prcikk: Poharas lúdláb torta | szmo.hu
GASZTRO
A Rovatból

Poharas lúdláb torta

Nagyon csokis és nagyon finom - a kalóriák számolgatását el se kezdjétek, csak adjátok át magatokat a mennyei élvezetnek.


A csokis desszertek szinte mindig sikeresek. De vigyázat, ez a recept nagyon csokis, nagyon tömény. A kalóriákra ne gondoljatok, csak hunyjátok be a szemeteket és úgy falatozzatok. Amiről nem tudunk, az nem hizlal. ;)

Nagymamám húga rendszeresen készített lúdláb tortát. Imádtam. Az utóbbi időben messzemenő következtetésre jutottam: egy egész torta, még fele mennyiséggel is sok nekünk, ezért mi lenne, ha poharasítanám az egészet. Kipróbáltam, és bejött. Az elkészítése csak kicsivel tart tovább, mint amíg a tészta megsül. A kölkök miatt nem hardcore étcsokit használtam, de akár 70%-os kakaótartalmút is tehetünk bele.

Előkészítés: kb. 10-15 perc

Sütési idő: 25 perc

Összeállítás: 5 perc

poharas-ludlabtorta1

Hozzávalók:

a tésztához:

65 g 50 vagy 60%-os étcsokoládé

65 g vaj

50 g cukor (sötétbarna, lágy nádcukrot használtam)

1 tojás

35 g liszt

2 tk. rum (esetleg rumaroma)

a krémhez:

10 dkg étcsoki (50 – 60%-os)

1 ek. szobahőmérsékletű vaj

2 közepes tojás, szétválasztva

a meggyszószhoz:

házi meggylekvár (szezonban friss meggy kevés nádcukorral)

1 dl víz

fél citrom reszelt héja

a tetejére:

kevés olvasztott étcsokoládé (50 vagy 60%-os)

poharas-ludlabtorta2

Elkészítése:

Megcsináltam a tésztát. Ehhez előmelegítettem a sütőt 180 fokra. Egy kis lábasba 2 ujjnyi vizet melegítettem és éppen csak gyöngyöző vízgőz felett megolvasztottam a csokit. Közben a puha, szobahőmérsékletű vajat habosra kevertem a cukorral, hozzáadtam az egész tojást, a rumot, a lisztet és simára kevertem. Ezalatt megolvadt a csoki, sőt kicsit hűlt is, a masszához kevertem. Egy kicsi tűzálló tálba simítottam a csokis tésztát, és 25 perc alatt ropogósra sütöttem.

Addig elkészítettem a krémet is. Egy alacsonyabb falú fazékba kb. 3 ujjnyi vizet tettem. Ráültettem egy keverőtálat, amibe beletördeltem az étcsokit. Arra figyeltem, hogy a keverőtál alja ne érjen bele a vízbe. A vajat is hozzáadtam. Takarék lángon, hogy a víz éppen csak gyöngyözzön, összeolvasztottam a csokit és a vajat.

Közben kettéválasztottam a tojásokat. A fehérjét visszatettem a hűtőbe.

Amikor a vajas csoki teljesen felolvadt, lehúztam a tűzről és hagytam kézmelegre hűlni. Ekkor belekevertem a tojássárgáját. A fehérjét pár perc alatt kemény habbá vertem elektromos kézi habverővel, majd egy nagyobb kanállal két részletben a csokis masszához forgattam. Az első felével nem kell annyira óvatosan bánni, bátrabban lehet keverni, a második felét viszont nagy, alulról felfelé történő mozdulatokkal kevertem bele, addig, amíg sima, egynemű masszát kaptam.

Közben megsült a tészta is, amit hagytam kihűlni. Ezalatt csináltam a rapid meggyszószt, jó sűrűt. A meggyet a vízzel és a reszelt citromhéjjal feltettem főni. Szépen beforraltam, amíg felére sűrűsödött a leve. Lehúztam a tűzről és hagytam kicsit hűlni. Nem turmixoltam össze, azt szerettem volna, ha vannak benne kisebb meggydarabok.

Ezután vízgőz felett egy kisebb keverőtálban megolvasztottam az étcsokit a tetejéhez, majd lehúztam a tűzről.

Összeállítottam a poharakat: az aljukba morzsoltam a tésztát, majd rákanalaztam keveset a meggyszószból, erre halmoztam a csokikrémet, majd megint tészta és csokikrém, kevés morzsolt tészta, majd a meggyszósz, végül meglocsoltam az olvasztott étcsokival.

Meggyszósz helyett felezett meggyet is használhatunk, így még gyorsabban elkészülhetünk vele. A citromhéjat is elhagyhatjuk, de kár lenne, mert ad neki egy kis csavart. Érdemes lehűteni kicsit, fejvesztés terhe mellett.

Ha te is kipróbálnád, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


GASZTRO
A Rovatból
A Tokaji Aszú meghódította a Michelin-gálát: egy budapesti bár koktélja lett a világ új kedvence
A Michelin Guide a Tokaji Aszút ünneplő válogatásában mutatta be a budapesti Golden Peacock koktélt, sikere a magyar gasztronómia innovációs képességét igazolja.


A Tokaji Aszú már nem csak a desszertasztal koronája: Dublinban, a Michelin-díjátadó reflektorfényében a budapesti The Duchess luxusbár koktélja a nemzetközi mixológia új aranymadarává vált.

A magyar borörökség és a modern koktélkultúra találkozása a világ egyik legelismertebb gasztronómiai platformján kapott figyelmet, bizonyítva, hogy a hungarikumoknak a legmagasabb szintű bárokban is helyük van.

A gasztronómia világa nemrégen Dublinra figyelt, ahol a Convention Centre-ben tartották a Michelin Guide Nagy-Britannia&Írország díjátadóját. Az esemény pezsgő hangulatát jól tükrözi, hogy a szakma krémje gyűlt össze.

„Örömmel hozzuk el a Michelin Guide díjátadóját Dublinba, egy olyan városba, amelynek energiája és kreativitása a régió gasztronómiájának életerejét tükrözi” – nyilatkozta Gwendal Poullennec, a Michelin Guide nemzetközi igazgatója.

A gálán Gordon Ramsay is megjelent, aki szerint „épp ideje volt, hogy a Michelin eljöjjön ebbe a gyönyörű országba”.

A ceremónián külön díjat adtak át a kiemelkedő koktélokért is, ami jelzi, hogy a Michelin-univerzumban a csúcsgasztronómia és a prémium italkultúra már elválaszthatatlan egymástól.

Ebben a felfokozott nemzetközi figyelemben jelent meg a Michelin Guide hivatalos oldalán egy különleges válogatás, amely a Tokaji Aszú modern, koktélokban való felhasználását ünnepelte.

A cikk, melyet a The Michelin Guide publikált, a világ leginnovatívabb bárjainak receptjeit gyűjtötte össze, és a válogatásba bekerült a budapesti Matild Palace tetején működő The Duchess bár ikonikus itala, a Golden Peacock is.

A koktél alapgondolata a klasszikus magyar borörökség és a legmodernebb mixológiai eljárások, mint a tej-klarifikálás ötvözése.

Az ital lelke a Sauska 5 puttonyos Tokaji Aszú, amelyhez Pisco Capel Reservado, birspüré, friss lime-lé és hársméz társul.

A különlegesen tiszta, áttetsző végeredményt a tejes derítési eljárás biztosítja, amely során az italból kivonják a zavarosító anyagokat, miközben az ízek teljessége megmarad.

A díszítés – csokiba mártott, robbanócukorral meghintett szőlőszem – pedig egy játékos, modern csavart ad az elegáns kompozícióhoz.

A Golden Peacock ezzel nemcsak egy ital, hanem egy történet a magyar hagyományok és a globális innováció találkozásáról.

A Michelin-válogatás rámutatott, hogy a budapesti kreáció egy nemzetközi trend része. Londoni és más európai csúcsbárok sommelier-i is felfedezték az Aszúban rejlő lehetőségeket, amely Klearchos Kanellakis, egy vezető sommelier szavaival élve „a lágyság és a tűz sugárzó egyensúlya” a pohárban.

A The Duchess, a Matild Palace „titkos tetőkertjeként” és „likőrkönyvtáraként” pozicionált bárja ezzel a nemzetközi elismeréssel végérvényesen felkerült a globális koktéltérképre.

Fontos pontosítani, hogy a Golden Peacock nem díjat nyert Dublinban, hanem a Michelin Guide szerkesztőségi válogatásában kapott kiemelt szerepet, amely a díjátadó hetében a legszélesebb közönséghez jutott el.

Ez a fajta szakmai validáció legalább annyit ér, mint egy trófea: azt üzeni, hogy a magyar gasztronómia és borkultúra képes a legmagasabb szinten, a világ élvonalában is maradandót alkotni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
GASZTRO
A Rovatból
Évekig rosszul csináltad, azért lett ragacsos a főtt rizs, pedig egy egyszerű trükkel megakadályozhatod
Sokan bosszankodnak a konyhában, mert a rizs újra és újra összetapad, pedig a hiba nem a receptben van.


Neked is mindig ragacsosra sikerül a rizs?

Ha eleged van az összetapadt szemekből, létezik egy filléres, kevésbé ismert trükk.

A trükkel minden alkalommal tökéletesen pergős szemeket tehetsz az asztalra, különleges eszközök nélkül.

Sokan tapasztalják, hogy bármennyire is igyekeznek, a rizsszemek főzéskor összeállnak, de a probléma egyetlen hétköznapi konyharuhával orvosolható.

A ragadós állag fő oka, hogy a főzés közben a forró fazék fedelén lecsapódó pára visszacsepeg a rizsre, és túlságosan eláztatja a szemeket.

A megoldás lényege, hogy

a megfőtt rizst a tűzhelyről levéve a fazék tetejére egy tiszta, száraz konyharuhát teszel, és csak ezután rakod rá vissza a fedőt. A textil felszívja a keletkező párát és megakadályozza, hogy a vízcseppek visszahulljanak a szemekre.

A módszer hibátlan kivitelezéséhez a konyharuha felhelyezése után a rizst legalább 10 percig érintetlenül kell hagyni. Ez az idő elegendő arra, hogy a szemek felszívják a maradék nedvességet és a párolódás természetes módon befejeződjön. Az eredmény így könnyű, laza és különálló szemekből álló rizs lesz, amely tökéletes köret bármilyen fogáshoz.

Fontos biztonsági szabály, hogy gáztűzhely használatakor a konyharuha szélei soha ne érjenek a lánghoz vagy a forró fűtőelemhez.

A higiénia is kulcsfontosságú:

mindig tiszta, száraz és szöszmentes textilt használj.

És még egy lényeges biztonsági szabály.

Elektromos rizsfőzőknél ezt a trükköt tilos alkalmazni, mivel a gyártói kézikönyvek jellemzően nem javasolják a szellőzőnyílások letakarását.

A pergős végeredményt további apróságokkal is biztosíthatod.

Főzés előtt gyors öblítéssel lemoshatod a rizsszemek felületéről felesleges keményítőt, ami szintén hozzájárul a tapadáshoz. Emellett főzés közben kerüld a rizs kevergetését.

A konyharuha-technika nem új keletű, erős perzsa hagyományai vannak, ahol „damkoni” néven ismerik a fedőre húzott, gőzelnyelő textíliát. Ma már több ismert szakács is esküszik erre a módszerre, sőt, léteznek speciális, erre a célra gyártott fedőhuzatok is.

Összefoglalva a teendő tehát ennyi: főzd meg a rizst, vedd le a tűzről, tegyél rá egy száraz konyharuhát és a fedőt, majd pihentesd 10 percig. Végül egy villával lazítsd fel, és már tálalhatod is a tökéletes köretet.

Via: Femcafé


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

GASZTRO
A Rovatból
Eddig mindenki rosszul csinálta: egyetlen apróságon múlik a tökéletes főtt tojás
A repedt héj és a cafatokra szaggatott fehérje sokaknak okoz bosszúságot a konyhában. Pedig a megoldás végig ott volt a spájzban, és a legjobb, hogy nem is kerül sokba.
Fotó: Unsplash.com - szmo.hu
2026. március 19.



Egyetlen evőkanál mentheti meg a reggelit és vethet véget a tojásfőzés körüli bosszankodásnak. Mindenkivel előfordult már, hogy főzés közben megrepedt a tojás héja, és a vízbe folyt a fehérje, vagy miután elkészült, szinte lehetetlennek tűnt szépen megpucolni.

Van azonban egy módszer, ami mindkét problémára megoldást nyújt, ez pedig nem más, mint az ecet.

A trükk lényege pedig annyi, hogy a forrásban lévő vízhez egy evőkanál ecetet kell adni. Ez persze nem garancia, de ha a héj mégis megrepedne,

az ecetsav felgyorsítja a kifolyó fehérje megszilárdulását, így az nem terül szét a vízben.

Emellett az ecet a héj alatti vékony hártyát is fellazítja, aminek köszönhetően az kevésbé tapad a tojásfehérjéhez, és a pucolás így sokkal könnyebb lesz.

Aki pedig nem szereti az ecetet, azt megnyugtatjuk, ilyen kis mennyiségű ecet a főzés során nem befolyásolja a tojás ízét.

A tökéletes eredményhez a legjobb, ha a már forrásban lévő, ecetes vízbe helyezzük óvatosan a tojásokat. A heves lobogás helyett pedig tartsuk a vizet gyöngyöző forrásban a kívánt keménység eléréséig. A főzési idő lejárta után a tojásokat azonnal tegyük jeges vízbe, és hagyjuk teljesen lehűlni. Ez a hirtelen hűtés tovább segíti, hogy a héj könnyen elváljon a fehérjétől.

A jelenség kulcsa az ecetsav, amely reakcióba lép a tojáshéjban található kalcium-karbonáttal.

Bár az ecet hasznos segítség, a könnyű pucolhatóságot más tényezők is nagyban befolyásolják. A kissé idősebb, már pár napos tojások általában könnyebben hámozhatók, mint a teljesen frissek, mivel a fehérjéjük pH-értéke idővel megváltozik. A legfontosabb tényezők azonban a forró vízben indított főzés és a gyors, jeges visszahűtés.

A keményre főtt tojást a gyors visszahűtés után héjában, hűtőszekrényben tárolva legfeljebb egy hétig lehet biztonságosan felhasználni. Összefoglalva tehát a siker képlete: egy evőkanál ecet, melegindítás és jeges fürdő.

Via Femina


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

GASZTRO
A Rovatból
Sokan esküsznek rá, pedig óriási hiba: ezért tilos leöblíteni a nyers csirkét
A nyers húson lévő baktériumokat a hő pusztítja el, a víz nem. A mosással viszont a veszélyes kórokozókat az egész konyhában szétfröcskölhetjük.


Sokan leöblítik a csirkét főzés előtt, hogy „tisztább” legyen, pedig ezzel a mozdulattal valójában szétfröcskölhetik a láthatatlan kórokozókat az egész konyhában.

A csomagolt húsok valóban nem túl vonzók a rajtuk lévő nyálkás, ragacsos maradékkal, de a mosásukkal csak rontunk a helyzeten.

Egy felmérés szerint a csirkét mosók 30 százaléka a vért és a trutyit akarja eltávolítani, 19 százalékuk pedig egyszerűen azért teszi, mert a családjában ezt látta.

A probléma nem a látvánnyal van, hanem az olyan baktériumokkal, mint a Campylobacter és a Salmonella, amelyek a leggyakoribb ételmérgezések okozói. Ezek a kórokozók az állat bélrendszerében élnek, de a vágás és feldolgozás során a hús felületére kerülhetnek.

A nyers csirke készen áll a főzésre, és nem kell előtte megmosni. A húson lévő baktériumokat ugyanis nem a víz, hanem a megfelelő hőkezelés pusztítja el.

A mosás nemcsak felesleges, de kifejezetten veszélyes is lehet.

A csap alatt a nyers csirkéről lecsapódó vízcseppek és láthatatlan permet szétteríthetik a baktériumokat a mosogatóban, a pulton, a vágódeszkán és más konyhai eszközökön.

A szakértők szerint a helyes eljárás a következő: a nyers hússal való érintkezés után mindig mossunk kezet szappannal legalább 20 másodpercig.

Használjunk külön vágódeszkát és kést a nyers húshoz, és egy másikat a zöldségekhez vagy a kész ételekhez. A pultot, a mosogatót és az eszközöket minden használat után alaposan tisztítsuk le.

A legfontosabb pedig a megfelelő hőkezelés: a csirke akkor biztonságos, ha belső hőmérséklete eléri a 74 Celsius-fokot, amit érdemes húshőmérővel ellenőrizni. Ha valakit zavar a hús nedvessége, öblítés helyett papírtörlővel itassa le, majd azonnal dobja ki a törlőt és mosson kezet.

Via IFLScience


Link másolása
KÖVESS MINKET: