A legegészségesebb zsír titkai
Az 1980-as évek óta tartó őrületnek köszönhetően hétvégéről hétvégére sistereg a napraforgó olaj a magyar háztartásokban: ebben sütjük reggelire a bundás kenyeret, ebédre a rántott húst plusz köretként a ropogós hasábburgonyát, meggyőződve arról, hogy mennyivel egészségesebb ez így, mint mindezt sertészsírral kivitelezni. Persze hallottunk már az olívaolajról, de kevesebben használjuk. Hogy az ízéért, az ára miatt vagy csak egyszerűen idegenkednénk tőle? Bármelyik előfordulhat.
Az új generációs konyhákban képbe került azonban egy harmadik zsiradék, ami szépen csendben, szinte a surranópályán hódítja meg a saját és családjuk egészségére valamit is adó háziasszonyokat, családanyákat, fogyni vágyókat, ez pedig a kókuszzsír (=kókuszolaj).
Kókuszzsír
Miért érdemes kókuszzsírt használni?
Bár sok vád illeti az egészségesebb, de drágább zsiradékokat áruk miatt, azt mondom, nem véletlenül drágábbak: tisztábbak, vegyszermentesebbek és hosszú távon – ahelyett hogy rombolnák – karbantartják egészségünket. Elsősorban azt a tévhitet kell eloszlatni, hogy a kókuszzsírnak kókuszíze van.
A kókuszzsír egy semleges ízű, szagtalan zsiradék, dermedt állapotban a sertészsírhoz hasonló kinézetű, olvadtan kristálytiszta és átlátszó.
A kókuszzsírtól sütés közben sem lesz olajszagú a lakás (és az egész lépcsőház, utca). Már csak ezért is érdemes elgondolkodni azon, hogy akarjuk-e télen, hogy az amúgy is tetemes fűtésszámlánk még több legyen egy bundáskenyér-vacsora utáni kiadós szellőztetés miatt?
Az alapanyag
Ezen a ponton rögtön képbe is kerül az ár kérdése. (Szagtalan lakás, elmaradt szellőztetés = spórolás!) A leggyakoribb vád a kókuszzsírral szemben, hogy drága, ami igaz is, ha az olcsó, adalékanyagokkal kezelt étolajhoz viszonyítjuk az árát. Míg a napraforgóolajból egy litert már akár 300 Ft körüli áron megkapunk, addig egy egyliteres, finomított, nem hidrogénezett kókuszzsír ára 1000-1200 Ft-nál kezdődik.
Ez a megszokott bő olajban sütéshez valóban drága mulatság. Viszont jó, ha tudjuk, hogy a bő olajban sütés nem része az egészséges táplálkozásnak, válasszunk inkább helyette zsírszegényebb megoldásokat.
Ha viszont mégsem tudunk lemondani a panírozott gyönyörökről, és a sütőben sült rántott hús is távol áll tőlünk, spórolásként jó, ha tudjuk, hogy
a kókuszzsír többször is felhasználható egymás után, úgy, hogy sütés közben – a napraforgóolajjal ellentétben – nem keletkeznek rákkeltő anyagok.
A kókuszolaj sajtolása
Kb. 170-180 fokos hőmérsékletig teljesen stabil marad, viszont ennél magasabb hőmérsékleten elkezd füstölni. (A napraforgóolaj 210 fokig marad stabil, az olívaolaj pedig 193 fokig, de ezek zsírsavprofilja egyszeri sütés alkalmával károsodik.) Ezen tények tudatában már rögtön nem olyan drága a kókuszzsír!
Figyeljünk azonban oda a vásárlásnál, ugyanis a boltok polcain a szűz és a jó minőségű finomított, tisztított (RBD) kókuszzsírok mellett transzzsírsavakban gazdag, adalékanyagokkal kezelt változattal is találkozhatunk.
Hidegen sajtolt kókuszolaj
Az már csak hab a tortán, hogy akár két évig is eláll egyszerű szobai körülmények között anélkül, hogy megromlana,
de jobban tesszük, ha rendszeres fogyasztóivá válunk és nem hagyjuk parlagon heverni ezt a sokoldalú, szinte csak előnyös tulajdonságokkal rendelkező konyhai alapanyagot.
Oszd meg barátaiddal is, ha érdekes volt!