SZEMPONT
A Rovatból

A nőket kellett megszólítani – beszélgetés Pataki Ágival, a legismertebb magyar modellel

Fabulon a bőre őre, ezt használja nyakra-főre - ez volt a 70-es évek legismertebb reklámszövege.


Pataki Ági nyitotta meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Mit vásárolt Jucika? – Nők a szocialista reklámban című kiállítását.

Az egykori „Fabulon-Lány” a tárlat kapcsán, amelyet egy kicsit a „saját meséjének” is tekint, felidézte gyermekkorát, az 50-es éveket, amikor „minden nő egyforma volt”, de beleégett az emlékezetébe a „pöttyös kendős traktoroslány képe” is.

Fotó: GNL

A következő évtizedet viszont nagyon ellentmondásosnak érzi, mert egyfelől a kiskosztümös nő vagy a konyhatündér ideálját kínálták, miközben a világban mindenhol folyt a „hippi-forradalom”.

"Nálunk is dúlt, csak a háttérben. Az iskolában a szörnyű, térdig érő sötétkék köpenyt viseltük, de amikor kimentünk és levettük, olyan volt, mintha más életet éltünk volna, a miniszoknyával, a felborzolt hajjal” – mesélte Ági. Elmesélte a híres Kálvin téri Fabulon-fal születését, amelyet a 80-as évek elején a kor egyik leghíresebb avantgárd művésze, Erdély Miklós készített. „Ezt szeretem úgy mesélni, hogy én vagyok az egyetlen élő személy, aki műemlék-felügyelet alatt áll” – mondta tréfásan, még ha nem is elsősorban őmiatta, hanem a több mint 30 éve elhunyt alkotó miatt.

Pataki Ági ezt követően adott interjút a https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/ -nak.

- Ön szinte véletlenül került be a modell-szakmába, Rotschild Klárának köszönhetően – bár azt mondják, nincsenek véletlenek.

- Szerintem vannak véletlenek, az más kérdés, hogy az ember meg tudja-e ragadni a véletlent, a lehetőséget, vagy sem. Én „több szálon” kerültem be a szakmába. Az első szál volt, amikor még gimnazista koromban Sándor Pál beválasztott a Szeressétek Ódor Emíliát című filmjébe. A második szál Rotschild Klári nénivel való teljesen véletlenszerű találkozás volt: spanyol tolmácsként dolgoztam és szalonjában én szerveztem egy beszélgetést. Megtetszettem Klári néninek és a következő bemutatóján már én voltam a „menyasszony”. A harmadik véletlen pedig az volt, hogy Németh Andrea fotóművész készített a vizsgakiállításához egy fotósorozatot rólam és ezt a Kőbányai Gyógyszergyár megvásárolta az éppen induló reklámkampányához. Megtetszett és húsz évre „megvetettem a lábam” benne. De az már nem véletlen, hogy ha az ember húsz évig a pályán tud maradni.

- A reklám a szocializmus korai éveiben egyfajta „szükséges rossz”, aztán éppen a 70-es évek elején, amikor az Ön pályája kezdődik, akkor változik meg valami gyökeresen. Hogyan látta ezt belülről?

- Amikor belekerültem, nem mértem fel, de visszagondolva már tudom, hogy „jókor voltam jó helyen”, jókor voltam 18 éves. Akkor fedeztek fel, amikor elkezdődött egy valódi, profi reklámközeg kialakulása, és így tudtam az első magyar profi módon kitalált, és kivitelezett reklámkampány arcává válni. Valószínűleg azért is tudtam évtizedekig maradni, mert akkor ez egy olyan légüres térben történt, hogy sokkal nagyobb figyelmet kapott, mint ahogy napjainkban, egy „reklámzajban” kapna.

Fotó: GNL

- Mi volt az elvárás akkor egy „reklámarccal” szemben?

- Nem lehet meghatározni, hogy milyen tulajdonságok kellettek ehhez. Sokáig nem is gondolkodtam azon, hogy miért pont én tetszettem meg. Ma úgy gondolom – ez az én megfejtésem, nem biztos, hogy igaz – hogy olyan típusú nő vagyok, aki a nőkre hat. Nem vagyok egy „bombázó”, egy „különleges” nő, csak egy átlagosnál jobb külsejű, kellemes benyomást keltő arc voltam és ez jó hatást gyakorolt a női vásárlókra. Olyan terméket reklámoztam, amellyel a nőket kellett megszólítani. Ráadásul nagyon „semleges” arcom volt, nem lehetett beskatulyázni „északi”, „déli” vagy más típusokba, tehát általa igen széles réteghez lehetett szólni. Hogy valóban így van-e, nem tudom, meg kellett volna kérdezni Veres Marikától, aki engem „kitalált.”

- De semmiképpen sem akarták „átalakítani”, ahogyan időnként valóságos rémtörténeteket lehet erről hallani a modellek világából.

- Nem. És ha valakinek egy idő után lesz egy imázsa, és ha a közönség az archoz már nevet is párosít – ez igaz a mai reklámokra is igaz – akkor már szó sem lehet átalakításról, hiszen önmagában reklámhordozó. Ez akkor még nem kristályosodott ki így, de ma már tudom, hogy az alatt a 20 év alatt magamból is brandet építettem. Amikor még azt sem tudtuk, hogy mi az a „brand”.

- A reklámipart gyakran vádolják „szexizmussal.” Mi erről az Ön véleménye?

- Nincs értelme egy egész szakmát, vagy iparágat vádolni valamivel. Vannak benne természetesen olyanok, akik valóban szexisták, és olyanok is, akik egyáltalán nem.

A modell eszköz a fotós, a grafikus, a reklámszakember kezében és nagyon sokszor ilyen értelemben kiszolgáltatott annak az embernek, a jó ízlésének, hozzáállásának, jó vagy rosszindulatának.

Megesett velem, hogy fürdőruhás divatfotót készítettek rólam, és a fotós azt a felvételt eladta egy kártyanaptárra a húsipari trösztnek. Ezt én is csak 10 év múlva tudtam meg, amikor a kéményseprő bedobta a kártyanaptárt, amelyen rajta volt a húsipari tröszt felirata. Ezzel teljesen más értelmet kapott ez a fotó, mint amilyen céllal, egy divatlapnak készült. A modell egyetlen dolgot tehet: megválogatja, hogy kikkel dolgozik, de még így is beüthetnek ilyen történetek.

-A reklámszakmában szerzett tapasztalatok nyilván hasznosak lettek filmproduceri munkájához is.

- Férjem, Kovács Gábor már egyetemista korában a filmgyárban dolgozott, ő alakított egy filmes céget, a Filmpartnerst és én abba csatlakoztam be. Tehát ő volt a kezdeményező, nem én. De azért hasznát vettem. Pedig amikor belevágtam, azt gondoltam, egy-két év „elpazarlása” megengedhető.

Aztán húsz év lett belőle, és nem úgy élem meg, mint elpazarolt időt, mert kivettem belőle azt, ami érdekes, ami jó, ami ihlető volt.

Bár voltak olyan dolgok, amiktől úgy éreztem magam, mintha bányában dolgoztam volna, de ha mégis mérlegre teszem az egészet, több volt benne a pozitívum, mint a negatívum.

Kiss Imre, az MKVM igazgatója és Pataki Ági a kiállítás megnyitóján - fotó: GNL

- Jó néhány nagysikerű filmben közreműködtek, köztük a három Üvegtigrisben, a Fekete kefében, a Fehér tenyérben. Milyen filmeket vállalnak a legszívesebben?

- Műfaji preferenciáink nincsenek. A döntő szempont, hogy ki az alkotó, akivel eltöltünk egy-két évet szoros kapcsolatban. Fontos az ő személyisége, hogy tiszteljük egymást, hogy jól érezzük magunkat a társaságában. A filmezés iszonyúan hektikus, nagyon nehéz folyamat, ha eleve nincs egy kölcsönös respekt és szimpátia, nem lehet együtt dolgozni. Ha mindez együtt van, akkor valószínűleg minőségi munka születik belőle. Egyszóval: a minőség érdekel minket. Lehet fergeteges vígjáték és köldöknézős art-film is, csak legyen értelme.

- Tavaly Ön részt vett az Élet Menetén és ott mondott egy nagyon fontos gondolatot: „A szokatlantól nem félni kell, hanem megismerni”. Mit tehetnek az olyan ismert emberek, mint Ön azért, hogy az emberek megértőbbek, toleránsabbak legyenek egymás iránt?

- Például éppen azt, amit én tettem, hogy elfogadtam a felkérést az Élet Menetére. Nagyon féltem először tőle, mert nagyon nehéz a tömeg elé kiállni úgy, hogy az ember tisztában van a saját jelentőségével. Aki felkért, meggyőzött arról, hogy az én mondandóm máshová, és esetleg másokhoz jut el, mint Konrád György vagy a többi neves felszólaló. És azért is vállaltam el, mert úgy gondolom, hogy mindenkinek a maga szintjén, a maga helyén, a maga idejében van teendője e téren.

- Tagja lett a közelmúltban egy női olvasóklubnak.

- A klubot az utánam követő generációhoz tartozó, többnyire bölcsész lányok hozták létre és meghívtak maguk közé. Stabil tag lettem, szorgalmas diák, aki mindig mindent elolvasok. Nagyon hasznos időtöltésnek tartom, hogy csajok összeüljenek, és ne csak a divatról, vagy más „női butaságokról” beszéljenek, hanem legyen egy ilyen „főcsapás”, amikor tizenketten ölre megyünk egy könyv kapcsán. Mellesleg nagyon fontos kapcsolatépítő program. Nekem nagy élmény volt Nádas Péter Párhuzamos történetek című könyve, de vannak olyanok is, amelyeket fiatal korunkban olvastunk, mint például jack Kerouac Útonja, vagy Szerb Antal Utas és holdvilágja. És arról beszélgetünk, hogy ezek a könyvek mit jelentettek nekünk akkor, és ma ugyanazt jelenti-e vagy valami mást.

- Milyen produkciókat várhatunk a Filmpartners műhelyéből?

- Szilágyi Zsófia Egy nap című, alacsony költségvetésű, a Nemzeti Filmalap Inkubátor Programja keretében készült filmje, amelynek én voltam az egyik producere Kenesei Edina mellett, Cannes-ból elhozta a filmkritikusok nemzetközi díját (Fipresci), most fesztivál-körútra indítjuk. Az utómunkálatoknál tart Kocsis Ágnes Éden című filmje, amelynek szintén én vagyok az egyik producere és amely a Mythberg gyártásában készül. Már folynak az előkészületei Gothár Péter új filmjének is, ez lesz 15 év óta az első alkotása…

És hogy visszakanyarodjunk kiinduló pontunkra: Pataki Ági csak most tudta meg, hogy reklámja annak idején még a kormányőrséget is megfertőzte…


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Nagy tapasztalatú ügyvéd, Magyar Péter sógora – Kicsoda az új igazságügyi miniszter
Magyar Péter a Tisza Párt jogi igazgatóját, Melléthei-Barna Márton ügyvédet jelöli az igazságügyi tárca élére. A leendő miniszter feladata lesz a jogállamiság helyreállítása és azoknak a jogszabályi kereteknek a megteremtése, amelyek a befagyasztott forrásokhoz vezetnek.


Magyar Péter csütörtökön jelentette be, hogy Melléthei-Barna Mártont, a TISZA jogi vezetőjét kéri fel az Igazságügyi Minisztérium vezetésére. Igazságügyi miniszterként a jogállam és a jogbiztonság helyreállításáért felelne, és feladata lenne az uniós források hazahozatalához szükséges jogszabályi keretek megteremtése is.

Az igazságügyi tárca szerepe azért is kulcsfontosságú a TISZA terveiben, mert a jogállamisági eljárások lezárása és az uniós források megszerzése a párt gazdasági programjának egyik alapfeltétele. Magyar Péter szerint a cél a jogalkotás minőségének helyreállítása, az átláthatóság biztosítása, valamint a megfelelő szakmai és társadalmi egyeztetések lefolytatása lesz.

Magyar Péter szerint az új tárcavezetőnek kell „gondoskodnia a magyar embereknek járó uniós források hazahozatalát lehetővé tevő jogszabályi keretek kialakításáról”.

Melléthei-Barna Márton egyetemista kora óta ismeri Magyar Pétert, évfolyamtársak voltak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán, ahol 2004-ben végzett. Pályafutását egy Washington D.C. környéki civil jogvédő szervezetnél kezdte, majd a Freshfields Bruckhaus Deringernél, később pedig az Oppenheim Ügyvédi Irodánál dolgozott, mielőtt 2020 elején saját irodát alapított.

Már a párt indulásakor csatlakozott Magyar Péterhez, az első tíz belépő tag egyike volt, és a 2024-es pénzügyi beszámoló szerint kétmillió forinttal támogatta a szervezetet. A sajtó már korábban is a legesélyesebb jelöltként tartotta számon a posztra.

Az ügyvédet a kormányközeli média korábban a Freshfields irodánál végzett munkája alapján támadta. Azt próbálták kimutatni róla, hogy „komoly nemzetközi jogász hálózat rajzolódik ki a Tisza Párt mögött, amelynek szálai egészen az ukrán kormányzatig és Soros Györgyig érnek”. Magyar Péter erre úgy reagált, hogy a támadás visszafelé sült el, mivel korábban volt felesége, Varga Judit egykori igazságügyi miniszter is ennél a nemzetközi ügyvédi irodánál dolgozott, és Melléthei-Barna éppen Varga helyét vette át.

Melléthei-Barna ügyvédként több esetben képviselte Magyar Pétert és a Tisza Pártot a kormányközeli médiumok ellen indított perekben. Az irodája képviselte a pártot a Magyar Nemzet és a Ripost ellen is, miután a lapok azt állították, hogy a Tisza adóemelésre készül. A bíróság helyreigazításra kötelezte őket, a Magyar Nemzetnek pedig egy másik ügyben bocsánatot kellett kérnie, amiért kiirtandó poloskának nevezték Magyar Pétert.

A 444.hu a jelölés kapcsán megjegyzi, hogy Melléthei-Barna 2025. szeptembere óta Magyar Péter sógora. Böjthe Péter, a Fővárosi Közgyűlés fideszes tagja a közösségi oldalán azt írta: "Magyar Péter ma bejelentette, hogy a sógora lesz az igazságügyi miniszter. Ugyanis dr. Melléthei-Barna Márton – aki Magyar Péter barátja az egyetem óta – 2025. őszén megházasodott a TISZA párt elnökének húgával, Magyar Anna Ilonával".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Lincselés készül” – Vidnyánszky Attila tart a jövőtől, miközben leesett az álla az NKA-s pénzosztásoktól
Vidnyánszky Attila arra panaszkodott, hogy hiába kereste Nagy Ervint. A nagy botrányt kiváltott NKA-s pénzosztásokat felelőtlennek nevezte. Úgy fogalmazott, neki is leesett az álla, milyen pénzek mentek és kiknek.


A Patriota Extra című műsorban Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója és L. Simon László, korábbi kulturális államtitkár beszélt a TISZA Párt várható kultúrpolitikájáról, a jobboldali kultúra jövőjéről és a Fidesz-kormány elmúlt éveinek kulturális teljesítményéről.

L. Simon László azzal kezdte, hogy rendkívül örül annak, hogy ismét lesz önálló kulturális minisztérium, mert szerinte erre nagyon régóta szükség lett volna. Úgy vélte, bár 2010-ben értette a nagy humán minisztérium létrehozásának logikáját, az utolsó ciklusban a kulturális és oktatási területek széttagolása kifejezetten rossz hatást ért el. „Az, hogy most lesz egy új, önálló Kulturális Minisztérium, az mindenképpen a terület fölértékelődését fogja magával hozni, de persze ez csak a lehetőség, ez a keret, majd meglátjuk, hogy ebből mit lehet kihozni” – mondta, hozzátéve, hogy egy református lelkész miniszterből akár még jó is kisülhet.

Vidnyánszky Attila ezzel szemben sokkal borúlátóbban fogalmazott. Azt mondta, leginkább a valós szándékokra lenne kíváncsi, mert bár a miniszter úr sok szépet mondott az ország egyesítéséről, ő egészen mást tapasztal. A Nemzeti Színház igazgatója szerint bár szépen hangzanak a miniszter szavai, ő és a környezete egészen mást tapasztal.

„Azt érezzük, hogy lincselés készül.”

Állítása szerint a színházi területtel kapcsolatban egyetlen konkrétumot sem lehet tudni, csak annyit, hogy „legyen több pénz, meg legyen igazságosabb a pénzosztás”.

Felmerült Nagy Ervin lehetséges államtitkári szerepe, és az a pletyka is, hogy a Nemzeti Színház vezetését szánhatják neki. Vidnyánszky elmondta, hogy próbált a színésszel kapcsolatba lépni. „Én Ervinnel szerettem volna beszélni. Kértem. Jeleztem bárhol hajlandó vagyok leülni vele. Egy kicsit arról a képről, ami a fejében van a jövő kapcsán. Egy kicsit a problémákról, mindenhol kosarat kaptam, és megfutamodott” – állította.

L. Simon szerint ugyanakkor képtelenség, hogy Nagy Ervin a Nemzeti Színház igazgatója legyen, mivel parlamenti képviselőként ez a pozíció összeférhetetlen.

Vidnyánszky Attila szerint a jobboldali kormányzat alatt a színházi területen komoly eredmények születtek, példaként említette a Dériné programot és a Lázár Ervin programot, amelyeken keresztül tömegekhez juttatták el a színházat.

Sérelmezte, hogy az alternatív színházak a finanszírozás hiányára panaszkodnak, miközben szerinte kétszer annyian vannak, mint a Fidesz-kormányzás előtt, és a külföldről kapott támogatásaik teljesen átláthatatlanok.

„Hogy lehet igazságosabb egy pénzosztás, ha nem tudjuk, hogy ki mennyiből és hogyan működik, és amit kap külföldről, azt miért kapja. Mit kérnek azért, hogy annak fejében, amit onnan küldenek?” – tette fel a kérdést.

L. Simon László önkritikusan megjegyezte, hogy vannak területek, ahol valóban szükség van a finanszírozási struktúra átalakítására. Tarthatatlannak nevezte például a szimfonikus zenekarok finanszírozását, ahol szerinte a fővárosban „hihetetlen mértékű túlfinanszírozás van”, míg a pécsi vagy szolnoki zenekarok alulfinanszírozottak. Kiemelte a múzeumi területen dolgozók méltatlanul alacsony bérét is, ami miatt szerinte már a régészeti feladatellátás is veszélybe került. „Ne legyünk szemellenzősek, ne tagadjuk le azt, hogy a kulturális területen óriási nagy gondok vannak” - jelentette ki.

Az interjúban szóba került a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) körüli vita is. Vidnyánszky Attila, aki maga is tagja az NKA-nak, meglepő őszinteséggel beszélt a pénzosztásokról.

„Leesett az állam, hogy milyen pénzek mentek és kiknek mentek.”

Arra a kérdésre, hogy voltak-e felelőtlen pénzosztások, igennel válaszolt. „Különben hazudnék, tehát muszáj, hogy ezt mondjam. És olyan értelemben fáj az egész, mert az ember nevét adja hozzá” – tette hozzá.

L. Simon László ezt annyival egészítette ki, hogy a szakmai kollégiumok döntései és az egyedi támogatások között óriási a különbség. Míg a kollégiumok szakmai alapon, viszonylag kis összegekről döntenek, addig más projektek óriási összegeket kaphattak.

Miközben azt látod, hogy egy évben restaurálásra elköltünk mondjuk 150 millió forintot a nemzeti kulturális alapból, a közben Isten tudja, hogy milyen szempontok mentén egy-egy projekt kap egy-két milliárd forintot, ez nehezen védhető” – jelentette ki.

A jobboldal választási vereségével és megújulásának szükségességével kapcsolatban L. Simon László egy fontos korrekciót tett. A felvetésre, hogy a jobboldali értelmiség eltávolodott a párttól, úgy reagált:

„Fordítva, a párt távolodott el az értelmiségtől, és ez nem kis különbség.”

Szerinte a politika hibát követ el, amikor politikai lojalitást vár el a támogató értelmiségtől. Úgy látja, a Fidesz az elmúlt években úgy gondolta, a szavazatmaximalizáláshoz nincs szüksége a kulturális elitre.

„A kormánypárti politika úgy gondolta, hogy a szavazat maximáláshoz nem Vidnyánszky Attilára van szüksége, hanem Győzikére, meg erre az aranyfogú csávóra, akinek nem tudom a nevét” – mondta. Hozzátette, ha valaki megnézné a Fidesz eredményváróinak közönségét 2010-től napjainkig, azt látná, hogy a Széchenyi-díjas tudósok és Kossuth-díjas művészek „szépen lassan kikoptak”.

Vidnyánszky Attila szerint az ország lelkiségében továbbra is konzervatív és jobboldali, és ez nem fog egyhamar megváltozni. Úgy véli, a TISZA Párt szavazóinak jelentős része is jobboldali ember.

Az interjú végén a kultúra és a politika szétválasztásának kérdésére Vidnyánszky Attila egyértelmű nemmel válaszolt. „A világ legjobb butasága, aki ezt mondja, hogy szét lehet választani. Nem lehet” – szögezte le. Szerinte a művészet mindig az életről, a valóságról mond véleményt, ezért elkerülhetetlenül politikus.

„Soha ilyen szabadság a művészetben nem volt, mint most volt az elmúlt 15 évben.”

„Mert egyszerre lehet ugyanazon nagy kérdések kapcsán ilyen narratívát, meg olyan narratívát is hallani, látni például a budapesti színházi, vagy a magyar színházi kínálatban” – zárta gondolatait a kultúrpolitika kérdéskörével kapcsolatban.

A teljes beszélgetés


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Bemutatjuk a Decathlon volt vezetőjét, Pósfai Gábort, aki az egyik legfontosabb miniszteri posztot kapja a Tisza-kormányban
Magyar Péter csütörtökön jelentette be, hogy Pósfai Gábort, a TISZA Párt megválasztott képviselőjét kéri fel a Belügyminisztérium vezetésére. A közgazdász végzettségű Pósfai korábban a Decathlon magyarországi és ausztriai cégét is vezette.


Magyar Péter csütörtökön újabb két miniszterjelöltet nevezett meg a TISZA Párt leendő kormányába. Bejelentése szerint Pósfai Gábort, a párt operatív vezetőjét kérte fel a Belügyminisztérium vezetésére. A jövendő miniszter tervek szerint a rendvédelem mellett a sportot is felügyelné.

A TISZA Párt elnöke szerint a leendő miniszter a garancia arra, hogy a rendvédelemben lezáruljon az a korszak, amelyben a politikai utasítások felülírták a szakmai szempontokat. Magyar Péter szerint a rendvédelmi dolgozóktól a jövőben azt várják, hogy a munkájukat a legmagasabb színvonalon, kizárólag a szakmai előírásokat és a jogszabályokat betartva végezzék.

A jövőben a sport is a Belügyminisztérium felügyelete alá kerül, ahol a versenysport mellett nagyobb hangsúlyt kapna az utánpótlás-nevelés, a szabadidősport és a fogyatékossággal élők sportja, valamint a források hatékonyabb felhasználása.

Alig vette át képviselői megbízólevelét, máris miniszteri felkérést kapott a TISZA Párt budaörsi központú választókerületét megnyerő Pósfai Gábor. Pósfai a 2026. április 12-i országgyűlési választáson nyerte el a mandátumot a Pest vármegyei 2-es számú választókerületben.

Pósfai Gábor 1982-ben született, a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett közgazdász diplomát 2005-ben. Budakeszin nőtt fel, jelenleg Budaörsön él. A kétgyermekes politikus angolul, németül, franciául és olaszul is beszél. Életében a sport mindig is központi szerepet játszott: hétéves kora óta versenyszerűen asztaliteniszezik, a Budaörsi Sport Club játékosa és elnökségi tagja, korábban pedig a Magyar Asztalitenisz Szövetség alelnöke is volt.

2025. február 3-án Magyar Péter bejelentette, hogy Pósfai Gábor veszi át a párt operatív működésének vezetését.

Üzleti pályafutását 2005-ben a Decathlonnál kezdte, ahol részlegvezetőként indult, majd több áruház igazgatói pozíciója után 2011-ben a cég magyarországi ügyvezetőjévé nevezték ki. Vezetése alatt a magyarországi áruházak száma tizenkettőről huszonnégyre emelkedett, a cég pedig piacvezetővé vált a sportszerkereskedelmi piacon. 2014-től a horvát és szlovén piacra lépést is ő irányította.

A legnagyobb szakmai kihívást 2018-ban kapta, amikor a francia cégvezetés megbízta a Decathlon ausztriai működésének felépítésével, miután a vállalat korábban kétszer is sikertelenül próbált betörni az osztrák piacra. Az első ausztriai áruházat 2018 augusztusában nyitotta meg Bécs mellett, Vösendorfban, amelyet a Covid-járvány ellenére további egységek követtek. Hat év után, 2024 tavaszán tért vissza Magyarországra.

A politikába 2024 novemberében lépett be, amikor jelentkezett a TISZA Párt „A jövő vezetői” pályázatára. Az operatív igazgatói kinevezését követően azonban családja is a politikai támadások célkeresztjébe került. Magyar Péter nem sokkal a bejelentés után arról beszélt, hogy Pósfai családját és gyerekeit a propaganda zaklatja.

A 2025 végi kétfordulós jelöltkiválasztási folyamat eredményeként Pósfai lett a TISZA jelöltje a budaörsi központú választókerületben. Kampányában a térség fő problémáiként a közlekedési dugókat, a túlterhelt úthálózatot, a tanterem- és pedagógushiányt, az elöregedett közműveket és a helyi vállalkozások finanszírozási nehézségeit nevezte meg.

Pósfai a Decathlon vezetőjeként több társadalmi felelősségvállalási programban is részt vett. A cég ügyvezetőjeként támogatta a Magyar Olimpiai Bizottsággal és az Utanpotlassport.hu-val közösen elindított „A hónap műhelye” programot, amely az utánpótlás-nevelő műhelyeket díjazta. A Decathlon „Sportból a legtöbbet” pályázata révén pedig tíz év alatt 92 alap- és középfokú oktatási intézmény sportlétesítményeinek felújítását segítették.

Képviselőként a döntések előtt az emberek megkérdezését, bevonását és a valódi párbeszédet ígérte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor „Fidesz lightnak” nevezte a Tiszát, Róna Dániel szerint ez nem sértés
A 21 Kutatóközpont igazgatója szerint a hasonlat objektív helyzetleírás, és nem alaptalan. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy szerinte még nem kell leírni a Fideszt, a Tisza Párt kormányában pedig Magyar Péter akarata fog érvényesülni minden fontos kérdésben.


A Fidesz-frakció átalakulása nem nevezhető megújulásnak, sokkal inkább egy matematikai alapon végrehajtott fiatalításnak – mondta Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója a Telexnek adott interjújában. Az elemző szerint a névsorból hiányzó, korábban kritikus hangot megütő Ferencz Orsolya esete jól mutatja a belső folyamatokat.

„Ezt azért nehéz nekem, mint abszolút külső, semmilyen forrással nem rendelkező szemlélőként, nehéz másképp értékelni, mint hogy büntiben van” – fogalmazott. Róna szerint a politikus valószínűleg azért került büntetésbe, mert a pártfegyelmet figyelmen kívül hagyva mondta el nyíltan a véleményét. Az elemző úgy látja, az új frakcióban ugyanazok a meghatározó emberek maradtak, tartalmi változásra nem számít. „A frakcióvezető is ilyen.

Úgyhogy nem arról van szó, hogy most ez egy másik Fidesz, nincs két Fidesz”

– jelentette ki.

A parlamentből távozó nagy nevek, mint Kövér László, Rogán Antal és Semjén Zsolt esetében az elemző nem gondolja, hogy a politikai pályafutásuk véget ért. Szerinte a háttérbe vonulás oka, hogy derogál nekik az ellenzéki szerep. „Igen, hát ez elsősorban Rogánra igaz. Tehát igen, szerintem neki derogál” – mondta, hozzátéve, hogy a volt miniszter nem szeretne céltábla lenni és szópárbajokat vívni a Tisza Párt frakcióvezetőjével, mert az óriási visszalépés lenne számára.

Rogán Antalról úgy véli, informális befolyása csökkenni fog a kormányzati pozíció elvesztésével, de a Fideszen belül még kaphat fontos feladatokat, például kampányfőnöki szerepet.

Gulyás Gergely frakcióvezetői kinevezését Róna Dániel nem tartja büntetésnek a Magyar Péter-jelenség miatt, ezt inkább belemagyarázásnak érzi. Szerinte Gulyás kommunikációs képességei elsőrangúak, ami eszköz a Fidesz kezében. „A leglehetetlenebb helyzetekből is ki tudja dumálni magát” – állította.

Szijjártó Péter és Lázár János parlamenti szerepvállalásával kapcsolatban megjegyezte, Szijjártó korábbi külügyminiszteri befolyása a tizedére fog csökkenni, míg Lázár vasúti tárcáját inkább büntetésnek tartja.

Orbán Viktor a napokban a sajtónak adott nyilatkozataival kapcsolatban az elemző több pontot is kiemelt. Azt, hogy a Fidesz szeretetkampányt folytatott a Tisza gyűlöletkeltő kampányával szemben, nehezen védhető állításnak tartja, amit Orbán azért mond, hogy lejárassa a Tiszát. A Puskás Akadémiára vonatkozó „kisebb gondom is nagyobb volt” kijelentés kapcsán Róna Dániel úgy fogalmazott: „Most mondott egy őszinte mondatot, amivel az emberek többsége egyetért, ugyanakkor ez ellentmond annak, amit eddig csinált.”

Az elemző szerint Orbán Viktor azért nem ül be a parlamentbe, mert az egy hálátlan, hatalom nélküli feladat lenne számára, és a Fidesz-szavazókat ez valószínűleg nem fogja zavarni.

A Fidesz jövőjével kapcsolatban óvatosságra intett, szerinte sokan túlzásba esnek, amikor a párt végét jósolják. Úgy látja, a Fidesz sokkal erősebb helyzetből indul, mint az MSZP 2010-ben. „Tudom, hogy most nagyon sokan azt gondolják, hogy Orbán az új Gyurcsány, és itt a Fidesznek lőttek, és és vége” – mondta, de hozzátette, hogy a Fidesznek még bőven megvannak a túléléshez szükséges eszközei. Szerinte Orbán Viktor a párt legfőbb összetartó ereje.

Ha ő most bedobja a törölközőt, akkor lehet, hogy az lesz, mint ami a Jobbikkal volt akkor, amikor Vona Gábor bedobta a törölközőt, és és visszavonult.

Az alakuló Tisza-kormányról szólva Róna Dániel kiemelte, hogy bár a szakértői háttérrel rendelkező miniszterek felüdülést jelentenek, a kormányzás egy külön műfaj, amihez politikai-hatalmi véna is kell. A helyzetet az 1990-es MDF-kormányéhoz hasonlította, ahol szintén tapasztalatlan, de a politikában romlatlannak tűnő arcok kerültek pozícióba.

Arra, hogy Török Gábor úgy fogalmazott a Facebook-oldalán, hogy amit eddig láttunk a Tisza-kormányból, azt „Fidesz lightnak” lehet tekinteni, azt mondta, bár sokan sértésnek veszik a hasonlatot, de ők a mai Fideszre vonatkoztatják ezt a hasonlatot. Úgy véli, az új kormány tagjai Ruff Bálintot kivéve mind befértek volna az első Orbán-kormányba, amely egészen más volt, mint a későbbi Orbán-kormányok. Szerinte Török Gábor ezt nem sértésnek szánta.

„Én ezt nem tartom sértésnek, hanem objektív helyzetleírásnak, és nem alaptalan”

– mondta, hozzátéve, hogy a kormányban és a párt vezetésében is sok a jobboldali, konzervatív háttérből érkező szereplő, de Ruff Bálint személye fontos kivétel. Őt a leendő kormány második legbefolyásosabb emberének tartja, aki inkább baloldali-liberális háttérből jön, és egyfajta ellensúlyt képezhet.

A Tisza Párt programjában szereplő miniszteri vétójogot Róna Dániel hangzatos kampányígéretnek tartja, aminek a valóságban szerinte nem lesz jelentősége.

„Szerintem senkinek nincs vétójoga. Vagy el tudom képzelni, hogy valaki feszegetheti, de végső soron itt Magyar Péternek van vétójoga.”

A Medián friss mérését, ami óriási Tisza-fölényt mutatott, egy pillanatképnek tekinti, amit a győzteshez húzás is befolyásol, és ami őszre már teljesen más lehet.

A nagyvállalatok, mint a Richter és a Mol gesztusai, valamint a rendőrség vagyonkimentésekkel kapcsolatos nyomozásról szóló posztja az elemző szerint azt jelzik, hogy a teljes rendszer mozgásban van. Úgy látja, a piac már hónapokkal ezelőtt beárazta a Fidesz vereségét, a rendőrség pedig az új helyzethez alkalmazkodva talán most végzi azt a munkát, amit korábban is kellett volna.

„Mert még egyszer mondom, ez nem egy kormányváltás, hanem egy rendszerváltás”

– jelentette ki Róna Dániel.

A teljes interjú:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk