz tábornokot az orosz hatóságok közlése szerint, ami tovább erősíti a háború alatt zajló kölcsönös vádaskodást és a titkosszolgálati akciók körüli híreket.
Oroszország tizenéves lányoknak fizetett Ukrajnában azért, hogy ukrán katonák ellen kövessenek el merényleteket – állította az ukrán rendőrség főkapitánya, Ivan Vihivszkij. A tiszt szerint az orosz titkosszolgálatok idén már legalább hat alkalommal szerveztek ilyen célzott gyilkossági kísérletet, amelyekhez fiatal, esetenként kiskorú ukrán nőket béreltek fel, hogy metadonnal mérgezzék meg az áldozatokat – írja a Censor.NET.
A rendőrfőkapitány szerint a toborzás és az operatív irányítás egy jól bejáratott séma szerint zajlik. A megbízók randioldalakon és üzenetküldő alkalmazásokon keresztül, könnyű pénz ígéretével keresik meg a fiatal nőket. Pénzt adnak nekik, hogy béreljenek lakást, ahol találkozhatnak a célpontokkal, a gyilkossághoz használt metadont pedig előre elrejtett csomagokban vehetik át. Vihivszkij szerint az egész folyamatot távolról, a Telegramon keresztül vezénylik le.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
