SZEMPONT
A Rovatból

Trump üzleti sikere egy óriási szemfényvesztés - állítja a The New York Times

Egy valóság-show, hitelek és kölcsönök mentették meg a csődtől - írja a lap, amely megszerezte az elnök eddig eltitkolt adóbevallásait.


A szerénységgel nemigen jellemezhető amerikai elnök évtizedek óta zseniális üzletembernek nevezi magát, aki vagyonát rendkívüli tárgyalóképességeinek és az ingatlanpiac iránti szimatának köszönheti. A valóság azonban egész más.

A The New York Times oknyomozásából kiderült, hogy

Trump 2016-ban, vagyis megválasztása évében és a rá következő évben mindössze 750 dollár jövedelemadót fizetett be, és az azt megelőző 15 év alatt volt 10 olyan éve, amikor egyáltalán nem adózott, ugyanis cégei veszteségesek voltak.

Az erről szóló terjedelmes cikk alig több mint egy hónappal az elnökválasztás előtt jelent meg. Dean Baquet főszerkesztő szerint azért időzítették így, hogy „az amerikai polgároknak lehető legtöbb információjuk legyen vezetőikről és képviselőikről, nemcsak politikájukról, hanem pénzügyeikről is.”

Az elnök elődeinek több évtizedes hagyományát felrúgva mindeddig megtagadta adóbevallásainak nyilvánosságra hozatalát, annak ellenére, hogy a Kongresszus többször is felszólította erre, és hogy Cyrus Vance manhattani főügyész vizsgálatot indított ellene adócsalás gyanújával. A Times újságíróinak azonban sikerült áttanulmányozniuk a bevallásokat egészen 2000-ig visszamenőleg.

Kiderült, ha van, amiben Donald Trump valóban zseniális, az, ahogyan a hírnevét pénzzé tette.

Szinte mindent a 2004-ben indult The Apprentice (A tanonc) című valóságshow-nak köszönhet, aminek az ötlete Mark Burnett-től, a Survivor túlélő show producerétől származott. A műsor olyan, mintha a Való Világot keresztezték volna a Cápákkal. A show-ban csapatokban versenyeztek egymással üzletember-jelöltek egy cég vezetéséért, Trump pedig házigazdaként az elhíresült "You're fired!" kiáltással rúghatta ki azokat, akik egy-egy fordulóban alulmaradtak.

VIDEÓ: Így festett a második évad 10 percben

Bár a műsor azt sugallta, hogy Trump maga egy hihetetlenül sikeres üzletember, fantasztikus vállalkozások tulajdonosa, a lap szerint ez nem volt több szemfényvesztésnél.

A műsor indulásakor épp komoly bajban volt, mert akkorra eltapsolta az apja által ráhagyott vagyon jelentős részét. Megpróbált például elindítani egy saját légitársaságot, de nem jött össze, ahogy a kaszinóbizniszein is veszített.

Bár a stáb tagjai már az előkészületek során rájöttek arra, hogy az üzleti birodalom a csőd szélén áll, Burnett úgy gondolta, fenn kell tartaniuk Trump sikerének illúzióját.

Miközben a műsorban olyan milliárdosként fényezte magát, akinek sikerült úrrá lennie pénzügyi nehézségein, a The New York Times szerint egy évvel korábban 89,9 millió dollár veszteséget könyvelhetett el. Ez persze nem akadályozta meg abban, hogy 2004. januárjában kijelentse a valóság-show első résztvevőinek, minden problémát megoldott, és cégbirodalma nagyobb és erősebb, mint valaha.

A tanonc sikere azután tényleg megoldotta Trump pénzügyi problémáit.

Már a valóság-show beindulása előtt kapott egy 500 ezer dolláros csekket a Big ’N Tasty hamburgereinek reklámozásáért. Adóbevallásai szerint az első évben 5,2 millió dollárt keresett 11 reklámkampányból és előadásokból.

A műsor összesen 197,3 millió dollárt hozott neki a konyhára. Emellett 2000 és 2017 között 230 millió dollárt keresett azon, hogy hozzájárult nevének felhasználásához a világ különböző pontjain, például Törökországban, Azerbajdzsánban és más volt szovjet köztársaságokban épülő szállodáknál, valamint mindenféle fogyasztási cikkeknél. Nevét adta szinte bármihez steaktől a társasjátékig, mosószertől a vodkáig.

„Az üzleti élet Midász királya”, a saját erőből feltört és önmagát megmentő nagyvállalkozó imázsának folyamatos erősítése és fenntartása végül a Fehér Házig repítette.

A tanonc sikere ugyanakkor 2011 után fokozatosan csökkent, és Trump a befolyt pénzt sem a legjobban fektette be.

Azok a cégek, amelyeket közvetlenül irányított, mint például a floridai Mar-a-Lago luxusrezidenciái, a New York-i Central Park korcsolyapályája, és egyéb ingatlanok, hatalmas veszteségeket termeltek. Különösen nagy ráfizetést jelentett 19 golfklubja Miamitól Baliig, amelyeken 315 millió dollárt bukott.

Ellentétben apjával, Freddel, aki lakások bérbeadásával alapozta meg vagyonát,

Donald Trump kockázatos és nehezen irányítható vállalkozásokba fogott bele, amelyek egy stabil gazdasági helyzetben jól működhetnek, de gazdasági válság idején pénznyelő automataként funkcionálnak.

Márpedig most épp válság van.

A Forbes ugyan szeptemberben 2,5 milliárd dollárra becsülte az elnök vagyonát, de hozzátették, hogy egy év alatt 600 milliót veszített. A koronavírus-járvány miatt ugyanis kiürültek manhattani irodaházai és szállodái. Ezek az ingatlanok a Trump Organization konszernhez tartoznak, amelyet Trump elnöksége óta két fia vezet. A cég legfőbb bevételi forrása maga a Trump név. A Forbes szerint azonban ennek is esett az értéke, a tavalyi 80 millió dollárról 56 millióra.

A Times úgy tudja, hogy az elnök adósságai jelenleg 421 millió dollárra rúgnak, és van egy 100 milliós ingatlan-kölcsöne is, amelyet 2022-ig kell visszafizetnie. Ráadásul adóbefizetéseit is vizsgálják.

Az bizonyosnak látszik, hogy Trump az elmúlt évtizedekben alaposan kihasználta az adózás kiskapuit.

Például céges költségként számolt el egy sor személyes kiadást a mosodai számláktól kertjei karbantartásáig, az étkészletektől a fodrászig. Az Americans for Tax Fairness nevű civil szervezet szerint legalább 70 ezer dollárt írt így le adóalapjából, amikor A tanoncban szerepelt.

Rengeteg adót takarított meg veszteséges golfklubjai miatt is. Az amerikai adótörvény lehetőséget ad ugyanis a cégtulajdonosoknak, hogy ha veszteségesek, csökkenthessék a következő években a befizetett adójukat, az ingatlanban utazó cégek pedig a veszteségeiket elszámolhatják más területeken, ahol a nyereség miatt adózniuk kellett volna. Az amúgy híresen szigorú amerikai adózási szabályokon 2008-ban egyébként épp Barack Obama enyhített, hogy segítsen a pénzügyi válság miatt bajba került cégeken.

Ezzel együtt akadnak olyan manőverek, amelyeknek törvényessége még így is megkérdőjelezhető. A már említett manhattani főügyészi vizsgálat kiterjed például arra a közel 750 ezer dollárra, amelyet a Trump Organization számolt el költségként, egy olyan tanácsadó cégnek számlázva, amelynek társigazgatója Ivanka Trump, az elnök lánya.

Trump már 2016-os elnökjelöltsége idején is jelentős anyagi támogatást kapott lobbistáktól, politikusoktól, és a Times arra is tesz utalást, hogy korábbi orosz üzleti kapcsolatai és bizonyos alvilági körök révén is landolhattak dollármilliók a Trump Organization kasszájában.

Az újraválasztásáért küzdő elnök még jelenlegi nem túl rózsás helyzetében is visszanyúlt sikertörténetének ősforrásához. A republikánus elnökjelölő konvencióra két olyan tapasztalt tévés szakember készítette fel, akik korábban A tanonc produceri csapatában dolgoztak.

Lehet, hogy Trump abban reménykedik, hogy segítségükkel meg tudja ismételni a 16 évvel ezelőtti szemfényvesztést? - teszi fel a kérdést a The New York Times.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor Melléthei-Barna Márton visszalépéséről: A lex Sógort továbbra is ajánljuk a kormány figyelmébe
A Második Reformkor Párt elnöke reagált Melléthei-Barna Márton visszalépésére, és a kormányzati összeférhetetlenséget szabályozó törvényjavaslatát sürgette. A „Lex Sógor” néven ismertté vált javaslat megtiltaná, hogy közeli hozzátartozók egyszerre töltsenek be magas állami pozíciót.
F O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 08.



Vona Gábor a közösségi médiában reagált arra a hírre, hogy Melléthei-Barna Márton visszalépett az igazságügyi miniszteri jelöltségtől. A Második Reformkor Párt elnöke elismerően nyilatkozott a döntésről.

„Melléthei-Barna Márton Facebook-oldalán jelentette be, hogy lemond miniszteri jelöltségéről. A korrekt lépéséhez gratulálok!” – írta.

Vona felidézte, hogy már a jelölés nyilvánosságra kerülésekor azonnal jelezte aggályait. Mint mondta, a 2RK elnökeként már akkor szóvá tette – miközben a jelölt szakmai rátermettségét nem vonta kétségbe –, hogy a családi kapcsolat Magyar Péterrel problémás. Úgy vélte, a helyzet politikailag kényes.

Úgy vélte, a helyzet „nem elegáns, nem európai és óriási támadási felület.”

A sajtóban már a kormányalakítás előtt megjelentek a hírek, hogy a TISZA Párt jogi igazgatója, Magyar Péter sógora lehet az új igazságügyi miniszter, ami több politikai reakciót és közéleti vitát váltott ki a nepotizmus és az összeférhetetlenség kérdéséről. Vona szerint a helyzet kezelésére pártja konkrét javaslattal is előállt.

„‘Lex Sógor’ munkacímmel még törvényjavaslatot is készítettünk a kollégáimmal, amely összeférhetetlenné tenné a hozzátartozók egy kormányban való szerepvállalását”

– áll a posztban.

A pártelnök kitért a kritikájára érkezett reakciókra is. Azt írta, érdemes visszanézni, hogy a TISZA Párt egyes támogatói milyen indulatosan reagáltak a felvetéseire. „Szerencsére voltak azért higgadtabbak is” – tette hozzá. Tanulságként azt vonta le, hogy a politikai egyet nem értést mindenkinek higgadtabban kellene kezelnie.

Vona Gábor szerint az esetből több következtetést is le lehet vonni. Egyrészt azt üzeni a „mostani bólogatójánosoknak”, hogy érdemes felvállalni a kritikát, mert lehet értelme. Másrészt úgy látja, a történtek bizonyítják, hogy szükség van egy másfajta ellenzéki magatartásra.

Szerinte „ezért van szükség konstruktív ellenzékre, amely nem dehumanizáló módon támad, hanem kulturáltan kritizál és ad alternatívát.”

A poszt végén a pártelnök sok sikert kívánt Melléthei-Barna Mártonnak. Vona azt írta, azt hallották, hogy Melléthei-Barna Márton az elszámoltatásban vállalt volna oroszlánszerepet.

„Ha így van, remélem, máshol, más formában hozzáteszi a magáét. Mert a politikai bűncselekményeknek kell legyen következménye!” – fogalmazott.

Bejegyzését egy politikai üzenettel zárta: „A Fideszt kormányról leváltotta az ország, most ellenzékből is le kell!”

Végül hozzátette, kíváncsian várják az új jelöltet a fontos pozícióra. Melléthei-Barna visszalépésére Magyar Péter is reagált, és azt ígérte, másnap bejelenti az új igazságügyi miniszterjelölt személyét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom
A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.


„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: