prcikk: Több mint 5 tonna hulladék gyűlt össze a II. Tisza-tavi PET Kupán | szmo.hu
JÖVŐ
A Rovatból

Több mint 5 tonna hulladék gyűlt össze a II. Tisza-tavi PET Kupán

Három vízen töltött nap alatt összesen 1222 zsák szemetet gyűjtöttek. A hulladék kb. 50%-a a vízen pille könnyedséggel úszó műanyag palack, az egyéb hulladékok között hűtőket, tévékészüléket, szigetelőanyagokat és veszélyes hulladékot (festéket, olajos hordókat) is találtak a résztvevők.


Az idei első folyami pethajós versenyen több mint 5 tonna hulladékot gyűjtöttek össze a résztvevők a Tisza-tó Tiszafüred és Kisköre közötti szakaszán. Szoros küzdelemben a Közép-Tiszai-Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) legénysége védte meg tavalyelőtti első helyezett címét. A második helyezett ÖkosaBB csapat a Tisza Hőse díjat is megszerezte.

A szervezők óriási köszönetüket fejezték ki a résztvevőknek és önkéntesnek, valamint a megvalósításban együttműködő partnereknek, támogatóknak, a Tisza-tó menti önkormányzatoknak és közreműködő egyesületeknek. A II. Tisza-tavi PET Kupa Áder János köztársasági elnök fővédnökségével, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával valósult meg.

Ismerős terepen eveztek a petkalózok a II. Tisza-tavi PET Kupán: két éve ugyanezt a Tiszafüred és Kisköre között elhelyezkedő, könnyen hajózható szakaszt tisztították. A tizenegy csapatból álló mezőnyben megtalálható volt három visszatérő és nyolc újonc legénység, vállalati, egyesületi és baráti hajók egyaránt.

Az idei év eleji áradásokkal, főként Ukrajnából és Romániából érkező hulladék sok helyütt már a vízen evezve láthatóvá vált a szárazföld mellett, majd a partra kikötve és az ártéri erdőben kutatva egyes helyeken óriási szennyezés fogadta a résztvevőket. A környezetvédelmi verseny során különleges, védett vízi és szárazföldi élővilágú területek tisztultak meg, de a szennyezés mértéke miatt a szervezők további akciókat terveznek a helyszínre még idén.

1222 zsák hulladéktól tisztult meg a Tisza-tó

A csapatok rendkívüli szorgalommal és elszántsággal versenyeztek, bár leginkább az ártéri erdők szúnyogaival harcoltak. Három vízen töltött nap alatt összesen 1222 zsák szemetet gyűjtöttek. A PET Kupa szervezői megalakulásuk óta alaptevékenységüknek tekintik és kiemelt figyelmet szentelnek annak, hogy az összegyűjtött hulladék felhasználható részét, - megfelelő szelektálás után - újrahasznosítsák.

A szelektálási munkában idén a csapatok jelentős részt vállaltak: a hulladék nagyobb részét már a parton, vagy saját pethajójuk fedélzetén válogatták át. A zsákolt hulladékért PETákok jártak, sőt, a pontozást végző PETbankárok az úgynevezett szuperzsákokért – amelyek színre válogatott, összezsugorított, kupak nélküli PET-palackokat tartalmaznak -, négyszer annyi pontot osztottak ki, mint a válogatás nélküli zsákokért.

A több mint 5 tonna összegyűjtött hulladék kb. 50%-a a vízen pille könnyedséggel úszó műanyag palack, az egyéb hulladékok között hűtőket, tévékészüléket, szigetelőanyagokat és veszélyes hulladékot (festéket, olajos hordókat) is találtak a résztvevők.

A közszolgáltatóknak, begyűjtő- és hasznosító cégeknek, valamint az innovatív, kisipari megoldásoknak köszönhetően, a PET Kupa civil szervezetként mára a folyami hulladék legnagyobb újrahasznosítójává nőtte ki magát. A Tisza-tavi versenyen gyűjtött hulladék újrahasznosítható része, kb. 60%-a a hazai vállalkozások munkájának köszönhetően kerül vissza az anyagok körforgásába.

A versennyel mindenki nyert és leginkább a tiszta természet lélegzik fel

A pethajók versenye a Közép-Tiszai-Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) győzelmével zárult, ők összesen 253 zsák hulladékot gyűjtöttek össze. A díjazottak - a már hagyománnyá vált, - újrahasznált anyagokból készült PET Kupákat vehették át. A második helyezett ÖkosaBB tapasztalt csapatként nem adta könnyen az első helyet: a Budapest Bank által szervezett csapat a legszorgalmasabb legénységnek járó, - tiszai uszadékfából készített -, Tisza-tó Hőse díjat is hazavihette.

Harmadik helyen a Decathlon állt a dobogóra. A nekik járó díjat a PET Kupa kiemelt hulladékkezelési partnere, az NHSZ Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft. ügyvezetője, Nemcsek Tibor adta át a versenyen először induló csapatnak.

A közösségi versenyszellem kialakításában és a PETákok szerzésében a hulladékgyűjtésen túl nagy szerepe van annak, hogy sokszor nehéz körülmények között, miként segítik a csapatok egymás munkáját. Ennek elismerésére adják a PETbankárok a fair play tettekért járó PETákokat. Idén a legtöbb fair play pontot egy újonc csapat, a DHL Clean Up Hungary legénysége kapta, akik jótetteikért külön elismerésben részesültek.

A II. Tisza-tavi PET Kupa dobogós hajóegységei és pontjaik:

1. KÖTIVIZIG / 14.700 PETák

2. ÖkosaBB / 12.285 PETák

3. Decathlon / 7500 PETák

Tisza-tó Hőse díj: ÖkosaBB, a Budapest Bank csapata

A fejenként legtöbb hulladékot összegyűjtő csapat kapta.

Fair play elismerés: DHL Clean Up Hungary

Nagy tisztelet jár a mezőny további lelkes és elhivatott csapatainak, valamint a PET Kupa önkénteseinek és az utánpótlás PetkUP csapat fiatal petkalózainak.

csapatok: KALL Ingredients, Funrafting, Debreceni Környezetvédők Tásasága, TidyUp, Green Guide, Prezi, AIT Desks

Akik nélkül nem lett volna II. Tisza-tavi PET kupa
A hulladékkezelésben az esemény kiemelt szakmai partnere a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ), valamint az NHSZ Tisza Nonprofit Kft. segítette a szervezőket.

A petkalózok munkáját magyar nyelvű hulladéktérképező mobil applikáció és online tiszai hulladéktérkép támogatta. A Konasoft számítástechnikai támogatásainak köszönhetően mobil telefonos applikáció informálta a résztvevőket és a verseny iránt érdeklődőket. A rendezvényt a SONAR Felső-Tiszai Búvár és Vízimentő Egyesület hajóegységei biztosították, a verseny logisztikáját a DHL Szállítmányozási Kft. segítette. A Zöldbolt nagylelkű és hasznos felajánlásának köszönhetően a nyertes csapatok ajándékcsomagokkal gazdagodhatnak. A PET Kupa köszönetét fejezi ki a fő támogató Innovációs és Technológiai Minisztériumnak és a rendezvényt segítő önkormányzatoknak.

A folyami hulladék elleni harc folytatódik

A szervezők arra törekednek, hogy a hazai eredmények mellett a határon túl, a Tisza forrásvidékén is javuljon a kormányzat és a lakosság hozzáállása, valamint kedvező irányba mozduljon el a hulladékgazdálkodási rendszer, így a probléma gyökerénél is bekövetkezzenek változások. Ennek érdekében már a versenyt követő napon „Határokon átnyúló összefogással a tiszta Tiszáért” címmel szervezett online konferencián adott elő Hankó Gergely, a PET Kupa projektvezetője, a KSZGYSZ ügyvezetője. Az eredmények, tapasztalatok és problémák megvitatása után a konferencia lezárásaként nyilatkozatot fogadtak el a környezet és a vizek védelméről.

A PET Kupát működtető Természetfilm.hu Egyesület idén még két folyami verseny megrendezését tervezi: augusztusban a Felső-Tiszán, szeptemberben pedig a Bodrogon szerveznek pethajós próbatételt. Bár a versenyekre a jelentkezés már lezárult, az év közben megvalósuló környezetvédelmi programokra folyamatosan várják azoknak az önkénteseknek a jelentkezését, akik szabadidejükben különlegeset és hasznosat szeretnének tenni folyóvizeink védelmében.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Mérnöki bravúr kell: 80 kilométeres fallal védenék meg a világot a végítéletnapi gleccsertől
Kutatók nemzetközi csapata egy 152 méter magas víz alatti szerkezetet javasol a Thwaites-gleccsernél. A terv célja időt nyerni a klímaváltozás elleni harcban, de a megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás.
F. O. - szmo.hu
2026. február 18.



Ha a Thwaites-gleccser elbukik, a tengerszint akár 65 centivel is emelkedhet – most egy 80 kilométeres, tengerfenékhez rögzített „függönnyel” próbálnák feltartóztatni a meleg víz rohamát. A „végítéletnapi gleccserként” is emlegetett képződmény nagyjából 192 ezer négyzetkilométeren terül el, és a kutatók egyetértenek abban, hogy a meleg tengervíz folyamatosan pusztítja alulról. Abban már nincs egyetértés, hogy ez milyen gyorsan történik: egyes tanulmányok évi 800 méteres zsugorodásról írnak, míg mások ezt túlzásnak tartják.

A Seabed Anchored Curtain nevű projekt klímakutatókból és mérnökökből álló csapata most egy radikális megoldást javasolt az olvadás lassítására – írta az Interesting Engineering.

A szakemberek egy 80 kilométer hosszú és 152 méter magas szerkezettel fizikailag vágnák el a meleg tengervíz útját. Ezt a falat a Thwaites-gleccser előtti tengerfenék kulcsfontosságú részein rögzítenék. A kutatók hangsúlyozzák: a tengerbe telepített függöny nem oldaná meg a klímaváltozás problémáját, de adna némi időt arra, hogy a kibocsátáscsökkentő lépések elkezdjék éreztetni a hatásukat.

A terv mögött többek között a Cambridge-i és a Chicagói Egyetem, valamint az Alfred Wegener Intézet kutatói állnak. Az első fázis egy hároméves tervezési és prototípus-tesztelési időszak. Jelenleg 10 millió dollárt gyűjtenek az előzetes munkálatok megkezdéséhez. A koncepció lényege, hogy a függöny a mélyből érkező melegebb vízáramlatok beáramlását akadályozná meg, ezek ugyanis a jég alulról történő olvadásának fő hajtóerői.

A megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás. A leendő eszköznek túl kell élnie a szélsőséges antarktiszi körülményeket, a hatalmas víznyomást, a jég mozgását és az óceánban töltött hosszú idő viszontagságait. Emiatt még évekbe telhet, mire egy ilyen szerkezetet telepítenek.

A projektet ráadásul viták is övezik: támogatói szerint a gleccserek megmentését célzó nagyszabású beavatkozások kutatása elengedhetetlen, mert a hagyományos kibocsátáscsökkentés önmagában már kevés lehet a katasztrófa elhárításához. Más szakértők szerint azonban az ilyen tervek magas költségük és bizonytalan ökológiai hatásaik miatt veszélyesek, és elterelik a figyelmet a valódi megoldásról, a gyors szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről.

A projekt nemzetközi jogi kérdéseket is felvet, mivel egy ilyen beavatkozás az Antarktiszi Egyezmény és az ENSZ tengerjogi keretei alá tartozna. A csapat közben a gyakorlati előkészületeket is megkezdte: januárban műszereket készítettek elő, hogy a gleccser körüli tengeri árokban telepítsék őket. Az első adatcsomagot még idén, a másodikat pedig 2028-ban várják, ami elengedhetetlen a pontos tervezéshez. A végső kérdés az, hogy a függöny bizonyíthatóan, elfogadható kockázatok mellett képes-e csökkenteni a jég alulról történő olvadását, időt nyerve ezzel az emberiségnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Júliustól minden új autó figyelni fogja a sofőrt – egy korszak ér véget az utakon
Az EU bevezeti az ADDW-rendszert, amely kamerával figyeli a sofőr szemmozgását az új autókban. A szabályozás célja a balesetek megelőzése, de sokan a magánszféra végét látják benne.


Sokak szerint ezzel véget ér az az időszak, amikor az autó az egyik utolsó privát tér volt. Az új uniós szabályozás bevezeti az ADDW (Advanced Driver Distraction Warning) rendszert, amely folyamatosan ellenőrzi, hogy a sofőr az útra figyel-e. A kérdés már nem az, hogy jön-e az ellenőrzés, hanem az, hogy mennyire változtatja meg a mindennapi vezetést.

A döntés mögött komoly statisztikák állnak, a balesetek jelentős része ugyanis figyelmetlenségre, például mobiltelefonozásra vagy az érintőképernyők használatára vezethető vissza. Az Európai Unió célja a „zéró halálos baleset” víziója, vagyis hogy „senki ne veszítse életét” közúti balesetben

– írta a Blikk.

A rendszer 2024 júliusa óta kötelező az új típusjóváhagyást kapó személyautókban és 3,5 tonna alatti kishaszonjárművekben, idén július 7-től pedig már minden frissen forgalomba helyezett járműre kiterjesztik a szabályt.

A technológia a korábbi fáradtságfigyelőknél jóval fejlettebb: a műszerfalnál vagy a visszapillantó tükör környékén elhelyezett kamerák a sofőr szemmozgását és tekintetét figyelik. Ha a vezető túl sokáig néz a telefonjára vagy a kijelzőre, az autó vizuális és hangjelzéssel, sőt, akár a kormány vagy az ülés rezgetésével is figyelmeztet. Adatvédelmi szempontból fontos, hogy a szabályozás tiltja a biometrikus azonosítást. A rendszer minden indításkor automatikusan aktiválódik, a sofőr legfeljebb ideiglenesen némíthatja el a figyelmeztetéseket.

Az újítás komoly vitát váltott ki. A támogatók szerint a technológia életeket menthet, hiszen a balesetek döntő többségének az oka emberi hiba. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy az állandó figyelmeztetések stresszt okoznak, és paradox módon elvonhatják a figyelmet a forgalomról. Sokan a túlzott szabályozást és a személyes szabadság korlátozását látják a háttérben, mondván, az autók túl okosak és túl sokat szólnak bele a vezetésbe.

A jogi hátteret az EU általános járműbiztonsági rendelete adja, amelynek célja 2030-ig felére csökkenteni a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek számát. A következő években dől el, hogy a kamerák valóban biztonságosabbá teszik-e az utakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Letaglózó adat érkezett: A Végítélet Órája még soha nem állt ilyen közel az éjfélhez
A tudósok vészjósló bejelentést tettek. De miért pont most ugrott előre a mutató, és melyik fenyegetés a legsürgetőbb mind közül?


Vészjóslóan ketyeg az óra: már csak 85 másodperc van hátra a szimbolikus világvégéig. A Végítélet Órája január 27-én, kedden négy másodperccel került közelebb az éjfélhez, így már csak 85 másodpercet mutat. Ez a legközelebbi állás a mutató 1947-es bevezetése óta.

Az „éjfél” a globális katasztrófát jelképezi, az időt pedig a Bulletin of the Atomic Scientists tudósai állítják be minden évben.

A tudósok több tényezővel indokolták a döntést. Ezek között szerepel a nukleáris fegyverek, a klímaváltozás és a bomlasztó technológiák, például a mesterséges intelligencia kontrollálatlan terjedése által jelentett növekvő kockázat. Alexandra Bell, a szervezet elnök-vezérigazgatója szerint „minden másodperc számít, és fogy az időnk”. A helyzetet súlyosbítja a nemzetközi bizalom leépülése is. Daniel Holz, a tudományos és biztonsági testület elnöke hozzátette:

„a nagy országok még agresszívabbá, ellenségesebbé és nacionalistábbá váltak”.

Szerinte ez azért veszélyes, mert „ha a világ egy »mi kontra ők« típusú, zéró összegű játszmára bomlik, az növeli annak a valószínűségét, hogy mindannyian veszítünk”.

Az órát 1947-ben azért hozták létre, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris háború veszélyeire. A hidegháború végén, 1991-ben állt a legtávolabb, 17 percre az éjféltől. Azóta a fenyegetések összetettebbé váltak, és 2010 óta a mutató csak előre mozdult. A helyzetet tovább élezi, hogy február 5-én lejár a New START, az utolsó amerikai–orosz stratégiai fegyverkorlátozási szerződés, és egyelőre nincs kilátásban új megállapodás.

A fizikai fenyegetések mellett egy másik válság is zajlik. A Nobel-békedíjas Maria Ressa szerint „információs Armageddonban élünk”, amelyet a hazugságokat a tényeknél gyorsabban terjesztő technológia hajt.

„Tények nélkül nincs igazság. Igazság nélkül nincs bizalom. Ezek nélkül pedig lehetetlen az a radikális együttműködés, amelyet ez a pillanat megkövetel. Nem tudunk megoldani olyan problémákat, amelyeknek a létezésében sem értünk egyet”

– figyelmeztetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
ENSZ: Súlyosabb a baj, mint valaha, a Föld éghajlata kibillent az egyensúlyából, és jön az El Niño
Az óceánok soha nem látott mértékben melegszenek, a jégsapkák pedig olvadnak. Az ENSZ-főtitkár szerint azonnal le kell állni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, miközben a politika más átmenetet gondol.


A Föld éghajlata minden eddiginél jobban kibillent az egyensúlyából, bolygónk ugyanis sokkal több hőenergiát nyel el, mint amennyit ki tud sugározni

– erre figyelmeztetett a Meteorológiai Világnapon (március 22.) az ENSZ meteorológiai szervezete, a Meteorológiai Világszervezet – írta a BBC. A káros folyamatot például az olyan melegítő gázok kibocsátása gyorsítja, mint a szén-dioxid.

A jelentésre reagálva António Guterres ENSZ-főtitkár egy videóüzenetben figyelmeztetett :

"A Föld bolygót a végsőkig feszítik. Minden kulcsfontosságú éghajlati mutató vörösen villog"

– mondta Guterres, aki szerint az országoknak át kellene térniük a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára, hogy „klímabiztonságot, energiabiztonságot és nemzetbiztonságot” teremtsenek.

A rekordmértékű „energia-egyensúlytalanság” 2025-ben új csúcsra melegítette az óceánokat, és tovább olvasztotta bolygónk jégsapkáját. A légköri szén-dioxid-szint legalább kétmillió éve nem volt ilyen magas.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint a folyamatoknak beláthatatlan következményei lesznek:

"Az emberi tevékenységek egyre inkább felborítják a természetes egyensúlyt, és ezekkel a következményekkel évszázadokig, sőt évezredekig együtt kell élnünk"

– mondta a professzor.

A globális jelenségeknek már ma is kézzelfogható hatásai vannak. Az Egyesült Államok délnyugati részén jelenleg rekorddöntő, korai hőhullám tombol, az elmúlt napokban helyenként 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A World Weather Attribution csoport tudósai pénteken végzett gyors elemzésükben arra jutottak, hogy mindez „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna az ember okozta éghajlatváltozás nélkül.

A kutatók kiemelten figyelik a Csendes-óceánt is. A hosszú távú előrejelzések szerint ugyanis igen valószínű, hogy 2026 második felében kialakulhat egy melegedő El Niño-fázis. Ez a természetes melegedési jelenség a meglévő, az ember okozta hatásra ráerősítve újabb hőmérsékleti rekordokat hozhat.

Ha El Niño-ba váltunk, ismét növekedni fog a globális hőmérséklet, és akár új rekordokat is dönthet

– mondta Dr. John Kennedy a WMO-tól.

A tudományos vélemények mellett élénk politikai vita zajlik arról, milyen ütemben és módon kellene reagálni a helyzetre. Míg az ENSZ és a WMO a fosszilis energiahordozókról a megújulókra történő gyors átállást sürgeti, több nemzetközi szervezet és energiaszektor-szereplő az ellátásbiztonság és a megfizethetőség miatt a fokozatosabb átmenetet tartaná indokoltnak.

Az elmúlt 11 év volt a Föld 11 legmelegebb éve az 1850-ig visszanyúló adatok szerint. Tavaly a globális átlagos léghőmérséklet mintegy 1,43 Celsius-fokkal haladta meg az „iparosodás előtti” idők szintjét. A La Niña nevű természetes időjárási hatás átmeneti lehűtő hatása miatt 2025 nem volt olyan forró, mint 2024, amelyet az ellentétes fázis, az El Niño felerősített, de így is a három legmelegebb év egyike volt a feljegyzések kezdete óta. A Föld gleccserei - a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint - 2024/25-ben az öt legrosszabb év egyikét élték meg, miközben a tengeri jég mindkét sarkvidéken tavaly nagy részében rekordközeli vagy rekordszinten alacsony volt. A Föld többletenergiájának több mint 90 százaléka az óceánokat melegíti, ami árt a tengeri élővilágnak, erősebb viharokat okoz és hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk