Disznóságok: milyen húst eszik a magyar?
Egy Ipsos-felmérés szerint a csirke mellett a disznóhús a legnépszerűbb a magyar konyhákban. Tévhit, hogy sokan egészségtelennek tartják, sőt, a legtöbbünk szerint elengedhetetlen részét képezi az étkezésünknek. Mégis jóval kevesebbet eszünk sertést, mint régebben. A legnépszerűbb sertéshúsfajta a comb és a lapocka. Szalonnát Észak-Magyarországon fogyasztanak a legtöbbet, sonkát a középső országrészben. Nagyjából ugyanannyian vásárolnak hentesnél, mint boltokban, de nem gondoljuk, hogy a hiperekben kevésbé friss árut kapunk. Mostantól védjeggyel látják el a legjobb minőséget elérő termékeket.
Milyen húst esznek a magyarok?
A magyarok előszeretettel fogyasztanak sertéshúst, a csirkehús mellett ez adja a friss húsféleségek fogyasztásának jelentős részét. A lakosság 93%-a elsősorban csirkét és sertést fogyaszt, 70%-uk pulykát és más baromfikat, a rangsorban ezt követi a hal, melyet a megkérdezettek 60%-a fogyaszt, a marha pedig a lakosság 50%-ának szerepel az étrendjében.
Sertést és csirkehúst heti több alkalommal is fogyaszt a lakosság, ettől elmaradt a többi húsféle fogyasztása. A válaszadók 7-8%-ának étrendjében minden nap szerepel a csirke és a sertés, 58%-uk mondta, hogy hetente eszik csirkét, 45%-uk pedig sertést, heti egyszer pedig 25%-uk fogyaszt csirkét és 29%-uk sertést.
A heti húsfogyasztási átlagot figyelembe véve elmondható, hogy a magyarok heti átlagban 2,31 alkalommal esznek csirkét, kicsit kevesebbszer, 1,98 alkalommal sertéshúst, ezt követi a pulyka és egyéb baromfi 1,33 alkalommal, majd a marha, a halak, és a vadak folytatják a sort.
A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy garantálja ezentúl, hogy az ezzel a jelzéssel ellátott sertéshúsok és sertéshús készítmények megbízható, felelős magyar gazdaságból származnak, előállításukat rendszeres, szigorú és folyamatos ellenőrzés kísérte, útjuk pedig az élőállattól a vásárlásig nyomon követhető. A KMS védjegy segíti a fogyasztókat abban, hogy átlagon felüli minőségű, hazai terméket választhassanak.
Kizárólag magyar vállalkozások nyerhetik el. Szigorúan ellenőrzik a sertéshús előállításának minden fázisát. A vizsgálatok biztosítják, hogy a termék a hizlaldától egészen a fogyasztók asztaláig megfelel a minősítési kritériumoknak.
A Védjegy minőségi garanciát jelent a fogyasztó számára. Célja hogy az átlagon felüli minőségű hazai termékek irányába orientálja a fogyasztókat, és növelje a fogyasztásukat. Az első védjegyeket már ebben a hónapban kiadják a tervek szerint.
Egészséges vagy sem?
A sertéshússal kapcsolatos asszociációk jellemzően pozitív üzeneteket hordoznak a fogyasztóban. A hús tulajdonságai közül a válaszadók 49%-ának elsősorban a finom, szeretem, ízletes, zamatos, jóízű, 24%-uknak pedig a jó zsíros, szaftos jellemzők jutnak eszébe.
Negatívumokat, (például, hogy nem egészséges) a válaszadók alacsony hányada, mindössze 8%-a említett, míg 77%-uk egyetértett azzal, hogy a sertéshús mértéktartó fogyasztása elengedhetetlen az egészséges táplálkozáshoz. A megkérdezettek 69%-a mondta, hogy a sertéshús megfelelő arányban tartalmaz nátriumot és a káliumot, 63%-uk a kiemelkedő vastartalomra hivatkozott, míg 46%-uk szerint e húsféleség fogyasztása gyerekek és terhes anyák számára különösen ajánlott, kiemelkedő fehérjetartalma miatt.
Hazait vagy külföldit?
Korcsoportonkénti és területi megosztást is figyelembe véve 80% fölött van azoknak az aránya, akik vásárlásaik során előnyben részesítik a hazai termékeket. Míg Közép-Magyarországon a válaszadók 80%-a, addig Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Alföldön már a válaszadók 90%-a választ inkább hazai árut a sertéshúsok esetében is. A döntést elsősorban a megbízhatóság és a jó minőség iránti igény motiválja, ám sokan a hazai gazdaság támogatása érdekében választanak magyar termékeket. A megkérdezettek 75%-ának fontos, hogy vásárlásukkal a hazai piacot és a gazdaságot támogatják, 65%-uk biztos abban, hogy a hazai áru minőségi és megbízható forrásból származik, 52%-uk számára pedig döntő érv, hogy a magyar sertéshús minőségét jobbnak ítélik, mint a külföldit.
Kiváló Minőségű Sertéshúsnak a Magyarországon felnevelt, GMO-mentes kukorica és egyéb szemes gabona alapú, az EU által engedélyezett takarmány összetevőket tartalmazó takarmánnyal etetett vágott állat húsa minősíthető. A nem növényi eredetű összetevők aránya a takarmányban nem lehet nagyobb 5%-nál. A hazai tájakon megtermelt, minőségi kukoricával és búzával etetett sertésekből előállított sertéshús egyedi, zamatos ízvilággal rendelkezik. A védjeggyel ellátott minőségi sertéshúsból készült étel finom és zamatos, mind ízében, mind teltségében, mind pedig beltartalmi értékeit tekintve összetéveszthetetlen, magas élvezeti értékű.
Friss vagy feldolgozott terméket veszünk? Na és melyik részét a disznónak?
A válaszadók zöme vásárol friss sertéshúst. A megkérdezettek 90%-ánál a legnépszerűbb sertéshúsfajta a comb és a lapocka, ezt követi a karaj és a tarja, majd a fej, láb szűzpecsenye és végül a dagadó. Friss sertéshúst jellemzően 1-3 kg és 0-1 kg közötti mennyiségben vásárol a lakosság alkalmanként, míg konyhakész sertéshúsokból a megkérdezettek valamivel több mint negyede vesz. A legnépszerűbb sertéshús-készítmények a füstölt, főtt áruk, a válaszadók 86%-a részesíti ezeket előnyben. Ezt követi a szalonna a megkérdezettek 81%-a szerint, majd a májas és hurkafélék, amelyek a fiatalabb korosztály 81%-ánál a legnépszerűbbek. A sonkafogyasztás Közép-Magyarországon a legelterjedtebb, míg a szalonnafogyasztás inkább Észak-Magyarországon.
Az elmúlt 2 évtizedben 10 millióról 3 millió egyedre esett vissza a sertésállomány, Magyarország nettó kiviteli pozíciója megszűnt. A behozatalból származó termékek aránya nőtt, jelenleg évente 220.000 tonnának megfelelő mennyiséget szerzünk be külföldről, míg majdnem ugyanennyit, 230.000 tonnát viszünk ki más országokba.
Azonban nemcsak a sertésállomány, de a fogyasztás is jelentősen, több mint 30%-kal csökkent. Évente már csak 250.000 tonna sertéshúst fogyasztunk, ez fejenként mindössze 25 kg-ot, vagyis kevesebb, mint napi 10 dkg-ot jelent.
Mi alapján választja ki a vevő a húst?
A fő okként a hús kedveltségét említik. A kiválasztás szempontjai közül a hús színe a leginkább mérvadó, ami a hús minőségével kapcsolatos elvárásokra utal. A lakosság 73%-a azért választja a sertéshúst, mert szereti; 35%-a azért, mert a család is ezt fogyasztja és 33%-a azért, mert a legtöbb helyen megvásárolható. Az ár, mint szempont elsősorban a 18-24 éves csoportnál játszik szerepet, az idősebbeknél azonban ez kevésbé befolyásolja a választást.
Hol vásárolunk?
A vásárlók leggyakrabban kimérve szerzik be a friss sertéshúst, 50%-uk a hentestől, 45%-uk pedig szuper- vagy hipermarketekből. Őstermelőtől és más helyekről kevesen vásárolnak.
A kimért sertéshús vásárlása a Nyugat-Dunántúlon a legjellemzőbb. A hentesnél való vásárlást a válaszadók 65%-a a bolt közelsége miatt választja, 21% pedig azért, mert szerintük a hentesnél vásárolt sertéshús megbízható forrásból származik, ráadásul a hús mellett szaktanácsadást és tájékoztatást is kapnak. A válaszadók mindössze 4%-a mondta azt, hogy hentesnél frissebb árut kap, mint az áruházakban.
Ha tetszett a cikk, nyomj egy lájkot!
