-Tudjuk, hogy Brazília óriási marhahús-exportőr, amihez legelők kellenek. Ön szerint valóban elképzelhető, hogy előre kitervelt gyújtogatásokról van szó?

A tüzek nem terjednek maguktól a trópusi esőerdőben, akár természetes úton keletkeznek, akár felgyújtással. Egy-két tucat természetes tűz napokig megmaradhat, de nem tízezer. Nem tudom, hogy pontosan kik gyújtják fel az erdőt és miért, de az biztos, hogy az egyik csoport, amelyik égetéssel jut területhez, a marhatenyésztők. Emellett állítólag az illegális fakitermelők is felgyújtják az erdőt, ha kivágták belőle a legértékesebb fákat, hogy eltüntessék a nyomaikat.

- Bolsenaro elnöknek lehet köze a történteknek?

Ami biztos, hogy Bolsonaro menesztette a brazil űrügynökség vezetőjét, aki felhívta a figyelmet arra, hogy újra elkezdett növekedni a tüzek száma, illetve hogy a nemzetközi figyelmet felhasználta a civil szervezetek elleni támadásra.

-A híradások alapján lehetetlen felmérni, hogy mekkora környezeti kárt okozhatnak rövid és hosszabb távon ezek az erdőtüzek. Valóban helyrehozhatatlanul felborulhat általuk az ökológiai egyensúly? Mi lesz a légkörbe került hatalmas mennyiségű égéstermékkel?

-Ezek az erdőtüzek nem önmagukban jelentenek különösebb veszélyt, viszont a számuk, kiterjedésük, és az erdőtüzeket követő földhasználat miatt

tartósan csökken az erdők területe, és ez hozzájárul a szén-dioxidnak a légkörben történő felhalmozódásához, ami a klímaváltozas legfontosabb oka.

A füst vagy korom hatása nagyobbrészt a trópusi esőerdők övére korlátozódik.

- A sajtóban több cikk is megjelent arról, hogy az Amazonas valójában nem is a "Föld tüdeje". Ön mit gondol erről?

- Az Amazonas-medencében van a legnagyobb és legtermékenyebb összefüggő erdőség a Földön, és jelentős mértékben hozzájárul a szén-dioxid megkötődéséhez.

De a "Föld tüdeje" kifejezés nem szó szerint értendő, hanem egy érzelmi töltéssel rendelkező kép, ami felhívja a figyelmet a legnagyobb erdőség fontosságára.

- Mekkora jelentősége van valójában az Amazonasnak a szénmegkötés szempontjából?

- A Föld teljes szén-dioxod megkötődésének kevesebb mint fele történik a szárazföldön, túlnyomórészt ott, ahol jelentős mennyiségű növényzet van, főleg a trópusi erdőségekben, továbbá a mérsékelt övi lomboserdőkben is (aminek egy nagy része szántófölddé és legelővé vált), a tajgában, a mocsarakban és a lápokban. Pontos számot azért nehéz mondani, mert a szénmegkötés nem feltétlenül vezet szénfelhalmozódáshoz, ha a megkötődött szén elszállítódik, elsősorban vízerózió útján. A trópusi esőerdőkre ez kifejezetten jellemző. Nagy részükben alig van szénfelhalmozódás, a szén túlnyomórészt az élő fákban van. A megkötött és elszállítódott szén mennyiségének mérése nehezebb, mint a megkötődés vagy kibocsájtás mérése (ami meglepően pontos), ezért a megkötődött, de helyben nem felhalmozódó szén sorsát kisebb pontossággal tudjuk nyomon követni.

- Sokan azt is mondják, hogy az afrikai erdőtüzek sokkal jelentősebbek, és Brazíliában valójában nincs is akkora baj, csak a média fújta fel az egészet.

-Az, hogy a sajtó most jelentős figyelmet szentel a klímaváltozásnak, sokakban gyanút kelt. A modern klímaváltozás-kutatás az 1950-es évek végén indult el Ch. D. Keeling révén, és már a nyolcvanas években elég nagy hatású volt ahhoz, hogy a politikusok 1997-re elkészítsék a Kiotói Egyezményt. A sajtó viszont ragaszkodott a klímaváltozás "hívei" és "tagadói" között vita sémájához, akkor is, amikor a szakemberek már réges-rég, a nyoclvanas évek közepétől fogva csak a klímaváltozás részletein vitatkoztak, nem a tényén, vagy azon, hogy a fő oka a fosszilis üzemanyag használata és az erdőirtás.

Ijesztő, hogy a nyolcvanas évek pesszimista globális előrejelzései mára megvalósultak, míg az optimistábbak, amik figyelembe vették a klímaváltozásra történő esetleges reagálást, nem bizonyultak reálisnak.

Sajnálatos, hogy a sajtó a 80-as évektől idáig nem tudott kellő fontosságot tulajdonítani ennek a problémának, ami mostanra egy globális környezeti válság része lett. Ebben persze nemcsak a média a ludas. Nagyon nagy politikai-gazdasági erők dolgoznak ma is azon, hogy a fosszilis tüzelőanyag gyártását, felhasználását, vagy éppen az erdők kiirtását ne korlátozza a jog és a morál.

Az afrikai, indonéziai, vagy malajziai erdőtüzek problémája nem háttérbe szorult, hanem a brazil mellett nem merült fel. A brazil is észrevétlen maradt volna Bolsonaro akciói nélkül.

Amúgy a tudományos közösség és a környezetvédők egy része nagyon is figyelemmel kíséri ezeket a tüzeket, éppen ezért teszi közzé a NASA a tüzeket a műholdfelvételek alapján naponta.

-2010-ben a nagy izlandi vulkánkitörés nemcsak a légi közlekedésben jelentett nagy gondot egész Európában, hanem a levegőbe került vulkáni hamu még az óceánok élővilágára is hatással volt. Hogyan befolyásolhatják a globális klímaváltozást ezek a nagy erdőtüzek, és mit érzünk meg belőle a Kárpát-medencében?

-A vulkáni hamu kimutatható, de globális léptékben jelentéktelen hatással volt a tengeri élővilágra. Egyébként a tengeri élőlények számára szükséges tápanyagok egy része akár a vulkáni hamuval is bekerülhet a tengerbe, ez egy természetes jelenség. A nagy erdőtüzeknek önmagukban nincs közvetlen hatásuk a Kárpát-medencében.

A fosszilis tüzelőanyagok használatának, az erdőirtásnak, cementgyártásnak (ami szintén széndioxid-kibocsájtással jár), a jelentős mértékű szarvasmarhatartásnak (ami a felmelegedéshez szintén hozzájáruló metán kibocsájtását növeli) együttesen van hatása a Kárpát-medencében, a klímaváltozás révén.

Most már nem kérdés, hogy gyakoribbak és melegebbek lettek a nyári hőhullámok, vagy megjelentek szubtrópusi szúnyogfajok. Hasonló jelenségek másutt el előfordulnak, és valószínűleg ez az egyik oka, hogy ma már a sajtó is többet ír a klímaváltozásról, illetve a globális környezeti válság egyéb jelenségeiről, mint pl. a mikroműanyagok mindenüvé való elterjedéséről.