HÍREK
A Rovatból

Vajon mi várható a budapesti temetőkben idén mindenszentekkor?

És mennyire tartják veszélyesnek a temetői gyertyagyújtást az olvasóink? Erre szerettünk volna választ kapni.
Szegedi Éva - szmo.hu
2020. október 17.



Több ismerősöm is úgy döntött, hogy idén nem megy ki a temetőbe mindenszentek napján, elhunyt szerettei sírjához mécsest gyújtani. Mindegyikük 70 év körüli. Félnek. Akad, aki a lépcsőházban is maszkot visel. Amennyire csak lehet, kerülik a találkozást más emberekkel, fél éve hallgatják azt, hogy ők a legveszélyeztetettebb korosztály tagjai.

Nem szeretnék vállalni a kockázatot, hogy megfertőződnek a koronavírussal.

Egyiküknek sincsen saját autója, a budapesti tömegközlekedést pedig nem szeretnék igénybe venni, mert tapasztalataik szerint mindenszentek és halottak napja környékén zsúfoltak a járatok. De van, aki akkor sem menne ki, ha rokon vagy ismerős autóval elvinné, mert most „zavarná a tolongás a temető bejáratánál”.

Bennem is felmerült a kérdés, hogy mi lesz idén a temetői gyertyagyújtással.

Részben azért, mert a szomszédos Szlovákiában, az emelkedő esetszámok miatt – mint arról az Új Szó beszámolt – október első heteiben felmerült az a lehetőség is, hogy mindenszentek idején ismét kijárási tilalmat rendelhetnek el. Igor Matovič szlovák miniszterelnök akkor azt mondta: „A hozzátartozóink emlékére gyertyát gyújtani természetesen fontos dolog, de kicsit gondolkodjunk el. Az elhunytak lennének az utolsók, akik ebben a helyzetben a szemünkre hánynák, hogy egy vagy két hónappal később mentünk ki a sírhoz, vagy esetleg otthon gyújtottunk gyertyát.”

A bejelentés hatalmas felzúdulást keltett a lap Facebook oldalának követői között, nagyon sokan írták azt, hogy őket semmilyen intézkedés nem érdekli, ők akkor is kimennek a szeretteik sírjához. Szlovákiában október 15-én a járványstáb, a válságstáb és a kormány szigorúbb intézkedéseket vezetett be, ám a jelek szerint sokaknak már elegük van ezekből. Ezzel kapcsolatban Martin Vančo publicista azt írta: „A lezárás és az országosan egyformán érvényes korlátozások érthetőek voltak a járvány első hulláma alatt, tavasszal semmit sem tudtunk a koronavírusról és nem is lehettünk felkészülve semmire. De a második hullám alatt már kicsit másképp működhetnének a dolgok. Az intézkedések sok ember egzisztenciáját veszélyeztetik, ezért az országos tiszti főorvostól többet várnánk annál, hogy a sajtótájékoztatóján felsorolja a tiltásokat. Ahhoz, hogy elfogadja ezt a lakosság, alaposan, érhetően el kell magyarázni, számokkal alátámasztani, miért van minderre szükség, miért elkerülhetetlen mindez, miért nem létezik más megoldás.”

Mivel nálunk is emelkedett a fertőzöttek száma, sőt, a halálozások negatív rekordokat értek el az utóbbi hetekben, különösen az utóbbi napokban, szerettük volna megtudni, hogy a mi olvasóinknak mi a véleménye az esetleges újabb korlátozásokról. Arról, ha szükség esetén például azt kérik az emberektől, hogy idén mindenszentekkor inkább maradjanak otthon és úgy emlékezzenek meg az elhunytakról? A Szeretlek Magyarország és a I love Budapest oldalunkon egy-egy posztban kértük az olvasókat, mondják meg, mit gondolnak erről.

Többen is azt írták, hogy a temetők a szabadban vannak, megfelelő távolságot lehet tartani egymástól, a családtagok utazhatnak együtt, egy autóban. Volt, aki hozzátette, hogy ott is maradhat a maszkhasználat, sőt, egy hozzászóló felvetette, hogy a temetők készülhetnének hosszabb nyitvatartási idővel az ünnepet megelőző és követő héten.

„Akik eddig kimentek, most is kimennek. Aki eddig otthon gyújtott egy mécsest, most is otthon fog. Aki nagyon tart a vírustól, majd maszkban lesz. Nem gondolom, hogy erről lemondanak az emberek.”

„Én mindenképpen kimegyek a temetőbe. Ha már boltba mehetek, akkor a temetőbe is.”

„Mindenkinek joga van kimenni a temetőbe megemlékezni, függetlenül attól, hogy idős-e vagy sem. Aki idős és fél, az ne menjen. Szerintem mindenki el tudja dönteni, hogy kimegy-e vagy sem, az idősebb korosztály is.”

„Nyugodtan ki lehet menni csak ne várjuk meg a tömeget, bármelyik nap ki lehet menni.”

Mások viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy hiába van lehetőség a távolságtartásra a temetőben, ha tömegközlekedéssel utazik oda, és sorban áll virágért.

„Mivel nagyon messzire kellene utaznom, ezért én itthon fogok gyertyát gyújtani.”

„Ėn gondoltam rá, mivel idősek vagyunk. Otthon is lehet rájuk gondolni minden nap, és gyertyát gyújtani.”

„Évente többször szoktam vinni virágot, mécsest, így nekem nem csak egy nap a megemlékezés az elhunyt szeretteimről, és kifejezetten nem is szoktam menni ilyenkor.”

„A szívben gyászolsz, nem a temetőben.”

„Szerintem ha rendszeresen megemlékezünk róluk, gondolunk rájuk, teljesen mindegy, hogy ezt helyileg hol tesszük. Azt se értem, hogy miért kell mindenkinek az év ugyanazon napján megrohamoznia a temetőket. Miért nem a megholt születése/névnapján megy? És akkor nem lenne egyszerre több száz ember egy helyen.”

Szerettük volna megtudni, hogy a budapesti temetők hogyan készülnek idén a kialakult helyzetre való tekintettel a november elsejei eseményre.

A temetkezések rendjéről, a ravatalozó használatáról találtunk rendelkezést a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. honlapján egy felugró ablakban, de cikkünk elkészültéig külön a mindenszentekről és halottak napjáról nem. Ezért a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. számára az alábbi kérdéseket küldtük el:

- Miként készülnek fel most, a koronavírus-járvány idején a budapesti temetők a várható növekvő látogatószámra?

- Milyen óvintézkedéseket készülnek bevezetni az október 31-november 1-november 2-i hétvégére?

- Sem a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. honlapján, sem az Intézet Facebook-oldalán nem találtam kifejezetten a mindenszentekre-halottak napjára vonatkozó, óvintézkedésekről szóló lakossági tájékoztatást. Milyen tájékoztatást tesznek közzé?

- Mivel Mindenszentekkor, halottak napján rengeteg idős ember indul el a temetőbe a szeretteik sírjához, és magam is úgy tapasztaltam, hogy ilyenkor zsúfolásig megtelnek például a Farkasréti temetőt érintő villamosok, nem tartanak-e attól, hogy éppen a legveszélyeztetettebb korosztály körében berobban a járvány a halottak napja után?

- Tervezik-e esetleg a tavaszi hullám alatt a kereskedelmi egységekben már használt életkori idősávok bevezetését erre az időszakra a budapesti temetőkben?

- Hogyan lehet elkerülni a zsúfoltságot halottak napja környékén a budapesti temetőkben?

- Szükség esetén Önök gondoskodnak-e kézfertőtlenítők, eldobható maszkok, eldobható kesztyűk biztosításáról a budapesti temetők bejáratánál?

- Tekintettel a járvány erősödésére, terveik közt szerepel-e adott esetben a budapesti temetők lezárása a halottak napi időszakra?

A Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. válaszlevelében ez állt:

„Társaságunk az idei évben még Halottak napját megelőzően (várhatóan a jövő héten) MTI közleményt szándékozik kiadni, így kérdéseire választ fog kapni. Azzal a megjegyzéssel, hogy olyan rendelkezések bevezetésére válik lehetőség, mely szinkronban van a mindenkori operatív törzs, illetve a kormány által kiadottakkal.

Kérjük, kísérje figyelemmel a híradásokat!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk