Az ATV visszament forgatni azzal a férfival, aki szinte pillanatok alatt mémmé vált a dunai árvíz idején, amikor lakonikus nyugalommal fejtette ki a csatorna kamerái előtt, hogy „Nem kell ide szakember, itt vagyok én”. A Budakeszin élő János most elmondta: többen mondták neki, hogy mekkora sztár lett az interneten.
Amikor Török Réka felidézte neki, hogy sokaknak mennyire bejön, hogy milyen lazán és nyugalommal állt az árvízhez, csak annyit mondott:
„Hát, ha görcsölök, akkor kisebb lesz a víz?”
A Lupa-szigettel szemben büfét üzemeltető férfi hajója a riport forgatásakor tényleg úgy néz ki – ahogyan fogalmazott –, mint a Corvin áruház, szinte az összes bútorát bepakolták ide a házból.
„Az előbb voltam bent, térdig ér a víz a nappalimban, asztalokra fölrámoltunk, abban bízom, hogy nem jön fentebb, ha följebb jön, akkor így jártam” – mesélte a Heti Napló stábjának.
Hozzátette: feladatok akadnak, például a Dunából különféle dolgokat kell kifogni, segíteni kell, ha valaki balesetet szenved, mint reggel egy helyi lakos, aki kenuban volt, és beborult. Emellett olyan tárgyak is elúsznak, mint például bútorok vagy akár az ő szaunája, amit megpróbál megakadályozni, hogy eljusson a Parlamenthez.
A riport szakemberré avanzsált Jánossal itt nézhető meg:
Az ATV visszament forgatni azzal a férfival, aki szinte pillanatok alatt mémmé vált a dunai árvíz idején, amikor lakonikus nyugalommal fejtette ki a csatorna kamerái előtt, hogy „Nem kell ide szakember, itt vagyok én”. A Budakeszin élő János most elmondta: többen mondták neki, hogy mekkora sztár lett az interneten.
Hivatalos a figyelmeztetés: erős El Niño jön, ami a magyar telet is átalakíthatja
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal megerősítette, hogy egyre erősödő El Niño-jelenség zajlik a Csendes-óceánon. A globális hatások Magyarországot is elérik, elsősorban egy csapadékosabb késő őszi időszak valószínűségét növelve.
Az El Niño–déli oszcilláció (ENSO) a Csendes-óceán trópusi vizeinek és a felette lévő légkörnek a természetes, de rendszertelenül ismétlődő jelensége, amely két ellentétes fázisból áll. Az El Niño a melegebb, míg a La Niña a hidegebb periódust jelöli az óceán középső és keleti, egyenlítői részén.
Ezek a felszíni vízhőmérséklet-változások alapvetően átrendezik a globális légköri mintázatokat, így a világ számos pontján megnövelik vagy csökkentik az átlagosnál melegebb, hidegebb, szárazabb vagy éppen csapadékosabb időjárás esélyét.
A folyamatot a passzátszelek és az óceán közötti, úgynevezett Bjerknes-visszacsatolás mozgatja. Normál esetben a passzátszelek nyugat felé hajtják a meleg felszíni vizet, emiatt Dél-Amerika partjainál hidegebb, tápanyagban gazdag víz áramlik fel a mélyből. El Niño idején azonban a szelek gyengülnek, a meleg víz pedig kelet felé terjed, ami elnyomja a feláramlást és áthelyezi a heves zivatarokkal járó zónákat.
A jelenségek átlagosan 2–7 évente követik egymást, egy El Niño jellemzően 9–18 hónapig tart, míg egy La Niña akár 1–3 évig is fennmaradhat.
Jelenleg egy erősödő El Niño-jelenség zajlik, amely az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal legfrissebb jelentése szerint az év végéig tovább erősödik, és 97 százalékos eséllyel 2027 kora tavaszáig kitart.
A nemzetközi modellek szinte egyöntetűen ezt a pályát valószínűsítik, így a következő hónapokban nem várható a rendszer semleges állapotba való visszatérése. Ezt követően egy semleges időszak a legvalószínűbb, a következő La Niña időzítése még bizonytalan. A Meteorológiai Világszervezet főtitkára, Celeste Saulo arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenség már most komoly következményekkel jár. „Az El Niño már zajlik, és gyorsan erősödő, erős eseménnyé fejlődik – ez fokozza a hőhullámok, aszályok és heves csapadék kockázatát” – közölte a szervezet.
António Guterres, az ENSZ főtitkára még ennél is egyértelműbben fogalmazott, mondván: „El Niño nem csak az ajtóban áll – már a házban van, és felcsavarja a fűtést.”
Magyarországot és Európát a jelenség közvetetten, gyengébb jelekkel éri el, a hatás leginkább a késő őszi és kora téli időszakban mutatható ki statisztikailag. Az El Niño hajlamos megbillenteni az észak-atlanti térség légköri mintázatait, ami a Copernicus Klímaváltozási Szolgálat szezonális előrejelzései szerint idén ősszel és a tél elején az átlagosnál csapadékosabb idő esélyét növelheti Közép-Európában.
A tél második felének időjárását azonban már sokkal inkább a poláris örvény és az Észak-atlanti Oszcilláció állapota határozza meg, amelyek előrejelzése jóval bizonytalanabb.
A mostani El Niño kialakulását már tavaly tavasszal komoly figyelmeztetések előzték meg, egyes kutatók pedig egy rekord erős esemény lehetőségét vetítették előre.
A gazdasági hatásokkal kapcsolatban is aggasztó prognózisok láttak napvilágot, egy tanulmány szerint a jelenség okozta globális veszteség a dollártrilliókat is elérheti az aszályok, árvizek és erdőtüzek miatt.
Tavaly ősszel már egy szuper El Niño lehetőségéről beszéltek, amely Európában a poláris örvény gyengítésével akár sarkvidéki hidegbetöréseknek is megágyazhat. Idén februárban, a jelenség csúcsosodása után már az átmenet került fókuszba: az előrejelzések szerint a nyárra megérkezhet a La Niña, ami a kontinensen aszályosabb időszakot hozhat.
A korábbi évek tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a La Niña hűtő hatása sem feltétlenül elegendő a globális melegedési trend ellensúlyozására: 2020 például a La Niña ellenére is a valaha mért egyik legforróbb év lett.
Az El Niño–déli oszcilláció (ENSO) a Csendes-óceán trópusi vizeinek és a felette lévő légkörnek a természetes, de rendszertelenül ismétlődő jelensége, amely két ellentétes fázisból áll. Az El Niño a melegebb, míg a La Niña a hidegebb periódust jelöli az óceán középső és keleti, egyenlítői részén.
Ezek a felszíni vízhőmérséklet-változások alapvetően átrendezik a globális légköri mintázatokat, így a világ számos pontján megnövelik vagy csökkentik az átlagosnál melegebb, hidegebb, szárazabb vagy éppen csapadékosabb időjárás esélyét.
A folyamatot a passzátszelek és az óceán közötti, úgynevezett Bjerknes-visszacsatolás mozgatja. Normál esetben a passzátszelek nyugat felé hajtják a meleg felszíni vizet, emiatt Dél-Amerika partjainál hidegebb, tápanyagban gazdag víz áramlik fel a mélyből. El Niño idején azonban a szelek gyengülnek, a meleg víz pedig kelet felé terjed, ami elnyomja a feláramlást és áthelyezi a heves zivatarokkal járó zónákat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videó: Olyan alacsony a Duna Budapestnél, hogy szabad szemmel látható a mélyén heverő felrobbantott roncshíd
A Duna vízállása szombaton történelmi mélypontra, 15 centiméterre süllyedt a fővárosnál. Az 1896-ban átadott, majd 1945 januárjában felrobbantott Ferenc József híd darabjai bukkantak így elő.
Történelmi mélypontra süllyedt a Duna Budapestnél, szombat délben mindössze 15 centiméteres vízállást mért a Vízügy.
Az extrém alacsony vízszint miatt a Szabadság hídnál újra szabad szemmel is láthatók a második világháborúban felrobbantott Ferenc József híd maradványai.
A jelenségről az Időkép készített friss fotókat és videót, bemutatva a mederben heverő roncsokat. Aki a saját szemével is megnézné a maradványokat, a Szabadság hídon a Szent Gellért tér felől besétálva, az első pillérnél lenézve teheti meg.
Videó a mélyben heverő roncshídról:
A folyó apadása nem állt meg, szombat reggel óta újabb három centit csökkent a vízszint, bő fél nap alatt pedig közel tíz centiméterrel került lejjebb. A rekord alacsony vízszint komoly fennakadásokat okoz a hajózásban, több szakaszon korlátozások vannak érvényben.
A helyzet az ország energiaellátását is érinti, a Paksi Atomerőmű a Duna alacsony vízhozama és magas vízhőmérséklete miatt az elmúlt napokban többször is kénytelen volt csökkenteni a teljesítményét, hogy betartsa a hűtővízre vonatkozó környezetvédelmi előírásokat.
A ma Szabadság hídként ismert átkelő elődjét, a Ferenc József hidat 1896-ban adták át a forgalomnak, majd a főváros ostroma alatt, 1945 januárjában a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A hidat rekordgyorsasággal újjáépítették, és 1946. augusztus 20-án már át is adták, de a felrobbantott szerkezet egy részét nem emelték ki. A pesti oldalhoz közelebbi roncsdarabokat később eltávolították, a budai oldalon lévő maradványok azonban a mederben pihennek, és csak a mostanihoz hasonló, extrém apadások idején válnak láthatóvá.
A híd roncsai legutóbb a 2018-as aszály idején bukkantak elő, amikor a Duna addigi negatív rekordja, 33 centiméteres vízállás született Budapesten. Ezt a csúcsot már a hét elején megdöntötte a folyó, amikor 30 centiméterig apadt.
Történelmi mélypontra süllyedt a Duna Budapestnél, szombat délben mindössze 15 centiméteres vízállást mért a Vízügy.
Az extrém alacsony vízszint miatt a Szabadság hídnál újra szabad szemmel is láthatók a második világháborúban felrobbantott Ferenc József híd maradványai.
A jelenségről az Időkép készített friss fotókat és videót, bemutatva a mederben heverő roncsokat. Aki a saját szemével is megnézné a maradványokat, a Szabadság hídon a Szent Gellért tér felől besétálva, az első pillérnél lenézve teheti meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Erős Antóniáék máris odaszúrtak a TV2-nek az új híradójuk kapcsán
Az RTL Híradó műsorvezetői burkoltan üzentek a nézőknek, miután a TV2-n elindult a Tényeket váltó új hírműsor. Szellő Istvánék egyértelművé tették, hogy továbbra is mondják a híreket.
Ahogy arról beszámoltunk, hétfőn elindult a TV2 Híradó, a csatorna új hírműsora, amely a Tényeket váltotta le. Az első adás merőben máshogy nézett ki, mint azt a TV2 nézői megszokhatták. Nemcsak az arculat és a műsorvezetőpáros változott, az adás klasszikus kereskedelmi tévés szerkezetet követett.
A közéleti blokkban például hosszan idézték Magyar Péter mondatait az aszállyal és a Duna vízszintjével kapcsolatban, a Fidesz új képviselőinek bemutatásakor pedig Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője, volt SZDSZ-es politikus adott elemzést.
Az elmúlt időszakban az RTL Híradójának műsorvezetői többször is finoman oda-odaszóltak a rivális csatorna hírműsorának. Most sem hagyták szó nélkül azt, hogy megújult a másik oldalon a híradó.
Az RTL Híradó végén Szellő István megjegyezte, hogy „elnézve a híreket, ez sem lesz egyszerű hét”, amire Erős Antónia így válaszolt: „Hát nem, de a lényeg az, hogy nekünk továbbra is a tények a legfontosabbak!”
Műsorvezetőtársa megerősítette, hogy ez így van, és továbbra sem terveznek ezen változtatni. „Továbbra is mondjuk a híreket” – mondta Erős Antónia.
Ahogy arról beszámoltunk, hétfőn elindult a TV2 Híradó, a csatorna új hírműsora, amely a Tényeket váltotta le. Az első adás merőben máshogy nézett ki, mint azt a TV2 nézői megszokhatták. Nemcsak az arculat és a műsorvezetőpáros változott, az adás klasszikus kereskedelmi tévés szerkezetet követett.
A közéleti blokkban például hosszan idézték Magyar Péter mondatait az aszállyal és a Duna vízszintjével kapcsolatban, a Fidesz új képviselőinek bemutatásakor pedig Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője, volt SZDSZ-es politikus adott elemzést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Lölő napközis táborban van, Pócs János lézerszemüveggel keresi a Duna-vizet” - Marika for Prezident új videóban parodizálja a Fidesz válságkezelését
„Tóni” útmutatásai alapján megállapítja, hogy Magyar Péterék saját kezűleg temették be a Dunát. Azonban a Dopemanből, Szakács Pistiből, Pócs Jánosból és Bede Zsoltból álló válságstáb már dolgozik az ügyön.
Marika for Prezident új videójában a Fidesz-szereplők „keresésével” indít: mint kiderül, Mészáros Lőrinc éppen „napközis táborban” van, Tóth Gabi pedig állítólag azt hitte, kuponnapok vannak – mert félreértette a „hőkupola” szót. A videó ezután a fideszes válságkommunikáció paródiájába fordul.
A képzeletbeli „Tóni” által kiadott útmutatás szerint az aszályért és a rekordhőségért a Tisza Párt és Magyar Péter felelős, amely „saját kezével temette be a Dunát”, majd az ivóvizet is „átvitte a Tiszába”. Előbbi ezért apad, utóbbi ezért „áradt ki”.
Tóni útmutatása alapján Marika azt is elmondja, ha továbbra is Orbán Viktor lenne hatalmon, minden problémát megoldanának – ahogy az elmúlt 16 évben mindig. Megjegyzi, a hőkupola, amit építettek az ország fölé, amit „nekik köszönhetünk” azért jó lett, mint a stadionok.
A paródia szerint összeült a „fideszes agytröszt” is, amelynek tagjai között olyan elismert tudósok vannak, mint Dopeman, Bede Zsolt, Szakács Pisti és Pócs János - akiket professzorként, MTA-tagként és hasonlókként mutat be Marika. A „szakértők” újabb ötletekkel állnak elő: Pócs János például lézervideószemüveggel keresné meg az eltűnt Duna-vizet.
Marika azonban a szakértők miatt kiesik a szerepéből: „Hozzájuk képest azért a Bohár Dani Karikó Katalin volt” - mondja.
A kutatás arra jut, hogy valaki elzárta a folyót – a háttérből érkező súgás szerint „az ukránok”.
A Marika for Prezident zárásként mindenkit megnyugtat, hogy „szakértők” továbbra is azon dolgoznak majd, hogy „félretájékoztassák és hergeljék a magyar embereket”.
Videó:
.
Marika for Prezident új videójában a Fidesz-szereplők „keresésével” indít: mint kiderül, Mészáros Lőrinc éppen „napközis táborban” van, Tóth Gabi pedig állítólag azt hitte, kuponnapok vannak – mert félreértette a „hőkupola” szót. A videó ezután a fideszes válságkommunikáció paródiájába fordul.
A képzeletbeli „Tóni” által kiadott útmutatás szerint az aszályért és a rekordhőségért a Tisza Párt és Magyar Péter felelős, amely „saját kezével temette be a Dunát”, majd az ivóvizet is „átvitte a Tiszába”. Előbbi ezért apad, utóbbi ezért „áradt ki”.
Tóni útmutatása alapján Marika azt is elmondja, ha továbbra is Orbán Viktor lenne hatalmon, minden problémát megoldanának – ahogy az elmúlt 16 évben mindig. Megjegyzi, a hőkupola, amit építettek az ország fölé, amit „nekik köszönhetünk” azért jó lett, mint a stadionok.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
