Szigorúbb büntetést kaphatnak a vendéglátósok, ha a tiltás ellenére helyben fogyasztásra is kinyitnak, derül ki a szombat éjjel megjelent Magyar Közlönyből.
A friss rendelet értelmében, ha a rendőrség tudomást szerez arról, hogy valaki helyben fogyasztásra kinyitotta az üzletét, hat hónapra ideiglenesen bezáratja. Amennyiben újra kinyit a vendéglátóüzlet, egy évre záratják be.
Mindkét esetben
az ideiglenes bezáratás időtartama alatt a vendéglátóegység vezetője, vagy az éttermet működtető cég tagja személyesen vagy más cég tagjaként semmiféle vendéglátási tevékenységet nem végezhet.
Ha a tiltás ellenére ezt mégis megtennék, és a rendőrség erről értesül, akkor az üzemeltetőt 1-től 5 millió forintig terjedő bírságra büntethetik.
Eddig százezer forinttól egymillió forintig terjedő bírság kiszabására volt lehetőség, illetve 1 naptól legfeljebb 1 évig tartó ideiglenes bezáratásra.
A Portfolio cikke szerint a vendéglátósokat érintő rendelet mellett egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló kormányrendeleteket is módosítottak, ami azt jelenti, hogy a bértámogatási intézkedések is tovább fennmaradnak.
A Magyar Közlöny pénteki számában rögzítették a veszélyhelyzet meghosszabbítását és azt is, hogy március 1-ig hosszabbítják meg a korlátozásokat.
Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón jelentette be, hogy a kormány március 1-ig hosszabbítja meg a járványügyi védelmi intézkedéseket. Így továbbra is fennmarad az esti kijárási tilalom, illetve zárva maradnak az éttermek, vendéglátóhelyek, színházak, mozik és a sportlétesítmények is. A korlátozásokat február második felében vizsgálják felül.
Szigorúbb büntetést kaphatnak a vendéglátósok, ha a tiltás ellenére helyben fogyasztásra is kinyitnak, derül ki a szombat éjjel megjelent Magyar Közlönyből.
A friss rendelet értelmében, ha a rendőrség tudomást szerez arról, hogy valaki helyben fogyasztásra kinyitotta az üzletét, hat hónapra ideiglenesen bezáratja. Amennyiben újra kinyit a vendéglátóüzlet, egy évre záratják be.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor: Egytől-egyig hazudnak, nagyon helyes, hogy eltűnnek innen a parlamentből
A kormányfő „hattyúkórusnak” nevezte az ellenzéki felszólalásokat, miután az MSZP-s Komjáthi Imre a gödi gyár jogi helyzetét firtatta. Orbán szerint a legszigorúbb környezetvédelmi szabályok érvényesülnek Magyarországon.
„Nagyon helyes, hogy eltűnnek innen a parlamentből”
– üzente a teljes parlamenti ellenzéknek Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben, ahol azzal vádolta a képviselőket, hogy egytől egyig hazudnak a gödi Samsung-gyár ügyében, és egy ukrán-magyar konfliktus esetén Kijev oldalára állnak. A kormányfő azt is megjósolta, hogy a Mi Hazánk Mozgalom kivételével a jelenlegi ellenzéki pártok egyike sem jut majd be a következő Országgyűlésbe.
„Hattyúdalról már hallottam, de hattyúkórust most hallottam először”
– reagált Orbán Viktor az ellenzéki képviselők felszólalásaira, majd hozzátette:
„Miközben önök sajnálkozva beszélnek rólunk, önök esnek ki a parlamentből.”
A miniszterelnök szerint az ellenzéki pártok teljesítménye „némi szerénységet” indokolna.
A kormányfő egyedül az MSZP-s Komjáthi Imre felvetésére reagált, aki azt állította, hogy a gödi koreai gyár területén nem a magyar szabályok érvényesülnek. „Magyarország minden négyzetcentiméterén Magyarország van, és Magyarország minden négyzetcentiméterén a magyar jognak kell érvényesülnie” – jelentette ki Orbán. Állítása szerint Magyarországon a legszigorúbb környezetvédelmi szabályok vannak érvényben, a hatóságok pedig érvényt is szereznek ezeknek. Hozzátette, a gödi önkormányzat negyedévente végez méréseket, és egyetlen alkalommal sem mértek határérték feletti értéket. „Ide jönnek, és megtévesztik az embereket. Ez nem helyes eljárás.”
A gödi Samsung-gyár régóta politikai viták kereszttüzében áll a helyi közösséget érintő környezetvédelmi aggályok, a hatósági eljárások és a kormány gazdaságpolitikai stratégiájában betöltött kiemelt szerepe miatt.
Orbán Viktor a nap tanulságaként azt vonta le, hogy ukrán-magyar konfliktus esetén a parlamenti ellenzék az ukránok oldalára áll. Éppen ezért tartja helyesnek, hogy eltűnnek a parlamentből, mert szerinte „semmi szükség olyan pártokra, akik a háborúban az ukránok oldalára állnak”. Hozzátette, az ellenzék nélkül is megvédik Magyarország békéjét, biztonságát és a magyar emberek pénzét.
„Nagyon helyes, hogy eltűnnek innen a parlamentből”
– üzente a teljes parlamenti ellenzéknek Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben, ahol azzal vádolta a képviselőket, hogy egytől egyig hazudnak a gödi Samsung-gyár ügyében, és egy ukrán-magyar konfliktus esetén Kijev oldalára állnak. A kormányfő azt is megjósolta, hogy a Mi Hazánk Mozgalom kivételével a jelenlegi ellenzéki pártok egyike sem jut majd be a következő Országgyűlésbe.
„Hattyúdalról már hallottam, de hattyúkórust most hallottam először”
– reagált Orbán Viktor az ellenzéki képviselők felszólalásaira, majd hozzátette:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Magyarország Oroszország dolgait intézi” - Kőkemény uniós üzenetek Orbán Viktornak az Ukrajnának szánt 90 milliárd euró megvétózása után
Német, lengyel és osztrák külügyminiszterek is bírálták a magyar vétót a brüsszeli Külügyi Tanács előtt. A Bizottság szerint a lépés a lojális együttműködés megsértését jelenti.
Orbán Viktor levélben tudatta António Costával, az Európai Tanács elnökével, hogy Magyarország blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelt. A kormányfő azzal indokolta a lépést, hogy állítása szerint az ukrán vezetés politikai döntés miatt nem indítja újra az orosz olaj szállítását a Barátság kőolajvezetéken.
A magyar döntésen kiakadtak a brüsszeli Külügyi Tanács ülésére érkező uniós külügyminiszterek. A Politico című lap összegyűjtött néhány reakciót. Johann Wadephul német külügyminiszter szerint a magyar álláspont megdöbbentő.
„Nem hiszem, hogy helyes, ha Magyarország a saját szabadságharcát használja fel az európai szuverenitás elárulására”
– fogalmazott.
Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter az 1956-os szovjet bevonulást felidézve azt mondta:
„Ami alapvetően megdöbbent, az az, hogy Ukrajna az orosz hadsereg hatalma ellen védekezik, és a magyarok korábban megtapasztalták, ez milyen érzés... Sokkal nagyobb szolidaritást vártam volna Magyarországtól Ukrajna iránt.”
Hasonlóan élesen bírálta a magyar lépést Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszter is.
„[Magyarország] gyakorlatilag Oroszország dolgait intézi. Ez nem lehet Európa érdeke. Ausztria érdeke biztosan nem. És amikor a történelmet és a magyar nép szovjetekkel kapcsolatos tapasztalatait nézem, meg vagyok győződve arról, hogy ez a magyar lakosságnak sem érdeke”
– jelentette ki.
Paula Pinho, az Európai Bizottság főszóvivője arra emlékeztetett, hogy Orbán Viktor korábban egyetlen feltételt szabott a hitelcsomag jóváhagyásához: Magyarország, Szlovákia és Csehország ne vegyen részt pénzügyileg a programban. „Ez a feltétel teljesült, ezért elvárjuk minden vezetőtől, hogy tartsa be a kötelezettségvállalásait. És ezek be nem tartása... a lojális együttműködés megszegését jelentené” – mondta.
Emmanuel Macron francia elnök leszögezte, hogy továbbra is eltökéltek a 90 milliárd eurós hitel és az Oroszország elleni 20. szankciós csomag elfogadása mellett. Kijelentette: „Nem lehet másként”, minthogy elfogadják a szankciós csomagot és Ukrajna megkapja a hitelt.
A heves szócsata ellenére kevesen bíznak a gyors megoldásban. „Úgy gondolom, ma nem lesz előrelépés ebben az ügyben, de mindenképpen erőltetni fogjuk” – figyelmeztetett Kaja Kallas, az EU legfőbb diplomatája. A román külügyminiszter, Oana-Silvia Țoiu némileg optimistább volt. „Nem tudom, hogy holnap lesz-e, vagy ezen a héten. Láttunk már hasonló helyzeteket a múltban, és túljutottunk rajtuk. Nem véletlenül ez a 20. szankciócsomag” – tette hozzá. Tény, Magyarország korábban is élt már a vétójával, de végül engedményekért cserébe mindig visszakozott.
A vita hátterében a Barátság kőolajvezeték körüli helyzet áll. A vezetéken január végén állt le a szállítás orosz támadások okozta károk miatt, ami elsősorban Magyarország és Szlovákia olajellátását érinti. Válaszul Magyarország és Szlovákia február 18-án felfüggesztette a dízelexportot Ukrajna felé.
Orbán Viktor levélben tudatta António Costával, az Európai Tanács elnökével, hogy Magyarország blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelt. A kormányfő azzal indokolta a lépést, hogy állítása szerint az ukrán vezetés politikai döntés miatt nem indítja újra az orosz olaj szállítását a Barátság kőolajvezetéken.
A magyar döntésen kiakadtak a brüsszeli Külügyi Tanács ülésére érkező uniós külügyminiszterek. A Politico című lap összegyűjtött néhány reakciót. Johann Wadephul német külügyminiszter szerint a magyar álláspont megdöbbentő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jámbor András szerint a Parlament ebédlőjében szervezték a lejárató kampányt a pécsi TISZA-jelölt ellen – Véletlenül mindent hallott a képviselő
A független képviselő szerint a fideszesek Rúzsa Diánát a várost állítólag csődbe vivő MSZP-s körökhöz kötnék. Hozzátette: ha a közeljövőben ismeretlen eredetű szórólapok vagy internetes írások jelennének meg Rúzsáról ezzel a tartalommal, akkor azok mögött a Fidesz áll.
„Óriási a tömeg ma a Parlamentben: itt van az összes fideszes jelölt és a kampánycsapatuk is” – írta Jámbor András független országgyűlési képviselő a közösségi oldalán hétfőn. A politikus arról számolt be, hogy
az Országház ebédlőjében sorban állva fültanúja volt, ahogy a Fidesz pécsi jelöltje és vélhetően kampányfőnöke egy lejárató anyagról egyeztetett. A kampány célpontja a TISZA Párt helyi jelöltje, Rúzsa Diána volt.
Jámbor leírása szerint a kampányfőnök felolvasott egy szöveget, amelynek lényege az, hogy Rúzsa Diána „a régi MSZP-s körök embere, akik csődbe vitték Pécset”. A jelölt jóváhagyása után a kampányfőnök telefonált. A beszélgetésből a képviselő a következő párbeszédet idézte:
„Figyelj, nagyon jó, nagyon ügyes vagy, jó lesz a szöveg. Attila is leokézta. Még annyit írj bele, hogy a 20-as éveiben emigrált.”
A vonal túlsó végén lévő beszélgetőpartner visszakérdezett: „30-as?”
Mire a válasz: „Az is jó lesz!”
Jámbor András a posztjában megjegyezte, hogy szerinte Pécset valójában a Fidesz vitte csődbe. A képviselő hozzátette: ha a közeljövőben ismeretlen eredetű szórólapok vagy internetes írások jelennének meg Rúzsa Diánáról ezzel a tartalommal, akkor azok mögött a Fidesz áll.
A telefonbeszélgetésben említett, a szöveget jóváhagyó „Attila” vélhetően a Fidesz pécsi jelöltje, Cziráki Attila. Ő Rúzsa Diánával, a TISZA Párt jelöltjével mérkőzik meg a Baranya 1-es választókerületben.
A kormánypárti média már hónapok óta cikkezik arról, hogy a baranyai TISZA-jelöltek mögött régi MSZP-s és MSZMP-s háttéremberek állnak.
„Óriási a tömeg ma a Parlamentben: itt van az összes fideszes jelölt és a kampánycsapatuk is” – írta Jámbor András független országgyűlési képviselő a közösségi oldalán hétfőn. A politikus arról számolt be, hogy
az Országház ebédlőjében sorban állva fültanúja volt, ahogy a Fidesz pécsi jelöltje és vélhetően kampányfőnöke egy lejárató anyagról egyeztetett. A kampány célpontja a TISZA Párt helyi jelöltje, Rúzsa Diána volt.
Jámbor leírása szerint a kampányfőnök felolvasott egy szöveget, amelynek lényege az, hogy Rúzsa Diána „a régi MSZP-s körök embere, akik csődbe vitték Pécset”. A jelölt jóváhagyása után a kampányfőnök telefonált. A beszélgetésből a képviselő a következő párbeszédet idézte:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor a választás előtti utolsó felszólalásában kérte az Országgyűlést, hogy tartsa kívül Magyarországot a háborúból
„Ez óriási felelőtlenség, sőt egyenesen istenkísértés” - fogalmazott a kormányfő az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatásról. Bejelentette, amíg nincs olaj a Barátság-vezetéken, addig a magyar kormány minden Ukrajnával kapcsolatos kérdésben vétózni fog.
Minden Ukrajnával kapcsolatos uniós döntést blokkol a kormány, amíg Kijev újra nem indítja a Barátság kőolajvezetéket – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a választás előtti utolsó parlamenti ülésszak február 23-i nyitónapján. A kormányfő az ukránok lépését „nyílt politikai zsarolásnak” nevezte, és kijelentette, hogy „Brüsszel a tagállam Magyarország helyett az unión kívüli Ukrajna oldalára állt” – írta a HVG.
A Barátság kőolajvezeték déli ágán január 27. óta áll a szállítás. Míg a magyar kormány az ukránok szándékos nyomásgyakorlásáról beszél, több nemzetközi forrás szerint a leállást egy orosz támadás okozta, amely megrongálta a vezeték ukrajnai infrastruktúráját. A kieső szállítások miatt Magyarország és Szlovákia is felfüggesztette a dízel exportját Ukrajna felé, a magyar kormány pedig 250 ezer tonna nyersolajat szabadított fel a stratégiai készletből az ellátás biztosítására. Az Európai Bizottság szerint az ellátásbiztonság nem forog veszélyben.
Orbán Viktor beszédében a rezsicsökkentés fenntarthatóságát is az orosz energiaellátáshoz kötötte,
és arról beszélt, hogy: „Brüsszel szövetségre lépett az ukránokkal, de amíg nemzeti kormány van, nem tudják végrehajtani a tervüket: nem válunk le az orosz energiahordozókról, nem fizetünk Ukrajnának és nem támogatjuk a háborút sem!”
A külpolitikai üzenetek mellett a kormányfő a belpolitikai intézkedéseket is sorra vette. Beszámolt a rendkívüli hóhelyzet miatti 10 milliárd forintos védekezési költségről, és megemlítette a januári „rezsistopot”, amelynek keretében az állam a költségek 30 százalékát átvállalta.
A kormányfő felsorolta, hogy idén még több édesanya válik szja-mentessé, a minimálbér 11, a garantált bérminimum 7 százalékkal nőtt, valamint kifizették a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi első részletét. Sikeresnek nevezte a 25 ezer szerződéssel futó 3 százalékos lakáshitel-programot, és béremelést ígért többek között az igazságügyi, oktatási, kulturális és vízügyi ágazatban dolgozóknak. Kifizették a 6 havi fegyverpénzt is, elindult a vendéglátóipari akcióterv, és folytatódik az árrésstop.
A miniszterelnök élesen bírálta az EU „háborús stratégiáját”, amely szerinte téves, mert Oroszország még évekig képes működtetni a hadigépezetét.
A kormány elutasítja a Brüsszel által Ukrajnának szánt további pénzügyi támogatást, mert Orbán szerint
„ez óriási felelőtlenség, sőt egyenesen istenkísértés.”
Beszéde végén arra kérte az Országgyűlést, hogy támogassa a kormányt abban, hogy Magyarország kívül maradhasson a háborúból, utalva a Fidesz által benyújtott határozati javaslatra, amelyet a HVG a „választásokra hangoló fideszes hecckampány” részének nevezett.
Minden Ukrajnával kapcsolatos uniós döntést blokkol a kormány, amíg Kijev újra nem indítja a Barátság kőolajvezetéket – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a választás előtti utolsó parlamenti ülésszak február 23-i nyitónapján. A kormányfő az ukránok lépését „nyílt politikai zsarolásnak” nevezte, és kijelentette, hogy „Brüsszel a tagállam Magyarország helyett az unión kívüli Ukrajna oldalára állt” – írta a HVG.
A Barátság kőolajvezeték déli ágán január 27. óta áll a szállítás. Míg a magyar kormány az ukránok szándékos nyomásgyakorlásáról beszél, több nemzetközi forrás szerint a leállást egy orosz támadás okozta, amely megrongálta a vezeték ukrajnai infrastruktúráját. A kieső szállítások miatt Magyarország és Szlovákia is felfüggesztette a dízel exportját Ukrajna felé, a magyar kormány pedig 250 ezer tonna nyersolajat szabadított fel a stratégiai készletből az ellátás biztosítására. Az Európai Bizottság szerint az ellátásbiztonság nem forog veszélyben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
