150 éves a Tudományos Akadémia palotája
2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét. Az évforduló alkalmából száz napon keresztül (2014. szeptember 23. és december 31. között) minden nap leemeltek a könyvtár polcairól egy-egy budapesti "ínyencséget" (fotót, könyvet, kéziratot, térképet, kisnyomtatványt), s közkinccsé tették. Remélték, hogy rendhagyó megemlékezésük értő és kíváncsi szemekre talál.
Véget ért az év, s véget ért a százéves Budapest Gyűjtemény száznapos fogadalma is, hogy nap mint nap valami érdekes dokumentumot tesznek ki Facebook-oldalukra, bemutatva várostörténeti anyaguk sokszínűségét. Aki reménykedik, hogy a dolog itt nem ér véget, az nem fog csalódni. ..
Ferenc József tér az Akadémia székházával. Klösz György felv., 1872
A koronázási domb az Akadémia előtt. Klösz György felvételének részlete, 1872
Képünk a hajdani Rakpiac déli oldaláról, a Kereskedelmi Társulat székházának (Lloyd-palota) egyik emeleti ablakából készült. 1867. június 8-án Erzsébet királyné is innen figyelte a szemközti királydombon zajló kardvágási ceremóniát. Az uralkodó nevét ekkortól magyarul viselő tér a Lánchíd megépítésével vált Pest egyik legfontosabb kereskedelmi, közlekedési és kulturális központjává. A hídfő két oldalán (Reitter Ferenc órákkal felszerelt vámhivatali épületei alatt) a Dunagőzhajózási Társaság raktárai húzódtak. A hidat főként gyalogosok és fuvarosok használták, de még sokáig itt hajtották át a marha- és disznócsordákat is.
A téren gyülekeztek az egyfogatú konflisok és a kétlovas fiákerek, amelyek Pest vámsorompóin belül reggel 6-tól este 10-ig óránként 80 krajcár, illetve 1 forint ellenében szállították utasaikat. A lovak körül jól kivehető, hogy a városi köztereket ekkoriban még nem takarították rendszeresen, s a – Széchenyi által annyit kárhoztatott – poros utcák is locsolásra szorultak, de a város frekventáltabb részeit, így a Ferenc József teret az 1850-es évek végétől esténként már gázlámpák világították meg.
Kilátás Buda felé. A vámhivatali épület és a raktárak mögött a budai rakpart házsora az országúti (Margit körút) ferences templom sziluettjével. Klösz György felvételének részlete, 1872
Várakozó bérkocsik.Klösz György felvételének részlete, 1872
A tér épületeinek harmonikus összképét évtizedeken át Hild József klasszicista homlokzatai uralták; az arányok csak az Akadémia palotájának befejezése (1865) után kezdtek megváltozni. A kép jobb oldalát elfoglaló Deron- (később Nákó) palotára Pucher József tervei alapján 1869-ben emeltek harmadik szintet. A ház lakója volt 1835-1836-ban Barabás Miklós akadémiai festő. Pályatársa, Marastoni Jakab az 1840-es évek elején itt készítette első dagerrotípiáit; Clark Ádám pedig itt fejezte be a Lánchíd-terveit. A székház elkészültéig a Magyar Tudós Társaság is többször ülésezett a házban, amelyben az 1870-es évektől jórészt minisztériumi hivatalok működtek.
Északabbra az egykori Ullmann-ház – utóbb Európa Szálló – épülete látható; egykor az itáliai szobrász, Marco Casagrande és Széchenyi István pesti lakhelye. Éttermében rendszeresen játszottak cigányzenét, díszterme a nőképző egylet, a kisdedóvó és a képzőművészeti társulat híres báljainak adott otthont.
A székház sarka, az utca jobb oldalán a felállványozott Tüköry-palota (épül), előtte - erős rövidülésben - a timpanonos Tänzer-ház, az István főherceg- és Európa szállók. Klösz György felvételének részlete, 1872
Európa elrablásának jelenete az Európa Szálló oromzatán. A pesti rakpiacot és az épülő Lánchidat ábrázoló akvarell részlete, 1851.
Családi címer a Nákó-palota oromzatán. Zograf és Zinsler felvételének részlete, 1870-75.
Az Akadémia, az Európa Szálló és a Nákó-palota egykori szobordíszeikkel. Klösz György felvételének részletén, 1872
Az Akadémia székházának szomszédságában ma is áll a Zitterbarth Mátyás-tervezte István Főherceg Szálló. Egy ideig itt lakott Bem József; később Jókai Mór, Liszt Ferenc, Mikszáth Kálmán törzshelye lett. Innen indult a vendéglősdinasztia-alapító Gundel János karrierje is. A hajdani Feldunasor utolsó klasszicista épülete, a Tänzer-ház mögött épp bejezéséhez közeledik az 1871–1872-ben emelt Tüköry-palota építése. A feltűnően magas, felállványozott bérpalota (az Akadémia építésén, 1863-ban kőműves-segéddé szabaduló) Hauszmann Alajos első komoly munkája volt. Falai között nevelkedett Stein Aurél.
A híd tengelyében álló királydomb egész 1877-ig a téren maradt, de helyére már ekkoriban Széchenyi szobrát tervezték. (Engel József Futó utcai műtermében már javában dolgozott is a művön.) A fotó kartonján a nevét még németesen író Klösz György szárazbélyegzője szerepel, Hatvani (ma Kossuth Lajos) utcai, 1872-ben megnyíló második műtermének jelzésével. Klösz felvétele afféle búcsúpillantás a térről. Az újonnan megalakult Közmunkatanács rendezési terve a hangsúlyt rövidesen újabb városrészre tette át, és megkezdődött az Andrássy út kiépítése.
Az Akadémia tetejét díszítő négy szfinx egyike. Részlet Gévay Béla Széchenyi szobrát ábrázoló felvételéről, 1880 k.
Ha neked is tetszik az Akadémia palotája, oszd meg másokkal is!