Nem először követhetjük végig egy sorozatgyilkos hétköznapjait a képernyő előtt ülve, de normálisnak akkor sem mondható, ahogy sok esetben szimpatizálunk velük.

Segíti ezt a folyamatot az is, hogy az egész sorozat alatt ő a narrátor, így kimondott szavai mellett belső monológjaiban is elveszhetünk. Sokszor tanácstalan, esetlen, határozottan szórakoztató, olykor még kifejezetten vicces is, és furcsán romantikus. Nem hangzik kegyetlennek vagy gonosznak, inkább csak olyannak, aki folyton téves következtetéseket von le, és helytelenül cselekszik. És sajnos abszolút nincs tisztában azzal, hogy kicsoda, és hogy mik a határai.

Egyes pszichológus szakértők szerint a karakter pszichopata és szociopata jegyeket is hordoz magában, illetve antiszociális személyiségzavartól, nárcizmustól és társfüggőségtől is "szenved". És ez így egyben elég ellentmondásos és zavaros lenne... ha igaz lenne, de szerencsére nem az.

Penn Badgley vonzereje pedig semmit sem kopott az évek alatt. Sőt, ahogy öregszik, egyre férfiasabb, határozottabb lesz, és kevesebbszer tűnik lúzernek, pedig az is jól állt neki.

A belső monológok miatt szinte kötelező őt angolul hallgatni, rendkívül fontos hangulatkeltő elem a hangja.

Új évad, új helyszín, új nő

A You második és harmadik évada talán azért működött különösen jól, mert Joe partnere Love Quinn (Victoria Pedretti) volt. Love pedig pont olyan imádnivaló, különleges, zavaros és őrült volt, mint Joe.

Viszont igazi áldozat nélkül nincs nagy katarzis. Love-nak mennie kellett, és Joe életét teljesen új mederbe kellett terelni.

Így Amerikából Angliába került át a történet, és rengeteg új karaktert zúdítottak a főszereplőre, illetve ezáltal ránk is.

Joe pedig pont annyira furán érzi magát ezek között az emberek között, mint a néző.

Az egész banda gazdag angolokból áll. Felszínes mondatok, indokolatlan barátságok, kellemetlen partik tárulnak a szemünk elé. Legtöbbjüknek a nevét sem érdemes megjegyezni, annyira súlytalanok.

De szerencsére már az első részben kapunk is egy hullát, ami Joe számára is meglepetés, és egyben az új rejtély.

És most sem a hulla személyét, sem a további fordulatokat nem szeretném felfedni, mert még abszolút érdemes lehet bekapcsolódni a sztoriba.

Ez a sorozat afféle guilty pleasure. Sosem akart túl komoly, túl drámai, túl megfoghatatlan lenni. Egyik évad miatt sem lesznek álmatlan éjszakáink.

Így hát nem feltétlenül probléma pár könnyen megjósolható fordulat, nem fájnak Joe újabb hibás lépései, és az sem feltétlenül zavaró, hogy van olyan férfi vagy nő a sorozatban, akit csak nézni esik jól. De valami mégis kevés ebben az 5 részben, valami miatt nehezebb rácsúszni a negyedik évad elejére, és nehezebb rajta maradni.

Kevés a kémia!

Joe nyilván talál most is új nőt, akire ráfeszülhet, akit körbeszimatolhat, és aki miatt aztán kellemetlen helyzetekbe kerülhet. Ez a nő Kate Galvin.

Kate szerepe szerint egy tartózkodó, visszafogott, rideg, nyers, kellemetlen nő.

Hiába derül fény a múltjának szomorú részleteire, hiába lesz fontos Joe számára, ez nem hozza közelebb őt a néző szívéhez.

És ha nem elég okos a sztori, és nem perzsel eléggé a szenvedély, akkor nehéz mibe kapaszkodni....

Én azt mondom, hogy Joe egyedül is ér annyit, hogy ha már eddig eljutottunk, be is fejezzük a negyedik évadot, de az évad második fele remélhetőleg új dinamikát is hoz, mert az eddig megismert "szerelmi szál" nem tűnik elégnek.

Talán közte és Joe között alakul valami hatásosabb, erőteljesebb kémia az évad második felére. És talán az ötödik évadra (ha lesz ötödik évad), visszatér Jenna Ortega is, akire a Wednesday óta még kíváncsibb mindenki.