HÍREK
A Rovatból

Trump szeretné, ha senki nem felejtené el: neki köszönhető a vakcinázás

Szerinte, ha nem ő lett volna az elnök, akkor még legalább öt évig senki sem kaphatna oltást.


Bár kedvenc csatornájáról, a Twitterről, Donald Trump volt amerikai elnöknek továbbra is le kell mondania, mégis megtalálja a módját, hogyan ossza meg követőivel gondolatait. Most éppen azt, hogy senki se feledkezzen meg a járvány elleni védekezésben játszott fontos szerepéről - írja az Independent.

Trump ezúttal egy rövid közleményt adott ki, amely így szól:

"Remélem, hogy amikor megkapják a vakcinát a covid ellen (amelyre gyakran kínai vírusként is hivatkoznak), mindenkinek eszébe fog jutni, ha nem én lettem volna az elnök, akkor nem kapná meg ezt a csodálatos oltást még legalább vagy öt évig, sőt, valószínűleg soha. Remélem erre mindenki emlékezni fog."

A hivatalban őt követő Joe Biden szerint Trump, ahogy a járványüggyel kapcsolatban, úgy a vakcinázással sem igazán törődött. Nemrég egy beszédében ugyanis azt mondta:

"Míg a tudósok tették a dolgukat, és rekordidő alatt felfedezték az ellenszert, addig - és most nagyon nyers leszek - az elődöm nem tette a dolgát, és nem készült fel a többszáz millió állampolgár beoltását jelentő hatalmas kihívásra."

Az Egyesült Államokban jelenleg gyors ütemben folyik a vakcinázás, naponta átlagosan 2 millió amerikai oltanak be: 60 millió ember kapott legalább egy adagot, több mint 31 millióan pedig már a másodikat is. Biden azt ígérte, minisztersége első 100 napjában 100 millió vakcinát osztanak ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Varró László globális Shell-alelnök a magyar politikusok tulajdonában álló hadiipari cégekről ír
Varró László egy Facebook-posztban ecsetelte a Shell kőkemény biztonsági kultúráját. Náluk még a legkisebb szivárgásról szóló jelentést is mindenkinek tanulmányoznia kell.


Varró László, a Shell stratégiai, insight és forgatókönyv-tervezési alelnöke egy Facebook-posztban írt arról, mit értékel a cégnél. Konkrétan ugyan nem írta le, de a gödi akkugyár környezetszennyezésére is reagált a bejegyzésben. Varró kiemelte, hogy a vállalatnál a biztonság és a dolgozók egészsége megkérdőjelezhetetlen prioritást élvez. Bár ő maga egy elemzőcsapatot vezet és nem dolgozik veszélyes anyagokkal, állítása szerint náluk is minden értekezlet biztonsági tájékoztatással kezdődik.

Varró azt írja,

„ha a világ bármelyik sarkában a legkisebb szivárgás vagy legenyhébb baleset történik, az arról szóló jelentést mindenkinek tanulmányozni kell,

a tanulságok az intranet nyitóoldalára kerülnek. Tengeri platformot senki sem látogathat meg a tengerbe zuhanó helikopterből kimenekülési tréning elvégzése nélkül (még a veteránok sem emlékeznek olyan esetre amikor ilyen a valóságban történt volna), a K+F olyan drónokat fejleszt, amik kiváltják az olyan vizsgálatokat ahol vegyvédelmi öltözékben kell kollégákat egy zárt helyre küldeni.” Szerinte az, hogy potenciálisan szennyezett helyre az előírásos védőöltözék nélkül menjenek emberek, „egyszerűen teljesen elképzelhetetlen”. A „biztonság az első” tervezési elv miatt a Shell létesítményei gyakran drágábbak a versenytársakénál – állítja Varró, de példaként említi, hogy a metánelszivárgás a cégnél hetede az iparág globális átlagának. „A biztonsági paraméterek beépülnek a kompenzációs rendszerbe, az én prémiumom is csökken, ha Braziliában baleset történik.

Ha egy létesítményben dolgozókat az egészségügyi limitet akár csak egy hajszállal meghaladó szennyezés érné és vezetők ezt megpróbálnák a szőnyeg alá söpörni, az Igazgatóság nem egyszerűen kirúgná őket hanem büntetőeljárást kezdeményezne”

– tette hozzá.

Varró László kitért a Shell tevékenységének nemzetbiztonsági aspektusaira is:

"Az irodában gyakran el szoktam menni a márványtábla mellett amely megörökíti az 570 shelles kolléga emlékét akik megtorpedózott tankhajókon haltak hősi halált a 2. világháborúban, az üzemanyag ellátás a náci tengeralattjárók elsődleges célpontja volt. Az Európa légterét ma védő légitámaszpontokat egy NATO csövezetékrendszer szolgálja ki, amely Pernisből, a Shell rotterdami finomítójából indul. Ezt a német, a brit vagy a holland kormány a demokrácia védelmének hívja, lehet más kifejezést is használni, de akkor alkalmazzuk azt a magyar politikusok tulajdonában lévő hadiipari cégekre is."

A poszt szerint a Shell finomítói 2022-ben leváltak az orosz olajról.

„A Shell 5 milliárd dollár veszteséget irt le az orosz agresszió kapcsán, és jóval túlment a jogilag kötelező lépéseken, például más nyugat európai és japán cégek érdekeltek maradtak oroszországi cseppfolyós földgáz projektekben, a Shell távozott Szahalinról. Noha ez érintette a részvényárfolyamot és az én személyes kompenzációmat is, nagyon büszke voltam rá” – írta. Varró szerint az agresszió elutasítása, az európai kormányokkal való együttműködés, valamint a dolgozók egészségének és a biztonságnak a priorizálása hosszabb távon a sikeres működés pillére. A poszt végén jelezte, hogy a leírtak szigorúan a személyes véleményét tükrözik.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Nyilvánosságra hozták az Epstein-akták 300 nevét: Trump, Bill Clinton, az Obamák és Michael Jackson is szerepel a listán
Akik „jelenleg vagy korábban kormányzati tisztségviselők vagy politikailag exponált személyek”, és akiket „a törvény alapján nyilvánosságra hozott iratok legalább egyszer megemlítenek”. Fontos azonban, hogy az iratokban való szereplés önmagában nem jelenti a jogsértést, és sokan tagadták is az őket érintő állításokat.


Lezárult egy korszak a Jeffrey Epstein-ügyben: az amerikai főügyész bejelentette, hogy minden iratot nyilvánosságra hoztak, a Kongresszus pedig megkapott egy 300 nevet tartalmazó listát, amelyen politikusok, popsztárok és üzletemberek is szerepelnek.

Pam Bondi főügyész bejelentette, hogy az Epstein-iratok átláthatóságáról szóló törvény értelmében az összes dokumentumot nyilvánosságra hozták. A bejelentés azután érkezett, hogy januárban már több mint hárommillió oldalnyi anyagot tettek közzé

– írta a Ladbible.

Az oldalak, képek és videók között számos terhelő állítás is előkerült. Ilyen volt az a vád, hogy Bill Gates nemi úton terjedő betegséget kapott „orosz lányoktól”, és megpróbált antibiotikumot adni akkori feleségének, Melindának. Az iratok között zavarba ejtő fotók is voltak Andrew Mountbatten–Windsorról, amint négykézláb egy nő fölé hajol, valamint Donald Trumppal szembeni állítások is napvilágot láttak. Fontos azonban, hogy az iratokban való szereplés önmagában nem jelenti a jogsértést, és sokan tagadták is az őket érintő állításokat.

A főügyész leveléhez mellékelték azok listáját, akik „jelenleg vagy korábban kormányzati tisztségviselők vagy politikailag exponált személyek”, és akiket „a törvény alapján nyilvánosságra hozott iratok legalább egyszer megemlítenek”. A levél kiemeli, hogy a nevek rendkívül sokféle kontextusban bukkannak fel.

A listán olyan nevek találhatók, mint Bill Clinton, Cher, Mick Jagger, Woody Allen, Amy Schumer, Beyoncé, Jay Z, Diana Ross, Bruce Springsteen, Michael Jackson, az Obamák, a Trump család, Ronald Reagan, Diana hercegnő, Margaret Thatcher, Richard Branson, George W. Bush, Hillary Clinton, Kevin Spacey, Mark Zuckerberg, Harry herceg és Jeff Bezos.

A levél hangsúlyozza, hogy a közzététel során nem mérlegeltek politikai szempontokat:

„Egyetlen iratot sem tartottak vissza vagy szerkesztettek ki megszégyenítés, jóhírnév sérelme vagy politikai érzékenység miatt, beleértve bármely kormánytisztviselőt, közéleti szereplőt vagy külföldi méltóságot.”

A visszatartott dokumentumokról Bondi azt írta: „Az egyetlen visszatartott iratkategória azok az iratok voltak, amelyeknél a 2(c) szakasz szerinti megengedett visszatartások és a kiváltságos anyagok nem voltak elválaszthatók a 2(a) szakasz szerinti válaszként szolgáló anyagoktól.” A levél szerint a visszatartott iratokra alkalmazott kiváltságok a döntéselőkészítési kiváltság, a munkatermék-kiváltság és az ügyvéd–ügyfél kiváltság voltak.

Az Epstein-iratok átláthatóságáról szóló törvény tette kötelezővé a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát. A jogszabályt a Kongresszus fogadta el, tavaly novemberben lépett hatályba, és 30 napos határidőt szabott az Igazságügyi Minisztériumnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A vonatok nem várnak a pótlóbuszokra – teljes a káosz a dunántúli vasútvonalakon a viharos szél miatt
A viharos szél miatt a MÁV több dunántúli vonalon leállította a forgalmat. Az utasokat pótlóbuszok szállítják, de a csatlakozások nem garantáltak, ami jelentős késéseket okoz.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2026. február 15.



Kidőlt fák és leszakadt felsővezetékek bénítják a vasúti közlekedést a Dunántúl több vonalán is vasárnap. A viharos szél miatt számos szakaszon teljesen leállt a forgalom, az utasokat pótlóbuszok szállítják, a MÁV közlése szerint pedig jelentős késésekre és menetrendi változásokra kell számítani – írta a Blikk. A közlekedés legkorábban estére állhat helyre.

A fennakadásokat a hidegfronttal érkező viharos szél okozza, ami miatt az egész országra elsőfokú, citromsárga riasztás van érvényben. A front nyomában megerősödött az északi szél, a légmozgás többfelé viharossá fokozódott, a hőmérséklet pedig jelentősen visszaesett. A helyzet vasárnap kora délutánra sem javult.

A Dunántúlon a legsúlyosabb a helyzet, különösen a Székesfehérvár környéki, a veszprémi és a balatoni térségben. A MÁV azt javasolja az errefelé tartóknak, hogy vegyék igénybe a Volán-járatokat.

A székesfehérvári fővonalon Gárdony és Székesfehérvár között felsővezetéki hiba miatt szünetel a forgalom, itt pótlóbuszok járnak. A távolsági vonatok csak Székesfehérvárig közlekednek, a Budapest felé tartó járatok pedig nem indulnak el. A fővárosból a Z30-as és G43-as vonatok csak Gárdonyig mennek, onnan pótlóbusz viszi tovább az utasokat. Fontos, hogy a vonatok nem várják meg a pótlóbuszok érkezését.

A Budapest–Veszprém-vonalon Várpalota és Veszprém között várhatóan estig nem járnak a vonatok. Itt a pótlóbuszok meghosszabbított útvonalon, Ajka, Veszprém és Székesfehérvár között szállítják az utasokat. Az észak-balatoni vonatok a Déli pályaudvar helyett csak Székesfehérvártól, illetve Székesfehérvárig közlekednek. Jó hír, hogy a Tapolca–Keszthely-szakaszon már eltávolították a sínekre dőlt fákat, így ott a menetrendszerű forgalom a délelőtti órákban helyreállhatott.

A dél-balatoni vonalon a járatok többsége csak Székesfehérvár és Siófok között jár, a Siófok–Keszthely-, valamint a Siófok–Nagykanizsa-szakaszon pótlóbuszok viszik az utasokat. Több InterCity-járat dízelmozdonnyal közlekedik tovább Fonyód felé, de egyes IC‑k kimaradnak vagy módosított útvonalon járnak.

A Dombóvár–Gyékényes-vonalon Somogyszob és Jákó-Nagybajom között áll a forgalom felsővezetéki hiba miatt, Kaposvár és Somogyszob között pótlóbuszok közlekednek. A MÁV arra kéri az utazókat, hogy indulás előtt mindenképpen tájékozódjanak az aktuális forgalmi helyzetről, mert a késések és az útvonal-módosítások folyamatosan változhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vonatról rángatták le a volt minisztert, 100 millió dolláros sikkasztással gyanúsítják Ukrajnában
Herman Haluscsenkót az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal vette őrizetbe a határon. A Midas-ügyként ismert nyomozás az állami atomenergia-ügynökséget érinti.


Vasárnap, az ország elhagyása közben tartóztatták le Ukrajna volt energiaügyi miniszterét, akit a hírek szerint egy vonatról szállítottak le – írta a 24.hu. Az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal megerősítette, hogy a volt tárcavezetőt a nagy visszhangot kiváltó Midas-ügy keretében, a határátlépéskor vették őrizetbe. A sajtó az érintettet Herman Haluscsenkóként azonosította.

Haluscsenko 2021 és 2025 között vezette az energiaügyi minisztériumot, majd tavaly júliustól novemberi lemondásáig igazságügyi miniszter volt. Őrizetbe vétele ahhoz a korrupciós ügyhöz kapcsolódik, amelyben a gyanú szerint egy körülbelül 100 millió dolláros sikkasztási hálózat működött az állami atomenergia-ügynökségnél, az Energoatomnál.

A nyomozás adatai szerint a cég beszállítóitól 10-15 százalékos visszaosztást kértek.

Az ügy miatt tavaly novemberben, egy nála tartott házkutatás után lemondott Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij elnök kabinetfőnöke is. A hatóságok ugyanakkor sem az elnököt, sem Jermakot nem gyanúsítják bűncselekménnyel. A nemzetközi partnerek, köztük az Európai Unió és a G7-országok üdvözölték az ukrán korrupcióellenes szervek munkáját, és hangsúlyozták a jogállamisági reformok fontosságát. Ezzel szemben egy tavaly decemberi felmérés szerint az ukránok 59 százaléka Zelenszkijt is felelősnek tartja a történtekért.

A hivatal azonnali nyomozati lépéseket helyezett kilátásba, és későbbre ígért további tájékoztatást. Az ügyben a Különleges Korrupcióellenes Ügyészség tehet indítványt, a volt miniszter sorsáról pedig – például az előzetes letartóztatásáról – a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság dönthet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: