jövő februárban a megszokott ellátás és a 13. havi mellé megérkezik az első részlet is, ami a havi nyugdíj negyede.
Az Országgyűlés szerdán egyhangúlag, 181 igen szavazattal fogadta el a kormány javaslatát - írja az MTI.
A jogszabály szerint a juttatást fokozatosan vezetik be, 2030-ig kell elérnie a teljes havi nyugdíj összegét.
A 14. havi nyugdíj ugyanazoknak jár, mint a 13. havi: az öregségi nyugdíjasoknak, a hozzátartozói nyugellátásban részesülőknek és a szövetkezeti járadékosoknak, feltéve, ha a megelőző évben legalább egy napig, valamint a tárgyév februárjában is kaptak ellátást.
A számítások szerint a plusz pénz a 13. havi nyugdíjjal együtt 2026. február 12-én, csütörtökön érkezhet a bankszámlákra, a postai kézbesítés pedig a megszokott ütemezés szerint történik.
Megvan a döntés, jön a 14. havi nyugdíj:
jövő februárban a megszokott ellátás és a 13. havi mellé megérkezik az első részlet is, ami a havi nyugdíj negyede.
Az Országgyűlés szerdán egyhangúlag, 181 igen szavazattal fogadta el a kormány javaslatát - írja az MTI.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hajdu János vallomása Aranykonvoj-ügyben: Két nappal a rajtaütés előtt felhívott Farkas Örs
A 444.hu által megszerzett 24 oldalas gyanúsítotti jegyzőkönyv szerint a volt TEK-főigazgatót két nappal a rajtaütés előtt hívták egyeztetésre. A vallomásban Hajdu egy „vastag félreértésről” is beszél a bilincsek használatával kapcsolatban.
„Két nappal a rajtaütés előtt felhívott Farkas Örs” – állítja Hajdu János a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen tett vallomásában. A Terrorelhárítási Központ volt főigazgatójának 24 oldalas gyanúsítotti jegyzőkönyvéből most először derülnek ki részletek a legmagasabb szintű politikai és titkosszolgálati egyeztetésekről, a bilincselések körüli „vastag félreértésről” és Pintér Sándor akkori belügyminiszter külön utasításáról a páncélautók szállítására.
Hajdu vallomása szerint az egész folyamat március 3-án indult, amikor Farkas Örs, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkár egy megbeszélésre hívta az Információs Hivatal épületébe. A találkozón Farkas mellett a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vezetőjének helyettese és két másik, Hajdu által nem azonosított személy is jelen volt. Itt közölték vele, hogy „vélhetően a titkosszolgálatok látókörébe került egy Magyarországon átmozgó ukrán pénzszállító konvoj” – derül ki a 444.hu által megszerzett dokumentumból.
Másnap, március 4-én egy újabb csúcstalálkozót tartottak, ezúttal a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat épületében, ahol a TEK volt vezetőjének emlékei szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a NAV vezetői is ott voltak.
Az akció végrehajtásáról szólva Hajdu elmondta, hogy a rajtaütés után személyesen jelentett Pintér Sándornak, akinek „külön instrukciója volt a páncélautók szállítására (a gépjárműveket lánccal rögzítsük és ne hevederrel)”.
Hajdu a sikeres akció után telefonon jelezte Pintérnek, hogy az utasítást végrehajtották. Az elfogás körülményeiről elmondta, az ukrán parancsnokot „szemmel láthatólag nem rettentett meg a műveleti egység jelenléte”, a pénzszállítókat pedig azért kellett kámzsával és bilinccsel a TEK Zách utcai objektumába szállítani, hogy biztosítsák a rendőrök anonimitását és megelőzzenek egy esetleges szökést vagy bizonyíték-eltüntetést.
A legsúlyosabb vád, az ukránok sanyargatása és jogellenes fogva tartása kapcsán Hajdu egy kommunikációs hibára hivatkozott. Állítása szerint „itt volt egy vastag félreértés köztünk valamelyik műveleti parancsnokkal” a bilincselés ügyében. Azt mondta, ő csak arra adott utasítást, hogy a fogvatartottak mozgatása közben ne vegyék le a bilincset, arra nem, hogy a kihallgatásuk alatt is rajtuk maradjon.
„Megjegyzem, hogy se tanút, se gyanúsítottat nem hallgatunk ki bilincsben, ezt mindenki tudja” – tette hozzá.
Ez ellentmond a NAV-os tanúk vallomásának, akik szerint kifejezetten kérték a bilincsek levételét, de a TEK-esek ezt Hajdu utasítására hivatkozva tagadták meg. A felelősség kérdésében a volt főigazgató a NAV-ra mutogat. Szerinte az elfogott személyek átadása után „egész nap már innentől kezdve főleg a NAV rendelkezett azzal a joggal, hogy a gyanúsítottakkal mi történjen”.
Ezzel szemben az ügyészségi gyanúsítás és a NAV-os vallomások is azt állítják, hogy a NAV az őrzést sosem vette át, a döntéseket végig a TEK hozta. Hajdu szerint a fogvatartás körülményei megfelelőek voltak, az ukránokat „szállodai szoba szintű” apartmanokban helyezték el, ahol klimatizált helyiségek és folyamatos étel-ital ellátás várta őket. A történet azzal zárult, hogy a kihallgatások után az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai jelezték a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelését, másnap pedig a TEK szállította az ukránokat a határra.
Az ügy májusban vett fordulatot: május 6-án a lefoglalt 27 milliárd forintnyi készpénzt és aranyat Magyarország visszaadta Ukrajnának, majd május 18-án az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság a hét ukrán állampolgár kiutasítását is visszavonta. Eközben a Telex arról írt, hogy a március 5-i rajtaütés időpontját kormányzati döntés határozta meg. Június végén az ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki Hajdu Jánost, akit másnap a Fidesz elnöke a párt biztonsági igazgatójának nevezett ki. A nyomozók Hajdu János lefoglalt telefonjától várhatnak további válaszokat arra, kivel beszélt a rajtaütés óráiban.
„Két nappal a rajtaütés előtt felhívott Farkas Örs” – állítja Hajdu János a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen tett vallomásában. A Terrorelhárítási Központ volt főigazgatójának 24 oldalas gyanúsítotti jegyzőkönyvéből most először derülnek ki részletek a legmagasabb szintű politikai és titkosszolgálati egyeztetésekről, a bilincselések körüli „vastag félreértésről” és Pintér Sándor akkori belügyminiszter külön utasításáról a páncélautók szállítására.
Hajdu vallomása szerint az egész folyamat március 3-án indult, amikor Farkas Örs, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkár egy megbeszélésre hívta az Információs Hivatal épületébe. A találkozón Farkas mellett a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vezetőjének helyettese és két másik, Hajdu által nem azonosított személy is jelen volt. Itt közölték vele, hogy „vélhetően a titkosszolgálatok látókörébe került egy Magyarországon átmozgó ukrán pénzszállító konvoj” – derül ki a 444.hu által megszerzett dokumentumból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megvan, ki lép Balásy helyére: 4 milliárdból hozzák ki az augusztus 20-i ünnepet
A Hardrock Kft. adott be egyedüliként ajánlatot az augusztus 20-i ünnepségre kiírt sürgősségi közbeszerzésen. A cég bruttó 3,91 milliárd forintért vállalná a feladatot a korábbi 17,5 milliárdos szerződés helyett.
Három uszály, tíz perc tűzijáték, 1500 drón – és egy mindössze bruttó 3,91 milliárdos ajánlat a „csökkentett műszaki tartalmú” augusztus 20-ra: a Hardrock Szolgáltató Kft. egyedüli pályázóként léphet be a Balásy-cégek helyére.
Már bírálati szakaszban van az idei állami ünnepségre sebtében kiírt új közbeszerzés, amelyre a hétfői bontás szerint egyetlen ajánlat érkezett – írta a HVG. A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség által indított, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban a budapesti Hardrock Kft. bruttó 3,91 milliárd forintért vállalná a rendezvény megszervezését.
Az alacsonyabb ár egy teljesen átalakított programot takar: este 21 órakor egy 30 perces, „filmszerű összművészeti látványshow” kezdődik, amelynek része lesz egy 1500 drónból álló, nemzeti motívumokat felvonultató koreográfia, a Parlament fényfestése, valamint a Margit híd és a Lánchíd díszvilágítása.
A tűzijáték a korábbiaknál rövidebb, 10 perces lesz, amit egy 2-5 perces görögtűz egészít ki, a produkciót pedig a tavalyi kilenc helyett mindössze három uszályról lövik fel a Duna Margit híd és Lánchíd közötti, másfél kilométeres szakaszán. Az idei esemény központi üzenete a műszaki dokumentáció szerint: „Együtt vagyunk a történet. Mindenkié az ünnep.”
Az idei koncepció „tudatosan szerényebb, költséghatékonyabb szervezési modellre épül, a forrásokat pedig elsősorban a közönségélményt meghatározó tartalmi és látványelemekre koncentráljuk.”
A potenciális rendező a szakmában nem ismeretlen: a 22 éve működő, rendezvénytechnikával és vizuális művészettel foglalkozó cég többször vett már részt állami rendezvények megvalósításában, többek között a Parlament és a budai Várpalota homlokzatára vetítettek korábbi augusztus 20-i ünnepségeken.
Ügyvezetője és többségi tulajdonosa Besnyő Dániel, az egyik legelismertebb magyar fényművész. Szerinte a korábbi és a mostani ár nem vethető össze, mert „eltérő beszerzési tárgyról és jelentősen eltérő műszaki tartalomról van szó”. Hozzátette, hogy a szűkös határidő miatt a kivitelezésben „számos nagy tapasztalatú produkciós partner, technológiai vállalkozás, művész és kreatív alkotó vesz részt”.
A mostani, közel 4 milliárdos vállalási ár éles kontrasztban áll a korábbi nyertes, Balásy Gyula cégének, a Lounge Event Kft.-nek a szerződésével, amely két elemből összesen bruttó 17,5 milliárd forintról szólt. A Belügyminisztérium közlése szerint ebből a cég a kormányváltás előtt 8,7 milliárd forint előleget már megkapott.
A tárca szerint azonban „a zárolások miatt a feladatot elvégző alvállalkozók felé a kifizetések ellehetetlenültek.”
A minisztérium azt is közölte, a csökkentett költségvetés „nem érinti az ünnep méltóságát, a résztvevők biztonságát, valamint a kiemelt programelemek megfelelő színvonalú megvalósítását.”
Az új közbeszerzésre azért volt szükség, mert a korábbi nyertes Lounge Event egy ellene folyó nyomozás és számlazárolások miatt pénzügyileg ellehetetlenült, ezért a kormány felmondta a cég szerződését. A helyzetet tovább bonyolította a már kifizetett, több milliárdos előleg, amelynek sorsa az alvállalkozók kifizetetlen számlái miatt továbbra is kérdéses.
Az állami ünnepségtől függetlenül, de szintén augusztus 20-án Budapesten lesz a Tisza Párthoz kötődő Tisza-szigetek országos találkozója is – ezt kedden a Parlamentben jelentette be Magyar Péter miniszterelnök.
Három uszály, tíz perc tűzijáték, 1500 drón – és egy mindössze bruttó 3,91 milliárdos ajánlat a „csökkentett műszaki tartalmú” augusztus 20-ra: a Hardrock Szolgáltató Kft. egyedüli pályázóként léphet be a Balásy-cégek helyére.
Már bírálati szakaszban van az idei állami ünnepségre sebtében kiírt új közbeszerzés, amelyre a hétfői bontás szerint egyetlen ajánlat érkezett – írta a HVG. A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség által indított, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban a budapesti Hardrock Kft. bruttó 3,91 milliárd forintért vállalná a rendezvény megszervezését.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jégeső és viharos szél csap le szerdán a 34 fokos hőség után
A HungaroMet előrejelzése szerint szerdán szórványosan zivatarok alakulnak ki az országban. A viharokat helyenként felhőszakadás és erős széllökések kísérhetik a 34 fokos csúcshőmérséklet mellett.
Szerdán a többórás napsütést fátyol- és gomolyfelhők zavarják, amelyek kelet, délkelet felé haladva átmenetileg felhősebb időszakokat okoznak – derül ki a HungaroMet előrejelzéséből.
A csapadék reggeltől először a középső országrészben jelenik meg, majd a nap második felétől egyre inkább a Dunától keletre, később pedig máshol is kialakulhatnak záporok, zivatarok.
A meteorológiai szolgálat szerint a zivatarokat „intenzív csapadék, jégeső és erős, viharos széllökések kísérhetik”.
A légmozgás a viharoktól függetlenül többnyire gyenge vagy mérsékelt marad. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 30–34 fok között várható, de északkeleten ennél pár fokkal hűvösebb lehet. Késő estére a levegő jellemzően 19–26 fok közé hűl le.
Szerdán a többórás napsütést fátyol- és gomolyfelhők zavarják, amelyek kelet, délkelet felé haladva átmenetileg felhősebb időszakokat okoznak – derül ki a HungaroMet előrejelzéséből.
A csapadék reggeltől először a középső országrészben jelenik meg, majd a nap második felétől egyre inkább a Dunától keletre, később pedig máshol is kialakulhatnak záporok, zivatarok.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter aláírta: július végén megszűnik az MCC és 15 másik alapítvány
Magyar Péter miniszterelnök aláírásával jelent meg a kormányhatározat, amely tizenhat közérdekű vagyonkezelő alapítvány felszámolásáról rendelkezik. A döntéssel több ezer milliárd forintnyi állami vagyon sorsa rendeződik újra, és közel 300 kuratóriumi hely szűnik meg.
Július 31-én megszűnik tizenhat közérdekű vagyonkezelő alapítvány: a kedden este megjelent Magyar Közlönyben tették közzé a Magyar Péter miniszterelnök által aláírt kormányhatározatot.
A kormány a korábban tervezett augusztus végi határidő helyett már július végével bontja le a több ezer milliárd forintos KEKVA-rendszert - írta a 24.hu. A felsorolás szerint megszűnik a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány, a MOL–Új Európa Alapítvány, a Hauszmann Alapítvány, a Közép-európai Oktatási Alapítvány, a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány, a Batthyány Lajos Alapítvány, a Mathias Corvinus Collegium, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, a Makovecz Campus Alapítvány, a Tudás-Tér Alapítvány, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, a Magyar Kultúráért Alapítvány, a Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány, az ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány, valamint a ZalaZONE Alapítvány.
A kormány közleménye szerint a beavatkozásra azért volt szükség, mert a KEKVA-k úgy működtek, mintha magánalapítványok lennének, miközben állami vagyont kezeltek, és sok esetben politikai jellegű tevékenységet végeztek.
A kabinet az Állami Számvevőszék adataira hivatkozva azt írta: 2024-re több mint 3000 milliárd forintnyi közvagyon került ezekhez az alapítványokhoz, a kuratóriumokba pedig az előző kormányzathoz köthető politikai szereplők és miniszterek kerültek, sok esetben életre szóló kinevezéssel.
Minden érintett alapítványhoz elszámolási biztost rendeltek ki, akik az alapítványok lezárásának pénzügyi és vagyoni részét felügyelik.
A KEKVA-k megszüntetésével közel 300 kuratóriumi és felügyelőbizottsági hely szűnik meg. A nem egyetemi alapítványok felszámolását követően az egyetemi alapítványokat 2027. augusztus elejéig szüntetik meg.
Július elején az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amely megnyitotta az utat az alapítványi konstrukciók felszámolása előtt. Ezt követően Magyar Péter figyelmeztette a kuratóriumokat, hogy kerüljék a vagyonukat érintő döntéseket.
Röviddel ezután Ruff Bálint miniszter aláírta az MCC-t fenntartó alapítvány megszüntetését, az intézmény pedig lemondta az idei MCC Fesztet.
Július 31-én megszűnik tizenhat közérdekű vagyonkezelő alapítvány: a kedden este megjelent Magyar Közlönyben tették közzé a Magyar Péter miniszterelnök által aláírt kormányhatározatot.
A kormány a korábban tervezett augusztus végi határidő helyett már július végével bontja le a több ezer milliárd forintos KEKVA-rendszert - írta a 24.hu. A felsorolás szerint megszűnik a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány, a MOL–Új Európa Alapítvány, a Hauszmann Alapítvány, a Közép-európai Oktatási Alapítvány, a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány, a Batthyány Lajos Alapítvány, a Mathias Corvinus Collegium, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, a Makovecz Campus Alapítvány, a Tudás-Tér Alapítvány, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, a Magyar Kultúráért Alapítvány, a Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány, az ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány, valamint a ZalaZONE Alapítvány.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
