Az első napokban még jellemzően esőre kell számítani és csak a magasabb hegycsúcsokon lehet havas eső, hó, majd a hét második felében a nyugati és északi országrészben megnő a havas eső, hó esélye. Csütörtöktől csökken a nappali felmelegedés mértéke, és a hét végén a legmelegebb órákban mindössze 0 és plusz 7 Celsius-fok közötti csúcsérték valószínű - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből.
Hétfőn erősen felhős vagy borult lesz az ég, délután a Dunántúlon lehetnek vékonyodások a felhőzetben. A csapadékzóna északkelet, kelet felé terjeszkedik, a legtöbb helyen eső várható, de a Dunántúlon és az Északi-középhegység térségében havas eső, a hegyekben hó valószínű.
A délies szél nagy területen megélénkül, a Tiszántúlon és az Észak-Dunántúlon meg is erősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 2 és 10 fok között valószínű, délkeleten lesz enyhébb az idő.
Kedden többnyire erősen felhős vagy borult idő várható, de átmenetileg akár nagyobb területen is szakadozhat, vékonyodhat a felhőzet. A délnyugat felől érkező csapadékhullámok között napközben akár hosszabb szünet is lehet. Általában esőre kell számítani, halmazállapot-váltás legfeljebb a magasabb hegycsúcsokon, esetleg az Alpokalja térségében lehet. A déli, délnyugati szél főként keleten megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0 és plusz 6, a legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 12 fok között várható, délkeleten lesz az enyhébb idő.
Szerdán napközben több helyen válhat átmenetileg szakadozottabbá a felhőzet. Több helyen kell számítani esőre, halmazállapot-váltás csak a legmagasabb hegycsúcsokon fordulhat elő.
A déli, délnyugati szelet sokfelé erős, helyenként viharos lökések kísérik. Estétől a Dunántúlon északnyugatira fordul az áramlás. Hajnalban 0 és plusz 8, kora délután 5 és 14 fok között alakul a hőmérséklet, délkeleten lesz enyhébb az idő.
Csütörtökön átmeneti vékonyodások, szakadozások mellett erősen felhős vagy borult idő lesz a jellemző. Több helyen, nagyobb eséllyel az ország keleti felén valószínű csapadék. Általában eső várható, de nyugat és észak felől fokozatosan növekszik a havas eső, hó esélye. Több helyen megerősödik az északi szél. Hajnalban mínusz 3 és plusz 6 fok közötti értéket mérhetünk. Délután általában 1, 8 fok várható, de a délkeleti, keleti határvidéken pár fokkal enyhébb lehet az idő.
Pénteken általában erősen felhős vagy borult időre kell számítani. Több helyen - nagyobb eséllyel keleten - valószínű eső, halmazállapot-váltásra nyugat és észak felé haladva növekszik az esély. Sokfelé megerősödik az északi szél. A minimum-hőmérséklet általában mínusz 3 és plusz 4, a maximum 0 és plusz 7 fok között várható.
Szombaton többnyire erősen felhős, borult időre van kilátás.
Többfelé valószínű eső, a halmazállapot-váltás esélye nyugat és észak felé növekszik. Sokfelé megerősödik az északias szél. A minimum-hőmérséklet általában mínusz 3 és plusz 3, a maximum 0 és plusz 7 fok között várható.
Vasárnap erősen felhős vagy borult időre van kilátás. Több helyen, de már kisebb mennyiségben valószínű vegyes halmazállapotú csapadék. Sokfelé megerősödik az északias szél. Hajnalban többnyire mínusz 3, plusz 3, délután 0, plusz 6 fok várható.
Az első napokban még jellemzően esőre kell számítani és csak a magasabb hegycsúcsokon lehet havas eső, hó, majd a hét második felében a nyugati és északi országrészben megnő a havas eső, hó esélye. Csütörtöktől csökken a nappali felmelegedés mértéke, és a hét végén a legmelegebb órákban mindössze 0 és plusz 7 Celsius-fok közötti csúcsérték valószínű - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből.
Hétfőn erősen felhős vagy borult lesz az ég, délután a Dunántúlon lehetnek vékonyodások a felhőzetben. A csapadékzóna északkelet, kelet felé terjeszkedik, a legtöbb helyen eső várható, de a Dunántúlon és az Északi-középhegység térségében havas eső, a hegyekben hó valószínű.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Puzsér Róbert Hatvanpusztán: 2010-ben vette el a szabadságszerető magyaroktól a jövőnket a Fidesz
A publicista szerint Magyarországnak nincs se jelene, se jövője a Moszkva felé vezető úton. „Ha nem tévesztjük szem elől 56 eszméit, olyan kormányt lehet választani, amely hozzákezd az orosz titkosszolgálati hálózat felszámolásához” - mondta.
Puzsér Róbert is szót kapott a hatvanpusztai tüntetésen, ahol azzal kezdte, hogy nem engedünk ’48-ból és ’56-ból. Ezzel a szabadságharcosok hőseire utalt, akik akár az életük árán is szembeszálltak az elnyomóikkal.
Szerinte Magyarországnak nincs se jelene, se jövője a Moszkva felé vezető úton. Úgy fogalmazott:
„Orbán és bűnszervezete elárulja Nagy Imre örökségét”, és zsákutcába kényszeríti az országot.
Arról is beszélt, hogy nem tartják érdemnek, ha nem verik szét a tüntetőket, és nem a politikai vezetés dicsősége, ha uniós tagként nem alkalmaznak erdogani vagy putyini eszközöket a demokráciát és a szabad választást követelőkkel szemben.
Azt mondta,
2010-ben vette el a Fidesz a szabadságszerető magyaroktól a jövőt.
Beszéde közben a tömeg mocskos fideszezni kezdett. Puzsér kiemelte azt is, szerinte 69 évvel a forradalom és 67 évvel Nagy Imre kivégzése után „esély van arra, hogy békés úton érjük el, amit mások véres harcokban szereztek meg. Képesek vagyunk véget vetni a posztkommunista önkényuralomnak, és elérni, hogy az uralkodó párt vesse magát alá a szabad választásoknak.”
Úgy fogalmazott:
„ha nem tévesztjük szem elől 56 eszméit, olyan kormányt lehet választani, amely hozzákezd az orosz titkosszolgálati hálózat felszámolásához.”
Erre a tömeg elkezdte skandálni, hogy ruszkik haza.
„Ha van bennünk elég mersz, és mind ezt akarjuk, akkor beteljesíthetjük az 56-os forradalmárok akaratát. Senki sem hiheti, hogy a pártállam magától fog megváltozni” – tette hozzá a publicista.
Megjegyezte továbbá azt is, szerinte el kell érni, hogy az „uralkodó párt”, ha akarna se tudjon erőszakot alkalmazni. Úgy látja, csak az ilyen tüntetésekkel lehet elkerülni, hogy újabb uradalmak épüljenek.
Puzsér Róbert is szót kapott a hatvanpusztai tüntetésen, ahol azzal kezdte, hogy nem engedünk ’48-ból és ’56-ból. Ezzel a szabadságharcosok hőseire utalt, akik akár az életük árán is szembeszálltak az elnyomóikkal.
Szerinte Magyarországnak nincs se jelene, se jövője a Moszkva felé vezető úton. Úgy fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos: Édesapám odaadta az autóját akkor is, ha legutóbb összetörtem
A független országgyűlési képviselő több hónapja lelkes vendég Hatvanpusztán. Szombaton 14 órától ismét demonstrációt tart, ahova szeretettel várja az érdeklődőket.
Hadházy Ákos szombaton 14 órától ismét tüntetést tart Hatvanpusztán, amiről képeket is posztolt közösségi média oldalán. A politikus bejegyzésében azt írja: „Megérkeztünk, kettő órától várjuk önöket is! Nekem van a legjobb édesapám, mert igaz, hogy nem épített nekem luxuskastélyt, de odaadta az autóját akkor is, ha legutóbb összetörtem.
Az idő remek! Azt nem tudom, hogy Lőrinc smasszerei mennyire tudják az állatokat elkergetni, emiatt nem ígérem hogy minden állatot látni fogunk, de azt igen, hogy aki eddig nem tudta eldönteni, hogy luxuskastély épült itt, vagy félkész mezőgazdasági üzem, az most meg fogja tudni tenni”
Hadházy Ákos szombaton 14 órától ismét tüntetést tart Hatvanpusztán, amiről képeket is posztolt közösségi média oldalán. A politikus bejegyzésében azt írja: „Megérkeztünk, kettő órától várjuk önöket is! Nekem van a legjobb édesapám, mert igaz, hogy nem épített nekem luxuskastélyt, de odaadta az autóját akkor is, ha legutóbb összetörtem.
Az idő remek! Azt nem tudom, hogy Lőrinc smasszerei mennyire tudják az állatokat elkergetni, emiatt nem ígérem hogy minden állatot látni fogunk, de azt igen, hogy aki eddig nem tudta eldönteni, hogy luxuskastély épült itt, vagy félkész mezőgazdasági üzem, az most meg fogja tudni tenni”
– írta a független képviselő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A szombaton 14 órától tartott hatvanpusztai demonstráción Hadházy Ákos elmondta, szerinte ebben a légkörben különösen fontos, hogy az emberek békés, nagy tömegű demonstráción fejezzék ki az elégedetlenségüket. Úgy fogalmazott, ez az a módszer, amivel fel lehet lépni az elnyomás ellen.
Hadházy az „idegenvezetés” előtt felszólalt, ahol arról beszélt, hogy közkívánatra szervezte meg a második tüntetést. Felhívta a figyelmet, hogy Budapesten a Roma büszkeség napját tartják, amihez hozzátette, hogy az önazonossági törvényt cigánytörvénynek nevezi, és gyalázatosnak tartja.
Beszédében elmondta, hogy a Parlamentben megpróbálta megkérdezni Orbánt, miért kell egy félkész mezőgazdasági üzembe úszómedencék és milliós öntöttvas kádak. Erre nem kapott választ, hiszen a kormányfő csupán annyit ismételgetett, hogy "maga bolond". Hadházy szerint ez azt jelenti, hogy elfogytak Orbán válaszai. Az eset során Orbán Balázs megkérdezte a képviselőt, miért érdekli ez a választókat. Hadházy szerint igenis érdekli. Úgy fogalmazott, politikailag azért vannak itt, mert ez a luxusépület-komplexum jelkép: szerinte a hatalom nyílt hazugságának jelképe. Azt mondja,
ha valaki képes szembeköpni a magyarokat, az más hazugságra is képes.
Hadházy szerint az ügy az eszement luxus jelképe is, valamint a korrupcióé és a fogvatartott államé. Úgy látja, a hazugságok változnak: először félkész mezőgazdasági üzemnek nevezték, később a műemlékvédelem legszebb példájaként emlegették, majd ezt is elhagyták, mert látszik, hogy a földig rombolták az épületeket. Azt mondta, a fogvatartott állam jelképe is, mert ez az épület ebben a formában nem kaphatott volna engedélyt.
Hozzátette továbbá, ha valóban műemléknek számítana a terület, akkor a jogszabályok szerint a közönségnek be kellene jutnia. Úgy fogalmazott, korrupciós szimbólumként is tekint rá, mert azt állítják, legális forrásból finanszírozták, és az építkezésben Orbán apjának szerepe van.
Hadházy szerint ez az érvelés akkor állna meg, ha az úgynevezett Orbán-bánya nem több lépcsőn érvényesítene kiemelt hasznot, és a kő nem állami beruházásokra menne. Úgy mondja, ebben a helyzetben a számlát az EU és a magyar adófizetők állják.
Hadházy kibővített idegenvezetésében elmondta, mi látható Hatvanpusztán. Szerinte ez egy 150 éves terület volt: a nádor kezdett építkezni, és akkor mezőgazdasági üzem volt itt tisztilakkal, cselédszállással, két istállóval, hátul magtárral. A három épület 2020–2021-ig megmaradt, és műemlékvédelem alatt áll. Hadházy szerint az istállók helyére két luxuskastély épült.
A főbejáratot fix kerítéssel zárták le, így Orbán sem tudott a „szép giccses” bejárón bemenni, csak a cselédbejárót használhatta. Az egyik épület a terveken TEK-házként szerepelt, mert Hadházy szerint, ha ott volt Orbán, ott volt a TEK is.
Hadházy információi szerint a biztonsági berendezések félmilliárdba kerültek.
A parkban macskakő volt a burkolat, az egyik legdrágább megoldást használták, és alá fűtőcsövezést tettek. „Ha fagyna, nehogy fenékre essen a miniszterelnök, befűtik.”
Az egész parkban kiépítették a locsolórendszert.
A vendégházat föld alatti folyosórendszer kötötte össze a rezidenciával. Hadházy forrásai szerint volt egy páncélterem is, ami nem szerepelt a terveken, és volt egy speciális almatároló is.
A szombaton 14 órától tartott hatvanpusztai demonstráción Hadházy Ákos elmondta, szerinte ebben a légkörben különösen fontos, hogy az emberek békés, nagy tömegű demonstráción fejezzék ki az elégedetlenségüket. Úgy fogalmazott, ez az a módszer, amivel fel lehet lépni az elnyomás ellen.
Hadházy az „idegenvezetés” előtt felszólalt, ahol arról beszélt, hogy közkívánatra szervezte meg a második tüntetést. Felhívta a figyelmet, hogy Budapesten a Roma büszkeség napját tartják, amihez hozzátette, hogy az önazonossági törvényt cigánytörvénynek nevezi, és gyalázatosnak tartja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Levente: Magyarország területének kétharmadát adta a békéért, Ukrajnának a területe egyötödét kellene feladnia
A külügyminiszter-helyettes az EU-ról, a migrációról és az orosz–ukrán háborúról beszélt. A beszélgetés során kiemelte a NATO-határok szerepét és a magyar részvételt a balti légtérvédelemben.
Magyar Levente külügyi miniszterhelyettes péntek este a párizsi Sciences Po-n beszélt a magyar külpolitika hátteréről – számolt be róla a Telex. A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára és miniszterhelyettese azt mondta, a kormány döntéseit történelmi tapasztalatokra alapozza. A Sciences Po a francia és európai politikai elit egyik fő képzőhelye, itt tanult több francia elnök, például Emmanuel Macron és François Hollande, és Novák Katalin is eltöltött itt egy évet.
Az előadás első részében rövid történelmi áttekintést adott.
„Mi egy relatíve kis ország vagyunk, mindösszesen 12 millió magyar él egész Közép-Európában, egy ekkora nemzet pillanatok alatt eltűnhet, ha rossz döntéseket hozunk”
– mondta. A török hódoltságnál kiemelte, hogy a keresztény templomokat mecsetekké alakították, és hozzátette: „egy olyan kultúra foglalt el minket, ami nagyon különbözött a keresztény-európai kultúrától”. A Habsburg-uralomról azt mondta: „A törököket sikerült kiűzni, de ezután egyből nyugatról szálltak meg minket.”
Felsorolta az orosz megszállás magyar tapasztalatait 1848-ból, az első világháború idejéből, a második világháborúból és 1956-ból. „
A magyar tapasztalat az, hogy magunkra hagyott minket a világ, magunkra hagyott minket a Nyugat” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a valós segítség nem volt reális elvárás, mert az „valószínűleg a harmadik világháború kitörését is jelentette volna”.
A magyar–ukrán viszonyról beszélve 2014-et emelte ki, amikor szerinte azért tört ki háború Ukrajna és Oroszország között, mert az ukránok nyugat felé fordultak. A 2014-es eseményeket egy ponton „nacionalista, nyugati orientáltságú puccsnak” nevezte. Az ukrán nyelvtörvényt úgy írta le, mint amely korlátozta a kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok jogait, és azt mondta, ezt alapvetően az orosz nyelv és kultúra visszaszorítására alkották. A 2023-as, jelentős részbeni visszavonásról nem beszélt.
Összefoglalásként a magyar külpolitika alaptéziseit sorolta. Ellenzik a migrációt kulturális okokból. Nem akarnak konfliktust Oroszországgal, ezért pragmatikus kapcsolatot tartanak, olajat és gázt vásárolnak. Minden nagyhatalommal konstruktív kapcsolatot keresnek, Kínával is kereskednek. Fontosnak tartják a stabil, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatot az Egyesült Államokkal.
A beszélgetés második részében Jacques Rupnik kérdezte az EU-ról és a háborúról. Magyar Levente arról beszélt, hogy 2004-ben gazdasági okból csatlakoztunk az európai projekthez. Most szerinte „az EU mindennap veszít a versenyképességéből a versenytársaihoz képest, politikailag pedig egyre inkább egy diktatúrához hasonlít”. A biztonságról azt mondta, 2004-ben is inkább a NATO-ban látták a garanciát. Úgy fogalmazott, az európai mainstream szerint Oroszország célja a Baltikum elfoglalása, majd Európa,
„Mi nem osztjuk ezeket a nézeteket, de majd a történelem eldönti, hogy kinek volt igaza.”
Szóba került az amerikai gazdaságpolitika és Donald Trump is. Magyar Levente szerint Trump azt teszi, amit ígért: America First. Hozzátette: „Ideje lenne, hogy az EU végre Európát helyezze az első helyre, ne Ukrajnát, és ne valamilyen ideológiát.”
Az orosz–ukrán háború kapcsán a moderátor felvetette, hogy az EU Ukrajna védelmével saját biztonságát is óvja, és az elmúlt napok balti, lengyel és dán eseményei ezt támasztják alá. Magyar Levente erre a NATO-ról beszélt. Szerinte a NATO-határok vitathatatlanok, „ezek azok a határok, ahol a biztonságukat komolyan kell venni”.
Kiemelte, hogy a Baltikum légtérvédelmét jelenleg magyar vadászgépek látják el, és ezek szálltak fel, amikor orosz gépek a NATO légteréhez közel repültek. Azt mondta, Magyarország részt vesz a NATO védelmében, Ukrajna ugyanakkor nem tag.
„Miért kéne tagként kezelnünk?” Úgy fogalmazott, Ukrajna azért nem NATO-tag, mert Németország, Franciaország és az Egyesült Államok sem akarja a saját katonáit Ukrajnába küldeni. „Ukrajna egy geopolitikai határon fekszik, ezért korábban is és most is veszélyes lenne tagként felvenni akár az EU-ba, akár a NATO-ba.”
A végén a külügyi miniszterhelyettes visszatért Trianonra. Azt mondta, Magyarország a vesztes oldalon állt az első világháború végén, és két út volt: harc vagy megegyezés, még ha ez az ország kétharmadának elvesztésével járt is. Szerinte az akkori kormány a tragikus, de észszerű döntést hozta, hogy legalább az ország egyharmadát megtartsa.
„Fájdalmas volt? Persze, hogy fájdalmas volt. Most Ukrajnának a területeinek egyötödét kéne feladnia. Nem akarom megmondani, hogy mit csináljon Ukrajna, csak azt mondom, hogy a mi tapasztalataink alapján a béke néha fájdalmas. A kérdés az, hogy mi a fontosabb az ország életképességének a megőrzése, vagy ragaszkodni néhány ezer négyzetkilométerhez”
– mondta. Végül így zárt: „Béke kell bármi áron.”
A Külgazdasági és Külügyminisztérium szombati közleménye szerint a párizsi látogatás fő célja a magyar–francia kapcsolatok erősítése volt. Magyar Levente egyeztetett Emmanuel Macron külügyi és Európa-ügyi főtanácsadójával, Bertrand Buchwalterrel és Alexis Dutertre-rel, valamint Laurent Saint-Martin külkereskedelemért felelős delegált miniszterrel.
Magyar Levente külügyi miniszterhelyettes péntek este a párizsi Sciences Po-n beszélt a magyar külpolitika hátteréről – számolt be róla a Telex. A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára és miniszterhelyettese azt mondta, a kormány döntéseit történelmi tapasztalatokra alapozza. A Sciences Po a francia és európai politikai elit egyik fő képzőhelye, itt tanult több francia elnök, például Emmanuel Macron és François Hollande, és Novák Katalin is eltöltött itt egy évet.
Az előadás első részében rövid történelmi áttekintést adott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
