Fruska a belvárosban – barátságos bisztró, ami egy hidegebb napon is felmelegít

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Horváth Rozi, a márka névadója már nincs közöttünk. Horváth Rozi szívét-lelkét beleadta az általa készített fűszerkeverékekbe és sok családi asztalt különlegessé tévő receptjeibe - írta kedden délután a Facebook-oldalán a Horváth Rozi.

Horváth Rozi Tolmácson született Drozgyik Ilona néven 1939-ben. A mindenki számára ismerősen csengő nevét később férjétől, Horváth Lajostól kapta becenévként. Eredetileg divattervező szeretett volna lenni, de rajztudását ezen a területen nem tudta kamatoztatni, mert nem indult a kiszemelt textiltervező szak a főiskolán. A kezdetekben dolgozott porcelánfestőként, műszaki rajzolóként.

Az életébe házasságkötése hozta a fordulatot, mivel

és ekkor „vált igazi háziasszonnyá” egy francia szakácskönyv segítségével.

1974-ben tértek haza, 1985-ben a férje egyik barátja látogatta meg őket, amikor leszakadt is a konyhában a fűszerpolc leszakadt. Az ezt követő szóváltás hozta az ötletet Ilona számára, hogy fűszerekkel foglalkozzon. Ezután nem sok idő telt el amíg a saját márkája is elindult 1993-ban.

Tévéműsorok, könyvek és videokazetták követték a fűszereket, Ilona 2002-ben vonult nyugdíjba. Az ezt követő időszakot az utazásnak, kísérletezésnek, könyvírásnak szentelte. 2003-ban a Magyar hírlap által kiadott 50 legsikeresebb nő listában is helyet kapott.

„Az ő elhivatottsága, munkássága és embersége örökre része marad a Horváth Rozi fűszerek közösségének. Örökségét tovább visszük a fűszerek szakértelmében és szeretetében. Emlékét szeretettel őrizzük” - búcsúztak a márka névadójától.

A magyar kormány hamarosan törvénybe iktatja a laboratóriumban előállított hús, vagyis a műhús teljes tilalmát. Az Agrárminisztérium már tavaly nyáron közzétette a terveit a tiltásról, de csak most nyújtották be a parlamentnek a jogszabálytervezetet, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kezdeményezett, és Nagy István agrárminiszter is támogat, vette észre a Telex.

Ha a törvényt elfogadják, Magyarországon tilos lesz műhúst előállítani és forgalomba hozni. Kivételt csak az orvosi és állatorvosi célú felhasználás jelentene. A tiltás egyik fő indoka, hogy az élelmiszerek közvetlenül beépülnek az emberi szervezetbe, ezért a kormány szerint fontos kizárni minden lehetséges negatív hatást.

A törvényjavaslat szerint

Ezért döntöttek úgy, hogy a műhús általános tiltása szükséges.

Az Agrárminisztérium korábban már kifejezte aggályait a műhússal kapcsolatban. Véleményük szerint nem biztos, hogy biztonságos fogyasztani, és negatív hatással lehet a vidéki gazdálkodásra, a környezetre, valamint a társadalmi egyenlőtlenségeket is növelheti.

A lap megjegyzi, hogy Európában Olaszország volt az első ország, ahol már 2023-ban betiltották a mesterséges hús gyártását és árusítását. Magyarország ezzel a lépéssel követné az olasz példát.

Az Agrárminisztérium társadalmi vitára bocsátotta a Magyar Élelmiszerkönyv tejtermékekre vonatkozó előírásainak módosítását, vette észre az Agroinform.hu. A javaslat célja, hogy a fogyasztók pontosabb tájékoztatást kapjanak, és elkerülhető legyen a félrevezető termékelnevezés.

A tervezet egyik fontos eleme, hogy a „kecskesajt” elnevezést csak azok a termékek viselhetnék, amelyek 100%-ban kecsketejből készültek.

A javaslat a félzsíros tej elnevezésére is kiterjed. A módosítás szerint ezt a megnevezést csak a 2,8%-os zsírtartalmú tejek kaphatnák meg. Emellett előírnák, hogy a tejföl, a túró és a túrósajt előállítása során nem lehetne élelmiszer-adalékanyagokat használni.

A laktózmentes tejtermékek címkézésénél is pontosítanák az előírásokat: a maradék laktóztartalmat a csomagoláson „laktóztartalom < 0,1 g/100 g” formában kellene feltüntetni.

A módosítások a füstölt ízű termékek megjelölését is szabályoznák. A „füstölt” elnevezést csak azok a termékek viselhetnék, amelyek valóban füstölési eljárás során nyerték el az ízüket. A javaslat pontosabban meghatározná az ízesítő anyagok használatát is, hogy a termékek összetevői egyértelműen szerepeljenek a címkéken.

Az új szabályozás célja a fogyasztók tájékoztatásának javítása és a termékek összetételének átláthatóbbá tétele. A gyártóknak egy átmeneti időszakot biztosítanának, hogy felkészüljenek az előírásoknak való megfelelésre.

A Stühmer, Magyarország egyik legpatinásabb csokoládémárkája most egy történelmi pillanat részese lesz: egy különleges édessége, a Stühmer Pillanat Korfu hamarosan a világűrbe utazik. A NASA jóváhagyásával Kapu Tibor, a HUNOR Magyar Űrhajós Program kutatóűrhajósa viszi magával a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), hogy egy magyar édesség is képviselje hazánkat a csillagok között.

Egy merész ötlettől a világűrig

A Stühmer és a HUNOR-program együttműködése egy kreatív márkatervezési napon kezdődött, amikor felmerült az ötlet, hogy mi lenne, ha egy magyar csokoládé eljutna az űrbe. A gondolat nem maradt puszta fantázia: az ötletgazdák gyorsan kapcsolatba léptek a magyar űrmisszió szervezőivel, és megkezdődött a közös munka.

A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy a NASA rendkívül szigorú élelmiszer-biztonsági követelményeinek is meg kellett felelni.

A Stühmer csapata a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel (MATE) közösen kezdett kísérletezni, hogy megtalálják a tökéletes összetételt.

A fejlesztés végére egy olyan csokoládé született, amely küllemében és ízében is hű marad a klasszikus Korfu szelethez, de már alkalmas arra, hogy az űrben is fogyasztható legyen.

Megkóstoltuk az űrbe tartó magyar csokit

Először a hagyományos Korfu szelettel kezdtük a kóstolást, hogy legyen összehasonlítási alapunk. Ez egy klasszikus retró édesség: nagyon édes, krémes, habos állagú belsővel, amelyet vékony étcsokoládé-bevonat borít. Az ízvilágot a kakaós, vaníliás és mézes jegyek határozzák meg.

Ezután következett az űrbe készülő Stühmer Pillanat Korfu, ami gyakorlatilag egy bonbon.

A belső ugyanaz a puha, könnyed, habos krém, és a jól ismert ízvilág is megmaradt. Aki szereti a nosztalgikus, klasszikus csokoládékat, annak ez az élmény biztosan tetszeni fog.

Stühmer Pillanat Korfu

Korfu szelettel és Stühmer Pillanat Korfu egymás mellett

Hogyan kerül magyar csokoládé az űrbe?

Kapu Tibor kutatóűrhajós jelenleg Houstonban készül az Axiom-4 misszióra, amely során nemcsak tudományos kísérleteket végez majd, hanem személyes tárgyakat és egy kis hazai ízt is magával vihet az űrbe. Az ételek mindig fontos szerepet játszanak az űrhajósok életében, hiszen a Földtől távol minden olyan dolog, ami az otthonra emlékeztet, különösen nagy értéket képvisel.

A magyar űrmisszió szakemberei számára is fontos volt, hogy egy hazai élelmiszert is beválogassanak az ISS-re kerülő csomagba. Az édességválasztás nem véletlen: a csokoládé könnyen fogyasztható az űrben, ráadásul az édes íz sokak számára megnyugtató és energizáló hatású is lehet a hosszú küldetés során.

Nemcsak az űrben, hamarosan itthon is kapható!

Bár a Stühmer Pillanat Korfu hamarosan a világűrbe indul, a jó hír, hogy nemsokára mi is megkóstolhatjuk itt, a Földön! Az új csokoládé először a Stühmer szaküzleteiben lesz elérhető, darabos és nagyobb, zacskós kiszerelésben.

Érdemes figyelni a márka oldalait, mert biztosan hírt adnak majd róla, ha már kaphatóak az új csokoládék (a klasszikus Korfu szelet most is elérhető).

Ezen kívül érdemes a HUNOR - Magyar Űrhajós Program oldalát is követni, hiszen a sajtótájékoztatón csak annyit árultak el, hogy "valószínűleg tavasszal" juthat el a következő magyar kutatóűrhajós a világűrbe, de a pontos dátumot még homály fedi.

Ez a történet nem csupán egy csokoládéról szól – hanem arról is, hogy a magyar kreativitás és innováció valóban határtalan. A Stühmer Pillanat Korfu egy darabka Magyarország lesz az űrben, és ha már a csillagok közé is eljutott, mindenképpen érdemes kipróbálni itt, a Földön is!

A sajtótájékoztató résztvevői (balról jobbra): Juhos Norbert – a HUNOR-program Mission Managere, Mazurka Éva – a Stühmer minőségirányítási vezetője, Szende Attila – a Stühmer marketingigazgatója, Csóll Péter – a Stühmer tulajdonos-ügyvezetője, Farkas Bertalan – Magyarország első űrhajósa.