Miért pont vasorrú bába a gonosz boszorkány a magyar népmesékben?
Te is emlékszel még a mesék egyik állandó negatív szereplőjére, aki akadályokat gördít a pozitív hős elé? Vagy aki megoldhatatlan(nak tűnő) próbákat szab ki a főhősnek? Aki a sűrű rengetegben lakik a kunyhójában? Ő a vasorrú bába.
Egyfajta gonosz boszorkány (a Benedek Elek által gyűjtött népmesék egyikében az ördög anyja). A különbség azonban a Néprajzi Lexikon szerint az, hogy a boszorkány a hiedelmek alakja és természetfeletti erejű személy, a vasorrú bába viszont a mesék hőse, és természetfeletti lény.
„Czuczor–Fogarasi nagy szótára szerint „a népmesékben nagy szerepet játszó boszorkányféle bűvös banya, kinek tűhegyes orra van, s ha a vasfalat ostromolja, hét mérföldről ugrik neki”. Azokban a mesetípusokban fordul elő legtöbbször, melyekben a hős megöli a napot, holdat, csillagokat elrabló vagy a vizet őrző sárkányt (sárkányokat), s elért bosszút áll rajta a vasorrú bába” - írja Ortutay Gyula.
A vasorrú bába Erdélyben vasfogú bába, de magyar nyelvterületen vasbábaként is előfordul. Na, de ki is a vasorrú bába?
Eredetileg valószínűleg a pogány ugor népek szellembálványa volt. Olyan fából faragott figura, amelynek az arcát fémmel fedték, hogy az időnek jobban ellenálljon. A bálványt az elhunytak szellemeinek készítették, mivel szerintük a a lelkek hosszú ideig visszajárnak, és a figura segítségével jutnak testhez. Az elhunytak táplálásához a bálvány arcát időnként vérrel és zsírral kenték be.
E figurák orra volt kiálló fémdarab.
És miért pont vas? A vasnak a mitikus szerepe volt, hiszen a vaseszközök használata a Krisztus előtti 8. századtól a Krisztus utáni 1. századik új korszakot hozott, sok nép például ekkor tért át a földművelésre vagy újfajta földművelési módokra, és akkori mértékkel korszerűbb fegyvereket lehetett készíteni a vas segítségével. Emiatt különféle hiedelmek fűződtek a vashoz.
Egy újabb elmélet szerint a vasorrú bába elnevezés azokat a bábákat jelöli, akik végeztek abortuszt is. Egy tanulmány szerint mindig is tiltott volt a terhességmegszakítás, és az arról való beszéd büntetést hozott magával, ezért kapott ilyen nevet a bába.
A vasorrú bába ha nem is azonos teljesen a szláv népeknél ismert Baba Jagával, hasonlóságot mutat vele. Baba Jaga az erdőben él, kunyhóját koponyák, emberi csontok veszik körül, rendszerint gonoszságokat művel, félelmetes alak.
A vasorrú bába és a boszorkány azonban egy-egy mesében lehet a hős segítője is. Solymossy Sándor és Munkácsi Bernát számos keleti párhuzamot talált a magyar népmesékkel - ezekben az ifjú hős az ismeretlen, nem egyszer nyilvánvalóan ellenséges érzületű asszonyt anyjaként üdvözli, ezzel nyeri el annak bizalmát. Egy kaukázusi oszét mese hőse például ezt mondja az idegen asszonynak: „Mily hosszú utat tettem meg, mily fáradt vagyok, anyácska!” Az meg ezt válaszolja: „Ha nem neveztél volna anyácskának, megettelek volna” Majd az asszony beviszi a házba, megeteti és tanácsokkal látja el a hőst.
Nyitókép: OSZK.hu
