HÍREK

Találtak 17 fertőzöttet, egy egész városrészt lezártak Sydneyben

250 ezer embernek kell 3 napig otthon maradnia, mert Sydney egyik városrészében újra felütötte a fejét a koronavírus.


Ausztráliában annyira komolyan veszik a járványhelyzetet és a védekezést, hogy miután Sydney egyik városrészében újra felütötte a fejét a koronavírus, és egy nap alatt 17 új esetet találtak, a hatóságok úgy döntöttek, a környéken élő 250 ezer lakost arra kérik, a következő három napban maradjanak otthon - írja a Reuters.

Az új eseteket két olyan hét után regisztrálták, amikor egyetlen új helyi megbetegedés sem volt és Új-Dél-Wales államban az alacsony számok miatt már a home office-nak is véget vetettek.

Hogy ennek a 250 ezer embernek volt-e ideje felkészülni a háromnapos otthon maradásra, azt nem tudni, mindenesetre az ombudsman most jelentette ki, hogy júliusban Ausztráliában emberi jogokat sértettek azzal, amikor a koronavírus miatt Melbourne-ben lezártak kilenc toronyházat, a lezárásról pedig nem szóltak előre a lakóknak.

Ausztráliában az elmúlt hetekben kezdtek lazítani még a határzáron is a rendkívül alacsony számok miatt, miután már olyan állam is volt, ahol több mint egy hónapja egyetlen új koronavírusos esetet sem regisztráltak.

Ausztráliában a járvány kitörése óta eddig összesen 28 ezer megbetegedést és 908 halálesetet regisztráltak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Visszatért a Facebookra Gyurcsány Ferenc – rögtön nagy bejelentést is tett
A DK korábbi elnöke szerint az oldal „már nem az az oldal”, új tartalommal folytatja. A politikai témákat tudatosan kerüli, írói munkájára fókuszál.


Gyurcsány Ferenc hosszú idő – közel fél év – után ismét megjelent a Facebookon. A volt miniszterelnök a közzé tett egy bejegyzést, amelyben jelezte, hogy új korszak kezdődik számára a felületen.

„Ez az oldal már nem az az oldal. Nem csak a borító- és a profilkép változott meg, hanem a lényeg, a tartalom. Íróként mutatom meg új könyvemet, és persze mesélek az előzőről is. Hogy lesz-e szó politikáról? Nem. Ezt ígértem, ehhez tartom magam. Hamarosan akkor könyvről, könyvekről”

– írta.

Gyurcsány májusban vonult vissza a politikai szerepléstől, amikor azt is bejelentette, hogy elválnak feleségével, Dobrev Klárával. azóta nem posztolt. Most megerősítette: ezentúl nem szeretne politikával foglalkozni a közösségi oldalán.

A politikus íróként folytatja, és jelenleg új könyvén dolgozik, ami az előzőhöz hasonlóan krimi lesz. Borítóképe alapján azonban várhatóan egy dologban különbözni fog előző művétől, A kereszt halálától: ezt már, úgy tűnik, nem Kate Varga néven fogja kiadni, hanem sajátján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
„Olyan erős fájdalmai voltak, hogy felült, ordított, nem tudott beszélni” – Ezért kellett helikopterrel menteni a 25 éves magyar hegymászót a Himaláján
A táborban hirtelen, vesetáji szúró fájdalom jelentkezett, fájdalomcsillapítót kapott. Klein Dávid szerint akár néhány nap múlva visszatérhetnek az alaptáborba.


Nagy Márton, a 25 éves magyar hegymászó a Himalája egyik legmagasabb csúcsának alaptáborában lett rosszul. Elviselhetetlen gyomorfájdalmak gyötörték, alig tudott beszélni. Az expedíció dokumentumfilmese beszélt a mentésről az RTL-nek.

Géczy Dávid szerint este még minden rendben volt. „Nagyon jól voltak, este filmet néztünk, megbeszéltük, hogy fogatom a reggeli történéseket. Amikor Marci sátrához érkeztem, alig tudott beszélni, nagy fájdalmai voltak, egy ponton, bal oldalt vesetájékon szúrt valami.”

Klein Dávid, a társa azonnal segíteni próbált, és fájdalomcsillapítót adtak. Géczy elmondta

„Átfutott Marcihoz, közben felhívta a feleségét aki traumatológus. Próbáltak gyógyszeres kezelést alkalmazni. Megpróbálták vizsgálni, de nem lehetett, hiába forgatták, forgatni próbálták Marcit, olyan erős fájdalmai voltak, hogy felült, ordított, majdnem a sírás határáig ment a dolog, nem tudott beszélni.”

Mártonnak az is nehéz volt, hogy el kellett hagynia a tábort. Szeptemberben együtt utazott Nepálba Klein Dáviddal. A céljuk az volt, hogy oxigénpalack és teherhordó serpák nélkül érjék el a 8167 méteres hegyet, a Himalája egyik legmagasabb csúcsát. Indulás előtt a Fókusz kamerái előtt pakolták össze a felszerelést. Marci akkor azt mondta, ha baj van, nem kockáztat.

A mentőhelikopter Pokharába vitte. Úgy tudni, Nepálban kórházban fekszik, több vizsgálaton átesett. Klein Dávid elkísérte. A Facebookon azt írta: bízik benne, hogy néhány nap múlva együtt térhetnek vissza az alaptáborba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Impozáns listát tett közzé a Tisza az egészségügyi konferenciájukon felszólaló orvosokról
Magyar Péter számtalan orvost megnevezett, és ígéretet tett arra is, hogy megválasztása esetén 16 év után újra lenne Egészségügyi Minisztérium Magyarországon.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, Magyar Péter konkrétumokat közölt pártja egészségügyi programjából és a Tisza Párt megválasztása esetén leendő egészségügyi miniszterükről.

A pártelnök posztjában azt is elárulta, kik fognak felszólalni a Tisza Párt egészségügyi konferenciáján:

Dr. Hegedűs Zsolt: ortopéd sebész főorvos, csípő- és térdprotézis-specialista, 2005 óta az Egyesült Királyságban is praktizál. Egészségpolitikai és szakmai közéleti szerepvállalása ismert: a „1001 orvos hálapénz nélkül” mozgalom vezető tagja volt, a MOK Etikai Kollégiumának elnöke (2019–2023).

Dr. Porpáczy Krisztina: több mint húsz éves tapasztalattal rendelkező háziorvos, aki a gyermek- és felnőttellátás mellett aktívan részt vesz az alapellátás fejlesztésében, prevenciós programokban és közösségi egészségügyi kezdeményezésekben. Pályafutása során egyéni praxist vezetett, ügyeleti rendszert szervezett, valamint érdekképviseleti és vezetői szerepeket töltött be a Magyar Orvosi Kamarában. Célja, hogy szakmai tudásával és elkötelezettségével hozzájáruljon az alapellátás fenntartható fejlődéséhez és a lakosság egészségének javításához.

Dr. Gilly Gyula: orvos, egészségügyi szakmenedzser (MSc). Egészségügyi rendszervezési szakember. A Budapest 2023 Atlétikai Világbajnokság orvos- és antidopping-igazgatójaként a rendezvény teljes egészségügyi és közegészségügyi biztosítását tervezte, szervezte és felügyelte. Korábban a központi államigazgatásban és a felsőoktatás irányításában is dolgozott. Egészségpolitikai szakértőként, 2004-2012 között a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal állandó egészségpolitikai szakértője. Kezdeményezője volt a SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központ létrehozásának, melynek megszervezésében is közreműködött.

Dr. Schiszler István: orvos, MBA, egészségügyi informatikai és ellátásszervezési szakember, A Semmelweis Egyetemen szerzett orvosi diplomát, majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen MBA-t. Nevéhez fűződik az Operatív Törzs járványkezelését támogató vezetői információs rendszer tervezése és bevezetése, vállalati és felsőoktatási vezetői információs rendszerek kialakítása, valamint MI-alapú orvosi döntéstámogató algoritmusok fejlesztésében való szakértői közreműködés. A Róbert Károly Magánkórház vezérigazgatója és a Duna Medical Center ügyvezetője volt.

Dr. Túri Péter: baleseti sebész, kézsebész szakorvos, nemzetközi hírű légimentési szakember, entrepreneur. Egyetemi tanulmányainak vége óta foglalkozik a mentésüggyel, légimentési és légi betegszállítási rendszerek fejlesztésével. A ma is működő állami légimentés koncepciójának megalkotója, 2005-2011 között a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. létrehozója és ügyvezető igazgatója volt.

Dr. Nemes Balázs Áron: sebész, transzplantációs szakember, igazságügyi orvosszakértő és egészségügyi menedzser. 1993 óta egyetemi oktató, két magyar egyetemen is dolgozott, jelenleg tanszékvezető docens. A Magyar Transzplantációs Társaság vezetőségi tagja

Dr. Kincse Csongor: a Szegedi Tudományegyetemen 2025 júniusában szerzett általános orvosi diplomát. Tanulmányai során az Egyesült Államokban is tapasztalatokkal gazdagodott, és a Tudományos Diákkörök Kárpát-medencei Konferenciája kutatásával II. díjat nyert. Jelenleg a Bajai Szent Rókus Kórházban dolgozik szülész-nőgyógyász rezidensként. A diplomaosztón elmondott bátor, kritikus beszéde országosan ismert lett.

Dr. Lovász György: nemzetközileg elismert ortopéd szakorvos, több mint 40 év tapasztalattal. Csípő- és térdprotézisek, valamint kéz-, csukló-, láb- és boka-sebészet specialistája. Magyarországon klinikai vezető ortopédsebészként dolgozott, az Egyesült Arab Emírségekben ortopéd-traumatológiai tapasztalatokat szerzett. Jelenleg az Egyesült Királyságban dolgozik, ahol már több mint 7000 műtétet végzett, köztük az egyik leginnovatívabb, egynapos sebészeti eljárással. Praxisa jó példa lehet a magyar egészségügynek arra, hogyan lehet egy innovatív eljárást jó és általánosan alkalmazott gyakorlattá, a jelenlegi több éves várólistákat pedig lényegesen rövidebbé tenni.

Dr. Mágori Krisztina: igazságügyi orvosszakértő, igazságügyi közvetítő, igazságügyi orvostan és egészségbiztosítás szakorvos. Jelenleg vállalkozóként végzi igazságügyi orvosszakértői tevékenységét, emellett 2023 óta igazságügyi közvetítőként betegjogi tanácsadást végez, és műhiba ügyekben segíti elő a beteg és az egészségügyi intézmény közti peren kívüli megegyezést.

Hackl Krisztián: egészségügyi menedzser, közgazdász, közbeszerzési és egészséggazdaságtani szakértő. Eredményei: 80 kórház beszerzési rendszerének kialakítása, egészségügyi eszközbeszerzések szakértői támogatása, vezetői és koordinációs szerep központosítási projektekben és szakmai közösségekben.

Berkes György: gazdasági szakember, több mint 20 év operatív vezetői, értékesítési, kereskedelmi, ügyfélkapcsolati, műszaki üzemeltetési és beruházási területen szerzett tapasztalattal rendelkezik.

Bicskei László: több mint tizenöt éve foglalkozik biotechnológiával, gyógyszerfejlesztéssel és mesterséges intelligenciával. Diplomáit a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és a Semmelweis Egyetemen szerezte Orvos biológus mérnök és Műszaki informatikus mérnök szakokon.

Barth Anita: ápolástudományi kutató és egyetemi oktató. 2018 óta a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar nyíregyházi campusának adjunktusa. Oktatóként kiemelt figyelmet fordít az egészségügyi pályát választó fiatalok szakmai fejlődésének támogatására és a képzés fejlesztésére.

Vitrai József: népegészségügyi szakember, tudományos munkatárs a Széchenyi István Egyetemen, PhD témavezető a Pécsi Tudományegyetemen, a Multidiszciplináris Egészség és Jóllét folyóirat alapító főszerkesztője.

A politikus arról is írt, hogy 16 év után újra Egészségügyi Minisztériumot állítanának fel Magyarországon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„A taktika szerint két férfi egyetlen lovon lovagol” – Új módszerrel: lovas egységgel támadnak az oroszok Ukrajnában
A lap szerint a lovak terepen mozgékonyabbak és ritkábban aktiválnak mágneses aknákat.


A Kommerszant szerint az orosz hadsereg Ukrajnában hivatalossá tenné a lovak használatát a harcmezőn, és megpróbálja újjáéleszteni a teljes értékű lovas egységeket – írja a Meduza.

Korábban több hír is szólt arról, hogy orosz katonák lovakat és szamarakat visznek az első vonalba ellátmány szállítására. A Kommerszant ezt eddig helyszíni rögtönzésnek írta le, de most „sok tekintetben jelképes” lépésnek nevezi a teljes értékű lovasság újbóli bevezetésének kísérletét, mert „azt tükrözi, hogy az elektronikával telített fronton a modern technológia zsákutcába jutott”.

A lap a Russia Today interjúját idézi, amelyben egy „Storm” különleges egység parancsnoka arról beszélt, hogy emberei már tanulnak lovagolni. A kiképzés abból indul ki, hogy a lovak „ösztönei” miatt kisebb eséllyel lépnek aknára, és könnyebben tájékozódnak sötétben és terepen.

„A taktika lényege, hogy két ember ül egy lovon: az egyik irányít, a másik fedező tüzet ad. A roham helyszínére érve mindketten leszállnak, és elfoglalják a következő ellenséges állást”

– mondta a parancsnok a Kommerszant szerint.

A Kommerszant szerint a lovak terepen nagyon fürgék, és jóval kisebb eséllyel hoznak működésbe mágneses gyújtású aknákat. A ló súlya ugyanakkor működésbe hozhat gyalogsági aknákat. A lovak kiképzést és ellátást igényelnek, és kevesebb terhet bírnak, mint a járművek. A lap szerint emiatt az orosz hadsereg valószínűleg nem veti be őket nagy számban.

„Összességében a lovak visszavitele a modern harcmezőre nagyrészt jelképes. A fegyveres konfliktusok, amelyek a technológiai újítások kirakatává váltak, résztvevői ismét alapvető eszközökre – az analóg telefonvonalaktól a teherhordó állatokon és szekereken át – támaszkodnak, amikor a modern technológiák sebezhetőnek bizonyulnak”

– írta a Kommerszant.

Az orosz katonák a fronton korábban is használtak alternatív közlekedési eszközöket, például terepjáró quadokat, motorkerékpárokat, elektromos rollereket és elektromos egykerekűeket. Az orosz állami média szerint ezek csak elszórt esetek voltak.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET: