10 pszichológiai kísérlet, ami megmutatta, mennyire könnyű befolyásolni az embereket
A pszichológia, és különösen a kísérleti pszichológia fejlődése a 19. és 20. században lehetővé tette a tudósok számára azt, hogy tanulmányozzák az emberi agyban működő biológiai folyamatokat, az érzelmeket és a reakciókat. Ezek által pedig meg lehet magyarázni az emberi viselkedés mintázatait. Megtudták, hogy hogyan lehet könnyen eladni valamit, vagy hogy mi alapján lehet másokat irányítani. A BrightSide összeszedett 10 pszichológiai kísérletet, amelyek segíthetnek abban, hogy jobban megértsd az emberi természetet, a társadalom működését, és saját magadat is.
1. A Carlsberg-kísérlet
A kísérlet során egy moziteremben 148 tetovált, kigyúrt motorost ültettek le, akik 2 ülést szabadon hagytak a terem közepén. A kísérlet arról szólt, hányan mernek leülni közéjük, és hányan hagyják inkább ott a mozitermet.
A félelmetesnek tűnő férfiak valójában nagyon kedvesek voltak, és megtapsoltak mindenkit, aki le mert ülni közéjük. A kísérlet megmutatta, hogy nem szabad a külső alapján ítélkezni.
2. Solomon Asch kísérlete
A konformitás-kísérlet során azt vizsgálta a Stanford Egyetem pszichológusa, hogy a vizsgált személyek mennyire engednek a csoportnyomásnak.
A kísérlet során a résztvevőnek egyszerű feladatokat kellett megoldani, például néhány megadott vonal közül meg kellett mutatnia az egyenlő hosszúságúakat.
A kísérlet során egy ember kivételével mindenki színész volt, és a valós kísérleti alany adta meg utoljára a válaszát. Az eredmények azt mutatják, hogy az 75%-ban azt a választ adták a kísérletben szereplők, amelyeket a legtöbben mondták előtte, akkor is, ha az egyértelműen rossz megoldás volt. Azok pedig, akik tényleg elmondták saját véleményüket, nagyon kényelmetlenül érezték magukat a csoportban.
3. A hibás konszenzus
Lee Ross kísérletében szereplőknek egy szituációt kellett megoldaniuk, és két lehetséges válasz közül kellett választaniuk. Emellett el kellett képzelniük, hogy mások mit válaszolnának, és, hogy milyen emberek lehetnek azok, akik a másik válasz mellett döntöttek.
A kísérletből kiderült, hogy az emberek többsége úgy vélte, hogy mások is a mellett a válasz mellett döntöttek, mint ők. Míg a másik válasz mellett voksolókat negatív szavakkal írták le.
4. Járókelő-effektus
Kitty Genovese halála során egyetlen szemtanú sem sietett a segítségére, ezért John Darly és Bibb Latane tudósok úgy döntöttek, hogy szimulációk során letesztelik, vajon miért nem segítenek egymáson az emberek.
A járókelő-effektus azt mutatja, hogy az emberek sokkal gyorsabban reagálnak egy vészhelyzet esetén, ha egyedül vannak. Ha mások is jelen vannak a szituációban, mindenki azt gondolja, hogy majd valaki más fog segítséget nyújtani.
5. 8 óra kütyük nélkül
Ekaterina Murashova pszichológus úgy vélte, hogy a modern gyermeknevelésnek olyan nagy része a képernyős szórakozás, hogy a gyerekek már nem is tudnak egyedül lenni. Kísérletében a gyerekektől 8 óráig elvették a kütyüjeiket, se TV, se okostelefon, se számítógép nem lehetett a közelükben, de olvashattak, rajzolhattak, kézműveskedhettek.
Az eredmény meghökkentő volt: a 68 12 és 18 év közötti gyerekből csupán hárman bírták ki a 8 órát a kütyük nélkül. Hét főnek sikerült csak a 7 órás határt elérnie. A többiek hányingerre, fájdalmakra, lázra panaszkodtak és megszakították a kísérletet. Három gyermek ráadásul még az öngyilkosságra is gondolt ez idő alatt.
6. Carney Landis kísérlete
Az eredeti cél az volt, hogy megállapítsák, mely izmokat használjak az emberek egy-egy érzelem kifejezésekor. A kísérletben résztvevők arcára vonalakat rajzoltak, hogy jól látható legyen az izmok mozgása. Majd szörnyű képeket kellett megnézniük, békákat kellet megérinteniük, és végül egy patkány fejét kellett levágniuk.
A kísérlettel nem tudták megállapítani, hogy az izmok hogyan mozognak, de az így is meglepő eredményt hozott. Kiderült, hogy a legtöbben simán engedelmeskedettek olyan kéréseknek, amelyeket a való életben sohasem tették volna meg.
7. Ringelmann-hatás
Maximilien Ringelmann azt gondolta, hogy csapatmunka esetén minden ember kevesebb energiát tesz bele a feladatba. Sok különböző módon tesztelte ezt, például kötélhúzással, és nehéz súlyok emelésével. Az emberek csoportokban dolgoztak, de mindenkinek személyesen mérték a teljesítményét.
Az eredmény bebizonyította, hogy mindenki többet ért el, mint amennyit belefektetett a munkába. Vagyis sokan elveszíthetik a személyes motivációjukat, mikor csapatban kell dolgozniuk.
Wikimedia
8. Társas serkentés
Norman Triplett azt akarta tesztelni, hogy az emberek jobban teljesítenek-e akkor, mikor nézik őket. Bicikliversenyeken tesztelte hipotézisét, amiből kiderült, hogy ha a nézők nem mutatnak érdeklődést, akkor csökken az emberek teljesítménye.
Robert Zajonc további kutatása viszont bebizonyította, hogyha ismerős cselekvést kell bemutatni mások előtt, akkor nő a teljesítmény, míg ha ismeretlen feladatot kell megoldani nézőközönség előtt, akkor csökken.
9. Hawthorne-hatás
A Western Electric cég dolgozói körében rohamosan elkezdett csökkenni a teljesítmény. A gyár így Elton Mayo pszichológust kérte fel arra, hogy vizsgálja meg, hogyan befolyásolja a munkásokat az, hogy mennyi fény van a gyárban. De a kísérlet során kiderült, hogy a munkateljesítmény javult akkor is, ha kedvezőtlenek voltak a körülmények, és akkor is ha kedvezőek.
Az ok nagyon egyszerű: a munkások úgy érezték, hogy valami fontos dolog részéve váltak a kísérletek során. Amikor megtudták, hogy főnökeiket nagyon is érdekli az, hogy hogyan dolgoznak, elkezdetek jobban teljesíteni.
10. Jonathan Freedman és Scott Frazier kísérlete
A két pszichológus arra volt kíváncsi, hogy hogyan viselkednek az emberek, mikor szívességet kérnek tőlük. A kísérletet Patricia Pilner vitte tovább, és az eredményei azt mutatták, hogyha valaki egy kisebb szívességet megtesz, akkor nő az esélye annak, hogy egy nagyobb szívességet is meg fog tenni. Például, az embereknek csak 46%-a adományozott egy rákellenes alapítványnak, mikor megkérték őket arra, de hogyha először arra kérték meg, hogy viseljék az alapítvány kitűzőjét, akkor kétszer olyan hajlandóbbak lettek pénzt is adományozni. Ezt a trükköt használják sokszor az értékesítők és menedzserek is.
