HÍREK
A Rovatból

Meglepő dolog derült ki Putyinról brit levéltári dokumentumokból

De más érdekességek is napvilágot láttak, például hogy London 2001 elején támogatott volna egy olyan amerikai légitámadást, amelynek célja Oszama Bin Laden megölése lett volna.


Frissen nyilvánosságra hozott brit levéltári dokumentumok tanúsága szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök két évtizeddel ezelőtt Nagy-Britanniába orosz földgázt szállító vezetékrendszer megépítését ajánlotta fel Londonnak.

A pénteken ismertetett archív iratokból kitűnik az is, hogy London kilenc hónappal a 2001. szeptember 11-i amerikai merényletsorozat előtt támogatta volna egy olyan katonai akció végrehajtását, amelynek célja Oszama Bin Laden, az al-Kaida terrorhálózat vezetője, a csaknem háromezer ember életét kioltó terrortámadás kitervelője megölését célozta.

A brit nemzeti levéltár minden év végén hagyományosan betekintést enged 25-30 évvel korábbi archív kormányzati iratokba. A most nyilvánosságra hozott dokumentumokból kitűnik, hogy Tony Blair akkori miniszterelnök - aki a jelenlegi legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetőjeként 1997 és 2007 között állt a brit kormány élén - 2001-ben azt javasolta a nyugati szövetségeseknek, hogy próbálják rávenni Putyint a nyugati értékrendszer oroszországi meghonosítására.

Blair 2001 elején Dick Cheney amerikai alelnököt is arról győzködte, hogy az orosz államfőnek "helyet kellene biztosítani a globális nagypolitika asztalánál". A brit kormányfő szerint ugyanis ezzel arra lehetne biztatni Putyint, hogy vegye át a Nyugat hozzáállását és gazdasági modelljét.

Blair a titkosítás alól pénteken feloldott iratok tanúsága szerint az amerikai alelnökkel tartott megbeszélésen azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin "orosz hazafi", akit "érzékenyen érintett", hogy Oroszország "elvesztette a világ megbecsülését".

A brit miniszterelnök kifejtette azt a véleményét is, hogy az orosz elnök világfelfogása hasonlatos ahhoz, ahogy Charles de Gaulle néhai francia elnök látta a világot.

Az archív dokumentumok szerint Putyin londoni hivatalos látogatásán kifejtette Tony Blairnek, hogy nem akarja lassítani a NATO-bővítés folyamatát.

A korabeli brit kormányzati feljegyzések ugyanakkor kiemelik, hogy már akkor sem ez volt Oroszország egyértelmű álláspontja. A dokumentumok hangsúlyozzák, hogy az akkori orosz védelmi miniszter, Igor Szergejev a NATO-országok védelmi minisztereivel tartott tárgyalásain rendre úgy fogalmazott: "komoly politikai hiba lenne" az atlanti szövetség bővítése, és ha ez bekövetkezik, Oroszország "megteszi a megfelelő lépéseket".

Putyin mindazonáltal baráti szavakkal méltatta Oroszország és Nagy-Britannia szoros kapcsolatait a Blairrel 2002-ben Moszkvában tartott kétoldalú tárgyaláson, és

felajánlotta egy olyan vezetékrendszer kiépítését, amely a Balti-tengeren keresztül Nagy-Britanniába szállított volna orosz földgázt. Az orosz államfő a megbeszélésről készült feljegyzés szerint azzal érvelt, hogy a vezeték évtizedekre biztosítaná Nagy-Britannia stabil földgázellátását.

A Putyin által előterjesztett javaslat megvalósítása azonban hivatalosan soha nem került napirendre.

A pénteken ismertetett archív brit kormányzati dokumentumokból kitűnik az is, hogy London 2001 elején - az al-Kaida által szervezett amerikai merényletsorozat előtt kilenc hónappal - támogatott volna egy olyan amerikai légitámadást, amelynek célja Oszama Bin Laden, a terrorhálózat vezetője megölése lett volna. Ez a brit kormányzati álláspont abból a feljegyzésből derül ki, amelyet John Sawers, Tony Blair külpolitikai főtanácsadója, a brit külső hírszerzés (MI6) későbbi főnöke vetett papírra még George W. Bush frissen megválasztott amerikai elnök 2001. január 20-i beiktatása előtt.

Sawers ugyanakkor fontosnak tartotta, hogy London kapjon "valamelyes előzetes értesítést", és azt is, hogy a brit kormánynak legyen befolyása az esetleges akció időzítésére.

Bin Laden akkor már az amerikai szövetségi nyomozóiroda (FBI) nemzetközi körözési listájának felső tízes mezőnyében volt, miután őt gyanúsították az Egyesült Államok több kelet-afrikai nagykövetsége ellen 1998-ban végrehajtott, összehangolt terrortámadások kitervelésével. Az al-Kaida vezetőjét végül 2011-ben, pakisztáni búvóhelyén ölték meg az amerikai haditengerészet kommandósai.

A pénteken ismertetett archív dokumentumok egyike szerint Tony Blair 1997 júliusában, Diana hercegnő halála előtt egy hónappal olyan feljegyzést kapott, amely gyakorlatilag kizárta Károly akkori trónörökös és ifjúkori kedvese, Camilla Parker-Bowles - a későbbi Kamilla cornwalli hercegnő - házasságát.

Károly a Dianával kötött házassága alatt is fenntartotta bensőséges viszonyát Kamillával, ám a Blairhez személyi titkára által intézett feljegyzés szerint "nincs valószínűsége", hogy a walesi herceg és barátnője összeházasodjon, mivel ennek mindenféle kínos következménye lenne.

Károly és Kamilla végül 2005-ben házasságot kötött. A volt trónörökös édesanyja, II. Erzsébet királynő szeptemberi halála óta III. Károly néven az Egyesült Királyság uralkodója, felesége pedig a "Queen Consort", vagyis az uralkodó királynői rangú hitvese címet viseli, és ugyanúgy felségnek kell szólítani, mint a királyt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Képgaléria: Ekkora tömeg fogadta Magyar Pétert Szegeden
A TISZA Párt elnöke a választási kampány során bejárja az ország számos települését. Naponta több helyre is ellátogatnak.


Magyar Péter a szombati kampánynyitó után országjáró útra indult, A legfontosabb országjárás címen járják be az ország településeit sorra. Azt ígérték, hogy naponta több helyre is ellátogatnak, a végén akár 8-9 helyen is ott lesznek. Hétfőn este Szegedre érkezett, ahol tömeg fogadta a TISZA Párt elnökét.

Képgaléria: Fotók Szegedről

VIDEÓ: Az eseményről


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Egy 10 méteres cápa úszik a horvát partoknál, a kutatóknak fontos kérésük van a helyiekhez és a hajósokhoz
A Cres-szigetnél felbukkant óriáscápa egy sérülékeny, védett faj, amelynek kutatásához a lakosság segítségét kérik. A Blue World Institute a Marine Ranger mobilalkalmazáson várja a bejelentéseket.


Óriáscápa (Cetorhinus maximus), a világ második legnagyobb termetű cápafaja bukkant fel Horvátország partjainál. Az állatot Cres szigete mellett videózták le, a felvétel alapján pedig a Blue World Institute tengeri kutatóintézet szakértői is egyértelműen azonosították a fajt - írja a cCroatia Week.

A faj elnevezése nem véletlen:

példányai akár a 10 méteres hosszúságot is elérhetik, méretben csupán a cetcápa múlja felül. A legtöbb cápafajjal ellentétben nem ragadozó, hanem a bálnákhoz hasonlóan szűrögető életmódot folytat, kizárólag planktonokkal táplálkozik, ezért az emberekre sem jelent veszélyt.

Úszás közben hatalmasra tátott szájjal szűri át a vizet a kopoltyúrésein, ahol a táplálék fennakad.

Az óriáscápa ritka vendég az Adrián, példányai leginkább tél végén és tavasz elején bukkannak fel. Leggyakrabban a Kvarner-öbölben észlelik, mivel itt különösen magas a fő táplálékát jelentő zooplanktonok koncentrációja. A mostani észlelés illeszkedik a sorba: tavaly márciusban a Trieszti-öbölben, az azt megelőző év februárjában pedig Pula előtt is lencsevégre kaptak egy példányt.

A Blue World Institute éppen ezért arra kéri a hajósokat és a helyieket, hogy a Marine Ranger mobilalkalmazáson vagy más online felületeken jelentsék be, ha óriáscápát látnak, ezzel segítve a faj kutatását. A faj a korábbi túlhalászat és lassú szaporodása miatt sérülékenynek számít. Nemzetközi egyezmények védik, az Európai Unió vizein pedig tilos a célzott halászata, a kifogott példányok megtartása és a velük való kereskedés is.

VIDEÓ: A cápáról

Forrás: 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Éppen kertet ásott Boldog István, amikor az RTL megkérdezte tőle, honnan származott a krumplit osztó tiszásokról készült hamis kép
A volt fideszes képviselő magánembernek nevezte magát, akit nem kéne zavarni. Magyar Péter szerint viszont örülhet, hogy egyáltalán szabadlábon van.


Éppen a kertjét ásta Boldog István, amikor az RTL Híradó riportere telefonon utolérte, hogy a Tisza Pártot lejárató, mesterséges intelligenciával (AI) generált képéről kérdezze. A volt fideszes képviselő közölte, a képet nem ő készítette, „csak megosztotta”, és egyébként is magánember. A posztról, amiről előbb az AI-vízjelet vágta le, majd a kommentelők nyomására a teljes képet eltüntette, végül csak a szöveget hagyta meg.

Boldog István a fotóval azt sugallta, hogy a Tisza Párt „zsák krumplival és almával” fizet az aláírásokért, a poszthoz pedig annyit írt: „Aki aláír kap egy zsákkal? Peti, ez nagyon gáz!”. A képen azonban ott maradt a Google Gemini mesterséges intelligencia-szolgáltatásának vízjele, ami lebuktatta.

Amikor az RTL Híradó telefonon elérte,

a politikus arra kérte a riportert, ne zavarja, mert ő már nem politikus, hanem egy magánember, aki éppen kertet ás.

Korábban egy bírósági tárgyaláson Boldog egyébként úgy fogalmazott: „Jó napot kívánok. Ártatlan vagyok, nem követtem el bűncselekményt.”

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és a poszt címzettje az RTL-nek reagált az esetre.

„Nem nézzük az ő Facebook-oldalát; még a Fideszen belül is olyan mélység, amit nem érdemes követni, és senkinek sem ajánlom – kivéve, ha nevetni szeretne”

– mondta Magyar, aki hozzátette, Boldognak örülnie kéne, hogy szabadlábon van.

A vita azonban túlmutat egyetlen Facebook-poszton, a politikai kampányokban használt AI-tartalmakról ugyanis épp a napokban tárgyalt a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) is. A testület a budapesti Fidesz háborús AI-kampányvideóját vizsgálta, amelyben egy nem létező család történetén keresztül mutatják be, ahogy a családapát kivégzik a fronton. A videóban egy kislány hangja hallatszik: „Anya, mikor jön haza apa?”

Gulyás Gergely miniszter szerint az AI-videóban a háború emberi dimenzióját mutatják be. „Ha háború van, akkor ott lelőnek embereket” – jelentette ki. A miniszter azt is mondta, hogy „a háború borzalmainak ábrázolása az általam látott videóban még mindig elmarad a valóságtól”, majd a riporteri kérdésre elismerte: „Nem, még sajnos nem láttam.”

Az NVB MSZP-s delegáltja szerint a videó terjesztése bűncselekmény, mert „rémhírterjesztés, illetve közösség elleni uszítás alapos gyanúja felmerül.” A kormánypárti delegáltak azonban leszavazták a kifogást, mondván, a videó belefér a politikai véleménynyilvánításba.

Boldog István 12 éven át volt a Fidesz országgyűlési képviselője, egészen 2022-ig. Jelenleg bírósági eljárás folyik ellene, hivatali vesztegetés elfogadásával és más bűncselekményekkel vádolják. A vád szerint uniós pályázatokkal trükközött, az ügyészség hat év letöltendő börtönt kért rá.

A mesterséges intelligencia kampánycélú bevetése egyébként a választókat is erősen foglalkoztatja. Egy 2025. novemberi felmérés szerint a megkérdezettek 81 százaléka egyszerű választási csalásnak tartja a hamis AI-videók használatát, és 85 százalékuk törvényi szabályozást sürgetne a területen.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Többen rosszul lettek” – időpontra érkezett, mégis 5 és fél órát kellett várnia a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján, mondja egy beteg
Elképesztő a terhelés, a rektor szerint napi 600 beteget látnak el. A váróban még víz sem volt, az egyik mosdó pedig nem is működött.


Közel öt és fél órás kálváriáról számolt be egy beteg, aki hiába érkezett előre egyeztetett időpontra a Semmelweis Egyetem Mária utcai Szemészeti Klinikájára.

A maratoni várakozás alatt a zsúfolt váróteremben többen is rosszul lettek

– számolt be róla az RTL Híradó. A csatorna rejtett kamerás felvételeket is bemutatott a tömegről.

A budapesti, VIII. kerületi klinikán ugyanis elképesztő a terhelés: az egyetem rektora szerint naponta mintegy 600 beteget látnak el. A riportban megszólaltatott egyik várakozó szerint már az elején közölték velük, hogy nem lesz gyors menet: azt mondták neki, hogy 2–3 óra.

Hasonló, sőt, még rosszabb tapasztalatokról beszélt telefonon az a beteg, aki végül 5 és fél órát töltött az intézményben.

"Közel öt és fél órát voltam bent. Időponttal veszik fel a betegeket, és az időpont ellenére ekkora csúszások vannak"

– panaszolta.

A várakozást a körülmények is nehezítették. A neve elhallgatását kérő érintett szerint a váróban tarthatatlan állapotok uralkodtak.

"Többen rosszul lettek, én sem éreztem magam túl jól. Hiába van kihelyezve vizesblokk, a vízautomatában egyetlenegyszer sem volt víz. A két mosdóból az egyik nem üzemelt, a másikban nem volt papír, szappan, fertőtlenítő sem."

Az RTL Híradó kereste az egyetemet is. Merkely Béla rektor elismerte, hogy a várakozás időnként elkerülhetetlen, de hangsúlyozta, hogy a sürgős eseteket priorizálják.

"Aki beérkezett, valamikor sorra fog kerülni. A látásromlás vagy -vesztés az elsődleges prioritás, tehát a sürgős eseteket előrevesszük. Sok a beteg, de az egyetem a beérkező betegeit mind ellátja" – fogalmazott a rektor. A Szemészeti Klinika közleménye szerint folyamatosan dolgoznak a betegirányítás és az ellátásszervezés fejlesztésén, valamint a kapacitások bővítésén.

Egy, a riportban megszólaló egészségügyi szakmenedzser szerint azonban a probléma rendszerszintű.

"Kevés az orvos, és akik a magyar állami egészségügyben dolgoznak, azoknak egy részét elszívja a magánegészségügy"

– mondta Rékassy Balázs. A szakértő az alulfinanszírozottságot is komoly gondnak nevezte.

Az Egészségügyi Államtitkárság a 2024-ben bevezetett Járóbeteg Irányítási Rendszertől (JIR) várja a megoldást, amely szerintük gyorsíthatja a betegek szakorvoshoz jutását. A helyzetet árnyalja, hogy országos szinten is feszültségek látszanak az ellátásban. A 2026 eleji adatok szerint éppen a szürkehályogműtéteknél nőtt meg jelentősen azoknak a száma, akik a törvényben előírt 60 napon túl várnak a beavatkozásra. A Mária utcai klinika terheltségét jól mutatja, hogy hivatalos adataik szerint évente több mint 200 ezer pácienst vizsgálnak az ambulanciákon, ami alátámasztja a rektor által említett napi 600 fős betegforgalmat.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk