HÍREK
A Rovatból

Vizsgálatot rendelt el az orosz Nyomozó Bizottság elnöke a Bucsában meggyilkolt civilek ügyében

A vizsgálat az orosz fegyveres erők bevetésére vonatkozó, „szándékosan hamis információk nyilvános terjesztése” címén indult.


Vizsgálatot rendelt el az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke a Bucsában meggyilkolt civilek ügyében, az incidenssel kapcsolatban Moszkva az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte hétfőre.

Hétfőn kiadott tájékoztatás szerint Alekszandr Basztrikin, a hatóság elnöke utasította az SZK nyomozati főcsoportfőnökségét, hogy elemezze "az ukrán védelmi minisztérium által terjesztett, civileknek a Kijev megyében lévő Bucsa városban történt megöléséről szóló információkat". A vizsgálat az orosz fegyveres erők bevetésére vonatkozó, "szándékosan hamis információk nyilvános terjesztése" címén indult.

Az SZK szerint az ukrán védelmi minisztérium "az orosz hadsereg lejáratásának szándékával" Bucsában készített videófelvételeket terjesztett a nyugati médiában, civilek lemészárlásának bizonyítékaként. Az orosz védelmi minisztérium szerint ezek az anyagok nem felelnek meg a valóságnak és provokatív jellegűek.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn arra intette a külföldi vezetőket, hogy ne siessék el a vádaskodást a Bucsában történtekkel kapcsolatban, és hogy több forrásból tájékozódjanak. Peszkov szerint az orosz védelmi minisztérium szakértői a hamisítás jeleit azonosították az ukrán fél által bemutatott videofelvételeken és, mint mondta, "az események naptári sorrendje sem szól az állítások hitelessége mellett". "Kategorikusan visszautasítunk minden vádat. Ezenkívül úgy gondoljuk, hogy ezt a témát a lehető legmagasabb szinten kell megvitatni" - fogalmazott a szóvivő.

Rámutatott, hogy Moszkva kezdeményezte a téma BT-ben történő megtárgyalását, amelyet, mint mondta, (brit részről) megakadályoztak, de az orosz diplomaták folytatják az erőfeszítéseket, mert "a téma túl komoly". Peszkov nem kívánta kommentálni, hogy a vád miként befolyásolhatja az orosz-ukrán tárgyalásokat.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter "megrendezett támadásnak" minősítette a Bucsában történteket,

amikor hétfőn Moszkvában fogadta Martin Griffithset, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettesét. Lavrov hangsúlyozta, hogy az orosz katonák március 30-án kivonultak a városból, amelynek polgármestere március 31-én közölte, hogy ott minden rendben van.

Rámutatott, hogy az orosz hadsereget néhány hete egy mariupoli szülőotthon elleni támadással gyanúsították meg, később beállítottnak bizonyult felvételek alapján. Az orosz diplomácia vezetője azzal vádolta meg a nyugati országokat, hogy megpróbálják átpolitizálni az ukrajnai humanitárius kérdéseket, sőt spekulálnak velük.

A moszkvai hivatalos tájékoztatás szerint az orosz légierő hétfőre virradó éjjel 14 katonai létesítményt semmisített meg Ukrajnában, ezek között üzemanyag-, fegyver- és lőszerraktár is volt. A légvédelem megsemmisített hat drónt, három ukrán helikopter pedig a Mikolajiv melletti Balovne repülőterére mért csapásban semmisült meg.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta összesen 125 repülőgépet, 91 helikoptert, 392 drónt, 226 föld-levegő rakétarendszert, 1936 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 211 rakéta-sorozatvetőt, 833 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 1810 különleges katonai járművet veszítettek. Hozzátette, hogy a donyecki "népi milícia" csapatai hétfőre "felszabadították" Novobahmutivka falut.

A donyecki területvédelem azt közölte, hogy az elmúlt 24 óra alatt 526 embert menekítettek ki Mariupolból a bezimennojei evakuációs segélyközpontba. A létesítménybe március 5. óta 11 958 civilt szállítottak az orosz erők által ostromlott kikötővárosból.

Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője vasárnap este azzal vádolta meg az ukrán felet, hogy továbbra is akadályozza a civilek és külföldiek mariupoli evakuálására előkészített humanitárius műveleteket. A tábornok Kijevet, valamint az ukrán haderő alakulatait hibáztatta amiatt, hogy nem jött létre fegyvernyugvás, és így a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) képviselői által kísért humanitárius konvoj két napig hiába várta, hogy nyugat felől eljuthasson az ostromlott városba.

Mizincev emlékeztetett arra, hogy továbbra is 67 külföldi hajó várja, hogy távozhasson az ukrán kikötőkből. Szerinte ezek távozását is az ukrán fél akadályozza. Bejelentette, hogy az orosz fegyveres erők hétfőn ismét megnyitják a tengeri és szárazföldi humanitárius folyosókat a távozni kívánók számára.

Dmitrij Rogozin, a Roszkozmosz vezérigazgatója hétfői Telegram-bejegyezésében arra emlékeztetett, hogy az orosz hadsereg a hadműveleti területekről valós idejű műholdas képeket kap.

A NATO megalapításának április 4-i évfordulóján közzétett egy űrfelvételt a szövetség brüsszeli központjáról, amelyhez hozzáfűzte: "Srácok, figyelünk benneteket. Ezt ne feledjétek!".

Rogozin vasárnap este azt írta a Telegramon, hogy az általa vezetett állami vállalat nem fog együttműködni azokkal az országokkal, amelyek fegyvereket szállítanak Kijevnek és politikai támogatást nyújtanak az ukrán "fasiszta juntának". A vezérigazgató szerint a Roszkozmosz "erkölcsi és etikai okokból" állította le a nyugati országokkal közös projekteket.

Peszkov egyébként úgy vélekedett, hogy további feszültségekhez vezethet a kontinensen Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettesnek, és a nemzetbiztonsági és védelmi bizottság elnökének az a kijelentése, miszerint Varsó nyitott az amerikai atomfegyverek területére történő telepítésére. Peszkov szerint a lengyel vezetés "rendkívül harcias, oroszellenes" politikája mély aggodalomra ad okot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fotók: Megindultak a katonák a kritikus energetikai létesítményekhez – jövő héten még több helyszínre mennek
Péntek reggel megkezdődött a honvédség kitelepülése az első 20 kritikus energetikai végpontra. Az Egyeztető Törzs döntése alapján jövő héten elején további 40 energetikai végpontot védenek majd a fegyveres erők.


Megkezdődött a Magyar Honvédség katonáinak kitelepülése a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítésére – jelentette be pénteken a honvédelmi miniszter a Facebook-oldalán.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt írta, a Védelmi Tanács értékelése alapján Ukrajna megtámadhatja a magyar energiarendszer működését. Közölte, hogy

„a Magyar Honvédség erői reggel megkezdték a katonai kitelepülést az első 20 kritikus energetikai végpontra”.

A miniszter arról is tájékoztatott, hogy az Egyeztető Törzs csütörtöki ülésén arról döntöttek, hogy

a következő hét elején további 40 végpont kap megerősítést.

„Magyarország nem enged semmilyen zsarolásnak! Megvédjük Magyarország energiabiztonságát!” – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky.

A miniszter néhány fotót is közölt a kitelepülésről:

A kormány február 25-én rendelte el a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítését, amelynek keretében katonai és rendőri erők települnek ki kiemelt létesítményekhez. Ezzel párhuzamosan Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében drónrepülési tilalom lépett életbe, és megalakult az Egyeztető Törzs a honvédelmi miniszter vezetésével.

Mint ismert, január 27. óta szünetel a kőolajszállítás a Barátság vezetéken. A magyar kormány „olajblokáddal” vádolja Kijevet, míg Ukrajna, az Európai Bizottság és Andrij Szübiha ukrán külügyminiszter szerint az ellátási zavarokat az ukrán területen futó infrastruktúrát ért orosz támadások okozták. Az Európai Bizottság közölte: az ellátásbiztonság rövid távon nem veszélyeztetett, mivel Magyarország és Szlovákia a stratégiai készletekből és az Adria-vezetéken érkező szállításokból fedezi az igényeit.

Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában már arról beszélt, hogy „megtámadtak bennünket”, majd később bejelentette, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnökkel egyeztetve közös vizsgálóbizottságot állítanak fel. Ennek a bizottságnak az lenne a feladata, hogy a helyszínen győződjön meg arról, mi a helyzet pontosan a Barátság kőolajvezetékkel, miért nem lehetséges az olajszállítás. A kormányfő felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy engedje be Ukrajnába a vizsgálóbizottságot és biztosítsa a munkájához szükséges feltételeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos: Házkutatást tartottak egy plakátrongálónál, aki kormányzati plakátokat tépett le
A XVIII. kerületi bűnüldözési osztály vezetője szerint a házkutatás törvényes és indokolt volt. A független képviselő úgy véli, a hatósági fellépés valódi célja a megfélemlítés, ami ellen a tömeges ellenállás segíthet.


Hadházy Ákos péntek reggeli Facebook-posztjában arról ír, hogy

a rendőrség házkutatást tartott egy állampolgárnál, miután „rajtakapták” kormányzati plakátok eltávolításán.

A képviselő szerint nem fideszes választási, hanem állami pénzből finanszírozott plakátokról van szó.

A poszt szerint a házkutatásról szóló határozatot a 18. kerületi bűnüldözési osztály vezetője azzal magyarázta, hogy „az eljárás során szükséges kutatás végrehajtása a fenti bűncselekményhez köthető bűncselekményből származó dolgok felkutatása miatt, ezért a kutatás törvényes és indokolt”.

Hadházy Ákos szerint az állami pénzből fizetett kampány egyenlő az állami beavatkozással a választások eredményébe, ami szerinte csalás. Úgy véli, a plakátokat „kijavító” honfitársa egy törvénytelenség megszüntetéséért küzdött. A képviselő szerint a hatósági fellépés valódi célja a megfélemlítés.

„Bár nem tehetem meg, hogy ne hozzam nyilvánosságra a hatalom ilyen szemétségeit, azért mindig azonnal le kell írni: a hatalom célja ilyenkor nem az egyéni ellenálló megtörése, hanem a tömegek megfélemlítése. Nagyon kell figyelnünk, hogy ez ne sikerüljön nekik” – írja. Azt is hozzáteszi:

„persze egy-egy honfitársunkkal lehet szemétkedni. De ha az ellenállásban sokan vesznek részt, azzal a hatalom nem tud mit kezdeni: Ezt eddig csak nagyon ritkán sikerült megtanulnunk. Ha a Fidesz nem megy tovább a diktatúra felé vezető úton, akkor az ellenzék megnyerheti – az amúgy cinkelt lapokkal zajló – választást és akkor nincs is rá szükség. Azonban ha Orbán nem »csak« az eddigi módszerekhez nyúl, akkor csak a tömeges ellenállás segíthet.”

A választási plakátok eltávolítása a kampányidőszakban rongálásnak minősül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A svéd haditengerészet blokkolt egy orosz drónt, amely a francia repülőgép-hordozó közelében repült Malmőben
A Charles de Gaulle hordozó egy stratégiai gyakorlat miatt horgonyzott a kikötőben. Annak közelében vette észre egy járőröző hajó a drónt, amely egy közeli orosz hadihajóról szállhatott fel.


„Valószínűleg drón sértette meg a svéd légi területet” – erősítette meg a svéd kormány, miután a haditengerészet elektronikusan megzavart egy gyanús drónt a Malmőben horgonyzó francia Charles de Gaulle repülőgép-hordozó közelében. Bár a drón eredetét hivatalosan nem közölték, a svéd védelmi miniszter szerint az eszköz „valószínűleg Oroszországé” – jelentette a svéd közszolgálati televízió, az SVT.

Az incidens február 26-án történt, amikor a svéd haditengerészet egyik járőröző hajója észlelte a drónt az Öresund-szorosban.

A svéd fegyveres erők azonnal ellenintézkedéseket tettek, a zavarás után elvesztették a kapcsolatot a repülő eszközzel. Az SVT információi szerint a drón egy közeli orosz hadihajóról szállhatott fel, amely a történtek után a Balti-tenger felé folytatta útját.

„Természetesen nagyon súlyos dolog, ha megsértik Svédország légterét” – nyilatkozta Pål Jonson védelmi miniszter. Hozzátette, hogy minden jel arra utal, hogy erős kapcsolat van az orosz hadihajó és a drón között. A miniszter azt is elmondta, hogy az ügyben politikai és katonai szinten is egyeztettek Dániával.

A svéd fegyveres erők hivatalos közleménye megerősítette az eseményeket:

„A svéd haditengerészet egyik hajója az Öresund-szorosban végrehajtott tengeri járőrözés közben egy gyanús drónt észlelt. Az észlelést követően a svéd fegyveres erők ellenintézkedéseket tettek a gyanús drón zavarására. Ezt követően a drónnal megszakadt a kapcsolat.”

Az incidens idején a francia haditengerészet zászlóshajója, a Charles de Gaulle a malmői kikötőben tartózkodott. A repülőgép-hordozó egy stratégiai gyakorlat miatt érkezett Svédországba, látogatását a svéd–francia katonai együttműködés fontos jeleként értékelték. A svéd hatóságok most azt vizsgálják, hogy az eset a belépési rendelet megsértését jelenti-e.

A svéd fegyveres erők egyelőre nem tudták megállapítani, mi történt a drónnal a zavarás után, és azt sem erősítették meg hivatalosan, honnan érkezett. A hatóságok szerint azóta nem történt újabb drónészlelés a térségben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Tanúként hallgatja ki a Nemzeti Nyomozó Iroda a gödi Samsung-gyárról nyilatkozó egyik férfit
A TISZA Párt által nyilvánosságra hozott videóban egy volt szállítmányozó azt állította, kamionokkal menekítették a veszélyes anyagokat az akkumulátorgyárból az ellenőrzések előtt. Gulyás Gergely miniszter közlése szerint a rendőrség eljárást indított a videóban elhangzottak miatt.


„Jelenleg a Nemzeti Nyomozó Iroda tanúként hallgatja ki a tegnapi gödi tényfeltáró videóban nyilatkozó férfit” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter péntek délután.

Ahogy megírtuk, Magyar Péter csütörtökön tett közzé egy videót, amelyben

egy férfi – aki állítása szerint 2019 és 2022 között egy dél-koreai alvállalkozó szállítmányozójaként dolgozott a Samsung SDI gödi gyárának – többek közt arról beszélt, hogy a katasztrófavédelmi ellenőrzések idejére 20–50 teherautónyi veszélyes anyagot vihettek ki külső raktárakba a gyár területéről. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter erre reagálva közölte, a rendőrség a videóban elhangzottakat feljelentésként értékelte és eljárást indít.

Magyar Péter pénteken újabb videóval állt elő, amelyben egy másik, magát korábbi dolgozónak valló férfi számolt be arról, milyen vélt szabálytalanságokat tapasztalt az akkumulátorgyárban.

Elmondása szerint kezdetben a legveszélyesebb területen dolgozók csak egyszerű orvosi szájmaszkot kaptak, a külsős cégek által foglalkoztatott dolgozók, például a takarítók számára pedig semmilyen védőeszközt nem biztosítottak.

Azt is állította belső információk alapján, hogy egy idő után „egyszerűen megtiltották a hatóságoknak, hogy ellenőrzéseket végezzenek” a gyárban, ha volt is olyan határozat, ami intézkedésre kötelezte a Samsungot, azt szerinte egyszerűen figyelmen kívül hagyták.

Korábban, február 17-én Magyar Péter egy, állítása szerint 2018-ban készült, robbanásról szóló felvételt is megosztott a gödi üzemből. A Telex nemrég egy tényfeltáró cikkben azt írta, a gyárban a határértékeket meghaladóan volt jelen rákkeltő por, de a kormányzati oldal és a Pest Vármegyei Kormányhivatal ezeket az állításokat visszautasította.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk