ÉLET-STÍLUS

Mitől lesz okosabb a gyerek?

A kulcs egy jobb világhoz a mi kezünkben van – mégpedig azáltal, hogyan neveljük a gyerekeinket.

Forrás: Hanula Erika cikke/Csupa Szív Magazin - szmo.hu
2014. május 05.

Pár hete megjelent egy cikk a Times magazin online oldalán arról, mik azok a dolgok, amik segítenek abban, hogy a gyerekek IQ-ja magasabb legyen. Amint már az eredeti címben is utalnak rá, minden feltevésüket tudományos kutatásokkal támasztják alá.

Nagyon tanulságos az eredeti cikket is elolvasni, én most mégis inkább arra fókuszálnék, hogy az általuk említett tíz dolog a gyakorlatban hogy valósul meg. Persze, mindenki azt szeretné, ha a gyereke okos lenne, és igen, tagadhatatlan tény, hogy az IQ fontos dolog. De nem minden. Sajnos a világunkban az IQ dominál, pedig a pszichológia még nyolc másik intelligencia típust tart számon, és lehet (sőt biztos), hogy a gyerekünk valamelyik másik intelligencia fajtában (is) kimagasló.

„Az IQ nem minden. Etikus és empatikus gondolkodás nélkül az okos emberek veszélyesek is lehetnek. Hiszen ahogy P.J. O’Rourke fogalmazta meg: Okos ember nem kezd utcai verekedésbe. De hülye ember nem épít hidrogénbombát.”

Mi az a Csupa Szív Magazin?

A gyereknevelés nagyon összetett dolog. Nem az Igazságot akarjuk megmondani, hiszen ahogy nincs két egyforma gyerek, éppúgy nincsen egyetlen tökéletes megoldás sem, hogy hogyan kell gyereket nevelni. Csak szélesíteni szeretnénk a szülők, nevelők látókörét, hogy így is lehet. Máshogy.

Lelkes kis csapatunkkal szívből adjuk nektek/Önöknek a tudásunkat, tapasztalatainkat, jó szándékú gondolatainkat. Csupa Szívből.

1. Zenetanulás

Arról van szó, hogy ha valaki zenét tanul, ha valamilyen hangszeren tanul, az milyen sok mindenben fejleszti őt: segíti a koncentrációban, összekapcsolja a két agyféltekét, fejleszti a finommotorikát, ami visszahat az idegrendszer fejlődésére, javítja a ritmusérzéket (ami például a nyelvtanulásban kritikus fontosságú). És mindezt olyan keretek közt, ami élvezetes! Ez nagyon fontos, mert ezzel is pozitív élmény kapcsolódik a tanuláshoz, „okosodáshoz”.

2. A kigyúrt emberek okosak?

Egy kicsit túl „amerikainak” éreztem, hogy abból indultak ki, a kigyúrt testű emberek vajon mennyire okosak, és erre mindenféle kísérleteket csináltak. Az egész lényege az volt, hogy bebizonyítsák, a testmozgásnak milyen sok köze van ahhoz, hogy milyen jól működik az ember agya.

Végül is józan paraszti ésszel belegondolva is logikus, hogy ha mozog az ember napi fél órát, azzal felpezsdíti a vérkeringését, friss vér kerül az agyba, ami megkönnyíti a tanulást. Igen, tök logikus, mégis, olyan sokszor elfelejtjük. Főleg gyerekek esetében lenne fontos, betartani, hogy mozogjon sokat a gyerek tanulás előtt, után. Sokkal-sokkal hatékonyabb lesz!

3. Ne a gyereknek, hanem a gyerekkel együtt olvass!

A tanulmány azt javasolja, hogy a gyerekek olvasási képessége nagyban javul, ha a gyerek, miközben az anyja olvassa a mesét, a szemével követi a sorokat. Persze erre is csináltak mindenféle tanulmányokat, az eredeti cikkben utána is nézhettek. Amit én tapasztaltam, az az, hogy Bence (aki már jól tud olvasni) magától ül oda mellém és követi ő is a sorokat, ahogy olvasok, amivel szerintem nagyon jól ellesheti, hogyan lehet intonálni, játszania a hangszínnel, érzelmeket belevenni a szövegbe.

Csak egy „mellékhatás”: soha nem tanítottam őt angolul olvasni, csak sokat játszunk angolul, és amikor angol mesekönyvet olvasok, ugyanígy követi a szemével. Aztán én döbbentem meg a legjobban, milyen jól ki tudja olvasni az angol szavakat, ami igazán nem egyszerű!

Mégis, azt gondolom, ha csak úgy hallgatja a gyerek a mesét, hogy nem olvassa a szöveget hozzá, akkor is nagyban fejlesztjük őt: olyan képi világot jelenít meg a fejében, a képzeletében, aminél kevés jobb „gyakorlat” létezik a tanulás segítéséhez. Egy a lényeg: OLVASSUNK!

4. Az IQ önmagában nem sokat ér önfegyelem nélkül

Állítólag az akaraterő az egyetlen olyan tulajdonság, ami lenyomja az IQ-t a felnőttkori sikerek tekintetében. Ugye mindenki ismeri azt az arányt, hogy a siker 90%-ban kemény munkán múlik?

Hát igen, ezért is tartom én sok aláhúzással, kiemelkedően, nagyon fontosnak, hogy a gyerekek tanulásánál az igyekezetet és a beletett munkát értékeljük, ne az eredményt. Igen, biztos vagyok benne, hogy egy mérhetően alacsonyabb IQ-val rendelkező gyerek is érhet el kimagaslóan nagy sikereket, ha elegendő önfegyelme, kitartása és küzdeni akarása van.

Meg persze ehhez egy támogató családi háttér. Urambocsá’ követendő jó példa a családban…?

5. A tanulás aktív folyamat

Ezt tanárként és szülőként is a gyakorlatban látom. Az a gyerek, aki folyton kérdez, megkérdőjelez, összefüggéseket keres, beszélget a tanultakról, akár néz egy filmet és beleilleszti az általa tanultakba, aki nyitott szemmel jár a világban és azt aktívan teszi hozzá az iskolai tanulmányaihoz, az jobban fog tanulni és teljesíteni.

Jobban fogja érteni a világot. Ebben pedig szülőként hatalmas befolyással lehetünk rá, jó példával és partnerként egyaránt. Beszélgessetek sokat a tanultakról, a világról, vessetek föl más nézőpontokat is, legyetek aktívak!

6. Boldog gyerek = sikeres gyerek

A legtöbb szülő, ha megkérdezik őt, kapásból azt mondja, hogy azt szeretné, hogy a gyereke sikeres legyen. Igazán, mindenre kiterjedően sikeres viszont csak úgy lehet, ha közben boldognak is érzi magát. A boldog gyerekkor a leendő, sikeres felnőttkor megingathatatlan alapja. A legtöbb, amit szülőként adhatunk.

Emlékeztesd magad erre nap mint nap, amikor felkelsz, hogy a célod: boldog gyerekkort biztosítani a fiadnak, lányodnak. Ehhez majd ő hozzáteszi a munkáját, egyéniségét, világképét, mindenét, és sikeres felnőtt lehet majd belőle.

Kiegyensúlyozott gyerekkor nélkül rengeteg kőkemény küzdelem árán juthat csak el odáig. Természetesen akkor is lehet sikeres, de olyan ez, mintha ólomcsizmában állna a futóverseny rajtjához, míg a boldog gyerekkorral bíró gyerekek kényelmes, speciális kidolgozású, profi futócipőben.

7. Higgy bennük!

Ez az egyetlen tudományos kísérlet, amit leírnék, mert annyira szemléletesen mutatja meg, milyen fontos a szülő/tanár hozzáállása. Még 1968-ban csináltak egy olyan kísérletet, ahol egy általános iskolai tanárnak azt mondták, az osztályába jár néhány olyan diák, akikben kiemelkedő tehetség szunnyad. Semmi mást nem tettek, minthogy a tanárnak elmondták ezeknek a diákoknak a neveit.

Valójában a diákokat teljesen véletlenszerűen válogatták ki, tehetségük alapján ugyanolyanok voltak, mint az osztály többi része. Csak a tanár tudatos (és tudattalan) hozzáállása volt más. Az év végén mérhetően jobb eredményeket értek el ezek a diákok!

Igen, nagyon fontos, hogy mit kommunikálunk a gyerek felé. Nem csak szavakkal, de gondolatokkal, kisugárzással, szemvillanásokkal is. És ugyanilyen fontos (ha nem fontosabb), hogy mit tart a gyerek magáról. Mennyire hiszi el, hogy ő igenis tehetséges valamiben, nagy dolgok véghezvitelére hivatott. Ezt is, mint oly sok mindent, otthon ültethetünk el benne.

És ami még a gyerekek hasznára válhat...

Miért van szüksége a gyereknek társakra és barátokra?

Milyen hatással van a gyerek fejlődésére a csokoládé?

Hogyan befolyásolja az alvás az intelligenciát?

Ha kíváncsi vagy a válaszokra, KATTINTS IDE!

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Csak bántó csend és üresség maradt” – Zokogva szaladt ki a teremből a tatabányai gázoló

Az ítélethirdetés előtt, dr. Borbély Zoltán felszólalásakor hagyta el a termet a vádlott Tatabányán. A balesetben Attila, Marcell és Bálint meghalt, csak Barnabás élte túl.

KÉK HÍREK

A meghalt rendőr apja könnyeivel küszködve gyújtott gyertyát Zalavári Bálint Zsolt emlékére a veszprémi rendőrség előtt

Több mint ötvenen emlékeztek a rendőrre, akit egy szarvastetem eltávolítása közben gázoltak halálra. A feltételezett elkövető szabadlábon védekezhet, miközben a család a gyásszal küzd.

KÉK HÍREK

Továbbra is szökésben az a nő, aki Orbán Viktor és Magyar Péter kivégzésére buzdított

Debrecenben elutasították Bánszki Stefi perújítását, a 90 ember elleni gyilkosság előkészülete és zaklatás miatt elítélt nő szökésben van. 2 év 8 hónap börtönt kapott, a hatóságok körözik.

Címlapról ajánljuk

ÉLET-STÍLUS

Ártalmatlan szokásnak tűnik, de tönkreteszi a gyerekedet: a kőkemény igazság a kötelező ovis altatásról

Új kutatások szerint semmi szükségük nincsen rá egyes gyerekeknek, és ha kényszerítik őket, az az idegrendszerüket károsíthatja.

Sz.E. Fotó: Monica Balciuniene/Pexels - szmo.hu
2026. március 20.

Ha egy ötéves gyerek húsz percig csak a plafont bámulja a sötétített csoportszobában, az nem neveletlenség vagy dac: az idegrendszere üzeni, hogy neki már nincs biológiai szüksége a délutáni alvásra - erről a témáról írt hosszabb, alaposan kifejtett posztot az Anyugi Facebook-oldal szerzője.

Egyre több szülő teszi fel a kérdést, miért ragaszkodik sok óvoda a mindenáron kötelező délutáni alváshoz, ami többet árthat, mint használ.

Bár a szabályozás nem változott, a gyakorlat szerencsére több helyen már igen. Egyre több óvoda ismeri fel, hogy a pihenés és az alvás nem ugyanaz, ezért a házirendjükben már „alvás VAGY csendes pihenő” szerepel, teret engedve a gyerekek egyéni igényeinek. Legalábbis ott, ahol nincsenek merev szabályok és elvárások a kicsikkel kapcsolatban.

A tudomány ugyanis egyértelműen kimondja: az alvásigény nincsen kőbe vésve, az idegrendszer fejlettségétől függ.

A legtöbb gyerek 3 és 5 éves kora között szokik át a nappali alvásról a csak éjszakai pihenésre. Kutatások szerint 5 éves kor felett a gyerekek kevesebb mint 30 százalékának van szüksége a délutáni szunyókálásra.

Ha egy gyereket mégis rákényszerítenek a mozdulatlan fekvésre, az a testének nem pihenés, hanem stressz.

„A gyereket arra kényszeríteni, hogy ébren feküdjön egy sötét szobában, nem relaxáció, hanem tiszta stressz, ami megemeli a kortizolszintjét és garantáltan tönkreteszi az esti elalvást is” – magyarázza egy szakértő a jelenség hátterét. A kényszerített csend nemcsak az aznapi hangulatát teszi tönkre, de felboríthatja az éjszakai alvását is, ami egy ördögi körhöz vezet.

Ezt támasztják alá a Queenslandi Egyetem kutatásai is. Karen Thorpe és csapata kimutatta, hogy 5 éves kor felett a kötelező délutáni alvásnak semmilyen mérhető előnye nincs a gyerekek kognitív fejlődésére vagy egészségére, sőt, negatívan befolyásolhatja az éjszakai pihenés minőségét.

A vizsgálatok szerint a kényszerpihenő a stressz-szintet sem csökkentette megbízhatóan azoknál a gyerekeknél, akik már nem voltak álmosak.

A megoldás szerencsére nem bonyolult, és a pedagógusok leterheltségét sem növeli feltétlenül.

Az egyik bevált módszer a „20 perces szabály”: aki ennyi idő után sem alszik el, halkan felülhet az ágyában, és nézegethet mesekönyvet, rajzolhat vagy játszhat egy csendes logikai játékkal.

Máshol „suttogó sarkot” alakítanak ki, ahol az ébren lévők egy elkülönített részen színezhetnek vagy kirakózhatnak, amíg a többiek alszanak. A nagyobbaknál a fülhallgatós mese- vagy hangoskönyv-hallgatás is bevált, ami leköti a figyelmüket anélkül, hogy a többieket zavarnák. A lényeg, hogy a fektetés lehetőség legyen, nem pedig kényszer.

Természetesen a nagy csoportlétszám és a kevés felnőtt nehezíti a helyzetet, de a differenciált pihenőidő megszervezése nem lehetetlen.

Előre összeállított „csendes tevékenység-listával” és a terem zónákra osztásával a pedagógusok is fellélegezhetnek. A kulcs a szülők és az óvoda közötti nyílt kommunikáció. „A szülő jelezze bátran a pedagógusnak, ha otthon azt tapasztalja, hogy a gyerek a délutáni alvás miatt este tízig pörög. Egy kéthetes próbaidő alatt közösen figyelhetik a változásokat” – tanácsolják a szakemberek.

A felelősség azonban a családoké is. Ha egy gyerek elhagyja a délutáni alvást, kulcsfontosságú a stabil esti rutin, a képernyőidő csökkentése és a korábbi lefekvés, hogy az idegrendszerének legyen ideje regenerálódni. A cél nem az alvás eltörlése, hanem az, hogy a pihenés a gyerekek valódi igényeihez igazodjon. A pihenés maradjon lehetőség, ne pedig parancs.

Via ABC News, Anyugi Facebook-oldal

Kapcsolódó

Évtizedes tévhit dőlt meg: a gyerekek fele már négyévesen algoritmusokban gondolkodik

A Kaliforniai Egyetem kutatói egy táblagépes játékkal bizonyították, hogy az óvodások is képesek a szisztematikus problémamegoldásra. A Nature-ben közölt eredmény átírhatja a korai fejlesztés módszereit.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Szexuális perverziók, szvingerezés, gyilkosság – A DTF St. Louisban David Harbour és Jason Bateman keverednek bele egy mocskosul vicces játszmába

Az alábbi kritikából kiderül, hogy minek a rövidítése a DTF, és az is, hogy mennyi epizódonkénti fordulattal kalkulálhatnak a nézők. Spoiler: sokkal.

KÉK HÍREK

Palacsintasütővel vertek agyba-főbe a szekrénybe bújt gyerekeik előtt egy házaspárt a haragosaik Mezőcsáton

A mezőcsáti apa és fia arccsonttörést okozott a családfőnek, miközben a gyerekek a szekrényben rettegtek. Az ügyészség felfüggesztettet ajánlott, de a támadók inkább bíróság elé állnak.

KÉK HÍREK

Az útra döntött egy hatalmas víztornyot a szélvihar Lengyeltótiban

Lengyeltótiban a vihar egy használaton kívüli víztornyot az útra döntött. A szerkezetet az önkormányzat géppel húzta le az útról, a további mentésben balatonboglári és helyi tűzoltók segítettek.

ÉLET-STÍLUS

Egész generációk tanulták meg rosszul, hogyan kell szeretni a családtagokat: kiderült, sokan miért nem látogatják a szüleiket felnőtt korukban

Önzőnek bélyegzik azokat, akik nem vágynak gyakran haza a szülői házba. A pszichológusok szerint a jelenség mögött gyerekkorban tanult minta áll.

Sz.E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. március 29.

Nem látogatod gyakran a szüleidet? Évente csak pár alkalommal találkozol velük?

Lehet, hogy erős bűntudatot érzel emiatt. Vagy beszóltak a rokonok, milyen hálátlan vagy. Mi van, ha nem vagy hálátlan?

Lehet, hogy a ritka látogatásokkal pontosan azt a szeretetnyelvet adod tovább, amit gyerekként kaptál: a fizikális közelség helyett gondoskodást.

Sok felnőtt gyereket gyötör bűntudat, ami ünnepekkor, születésnapokon vagy egy-egy megválaszolatlan telefonhívás után tör a felszínre.

Mások látszólag alig várják, hogy hazamenjenek a szüleikhez, ők idegenkednek a gondolattól, a környezetük pedig azonnal rájuk süti a bélyeget: önzők és hálátlanok, akik nem értékelik, amit kaptak.

Sokaknál a távolság azonban egy jóval bonyolultabb dologról, egy öntudatlanul ismételt mintáról szól

– írja a Psychology Today.

A probléma gyökere az, hogy a családban szeretetet a gondoskodással, a számlák fizetésével és a háztartás működtetésével azonosították, nem pedig a valódi érzelmi jelenléttel.

Aki ebben a modellben nő fel, felnőttként maga is így fejezi ki a törődését: rákérdez, kell-e segítség, pénzt küld a szüleinek, de a puszta együttlét, a céltalan közös időtöltés idegen számára.

A kötődéselmélet szerint a gyermekkori tapasztalatokból úgynevezett „belső munkamodellek”, vagyis tudattalan kapcsolati sémák épülnek fel, amelyek egész életünkben irányítják a viselkedésünket.

A gyerekek nemcsak azt tanulják meg, hogy szeretik-e őket, hanem azt is, hogyan „kell” szeretni. Ha a szülő a szeretetét elsősorban anyagiakkal és a háttér biztosításával fejezte ki, a gyerek egy alapvetően tranzakcionális, nem pedig kapcsolati alapú modellt sajátít el.

Azok, akik érzelmileg távolságtartó szülők mellett nőttek fel, gyakran elkerülő kötődési stílust alakítanak ki. Látszólag nem igénylik a szoros kapcsolatokat, és kerülik a függőséget, ám a kutatások szerint a testük ugyanúgy stresszel reagál a kapcsolati fenyegetésekre, mint bárki másé, csak megtanulták elnyomni az érzelmeik kimutatását.

Egy ilyen felnőtt számára a szülői látogatás komoly kihívást jelent, mert nem tanulta meg, hogyan lehet csak úgy, együtt lógni a szüleivel. „

A kutatások igazolják a minta generációk közötti átadását. Egy metaanalízis szerint az anyák és csecsemőik kötődési mintázata 75%-ban megegyezett.

Egy másik, anya-lánya kapcsolatokat vizsgáló kutatás kimutatta, hogy az elkerülés, vagyis a közelségtől való idegenkedés szinte biztosan "öröklődik".

A közelséggel szembeni kényelmetlenség tehát nem ugrott át egy generációt, hanem a szülő továbbadta a gyermekének.

A szülők viszont gyakran értetlenül és fájdalommal állnak a jelenséghez. Úgy érzik, ők mindent megadtak, áldozatokat hoztak, a gyerekük mégis távolságtartó.

Nem ismerik fel, hogy valójában tükörbe néznek: a gyerekük pontosan azt a szeretetnyelvet "beszéli", amit tőlük tanult, ahol a törődés távolról végzett cselekvés, nem pedig közeli érzelmi jelenlét.

Természetesen ez nem ment fel semmi alól. Vannak felnőtt gyerekek, akik valóban elhanyagolják a szüleiket, és vannak szülők, akik valódi érzelmi melegséget adtak, amit most nem kapnak vissza. Sok esetben azonban a helyzet bonyolultabb: a gyerek nem elutasítja azt, amit kapott, hanem újrateremti. A probléma gyökere egyfajta „fordítási hiba” az eszközszerű szeretet és az érzelmi jelenlét között, egy olyan nyelvi szakadék, amelyet egyik generáció sem tud igazán megnevezni.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

A Re Va Dame és a Veled álmodtam nyerte A Dal 2026-ot

A műsor történetében először 11 versenydal jutott a döntőbe. A zsűri „fantasztikusnak és hipnotikusnak” értékelte a győztes dalt, az előadást pedig karizmatikusnak.

KÉK HÍREK

„Ezek elvetemült emberek” – ötmilliót zsarolt ki a nénitől a duguláselhárító maffia

Pest megyében egy éjjeli netes keresés után érkező brigád 5 milliót kért egy idős nőtől. A család szerint felásták a kertet, rokont utalásra vették rá.

KULT

Egy jóslat szerint Reviczky Gábornak csak két éve van hátra, most elárulta, milyen érzés a halál kapujában állni

77. születésnapján a megpróbáltatások után őszintén beszélt a halálhoz fűződő viszonyáról. A színész egy spirituális élmény után már nem fél, sőt, gyönyörűnek írta le azt.

ÉLET-STÍLUS

Súlyos hibát követsz el, ha ezeket az élelmiszereket és ételmaradékokat lefagyasztod

Sokan hiszik, hogy a fagyasztás mindent megold, és ezzel óriási veszélynek teszik ki a családjukat.

Sz. E. - szmo.hu
2026. március 22.

Sokan hiszik, hogy a fagyasztás egyfajta csodaszer, ami minden maradékot és élelmiszert megment a kidobástól.

A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb: ami már romlásnak indult, azt a mélyhűtő sem teszi biztonságossá.

Bár a fagyasztás valóban meghosszabbíthatja az élelmiszerek eltarthatóságát, fontos tudni, mikor biztonságos ez a megoldás, és mikor jelent kockázatot.

A mélyhűtés valójában csak szünetelteti a baktériumok működését, de nem pusztítja el őket.

Erre élelmiszerbiztonsági szakértők is felhívják a figyelmet.

Amint kiolvad a több napos maradék vagy a lejárt szavatosságú élelmiszer, a kórokozók újra aktívvá válnak, folytatják a szaporodást. Te pedig ételmérgezést kaphatsz.

Jobb esetben csak gyomorrontást.

Vagyis a legfontosabb szabály: kizárólag olyan ételt szabad lefagyasztani, ami friss és nem mutatja a romlás jeleit. Ha lejárt a fogyaszhatóság dátuma vagy elszíneződött az étel, akkor kuka.

És ez a mélyhűtésre is vonatkozik!

Ha lejárt fogyaszthatóság dátuma, vagy elszíneződött az étel, azt ne tedd a mélyhűtőbe, hanem dobd ki.

Ha az étel szaga megváltozott, állaga szokatlanul nyálkás, elszíneződött, vagy a csomagolása gázosodott, akkor már nem biztonságos.

Különösen veszélyes, ha a húsokat, halakat kint hagyod órákra a konyhában, főleg a nyári melegben.

A baktériumok ilyenkor már elszaporodhattak benne, ezért akkor se fagyaszd le, ha a dátum szerint még fogyasztható lenne.

Fontos, hogy a fasztó legyen -18 Celsius-fokos vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten. A ételeket, élelmiszereket külön dobozban tartsd és légmentesen zárd le. A csomagra írd rá a fagyasztás dátumát.

Mivel a fagyasztás ellenére az élelmiszerek minősége idővel romlik, rendszeresen nézd á a mélyhűtőt, és ha valami elszíneződött, vagy már több mint fél éve van lefagyasztva, inkább dobd ki.

A fagyasztás tehát kiváló eszköz az élelmiszer-pazarlás csökkentésére, de csak akkor, ha betartod az alapvető szabályokat: friss alapanyaggal, helyes tárolási módszerekkel és okos kiolvasztással működik.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

19 évesen megerőszakolta a producere, go-go-táncosként dolgozott, és azért lett szőke, mert Amy Winehouse-nak nézték – Lady Gaga 40 éves

Bár már egészen kiskorától nagy tehetségnek számított, ő direkt kivárta a felnőttkorát, hogy elkápráztassa a világot a hangjával.

ÉLET-STÍLUS

Alvásfigyelő alkalmazást töltöttél le? Okosórád van? Lehet, hogy többet árt, mint használ!

Mindenki a jobb pihenés reményében kezdi használni a kütyüket. De vizsgálat kimutatta, hogy sokaknál éppen az ellenkező hatást váltja ki.

Sz. E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. március 22.

Milliók bámulják reggelente az okosórájukat, vagy az alvásfigyelő appot, hogy megtudják, jól aludtak-e.

A pihenés javítására kitalált eszközök azonban sokaknál éppen az ellenkezőjét érik el: szorongást és aggodalmat keltenek.

Az okosórák, fitneszkarkötők és mobilapplikációk azt ígérik, hogy a mérésekkel segítenek jobban aludni. Rengetegen tartják hasznosnak őket, mert úgy érzik, jobban megértik a saját alvásukat és tudatosabban figyelnek rá. A kép azonban ennél árnyaltabb.

Egy friss, közel ezer ember bevonásával készült norvég kutatás szerint nem mindenkinek tesznek jót ezek az eszközök.

Sőt, minden hatodik felhasználónál kifejezetten fokozták az alvással kapcsolatos aggodalmakat, ami alvászavarhoz vezethet – derül ki a Frontiers in Psychology című tudományos folyóiratban pénteken megjelent tanulmányból.

A legnagyobb kockázat a fiatalabbaknál jelentkezett, akik egyrészt gyakrabban használják ezeket az appokat, másrészt hajlamosabbak arra is, hogy túlgondolják az eredményeket.

Az úgynevezett „alváspontszám” például könnyen stresszforrássá válhat.

„A fiatalok hajlamosak azonosítani magukat a kapott adatokkal. Egy rossz pontszám után könnyen elkönyvelik, hogy az egész napjuk tönkrement, pedig lehet, hogy kipihenten ébredtek volna”

– magyarázta egy alvásszakértő.

Különösen veszélyeztetettek az álmatlansággal küzdők. Náluk egy rossz adat csak olaj a tűzre, hiszen azt az érzést erősíti, hogy valami nincs rendben velük. Ez tovább rontja a helyzetet.

„Inszomniás betegnek azt mondani, hogy az adatai szerint rosszul aludt, olyan, mintha a lámpalázas diáknak ismételgetnénk, hogy meg fog bukni. Ez csak tovább rontja a helyzetet, és negatív spirálba löki az illetőt”

– figyelmeztetett a szakember.

A probléma gyökere, hogy a pihenés egyfajta teljesítménnyé válik, az alvásfigyelő alkalmazás adatai pedig önértékelési kérdéssé. Ha a számok nem jók, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy rosszul is aludtunk, még akkor is, ha szubjektíven nem így éreztük. Ez egyenes út az aggodalomhoz, ami tényleg alváshoz, az pedig még kedvezőtlenebb pontszámokhoz vezet.

A szakértők szerint nem kell azonnal a kukába dobni ezeket az eszközöket, de sokkal tudatosabban kellene használni őket.

Aki azt veszi észre magán, hogy az alvásfigyelő követése inkább szorongást okoz, mint segít, jobban teszi, ha időnként kikapcsolja az értesítéseket, vagy akár teljesen félreteszi éjszakára. Érdemes a napi kilengések helyett inkább a heti átlagokra koncentrálni.

Jelzésértékű lehet, mi a válaszunk arra a kérdésre, hogy befolyásolja-e a reggeli pontszám a hangulatunkat.

Érzünk-e teljesítménykényszert lefekvéskor? Erősödtek-e az álmatlansági tüneteink, mióta az appot használjuk? Ha a válasz igen, érdemes stratégiát váltani.

A jelenségnek már nevet is adtak: orthoszomnia, vagyis a tökéletes alvás görcsös hajszolása az adatok alapján.

Fontos tudni, hogy ezek az eszközö k nem orvosi műszerek, méréseik pontossága korlátozott, és az alvás minősége természetes módon is ingadozik. A lényeg, hogy a technológia egy eszköz maradjon a nyugodtabb alvás eléréséhez, ne pedig maga a cél.

Amire még felhívnánk a figyelmet, az, hogy ne pörgesd folyamatosan a telefonodon a közösségi oldalakat: a doomscrolling rosszat tesz az idegeidnek.

Via Mirror

Kapcsolódó

Alvásszakértő: Az állandó nyári időszámításnál még az óraállítgatás megtartása is kedvezőbb lenne

Dr. Bódizs Róbert szerint az őszi óraátállításnak több a pozitív hatása, mint a nyárinak. A szakértő azt is elárulta, hogy miért nem érzik éjszaka sem fáradtnak magukat a sorozatdarálók.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk