Vitézy: Olyan, mintha egyetlen célja maradt volna a fővárosi Fidesznek: hogy mindenki érezze magát rosszul Budapesten

Király Nóra állítása szerint a Fidesz egyik vezetője már kezet sem fogott vele, miután a párt csepeli képviselőjelöltje nyilvánosan bírálta a kormánypártokat a választási vereség után.

A politikus a történteket egy Facebook-posztban írta le, eszerint a keddi jelölti meghallgatás előtt hiába nyújtotta a kezét, a pártvezető inkább tüntetőleg kiment a szobából. Az esetről és a politikus véleményéről a HVG számolt be részletesen.

„A bűnöm: elmondtam a véleményemet. 24 év Fidesz tagság, kemény munka és egy megsemmisitő vereség után” – tette hozzá Király.

A politikus a választási kudarc után egyértelműen fogalmazott a párt előtt álló feladatokról és a vereség okairól. Szerinte a Tisza Pártra átszavazó korábbi Fidesz-támogatók nem meggyőződésből, hanem azért pártoltak el, mert „elegük volt a Fidesz stílusából, kampányából és viselt dolgaiból.”

Úgy látja, „ha ugyanazokkal az emberekkel, ugyanazt az utat járjuk a következő években, akkor nincs esélyünk arra, hogy a Tiszához pártolt fideszesek visszatérjenek hozzánk”.

Király Nóra nem kímélte Orbán Viktor miniszterelnök környezetét sem. Bár a kormányfőt kivételes vezetőnek nevezte, úgy látja, hogy a körülötte lévők elzárják a valóságtól.

„Orbán Viktor egy kivételes vezető, de évek óta rossz emberekkel vette/veszi magát körül, akik buborékban tartják és elzárják a való világtól. Ezt se fogja olvasni, mert nem mutatják meg neki” – fogalmazott bejegyzésében.

A belső kritikák azután fogalmazódtak meg, hogy az április 12-i országgyűlési választáson a Tisza Párt kétharmados győzelmet aratott, a Fidesz–KDNP pedig 16 év után ellenzékbe szorult. A választás éjszakáján Orbán Viktor elismerte a vereséget és gratulált Magyar Péternek.

Király Nóra, aki a Fidesz jelöltjeként indult Csepelen, szintén nem szerzett mandátumot. A politikus a vereség után nemcsak a párt stratégiáját bírálta, hanem egy korábbi posztjában nyilvánosan bocsánatot kért a gyűlöletkeltő kampányokért is.

Felfújható kutyikra 3 millió, biciklis hirdetésekre 11,4 millió, egy kisbuszra pedig 7 millió forint – többek között ezek a tételek szerepelnek a Magyar Kétfarkú Kutyapárt szombaton közzétett, „közérthető kampányelszámolásában”. A dokumentum szerint a párt összesen 643 853 143 forintot költött a választási kampányra. A legnagyobb, 225,277 millió forintos tételt a hirdetések és reklámok tették ki, ebből közel 80 millió ment médiatervezésre és tartalomgyártásra, 75,5 millió pedig körülbelül 22 ezer darab kartonplast táblára – írta a Telex.

A kiadások között szerepel még 40 millió forintnyi munkabér és egy majdnem 20 milliós rendezvényköltség is, amelyből a legdrágább egy 13 millió forintos, április 9-i számla volt. A pártnak az április 12-i választáson elért 1 százalék alatti eredménye miatt visszafizetésre készülnek az állami kampánytámogatásra. Bár korábban 686 millió forintról kommunikáltak, a mostani elszámolásban a 643 milliós költést részletezték. Az összeg előteremtésére indított adománygyűjtés jelenleg 121 millió forintnál jár.

A párt közleménye szerint bizonytalan a helyzetük. „Ezt bármennyire is szeretnénk, nem fogjuk tudni teljesíteni, hiszen leginkább semennyi pénzünk sincs” – tették hozzá. A kampányköltségvetés 72 százaléka központi forrásokból származott, a pénz egy részét azonban nem közvetlenül kampánycélokra fordították.

A Rózsa Sándor Közpénztékozló Alapon keresztül 160 millió forintot osztottak ki pályázóknak: 100 milliót karitatív célokra, 50 milliót pedig városfejlesztési és zöldprojektekre. Az elszámolásból az is kiderül, hogy a legtöbbet egyéni választókerületi szinten Budapest 11-ben költötték, 2,8 millió forintot, ahol 823 szavazatot szereztek.

A választás után Nagy Dávid lemondott, Kovács Gergely társelnök viszont arról beszélt, hogy a kudarc ellenére „nulla pénzből is” folytatni fogják a munkát. A párt a visszafizetésre közösségi adománygyűjtést indított, amelynek leírásában úgy fogalmaztak: „Vagy megszűnünk, vagy nem”. Fizetésképtelenség esetén a párt ellen felszámolást kezdeményezhetnek, és mivel állításuk szerint nincsenek érdemi vagyontárgyaik, a tartozást akár a párt jelöltjein és vezetőin is követelhetik.

Magyar Péter szombaton az irodájában fogadta Pásztor Bálintot, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, ahol közölte, a vajdasági magyarok továbbra is számíthatnak az anyaországra, de a támogatások feltételei alapvetően megváltoznak.

A Tisza Párt elnöke a találkozóról saját közösségi oldalán számolt be, hangsúlyozva, hogy őszinte megbeszélést folytattak.

Magyar Péter a posztjában leszögezte, egy TISZA-kormány alatt a szerzett jogok megmaradnak, és a magyar-szerb kapcsolatok erősítésekor a Szerbiában élő magyarok helyzetének könnyítése lesz a fő szempont. Ugyanakkor komoly elvárásokat is támasztott.

Konkrét példát is hozott: elfogadhatatlannak tartja, hogy a Pannon RTV a választás éjszakáján tartott beszédéből „politikai utasításra kivágták” a külhoni magyarokhoz szóló részt. Emellett szóvá tette, hogy a csatornán két év alatt mindössze kétszer hangzott el a TISZA neve.

A leendő kormányfő bejelentette, hogy tíz évre visszamenőleg meg fogják vizsgálni az anyaországi támogatások felhasználását, és ki fogják vizsgálni a levélszavazás kapcsán tapasztalt választási visszaéléseket is.

A találkozó tétjét növeli, hogy a választások előtti hetekben, február 19. és március 26. között a Bethlen Gábor Alapkezelő mintegy 4,6 milliárd forintot utalt vajdasági szervezeteknek. Ebből a Magyar Péter által is kritizált médiát működtető Pannónia Alapítvány 854 millió forintot kapott.

A helyzetet a magyarországi politikai földindulás alakította ki, miután a Tisza Párt kétharmados győzelmet aratott az áprilisi választáson. A Vajdasági Magyar Szövetség, amelyet Pásztor István halála óta fia, Pásztor Bálint vezet, éveken át a Fidesz-kormány legszorosabb határon túli szövetségese volt.

A választás után Pásztor Bálint egyszerre gratulált Magyar Péternek és mondott köszönetet Orbán Viktornak az elmúlt 16 év nemzetpolitikájáért.

A megbeszélés végén Magyar Péter elfogadta Pásztor Bálint meghívását.

Akár 160 ezer forintos szakadék is lehet az átlagnyugdíjak között az ország leggazdagabb és legszegényebb részei között. Friss KSH-területi adatok alapján, a HVG Buksza által kikért kerületi bontással kiegészítve rajzolódik ki, hogy pontosan hol kapják a legtöbbet és a legkevesebbet az idősek Magyarországon.

A legrészletesebb, kerületi és járási bontású adatokat a hvg.hu kérte ki és dolgozta fel. Ebből kiderül, hogy a legmagasabb átlagnyugdíj a budapesti XII. kerületben van, ahol 358 ezer forint jut egy időskorúnak.

A második helyen a II. kerület áll közel 357 ezer forinttal, a harmadik pedig az I. kerület 345 ezer forinttal.

Az országos járási rangsort a Budakeszi járás vezeti 312 ezer forintos átlaggal, a második a Tiszaújvárosi 307 ezerrel, a harmadik pedig a Dunakeszi 298 ezer forinttal.

Ezzel szemben a lista végén a Csengeri, a Mórahalmi, a Kiskőrösi és a Kisteleki járás áll, utóbbi kettőben az átlagnyugdíj a 200 ezer forintot sem éri el.

A témát különösen érzékennyé teszi, hogy idén a 13. havi nyugdíj mellett elindult a 14. havi fokozatos bevezetése is, amelynek első, 25%-os részét februárban folyósították.

A számok mögött pedig a mindennapi megélhetés áll, amire a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet korábbi jelentése is rávilágított.

Az érintettek számára a következő hónapokban is fontosak lesznek a pontos kifizetési dátumok és a jogosultsági szabályok. A Magyar Államkincstár közzétette a teljes 2026-os utalási naptárat, és a plusz juttatások esetében érdemes tisztában lenni a pontos jogosultsági feltételekkel is.