Bérbörtönt nyitnak a svédek Észtországban – 600 elítélt kerül Tartuba jó pénzért, de a svéd költségeknél olcsóbban
Svédország és Észtország megállapodott abban, hogy a svédek bérbe veszik a tartui börtönt. A két ország június közepén írja alá az erről szóló megállapodást.
A svéd hatóságok 400 cellában 600 elítéltet helyeznek majd el az észtországi intézményben. A tartui büntetés-végrehajtási intézet kétágyas cellái lehetővé teszik a 600 fős befogadást. A rabok elhelyezésének költsége fejenként 3,5 millió forintnak megfelelő összeg, összesen 2,1 milliárd forint. Az nem derül ki, hogy ez az összeg milyen időtávra vonatkozik. A havidíj rabonként nagyjából 3,3 millió forint, ami kedvezőbb, mint a Svédországban szokásos 4,5 millió forint körüli összeg.
– mondta Henrik Vinge, a svéd parlament igazságügyi bizottságának elnöke.
Gunnar Strömmer igazságügyi miniszter szerint „a tárgyalások a célegyenesbe értek”. A megállapodást gyakorlati megoldásnak nevezte, amelyre azért van szükség, mert a svéd börtönök 96 százalékos kapacitással működnek, és ha a kétágyas cellákat nem számítják, akkor ez az arány eléri a 141 százalékot. A miniszter hangsúlyozta, hogy az egyezség előzménye egy januári kormányzati jelentés volt, amely külföldi börtönök bérlését javasolta.
A tervek szerint az együttműködés 2026. július 1-jén lép életbe. Ehhez azonban mindkét ország parlamentjének jóvá kell hagynia a megállapodást. Gunnar Strömmer igazságügyi miniszter szerint ez még hátravan, de szakértők úgy vélik, ez csak formalitás lesz. A svéd parlament háromnegyedes többsége szükséges a döntés elfogadásához - írja az Euractiv.
A fogvatartottak a büntetésük kezdetén és végén Svédországban lesznek. Hazaszállításuk legalább egy hónappal a szabadulásuk előtt megtörténik. Az észt börtön törvényeit kell betartaniuk, de nem engedélyezik számukra, hogy ideiglenesen elhagyják az intézményt és észt területen mozogjanak.
Az észt személyzet működteti majd a létesítményt, de svéd alkalmazottak is jelen lesznek, hogy felügyeljék az ott zajló munkát. A tartui cellák megfelelnek a svéd 2-es biztonsági besorolásnak.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök történelmi jelentőségűnek nevezte a megállapodást. Kiemelte, hogy a két ország közötti jó kapcsolat tette lehetővé az együttműködést.
2021-ben Dánia Koszovóval írt alá éves szinten körülbelül 6 milliárd forintos szerződést, hogy 300 elítéltet helyezzenek el ott, főként olyanokat, akiket a büntetésük letöltése után kiutasítanak.
Ez utóbbi egyezség több bírálatot is kapott, például az ENSZ kínzás elleni bizottságával is együttműködő OMCT szervezettől, mivel kulturális és jogi különbségek miatt aggályokat vetett fel. Ennek ellenére a dániai rabok átszállítását várhatóan 2026 első felében megkezdik.
