Teljesen átírja a szilvesztert az új budapesti rendelet, a legtöbb helyen már tilos a tűzijáték

Kommentcunami indult Göd polgármesterének kajakozós posztja alatt, miközben a városban a Samsung-akkugyár körüli botrány miatt forrnak az indulatok. Kammerer Zoltán február 16-án, hétfőn tett közzé két fotót arról, hogy a hétvégén a Dunán evezett.

– írta a városvezető, akinek posztja alatt özönleni kezdtek a számonkérő hozzászólások – írta a hvg.hu.

A legtöbb kommentelő azt nehezményezte, hogy a polgármester miért nem a gödi Samsung-gyár ügyével foglalkozik. „Az akkugyár problémáival kellene foglalkozni, nem terelni!!” – írta egyikük, míg egy másik hozzászóló ironikusan megjegyezte: „Szinte el is feledkeztünk már a Samsung környezetszennyezéséről”.

A Samsung állítja, hogy minden környezetvédelmi és munkavédelmi előírásnak megfelel, és jogi lépéseket helyezett kilátásba, a kormányhivatal pedig azt közölte, hogy a gyár nem veszélyeztette a környezetet.

Kammerer Zoltán egy hete szólalt meg az ügyben. Akkor azt állította, hogy a város által megbízott szakemberek csak egyszer állapítottak meg enyhébb egészségügyi határérték-túllépést, de azt szerinte a fűtési szezon okozta, nem a gödi akkugyár.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter „kampánykamunak és rémhírterjesztésnek” nevezte az ügyet, és tagadta a titkosszolgálati érintettséget. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter álhírnek minősítette a sajtóban megjelenteket, és szintén jogi lépéseket helyezett kilátásba.

A kormány korábban 34,5 milliárd forint közpénzt költött a gyár víziközmű-fejlesztésére. Az évek során a céget több hatósági bírsággal is sújtották, összesen mintegy 378 millió forint értékben. Göd önkormányzata 2023 óta saját finanszírozásban végeztet célzott, akkreditált levegőminőségi méréseket, többek között a gyártás során használt, potenciálisan veszélyes NMP-oldószer koncentrációjára.

Miközben az ország a március 15-i nemzeti ünnepre készül, iskolákban és közösségi házakban ezrek versenyeznek egy másik, sokkal szorosabb határidővel: február közepéig több százezer kokárdát kell legyártaniuk, sokszor a szabadidejük terhére.

A történet egy kelet-magyarországi szakközépiskolából indult, ahol egy szakkörvezető tanár januárban kétségbeesett hangú segélykérő levelet küldött kollégáinak. Azt írta, a tízfős hímző és gyöngyfűző szakkörének ezer darab kokárdát kellene elkészítenie február közepéig, amit teljesen reménytelennek lát.

Az esetről a Telexnek beszámoló egyik pedagógus kiderítette, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet már szeptemberben tájékoztatta a szakkörvezetőket a feladatról,

Azóta „mindenki túlórában vagy a szabadidejében varrja a kokárdákat: gyerek, szülő, pedagógus, a pedagógus családja, otthon és az órákon, vagy szakmai gyakorlatokon”.

A Nemzeti Művelődési Intézet minden szakkörnek ötszáz kokárda elkészítését adta feladatul, ami az ötfős csoportokban fejenként száz darabot jelent. A feladatot tematikától függetlenül kell teljesíteni, így a natúrkozmetikum-készítők és a mézeskalácsosok is varrnak. Az elkészült mennyiség felét kötelezően be kell szolgáltatni az intézetnek, a másik felének kiosztásáról a helyi közösségeknek kell gondoskodniuk.

– írta posztjában.

A Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője, Nagy Edina a megkeresésre azt válaszolta, hogy a partnerek önkéntesen csatlakoztak az együttműködéshez. „A kisközösségi tevékenység része a kokárdakészítés a március 15-i nemzeti ünnepre készülés jegyében. A kokárdákat részben helyi, részben országos kulturális eseményekhez kapcsolódóan fogják felhasználni.”

Nem mindenhol okozott azonban feszültséget a feladat. A Sajószentpéteri Kossuth Lajos Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskolája arról számolt be, hogy a tanulóik „nagyon jól érezték magukat, a kezdeti nehézségek után ügyesen készítették a kokárdákat”. Az intézmény igazgatója, Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes szerint örömmel mondtak igent a felkérésre. „Annál inkább, mivel fontosnak tartjuk a tanulók nemzeti öntudatának erősítését, a kokárda is ezt szimbolizálja” – mondta. Egy Vas megyei közművelődési szakember, Szita Ferencné pedig arról beszélt, hogy ők „nagyon szívesen bevállalták” a feladatot, és már majdnem el is készültek az 1500 darabbal.

A Nemzeti Művelődési Intézetet a Lezsák Sándor nevével fémjelzett lakiteleki Népfőiskola Alapítvány hívta életre. Az intézet Szakkör nevű kezdeményezésének oldalán a 2025/2026-os évadra 13.950-en jelentkeztek. Ha minden szakkör megkapta az 500 darabos feladatot, az összesen közel 1,4 millió legyártott kokárdát jelenthet.

A programot felügyelő Kulturális és Innovációs Minisztérium a cikk megjelenéséig nem válaszolt a finanszírozással és a kokárdakészítéssel kapcsolatos kérdésekre.

„Hát hogyne férne bele” – felelte Lázár János arra a kérdésre, hogy elfogadható-e, ha egy miniszternél rokonnak járnak ki állást. A közlekedési miniszter kedden Magyar Péterre utalva kijelentette a Telexnek, az ő kinevezése bizalmi kérdés volt: „Megbíztam az emberben, ezért lett igazgatósági meg felügyelőbizottsági tag”. Arra a felvetésre, hogy nem a képességek alapján kellene-e embereket megbízni, a miniszter úgy reagált, hogy Magyar esetében „megvolt a képesség és a bizalom” is.

Lázár János egy nappal korábban, a hétfői Lázárinfón mesélt el egy történetet arról, hogy állítása szerint Varga Judit volt igazságügyi miniszter hogyan járt ki nála évekkel ezelőtt 3 milliós fizetést Magyar Péternek. „Van, aki így élt, és így boldogult, hogy a felesége kijárt neki fizető állást. És miután ő a minisztertársam volt, a kollégám, mit mondhattam volna mást?” – magyarázta a közlekedési miniszter, hogy miért keresett a Tisza Párt elnöke állami cégek vezetőségeiben annyit, amennyit – írta a 24.hu.

Korábban több fideszes miniszter is cáfolta, hogy Varga Judit befolyása alapján kapott volna Magyar állami megbízásokat, ugyanakkor Lázár János egy korábbi interjúban már elismerte Varga ajánlását, jelezve, hogy „nem volt panasz” Magyar munkájára. A kormányközeli sajtó ezzel szemben korábban jegyzőkönyvekre és jelenléti adatokra hivatkozva vitatta Magyar teljesítményét az állami cégeknél. Magyar Péter a Diákhitel Központ vezérigazgatói posztja után többek között a Volánbusz és a Magyar Közút igazgatóságában, valamint az MBH Bank jogelődjeinek felügyelőbizottságában is kapott helyet.

kapcsolodo]magyar-peter-egy-videoval-uzent-orbannak-ulti-helyett-menjunk-el-a-godi-samsung-gyarba-es-nezzuk-meg-sajat-szemunkkel-mi-a-helyzet/[kapcsolodo]

Halálos elefánttámadás ért egy magyar turistát Srí Lankán. A 64 éves férfi a feleségével sétált a Pidurangala-sziklához vezető úton, amikor vad elefántok támadtak rá. Bár kórházba szállították, olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy február 16-án életét vesztette.

„A körzeti rendőrkapitányság nyomozást folytat a baleset körülményeinek pontos felderítése kapcsán” – írta a tárca.

A tragédia nem egyedi eset, a Srí Lankán egyre súlyosbodó ember–elefánt konfliktus az elmúlt évtizedben hivatalos adatok szerint több ezer elefánt és több mint ezer ember életét követelte. A Sigiriya–Pidurangala térség különösen kockázatosnak számít: 2024 áprilisában egy kanadai turistát sebesítettek meg súlyosan vad elefántok, a hatóságok akkor is arra figyelmeztettek, hogy a látogatók a kijelölt utakat használják, és kerüljék a dzsungelösvényeket. A környék turisztikai hiányosságaira már korábban is felhívták a figyelmet; egy civil szervezet az elmúlt évek több halálesete után a sürgősségi ellátás hiányát bírálta.