A háborút elítélő üzenetekkel és videókkal van tele a közösségi média – írja a Guardian. Sok, korábban felszínesnek bélyegzett tartalomgyártó szólalt fel a háború ellen, figyelmen kívül hagyva a biztonsági kockázatot.
Sokan hangot adnak a kétségbeesésüknek azt illetően, hogy az orosz elnök milyen gyorsasággal és brutalitással vezeti háborúba országát. Eközben az ukrán influenszerek az előre nyomuló hadsereggel is szembeszállva dokumentálják a háború borzalmait.
Oroszország legismertebb tartalomgyártói közül is sokan szót emeltek az ukrajnai invázió ellen. Vlagyimir Putyin sajtótitkárának, Dmitrij Peszkovnaka lánya egy „Nem a háborúra” szövegű üzenetet tett közzé Instagram-sztorijában, majd gyorsan letörölte azt.
Max Galkin, Oroszország egyik legnagyobb sztárja fekete négyzetet tett közzé az Instagramon, a „Нет войне!” ("Nem a háborúra!") felirattal. Szvetlana Taccori divattervező a milánói divathéten osztott meg egy fotót, amelyen az ukrán zászló és ugyanez az üzenet látható.
Lova Olala influenszer orosz és ukrán zászlót festett mindkét arcára, míg a független orosz újságíró, Ilja Varlamov rendszeresen oszt meg fényképeket és videókat, amelyek rávilágítanak az orosz támadások brutalitására.
Niki Prosin, a 750 ezer követővel rendelkező 27 éves orosz TikTokker azóta posztol az invázióról, amióta az orosz csapatok átlépték a határt. Egy videóban a követői kérdésekre válaszolva beszélt a háborúról, és dühét fejezte ki, amiért Vlagyimir Putyin éjszaka indított támadást.
„A véleményem közzététele segít a külföldieknek jobban megérteni az orosz embereket. Segít fenntartani a hidat az Oroszországon kívüli normális emberek és az Oroszországban élő normális emberek között” – mondja Proshin, aki később a szülővárosában, Szentpéterváron zajló utcai tüntetésekről élőzött.
Xenia Csumicseva, aki az orosz hegyi városban, Magnyitogorszkban született, egy eszpresszó fekete-fehér képét választotta az invázióról szóló posztja hátterének. „Az ereimben orosz és ukrán vér is folyik. Nincs politikai tudásom és véleményem, csak annyit mondhatok: mindig a háború ellen és az emberek mellett vagyok” – írta 2 millió követőjének.
Az országban maradt ukrán influenszerek új életük megváltozott körülményeihez igazították tartalmaikat. Tegnapig Anna Prjitula Instagram-hírfolyama úgy nézett ki, mint bármely más, viszonylag nagy influenszeré: tökéletes torták, óriási virágcsokrok, Louis Vuitton táksák sorakoztak a képein.
Az orosz hadsereg bevonulása után azonban Prjitula bejegyzései hirtelen megváltoztak. Instagram-történetei már a rakétatámadásokról készült felvételek, a NATO bevatkozását sürgető posztok és tanácsok a honfitársainak, hol találhatnak segítséget és hová bújhatnak el.
Az orosz influenszerek, hírességek és újságírók nyilvánvaló kockázatot vállalnak, ha felszólalnak a diktátor ellen – akik nem értenek egyet a kormánnyal, azokra épp úgy letartóztatás várhat, mint az utcai tüntetőkre. Egy jól időzített, milliókat elérő poszt az Instagramon vagy a TikTokon jelentős károkat okozhat Putyin számára, aki azt állítja, teljes mögötte az egység.
A háborút elítélő üzenetekkel és videókkal van tele a közösségi média – írja a Guardian. Sok, korábban felszínesnek bélyegzett tartalomgyártó szólalt fel a háború ellen, figyelmen kívül hagyva a biztonsági kockázatot.
Sokan hangot adnak a kétségbeesésüknek azt illetően, hogy az orosz elnök milyen gyorsasággal és brutalitással vezeti háborúba országát. Eközben az ukrán influenszerek az előre nyomuló hadsereggel is szembeszállva dokumentálják a háború borzalmait.
Oroszország legismertebb tartalomgyártói közül is sokan szót emeltek az ukrajnai invázió ellen. Vlagyimir Putyin sajtótitkárának, Dmitrij Peszkovnaka lánya egy „Nem a háborúra” szövegű üzenetet tett közzé Instagram-sztorijában, majd gyorsan letörölte azt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nyilvánosságra hozták az Epstein-akták 300 nevét: Trump, Bill Clinton, az Obamák és Michael Jackson is szerepel a listán
Akik „jelenleg vagy korábban kormányzati tisztségviselők vagy politikailag exponált személyek”, és akiket „a törvény alapján nyilvánosságra hozott iratok legalább egyszer megemlítenek”. Fontos azonban, hogy az iratokban való szereplés önmagában nem jelenti a jogsértést, és sokan tagadták is az őket érintő állításokat.
Lezárult egy korszak a Jeffrey Epstein-ügyben: az amerikai főügyész bejelentette, hogy minden iratot nyilvánosságra hoztak, a Kongresszus pedig megkapott egy 300 nevet tartalmazó listát, amelyen politikusok, popsztárok és üzletemberek is szerepelnek.
Pam Bondi főügyész bejelentette, hogy az Epstein-iratok átláthatóságáról szóló törvény értelmében az összes dokumentumot nyilvánosságra hozták. A bejelentés azután érkezett, hogy januárban már több mint hárommillió oldalnyi anyagot tettek közzé
Az oldalak, képek és videók között számos terhelő állítás is előkerült. Ilyen volt az a vád, hogy Bill Gates nemi úton terjedő betegséget kapott „orosz lányoktól”, és megpróbált antibiotikumot adni akkori feleségének, Melindának. Az iratok között zavarba ejtő fotók is voltak Andrew Mountbatten–Windsorról, amint négykézláb egy nő fölé hajol, valamint Donald Trumppal szembeni állítások is napvilágot láttak. Fontos azonban, hogy az iratokban való szereplés önmagában nem jelenti a jogsértést, és sokan tagadták is az őket érintő állításokat.
A főügyész leveléhez mellékelték azok listáját, akik „jelenleg vagy korábban kormányzati tisztségviselők vagy politikailag exponált személyek”, és akiket „a törvény alapján nyilvánosságra hozott iratok legalább egyszer megemlítenek”. A levél kiemeli, hogy a nevek rendkívül sokféle kontextusban bukkannak fel.
A listán olyan nevek találhatók, mint Bill Clinton, Cher, Mick Jagger, Woody Allen, Amy Schumer, Beyoncé, Jay Z, Diana Ross, Bruce Springsteen, Michael Jackson, az Obamák, a Trump család, Ronald Reagan, Diana hercegnő, Margaret Thatcher, Richard Branson, George W. Bush, Hillary Clinton, Kevin Spacey, Mark Zuckerberg, Harry herceg és Jeff Bezos.
A levél hangsúlyozza, hogy a közzététel során nem mérlegeltek politikai szempontokat:
„Egyetlen iratot sem tartottak vissza vagy szerkesztettek ki megszégyenítés, jóhírnév sérelme vagy politikai érzékenység miatt, beleértve bármely kormánytisztviselőt, közéleti szereplőt vagy külföldi méltóságot.”
A visszatartott dokumentumokról Bondi azt írta: „Az egyetlen visszatartott iratkategória azok az iratok voltak, amelyeknél a 2(c) szakasz szerinti megengedett visszatartások és a kiváltságos anyagok nem voltak elválaszthatók a 2(a) szakasz szerinti válaszként szolgáló anyagoktól.” A levél szerint a visszatartott iratokra alkalmazott kiváltságok a döntéselőkészítési kiváltság, a munkatermék-kiváltság és az ügyvéd–ügyfél kiváltság voltak.
Az Epstein-iratok átláthatóságáról szóló törvény tette kötelezővé a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát. A jogszabályt a Kongresszus fogadta el, tavaly novemberben lépett hatályba, és 30 napos határidőt szabott az Igazságügyi Minisztériumnak.
Lezárult egy korszak a Jeffrey Epstein-ügyben: az amerikai főügyész bejelentette, hogy minden iratot nyilvánosságra hoztak, a Kongresszus pedig megkapott egy 300 nevet tartalmazó listát, amelyen politikusok, popsztárok és üzletemberek is szerepelnek.
Pam Bondi főügyész bejelentette, hogy az Epstein-iratok átláthatóságáról szóló törvény értelmében az összes dokumentumot nyilvánosságra hozták. A bejelentés azután érkezett, hogy januárban már több mint hárommillió oldalnyi anyagot tettek közzé
Orbán Viktor határozottan üzent: Ezt meg is fogom tenni, újra meg újra
A miniszterelnök szerint az ukrán elnök személyeskedik vele, mert nem támogatja a gyorsított EU-csatlakozást. Szerinte Volodimir Zelenszkij közvetlenül is belépett a váalsztási kampányba.
Orbán Viktor hétfő reggel egy Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében arról írt, hogy szerinte az elmúlt egy hétben „szintet léptek” az Ukrajnából érkező politikai támadások. A miniszterelnök azt állítja, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „közvetlenül is belépett a magyar választási kampányba, a magyar kormánnyal szemben”.
Szerinte ez azonban csak látszólagos. Mint írta:
„Mert amikor Zelenszkij elnök engem támad és velem személyeskedik, amiért nem támogatjuk Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, valóban a magyar emberek szuverén döntését vonja kétségbe. A magyarok ugyanis a Voks2025 szavazáson világossá tették: nem kérnek Ukrajna uniós tagságából.”
Orbán Viktor hangsúlyozta, neki Magyarország miniszterelnökeként kötelessége érvényt szerezni a magyar emberek döntésének. Hozzátette:
„És ezt meg is fogom tenni, újra meg újra. Ha tetszik Zelenszkij elnöknek, ha nem.”
A kormányfő múlt héten ismét kritikusan nyilatkozott Zelenszkijről, az X-en nyilvánosan is üzent neki az ukrán elnök egyik bejegyzésére reagálva.
Orbán Viktor hétfő reggel egy Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében arról írt, hogy szerinte az elmúlt egy hétben „szintet léptek” az Ukrajnából érkező politikai támadások. A miniszterelnök azt állítja, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „közvetlenül is belépett a magyar választási kampányba, a magyar kormánnyal szemben”.
Szerinte ez azonban csak látszólagos. Mint írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megmagyarázta a rendőrszakszervezet, miért jelent meg az alelnökük Magyar Péter évértékelőjén
A Közszolgálati Rendőr Szakszervezet a Facebookon igyekezett elejét venni a vádaknak, hogy politizálnának. Posztjukban azt írták, ők nem ideológiára, hanem a haza védelmére esküdtek fel.
A Közszolgálati Rendőr Szakszervezet (KRSZ) alelnöke, Tóth Zoltán rendőr alezredes részt vett a TISZA Párt évértékelő rendezvényén – derül ki a szakszervezet Facebook-bejegyzéséből.
A KRSZ posztjában igyekezett elejét venni a vádaknak, hogy a szakszervezet politizálna, vagy beállt volna valaki mögé, ezért leszögezték, hogy szeretnének „tisztázni egy-két nagyon fontos dolgot”.
A bejegyzés szerint tény, hogy április 12-én választások lesznek, és állításuk szerint a dolgok jelen állása alapján két lehetőség van:
Vagy a kormányzópárt nyer, vagy a Tisza...tény. Minden eshetőségre fel kell készülni...tény! Mi nem pártra, nem ideológiára, hanem a hazánk és az állampolgárok védelmére esküdtünk fel...tény. Mi a szakmánkat, a Ti érdekeiteket képviseljük...tény.
A szakszervezet azt írja, a legfontosabb, hogy a választás kimenetelétől függetlenül a majdani kormányzat már nem hagyhatja figyelmen kívül a szakszervezeteket, a dolgozó embereket. A posztban ezután felsorolják, hogy szerintük mi az, ami nincs, és mi az, ami van a tevékenységükben. Állításuk szerint „ami nincs”, az a pártpolitika, a paktumkötés, az egyezkedés, a mutyi és a titkolózás. Ezzel szemben „ami van”, az a szakpolitika, a határozott jövőkép, a határozott kiállás, a határozott érdekvédelem és a transzparencia. Szerintük ez a szakszervezetek feladata, ezt hívják érdekérvényesítésnek.
A poszthoz mellékelt képről - melyen Ruszin-Szendi Romolusz is szerepel - pedig azt írják: „Két rendőr közt egy katona…”
A szakszervezetet néhány kommentelő bírálta, amiért elmentek TISZA rendezvényére. Az egyik kritikára úgy válaszoltak, hogy Orbán Viktor szombati évértékelőjére nem engedték be őket.
„Már elnézést! A szombati rendezvényre nem jutottunk be... oda nem, ide igen...”
Magyar Péter a szakszervezeti bejegyzést megelőző napon, február 15-én tartotta meg évértékelő beszédét. A rendezvényen felszólalt az a rendőrezredes, akit méltatlansági eljárással fenyegettek miután nyilvánosan a Tisza Párt mellé állt. Halmai Ferenc áprilisban a fideszes Pócs Jánossal mérkőzik meg a Jászságban. A kormánypárti jelöltet keményen támadta, úgy fogalmazott: „Eldönthetitek kinek hisztek. Annak, aki a hazáját szolgálja vagy annak, aki a cigány honfitársatokat kazánba zárja”.
Pócs János korábban kazánba zárta egy roma alkalmazottját, majd azzal fenyegette, hogy elégeti. A politikus sosem tagadta, hogy ő hallható a felvételen, azt mondta, a videó még 2008-ban készült, a felvételen látható férfi pedig a barátja volt és ő akarta, hogy készítsenek egy ilyen videót. Szerinte az egész csak vicc volt.
A Közszolgálati Rendőr Szakszervezet (KRSZ) alelnöke, Tóth Zoltán rendőr alezredes részt vett a TISZA Párt évértékelő rendezvényén – derül ki a szakszervezet Facebook-bejegyzéséből.
A KRSZ posztjában igyekezett elejét venni a vádaknak, hogy a szakszervezet politizálna, vagy beállt volna valaki mögé, ezért leszögezték, hogy szeretnének „tisztázni egy-két nagyon fontos dolgot”.
A bejegyzés szerint tény, hogy április 12-én választások lesznek, és állításuk szerint a dolgok jelen állása alapján két lehetőség van:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszólalt a legfőbb ügyész: az MNB-ügyben eddig 182 gigabájtnyi adatot foglaltak le a hatóságok
Nagy Gábor Bálint elárulta azt is, hogy a Szőlő utcai ügyben tavasz végére, nyár elejére zárulhat le a nyomozás, még vannak elvarratlan szálak. A Schadl-Völner per pedig szerinte azért halad lassan, mert sokszor meg van kötve a kezük.
Több, nagy visszhangot kiváltó ügyről, például a Magyar Nemzeti Bank botrányáról és a Szőlő utcai ügyről is beszélt az Indexnek adott interjújában Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész, aki nyolc hónapja tölti be hivatalát.
Megválasztásának vegyes fogadtatásáról azt mondta, sokkal inkább ad a szakma, mint a politikusok véleményére. Elmondta, hogy soha nem volt köze a politikai élethez, egyetlen pártnak sem volt tagja, a megbízatását pedig kizárólag szakmai feladatnak és kihívásnak tekinti. Úgy véli, a tisztség árnyoldala, hogy a politika oldaláról kritikák érhetik, de szerinte ezt ki lehet küszöbölni. Nagy Gábor Bálint szerint ez nem jelenti azt, hogy a politika beszivároghat az ügyészi munkába, noha a jogszabályok előírnak bizonyos kapcsolattartást, például az éves parlamenti beszámolót.
A legfőbb ügyész beszélt arról is, miért tér el gyakran a közvélemény ítélete az ügyészség álláspontjától a nagy érdeklődésre számot tartó ügyekben. Szerinte tudomásul kell venni, hogy az ügyészi munka egy komoly szakma, amely hosszú képzést igényel. Teljesen érthetőnek tartja, hogy a közvéleményt foglalkoztatják a felkavaró vagy közszereplőket érintő esetek, de a látásmód nem ugyanaz. „Az egyik érzelmi töltetű és kizárólag nyilvános információkkal rendelkező közeg értékítélete, a miénké viszont szakmai döntés, amely mögött speciális tudás és a vonatkozó jogszabályi környezet áll” – magyarázta. Kiemelte, hogy az ügyészséget nem a társadalmi elvárás, hanem a jogszabályok és a bizonyítékok vezérlik. Mint mondta, a sajtóban sokszor csak információfoszlányok vagy valótlanságok jelennek meg, miközben a hatóságok akár több százezer oldalnyi irat alapján döntenek.
Az eljárások elhúzódásával kapcsolatban, példaként említve a másfél éve tartó MNB-ügyet, a legfőbb ügyész elmondta, ez nem magyar jelenség, a legtöbb nyugat-európai országban is gondot okoz az időszerűség. Míg egy egyszerű bolti lopásnál napokon belül ítélet születhet, a közérdeklődésre számot tartó ügyek jellemzően bonyolultak. Az MNB-ügyben a nyomozás felderítési szakaszban van, ahol az ügyészségnek csak törvényességi felügyeleti joga van, irányítási jogköre nincs. Az ügyben eddig hatalmas adatmennyiséget foglaltak le.
„Eddig az eljárás során 182 gigabájtnyi adatot foglaltak le a hatóságok. Ezek nem videó- és képfájlok, hanem többségében PDF- és Word-dokumentumok mintegy 85 ezer fájlban”
– részletezte, hozzátéve, hogy a bonyolult céghálókat és átutalásokat fel kell térképezni, mielőtt a megalapozott gyanút bárkivel szemben közölni lehetne. Szerinte az eddig eltelt idő a hatalmas adatmennyiséggel még indokolható.
A Szőlő utcai üggyel kapcsolatban is megszólalt:
„A Szőlő utcai nyomozást azért vontuk saját hatáskörbe, mert több olyan beadvány, feljelentés érkezett, amely szerint az ügyben eljáró nyomozók már-már bűncselekményt megvalósítva nem végezték korrektül a munkájukat” – indokolt a legfőbb ügyész.
A nyomozás jelenlegi állásáról elmondta, bízik benne, hogy tavasz végére, nyár elejére körvonalazódik a végkifejlet. Jelenleg tizenegy gyanúsított van, de még vannak elvarratlan szálak. Hozzátette, az ügyészség azt is vizsgálja, hogy a korábbi feljelentések intézésekor a nyomozók követtek-e el bűncselekményt elérő mulasztást.
Nagy Gábor Bálint egyetértett Pálinkás György egykori büntetőbíróval, aki szerint „nem valakinek, hanem a bűnösnek kell felelnie”. A legfőbb ügyész szerint a vádhatóságnak azt kell vizsgálnia, történt-e bűncselekmény és az bizonyítható-e.
A Schadl–Völner-ügy lassúságával kapcsolatban megjegyezte, a vádemelés 2022 októberében történt.
„Ne tőlem kérdezze, hogy három és fél év után miért ott tartunk, ahol”
– mondta. Szerencsétlennek nevezte, hogy a bíróság döntése értelmében Völner Pál az eljárás alatt is folytathatja ügyvédi tevékenységét, noha az ügyészség a foglalkozástól való eltiltást indítványozta. „A bírósági szakban korlátozottak az ügyészség eszközei. Megtettük észrevételeinket, tiltakoztunk a döntés ellen. Ennél többet nem tehettünk” – jelentette ki, majd hozzátette:
„nem feküdhetünk keresztbe a tárgyalóterem bejáratánál, hogy nem engedjük a vádlottat ügyvédi tevékenységét folytatni”.
A Képzőművészeti Egyetemen történt nemi erőszak ügyében hozott felmentő ítélettel kapcsolatban elmondta, a Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Kúriához. „Kollégáim úgy ítélték meg, hogy ebben az esetben nem a jogszabály, hanem a nem megfelelő jogalkalmazás a ludas” – közölte. Felhívta a figyelmet az új típusú, például mesterséges intelligenciával elkövetett bűncselekményekre is, amelyek új jogi szabályozást igényelnek.
A nemzetközi kapcsolatokról szólva kiválónak nevezte az együttműködést az Európai Ügyészséggel (EPPO), amelynek vezetője is többször eredményesnek értékelte a közös munkát. „Az EPPO-ban eljáró ügyészektől évente huszonöt-harminc európai nyomozási határozatot kapunk, döntő többségében áfára vagy vámilletékre elkövetett adócsalás miatt indult ügyekben” – mondta. Az OLAF ajánlásaira is minden esetben elrendelték a nyomozást, és állítása szerint a hazai vádemelési arány ezekben az ügyekben lényegesen meghaladja az uniós átlagot. „Önmagáért beszél, hogy az igazságügyi ajánlásokkal érintett büntetőügyekben a hazai vádemelési arány (67 százalék) lényegesen meghaladja az uniós vádemelési átlagot (39 százalék).”
Az ügyészség kommunikációjával kapcsolatban elmondta, általában passzív magatartást tanúsítanak a nyilvánosság felé, mert a legfontosabb szempont a nyomozás eredményessége. „Mert ha mindig mindent közzéteszünk, minél több információt adunk, annál nagyobb az esélye, hogy a büntetőeljárás érdekei valamilyen formában csorbát szenvednek” – fogalmazott.
A Szőlő utcai ügyben azért adtak a szokásosnál több információt, mert a közérdeklődés mellett a sok valótlan állítás is hátráltatta a tények feltárását.
A látványos kommunikációt igénylő elvárásokra egy hasonlattal reagált. „Ez igaz, de a műtőből sem közvetítik a műtétet.”
Több, nagy visszhangot kiváltó ügyről, például a Magyar Nemzeti Bank botrányáról és a Szőlő utcai ügyről is beszélt az Indexnek adott interjújában Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész, aki nyolc hónapja tölti be hivatalát.
Megválasztásának vegyes fogadtatásáról azt mondta, sokkal inkább ad a szakma, mint a politikusok véleményére. Elmondta, hogy soha nem volt köze a politikai élethez, egyetlen pártnak sem volt tagja, a megbízatását pedig kizárólag szakmai feladatnak és kihívásnak tekinti. Úgy véli, a tisztség árnyoldala, hogy a politika oldaláról kritikák érhetik, de szerinte ezt ki lehet küszöbölni. Nagy Gábor Bálint szerint ez nem jelenti azt, hogy a politika beszivároghat az ügyészi munkába, noha a jogszabályok előírnak bizonyos kapcsolattartást, például az éves parlamenti beszámolót.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
