A kormányfő szerint a baloldal a szabadság ellensége, „a liberális gőzhengerek ismét elindultak Magyarország ellen”. Orbán Viktor miniszterelnök úgy gondolja, hogy a törvény miatti kritikák csak azt mutatják, hogy a baloldal a szabadság ellensége, mert szólásszabadság helyett politikai korrektséget és véleményhegemóniát akarnak a maguk számára, pedig a törvény „semmilyen magasztos eszmébe vagy európai jogszabályba nem ütközik”.
Hiába, a mozgalom örök, már nem a »világ proletárjai egyesüljetek«, hanem a »világ liberálisai egyesüljetek« az új jelszó. Ez persze erősíti azt a közép-európai meggyőződést, hogy ma a liberális voltaképpen a diplomás kommunista.
– írja Szamizdat 10 című közleményében. A cím a kommunista rendszerekben illegálisan terjesztett, tiltott irodalomra utal, és azt a látszatot kelti, mintha Orbán próbálna szembemenni a cenzúrával.
Orbán Viktor szerint a törvény csak a pedofilokat bünteti radikálisan, a gyermekeket radikálisan védelmezi. Írásában a liberalizmust a kommunizmussal mossa össze:
A mostani baloldali kampány Magyarország ellen újabb bizonyíték arra, hogy ma a baloldal a szabadság ellensége, mert szólásszabadság helyett általuk definiált politikai korrektséget, véleménypluralizmus helyett pedig véleményhegemóniát akarnak a maguk számára
A közlemény szerint az új magyar törvény világosan rögzíti, hogy a gyermekek szexuális neveléséről kizárólag a szülő dönthet:
Az iskolai nevelés nem állhat ellentétben a szülő akaratával, az legfeljebb csak kiegészítő lehet, formáját és tartalmát pontosan meg kell határozni, és a szülők egyetértéséhez kell kötni.
Orbán Viktor szerint továbbá
Magyarországon senki sem szól bele abba, hogy a felnőttek miként élnek.
A közlemény kitért arra is, hogy „a magyar törvény nem vonatkozik a 18 év feletti felnőttek életére, szexuális szokásaira, sem az ő saját, felnőtt nyilvánosságukra”, valamint, hogy
a magyar társadalom európai kontextusban az egyéni szabadság és a tolerancia mellett leginkább elkötelezett európai népek közé tartozik.
"A magyar szabadság nemcsak a politikai szabadságot, választást, szólás-, gyülekezési és egyesülési szabadságot jelent, hanem jogot, hogy saját belátásunk szerint védjük a családjainkat, és neveljük a gyermekeinket" - fogalmazott Orbán, majd azt írta:
Törvényünk méltó folytatása az európai szabadsághagyományoknak. Éppen most indult a vita Európa, vagyis gyermekeink jövőjéről. Itt vagyunk, állunk a viták elébe.
A kormányfő szerint a baloldal a szabadság ellensége, „a liberális gőzhengerek ismét elindultak Magyarország ellen”. Orbán Viktor miniszterelnök úgy gondolja, hogy a törvény miatti kritikák csak azt mutatják, hogy a baloldal a szabadság ellensége, mert szólásszabadság helyett politikai korrektséget és véleményhegemóniát akarnak a maguk számára, pedig a törvény „semmilyen magasztos eszmébe vagy európai jogszabályba nem ütközik”.
Hiába, a mozgalom örök, már nem a »világ proletárjai egyesüljetek«, hanem a »világ liberálisai egyesüljetek« az új jelszó. Ez persze erősíti azt a közép-európai meggyőződést, hogy ma a liberális voltaképpen a diplomás kommunista.
– írja Szamizdat 10 című közleményében. A cím a kommunista rendszerekben illegálisan terjesztett, tiltott irodalomra utal, és azt a látszatot kelti, mintha Orbán próbálna szembemenni a cenzúrával.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fehér füst szállt fel néhány perccel csütörtökön este hat óra után a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből, ami azt jelenti, hogy már a második napon sikerült megválasztani a katolikus egyház új, 267. vezetőjét.
A pápaválasztó konklávén 133, nyolcvanévesnél fiatalabb bíboros vett részt, az eredményes választáshoz kétharmados többségre volt szükség.
A füst felszállása után az új pápa kilétét Dominique Mamberti protodiakónus bíboros jelentette be a vatikáni palotának a Szent Péter térre néző pápai erkélyéről. Ezek alapján az új pápa, az amerikai Robert Francis Prevost lett, aki XIV. Leó néven vezeti majd a katolikus egyházat.
Robert Francis Prevost 1955. szeptember 14-én született Chicagóban. Amerikai származású katolikus bíboros és az Ágoston-rend tagja. Pápává választásáig a Püspöki Dikasztérium prefektusa, valamint a Latin-Amerikáért felelős Pápai Bizottság elnöke volt.
Az új pápa külön-külön üdvözölte a bíborosokat, megölelte őket, és később velük vacsorázik - közölte a Vatikán.
Az egyház egységét jelzi, hogy a bíborosoknak csak négy szavazási fordulóra volt szükségük az új pápa megválasztásához - vélte Giuseppe Versaldi olasz bíboros újságíróknak nyilatkozva a Vatikán sajtóhivatalában.
Fehér füst szállt fel néhány perccel csütörtökön este hat óra után a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből, ami azt jelenti, hogy már a második napon sikerült megválasztani a katolikus egyház új, 267. vezetőjét.
A pápaválasztó konklávén 133, nyolcvanévesnél fiatalabb bíboros vett részt, az eredményes választáshoz kétharmados többségre volt szükség.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kicsoda Robert Francis Prevost, aki első amerikaiként lett pápa?
A 69 éves egyházfő reformszellemű, és jól ismeri a katolikus egyház megosztottságait. Latin-amerikai tapasztalata is fontos szerepet játszhat a folytatásban.
Már a bejelentés előtt is ünnepi hangulat uralkodott a Vatikánban: a Szent Péter téren összegyűlt tömeg lelkesen skandálta, hogy „Éljen a pápa!”
Robert Prevost, aki mostantól a XIV. Leó nevet viseli, 69 éves, és ő lett a 267. pápa, aki elfoglalja Szent Péter trónját. 1955-ben született az Egyesült Államokban, Chicagóban. Már gyerekként bekapcsolódott az egyházi életbe, ministránsként szolgált, majd 1982-ben pappá szentelték, írja összefoglalójában a BBC.
Pályafutása hamar nemzetközi irányt vett: harmincéves korában Peruba költözött, ahol az Ágoston-rendi misszió tagjaként kezdett dolgozni. Később érseki kinevezést kapott, majd Ferenc pápa püspökké nevezte ki Chiclayóban, egy évvel azután, hogy maga is elfoglalta a pápai széket.
Perui állampolgárságot is szerzett, és sokan ma is szeretettel emlékeznek rá, mint olyan emberre, aki szívügyének tekintette a peremre szorult közösségek támogatását, és fontos szerepet játszott abban, hogy közelebb hozza egymáshoz a helyi egyház tagjait. Bár érseksége idején Peruban is megjelentek az egyházat érintő szexuális visszaélési ügyek, egyházmegyéje határozottan tagadta, hogy Prevost bármilyen eltussolásban részt vett volna.
A konklávén részt vevő bíborosok mintegy 80 százalékát Ferenc pápa nevezte ki, így sokak számára nem volt meglepő, hogy egy olyan vezető került az egyház élére, aki közel áll hozzá szemléletben.
Prevostot világszerte jól ismerik az egyházi vezetők, hiszen korábban a Püspöki Dikasztériumot vezette – ez az egyik legfontosabb hivatal a Vatikánban.
Első beszédében meghatottan emlékezett meg elődjéről: „Még mindig a fülünkben cseng Ferenc pápa gyenge, de mindig bátor hangja, amint megáldott minket” – mondta, majd így folytatta: „Isten kezét fogva, egységben haladjunk előre.”
A választást megelőző napokban a bíborosok tanácskozásain már körvonalazódott, milyen vezetőt keresnek. Matteo Bruni, a Vatikán szóvivője így fogalmazott:
„Egy prófétai lelkületű pápát szerettek volna, aki nem zárkózik be, hanem képes kilépni és világosságot vinni egy kétségbeeséssel teli világba.”
Már a bejelentés előtt is ünnepi hangulat uralkodott a Vatikánban: a Szent Péter téren összegyűlt tömeg lelkesen skandálta, hogy „Éljen a pápa!”
Robert Prevost, aki mostantól a XIV. Leó nevet viseli, 69 éves, és ő lett a 267. pápa, aki elfoglalja Szent Péter trónját. 1955-ben született az Egyesült Államokban, Chicagóban. Már gyerekként bekapcsolódott az egyházi életbe, ministránsként szolgált, majd 1982-ben pappá szentelték, írja összefoglalójában a BBC.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fehér füst szállt fel a Sixtus-kápolna kéményéből csütörtök este, ami azt jelenti, hogy megvan az új pápa. Azt egyelőre még nem lehet tudni, hogy kit választottak meg a bíborosok.
A pápaválasztó konklávén 133, nyolcvanévesnél fiatalabb bíboros vett részt, az eredményes választáshoz kétharmados többségre volt szükség.
Fehér füst szállt fel a Sixtus-kápolna kéményéből csütörtök este, ami azt jelenti, hogy megvan az új pápa. Azt egyelőre még nem lehet tudni, hogy kit választottak meg a bíborosok.
A pápaválasztó konklávén 133, nyolcvanévesnél fiatalabb bíboros vett részt, az eredményes választáshoz kétharmados többségre volt szükség.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Horn Gábor szerint fontos, hogy komolyan vegyük a Tisza Párt által nyilvánosságra hozott hangfelvételt, amelyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter beszél. A Republikon Intézetet működtető alapítvány kuratóriumi elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, a miniszter szavai leleplező erejűek.
A felvétel még 2023-ban készült. Szalay-Bobrovniczky ezen azt mondja, hogy szakítanak a békementalitással, és áttérnek „a háború felé vezető út nulladik fázisára”. Horn Gábor szerint ez akkor válik különösen érdekessé, amikor megnézzük, hogyan reagál a magyar kormány, ha más országokban hangzik el hasonló kijelentés. Példaként a német védelmi minisztert említette: amikor ő beszél fegyverkezésről, a magyar kormány szerint az háborúpártiság. Ha viszont ugyanezt a magyar kormány teszi, az már a békepolitika része – legalábbis a kormány narratívája szerint.
Gulyás Gergely korábban úgy nyilatkozott, hogy az ügy nem több „egy lepkefingnál”. Horn Gábor viszont úgy látja, ennél sokkal többről van szó. A hangfelvétel szerinte ugyan nem ér fel az őszödi beszéd hatásával, de fontos szerepet tölthet be az ellenzék jelenlegi céljaiban.
Horn emlékeztetett arra, hogy a hadsereg felkészítése nem meglepő vagy kirívó dolog, hiszen Európa több országa is fegyverkezik, ráadásul a szomszédos Ukrajnában továbbra is háború zajlik. Így önmagában az elhangzottak tartalma nem botrányos, de a politikai környezet mégis súlyt ad a kijelentéseknek.
Szerinte az anyag nem vesz el szavazókat a Fidesztől, de kiválóan alkalmas arra, hogy az ellenzéki tábor összetartását erősítse, és segítse a napirend alakítását. Ez pedig most a legfontosabb feladat az ellenzéki oldalon.
Horn arra is felhívta a figyelmet, hogy nem először fordul elő, hogy a kormány mást tesz, mint amit kommunikál. Felidézte Orbán Viktor egykori mondását is: nem arra kell figyelni, amit mondanak, hanem arra, amit tesznek.
Magyar Péter korábban több, később igazolódó állítást is tett. Horn példaként említette, hogy már egy héttel korábban beszélt Polt Péter távozásáról, mint ahogyan azt hivatalosan bejelentették. A főügyészt most a Fidesz valóban alkotmánybírónak jelölte.
A szakértő szerint a felvétel mostantól hivatkozási alap lehet az ellenzék számára, ha a kormány újra a békenarratívára építené kommunikációját. A Tisza Párt szavazói számára pedig visszaigazolást jelenthet arra, hogy a kormány sokszor mást mond, mint amit valójában tesz.
Horn Gábor szerint fontos, hogy komolyan vegyük a Tisza Párt által nyilvánosságra hozott hangfelvételt, amelyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter beszél. A Republikon Intézetet működtető alapítvány kuratóriumi elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, a miniszter szavai leleplező erejűek.
A felvétel még 2023-ban készült. Szalay-Bobrovniczky ezen azt mondja, hogy szakítanak a békementalitással, és áttérnek „a háború felé vezető út nulladik fázisára”. Horn Gábor szerint ez akkor válik különösen érdekessé, amikor megnézzük, hogyan reagál a magyar kormány, ha más országokban hangzik el hasonló kijelentés. Példaként a német védelmi minisztert említette: amikor ő beszél fegyverkezésről, a magyar kormány szerint az háborúpártiság. Ha viszont ugyanezt a magyar kormány teszi, az már a békepolitika része – legalábbis a kormány narratívája szerint.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
