Pipacsos emlékezés: először koszorúzott királyként III. Károly a Remembrance Sunday alkalmából

Egy összesen 35 oldalas, a közlekedés szinte minden területét érintő törvénycsomagot terjesztett be Lázár János építési és közlekedési miniszter. A javaslat a közúti, légi, vízi és vasúti közlekedés szabályait is módosítaná, a hétköznapokban leginkább az autósok érezhetik majd meg a változásokat.

A tervezet szerint a rendőrség a jövőben kényszerítő intézkedéseket is alkalmazhatna a közúton veszteglő, forgalmat akadályozó járművekkel szemben, hogy könnyebben eltávolíthassa az akadályokat.

A közlekedési hatóság ellenőrei testkamerát viselhetnének, amivel kép- és hangfelvételt készíthetnének, a hatóság pedig az eddigieknél szélesebb körben, önállóan is intézkedhetne, például bírságot szabhatna ki a helyszínen – írta a Portfolio. A bírságoknál új szempontként jelenne meg a jogsértéssel okozott hátrány mértéke, ami differenciáltabb büntetéseket tenne lehetővé.

A teherforgalomban a kormány felhatalmazást kaphatna egy előzetes időpontfoglalási rendszer bevezetésére. Ez azt jelentené, hogy meghatározott tehergépkocsi-kategóriák és határátkelők esetében előjegyzéssel lehetne biztosítani a várakozás nélküli kilépést, enyhítve a nagy forgalmú határszakaszokon rendszeresen tapasztalható torlódásokat.

A csomag a nemzeti jogba is átültetné az EU új, alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló AFIR-rendeletét. Ez az elektromos töltőinfrastruktúra egységesítését, fejlesztését és elérhetőségének javítását célozza, egységesítve a teljesítménykövetelményeket, a felhasználói információkat és a fizetési szabályokat.

A vasúti közlekedésben egyértelműbbé tennék, hogy mely létesítmények és műveletek igényelnek műszaki engedélyt; a körbe bekerülnének például az állomási épületekben található felvonók és mozgólépcsők is. Jelentős változás, hogy korlátozott szintű vasúti forgalmat – például pályafelújítás, műszaki hiba vagy vágányzár esetén – a vasúttársaságok a jövőben csak a közlekedési hatóság előzetes engedélyével tarthatnának fenn. A módosítás célja a külső szakmai kontroll és a közlekedésbiztonság növelése, ami ugyanakkor több adminisztrációval és hosszabb engedélyezési folyamattal járhat.

A közösségi közlekedésben az önkormányzatoknak részletesebb adatokat kellene szolgáltatniuk a közszolgáltatásban részt vevő autóbusz-állományról, a járművek beszerzésének forrásairól, valamint arról, milyen mértékben teljesítik a „tiszta járművek” arányára vonatkozó uniós előírásokat. Az úthálózat fejlesztésénél új szempontként kellene figyelembe venni azokat a kompátkeléseket is, amelyek a hídépítés helyett gazdaságosabb megoldást jelenthetnek. Az útdíjrendszerrel kapcsolatban szintén uniós jogharmonizáció történne az átjárhatóság javítása érdekében.

A kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos is megszólalt a ByeAlex-nél tartott házkutatás kapcsán. Mint megírtuk, a Csillag születik zsűritagját és a zenekarának két tagját kábítószer birtoklásával gyanúsítják, de szabadlábon védekezhetnek. Az énekes Facebook-oldalán megerősítette, hogy valóban találtak nála „egy nagyon kis cuccot”.

A drogügyi kormánybiztos korábban T. Danny ügyében is nyilatkozott, most pedig a Harcosok órája című YouTube-adásban beszélt ByeAlex esetéről, amit a Telex szemlézett.

– mondta Horváth László, utalva a zenész szavaira.

Szerinte az, hogy ByeAlex fogyaszt-e kábítószert, az ő problémája, viszont előadóként felelőssége van abban, hogy milyen példát mutat. Rámutatott, hogy az énekes dalaiban rendszeresen visszatérő téma a drogozás, ahogy más celebeknél is.

– fogalmazott a kormánybiztos.

Azt elismerte, hogy a Csillag születik zsűritagjának volt egy jó mondata a beismerő posztjában, az, hogy rajongói ebben ne kövessék a példáját. Horváth László szerint azonban még jobb lenne, ha azt mutatná be, hogy abbahagyja a kábítószer-fogyasztást.

Elmondása szerint egy nagyon erős kábítószer-marketing folyik az online térben, „millió szám árasztják el” a drogot népszerűsítő tartalmak a fiatalokat, amelyek divatot csinálnak a kábítószerezésből. Szerinte sok előadó az ilyen dalokkal keres sok pénzt, mert ezek közkedveltek.

Németh Balázs műsorvezető kérdésére, hogy lehet-e közvetlen üzleti kapcsolat a két terület között, Horváth László azt mondta, ezt nem hiszi, de azok a zenészek, akik belefoglalják a dalszövegeikbe a drogot, a népszerűsítéssel a szervezett bűnözésnek tesznek szívességet, „és veszélybe sodornak több százezer követőt.”

Azt is mondta, hogy a szülők sokszor nem is tudják, milyen szövegeket hallgatnak a gyerekeik, mert nem értik a szlenget.

Arra a kritikára reagálva, hogy cenzúrázni akarja emiatt a dalszövegeket, a kormánybiztos azt mondta, ezt továbbra sem hagyja szó nélkül, de szó sincs cenzúráról. Szerinte kettős beszéd zajlik: amikor elkapnak egy drogterjesztőt, azt mindenki helyesli, de amikor egy celebről van szó, azt már nem. Azt szeretné, hogy legyen erről egy társadalmi párbeszéd, a kábítószer-fogyasztás felé pedig egy társadalmi elutasítottság.

– fogalmazott.

Arra a felvetésre, hogy ő küldte volna ByeAlexre a rendőröket a kormányellenes szövegei miatt, Horváth László komolytalanul annyit reagált, hogy „hogyne, hogyne”. Mint mondta, március óta több mint 8 ezer büntetőeljárás indult kábítószeres ügyben, és ezekben fennakadnak celebek is.

– mondta a kormánybiztos.

Arról is beszélt, hogy néhány héttel ezelőtt felszámoltak egy magyar hálózat, miután 61 helyszínre vonultak ki a rendőrök. Ez a hálózat több mint tízezer csomagot küldött ki postai úton, és körülbelül 40 ezer embert értek el.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:

Két nappal azután, hogy interjút készített Orbán Viktorral, Rónai Egon, az ATV műsorvezetője egy Facebook-posztban korrigálta a magyarországi gyermekszegénységről mondott adatát.

– írta bejegyzésében.

A műsorvezető az interjúban azt állította, hogy a gyermekszegénység minden ötödik gyermeket, 20.9 %-ot érint. Ezt pontosította:

Rónai Egon hozzátette, hogy szerinte még mindig nagyon sok a szegénységben vagy az anyagi kirekesztettség kockázatával élők száma.

– szögezte le, utalva arra, hogy az interjút követően több kormánypárti médium, köztük a Mandiner és a Tények is „álhírnek” nevezte Rónai állítását.

A műsorvezető azzal indokolta az adatválasztását, hogy egy összegző, abszolút mutatót keresett, „hogy ne annak milyenségéről, hanem a témáról szóljunk”. A bejegyzését azzal zárta:

Az ATV Mérleg című műsorában elhangzott kérdésre Orbán Viktor miniszterelnök úgy reagált, hogy „a helyzet nem jó, de jobb, mint volt”, és szerinte „jó pályán vagyunk”, amit később úgy pontosított: „szegénységügyben abszolút”.

Rónai a Facebook-posztjában a KSH hivatalos adatait is idézte, amelyek alátámasztják a 22,9 százalékos értéket a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élő 18 év alattiak arányára (AROPE). A KSH szerint ez a mutató 2011-ben még 41,9 százalék volt, amivel Magyarország a legrosszabbak között szerepelt az unióban, 2022 óta azonban folyamatosan az uniós átlag alatt van. A legfrissebb, 2024-es Eurostat-adatok szerint a gyerekek AROPE-mutatójának EU-átlaga 24,2 százalék, vagyis a magyar érték ez alatt marad.

A szerdai kormányülésen döntés született a 14. havi nyugdíj bevezetéséről – erről Orbán Viktor számolt be csütörtök reggel, a Facebook-oldalán közzétett videóban.

A miniszterelnök elmondta:

Hozzátette: egy évvel később mindenki „megkapja a következőt, és így tovább”.

Orbán Viktor megnyugtatott mindenkit: a pluszjuttatás minden nyugdíjasnak jár, „függetlenül attól, hogy kire szavazott”.

A 14. havi nyugdíjról korábban is beszélt a miniszterelnök, de a lehetőségét először Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter vetette még fel októberben egy lakossági fórumon.

Később a kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy a 14. havi nyugdíjra körülbelül összesen 170 milliárd forintot fog költeni a kormány. Az összeget a 2026-os költségvetésből fedezik.