Itt valami bűzlik: 5 ostoba tévhit, ami az emberi szaglással kapcsolatos
A szaglás talán a legnehezebben megfogható az összes érzékünk közül, épp ezért sok fura elképzelés kapott szárnyra vele kapcsolatban a történelem során. Bár némelyiknek van tudományos alapja.
A betegségek a rossz szagokkal terjednek
Mielőtt a tudósok felfedezték a baktériumokat, és rájöttek, hogy a pestist a bolhák vitték át a patkányokról az emberekre, azt gondolták, hogy a betegség a szagokkal terjed. Épp ezért a középkori orvosok, akik a pestises páciensekkel foglalkoztak, szárított virágokkal és gyógynövényekkel tömött maszkot viseltek. Emellett a mai emberekkel ellentétben nagyon szerették a szénfüstöt, mert úgy tartották, fertőtleníti a város levegőjét.
Az embereknek azért gyönge a szaglása, mert van szabad akaratunk
Először is, nem gyönge a szaglásunk. Semmivel sem roszabb, mint nagyon sok állatfajnak. A gyönge emberi szaglás ideája egy Paul Broca nevű, 19. században élt tudóstól ered. Broca megfigyelte, hogy az állatok milyen ösztönösen reagálnak bizonyos szagokra. Ebből arra következtetett, miután az ember rendelkezik szabad akarattal, mi döntjük el, mire hogy ragálunk, így nincs szükségünk annyira erős szaglásra.
Mutasd a szagod, megmondom, kire szavazol
Az American Journal of Science-ben 2014-ben jelent meg egy tanulmány, amely szerint a felnőttek nagyobb valószínűséggel vonzódnak valakihez, akinek a politikai meggyőződése illeszkedik az övékhez. 125 résztvevőel 21 szélsőséges politikai nézeteket valló ember testszagmintáját szagoltatták meg. Az eredmény magáért beszélt. A legszemléletesebb példa az volt, amikor az egyik alany azt állította az egyik mintáról (amely az övével ellentétes politikai nézetet valló személytől származott), hogy megromlott, míg egy másik teszt alany, akinek a politikai irányultsága megegyezett a mintaadóéval, megkérdezte, nem vihetné-e haza a mintát, annyira kellemes a szaga.
Szag alapján lehetséges betegségeket diagnosztizálni
Bármily meglepő, van benne igazság. A görög Hippokratészt tartják az első orvosnak, aki már az i.e. 5. században felhaszálta a szagokat a diagnosztizáláshoz.
Napjainkban számos kísérletben használtak sikeresen emberi, kutya és robot orrot a betegség megállapításához. A dolog lényege, hogy egyes szagok a vegyi egyensúly felborulására, vagy olyan vegyikombinációkra utalnak, amelyek bizonyos betegségek esetén jellemzőek. Ez a módszer bevált már bizonyos rákfajták esetén, laktózérzékenység, fruktózérzékenység és 1-es típusú diabétesz esetén.
A szagod előre jelezheti a halálodat
Népszerű hiedelem, hogy az embereknek közvetlenül a haláluk előtt citrus szaguk van. Nem világos, hogy ez a hit miből ered, minden esetre nincs tudományos alapja. Ám valami összefüggés mégis van a szagok és a halál között. A chicagói Rush Egyetem Orvosi Központjában 2014-ben végzett kutatás szerint azok az idős emberek, akik nem éreznek már olyan hétköznapi szagokat, mint a füst, citrom, feketebors, csoki és fahéj, 36 százalékkal nagyobb valószínűséggel halnak meg a következő néhány évben. A tanulmányt vezető Dr. Wilson szerint ennek oka a szaglás elvesztése és a neurodegeneratív betegségek kialakulása között keresendő.
