HÍREK
A Rovatból

Spanyolország: bevezetik az alapjövedelmet, folytatódhat a labdarúgó-bajnokság és beindulhat a turizmus

A koronavírus-járvány áldozatainak emlékére tíznapos nemzeti gyászt rendel el a spanyol kormány.
MTI - szmo.hu
2020. május 23.



A koronavírus-járvány áldozatainak emlékére tíznapos nemzeti gyászt rendel el a spanyol kormány jövő keddi ülésén - jelentette be a spanyol kormányfő szombati online sajtótájékoztatóján Madridban.

Pedro Sánchez elmondta:

a gyász ideje alatt félárbocra engedik a közintézményekre kihelyezett zászlókat, és amikor a járványügyi korlátozások fokozatos feloldása befejeződik az országban, az uralkodó részvételével nagyszabású hivatalos megemlékezést tartanak az áldozatok tiszteletére.

A legutóbbi, pénteken közölt adatok szerint a dél-európai országban 28.628 ember halálát okozta eddig a SARS-CoV-2 nevű vírus és 234 824 fertőzöttet regisztráltak. A járvány legsötétebb napja április másodika volt, amikor 950-en hunytak el. Pénteken 56 áldozatról adott hírt az egészségügyi minisztérium.

"A neheze már elmúlt" - fogalmazott a miniszterelnök, köszönetet mondva az állampolgároknak példamutató magatartásukért, hangsúlyozva, hogy "a spanyol nép fékezte meg a vírust" azzal a közös áldozatával, amit a karantén jelent. Pedro Sánchez hangsúlyozta, hogy "a győzelem egy lépésre van", de a vírus még nem tűnt el, és amíg nem születik meg a védőoltás vagy más gyógymód, addig minden cselekvést az óvatosságnak kell vezérelnie. A koronavírus kimutatására eddig 3,5 millió szűrővizsgálatot végeztek el az országban.

A miniszterelnök bejelentette azt is, hogy

a kabinet jövő heti ülésén elfogadja a létfenntartáshoz szükséges alapjövedelem bevezetését,

amely mellett a kormányprogramban kötelezték el magukat a koalíciós pártok. Az első támogatásokat júniustól fizetik a rászoruló 850 ezer háztartásnak, amelynek mintegy felében él gyerek is. Az intézkedés éves költségvetési vonzata 3 milliárd euró.

A kormányfő bejelentései között elhangzott: mintegy három hónapos szünet után

június 8-tól folytatódhat a spanyol labdarúgó-bajnokság és júliustól az ország ismét fogadja a külföldi turistákat.

"Spanyolországnak szüksége van a turizmusra, a turizmusnak szüksége van biztonságra" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a szaktárca dolgozik azokon az irányelveken, amelyek alapján garantálható, hogy a turistákat ne fenyegesse veszély Spanyolországban és a beutazók se jelentsenek kockázatot a helyiekre.

Spanyolország 2019-ben a világ második leglátogatottabb országa volt, 83,7 millió külföldi turistát fogadott. A turizmusból származik a bruttó hazai termék (GDP) 12,3 százaléka. Az ágazat mintegy 2,5 millió embernek ad munkát.

Pedro Sánchez érvelt a március 15-én bevezetett, és június 7-ig meghosszabbított szükségállapot mellett. Szavai szerint ez az egyetlen törvényes eszköz az állampolgárok szabad mozgásának korlátozására, amely a járvány megfékezése miatt szükséges. Egyebek mellett épp ennek az intézkedésnek a fenntartását bírálja az ellenzéki VOX párt, amely kormányellenes autós tüntetésre hívta támogatóit szombaton. Országszerte ezrek ültek autóba, motorra, és hangos dudálással, nemzeti színű zászlót lobogtatva vonultak több nagyváros, például Barcelona, Sevilla, Madrid útjain, követelve a baloldali koalíciós kormány lemondását.

Santiago Abascal, a bevándorlásellenes, ultranacionalista párt elnöke a fővárosi felvonulás kezdetén mondott beszédében azzal vádolta a kormányt, hogy információkat titkolt el, amelyekkel életeket menthetett volna. A spanyolok egészségével, jólétével, szabadságával szemben elkövetett bűncselekménye nem maradhat büntetlen - jelentette ki. Az autós felvonulásokat a hatóságok mindenhol engedélyezték, kivéve Katalóniát, valamint Kasztília és Leónt, ahol megrendezésüket bíróság hagyta jóvá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Újabb vezetőcsere: Leváltották a Magyar Pétert is védő Készenléti Rendőrség parancsnokát
Markó Attila István rendőr dandártábornok vette át a Készenléti Rendőrség irányítását a belügyminiszter döntése nyomán. Az új parancsnok a BRFK-tól érkezik.


Csütörtökön a belügyminiszter felmentette Tarcsa Csabát, és pénteki hatállyal Markó Attila Istvánt nevezte ki a Készenléti Rendőrség parancsnokának - közölte a Belügyminisztérium az MTI-vel.

Markó Attila István rendőr dandártábornok eddig a Budapesti Rendőr-főkapitányságon töltött be rendészeti rendőrfőkapitány-helyettesi pozíciót.

Az új belügyminiszter sorcserét hajt végre a rendőri vezetésben, korábban felmentette Terdik Tamást, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjét, helyére Baricska Norbert Tamás rendőr ezredes került, de az Országos Rendőr-főkapitányság élén is változás történt, szerdán iktatták be Mecser Tamás új országos főkapitányt, akiről már egy hete azt pletykálták, hogy ő veheti át az ORFK irányítását.

A Készenléti Rendőrség az országos rendőrfőkapitány közvetlen irányítása alatt álló, országos hatáskörű szerv. Feladatai közé tartozik a tömegrendezvények biztosítása, a határőrizeti feladatok támogatása, védett létesítmények őrzése, és alá tartozik a Nemzeti Nyomozó Iroda is, amely a legkomolyabb bűnügyekben nyomoz.

Május 4-én az új miniszterelnök, Magyar Péter bejelentette, hogy személyi védelmét a Terrorelhárítási Központ helyett a jövőben a Készenléti Rendőrség látja el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Civil szervezetek szerint követhetetlenül került 117 milliárd forint a Nemzeti Együttműködési Alapon keresztül a civil szektorhoz
Egy civil koalíció felmérése szerint 117 milliárd forintnyi állami támogatás sorsa átláthatatlan a Nemzeti Együttműködési Alapnál. A 665 szervezet megkérdezésével készült jelentés a politikai befolyást is vizsgálta, a válaszadók többsége szerint a NEA nem pártsemleges.


Tizennégy év alatt 117 milliárd forint került túlnyomórészt átláthatatlan módon a civil szektorhoz a Nemzeti Együttműködési Alapon (NEA) keresztül – ez a legfőbb megállapítása annak a friss felmérésnek, amelyet a Civilek Új Alapon nevű, 12 szervezetet tömörítő koalíció készített. A kezdeményezés azért jött létre, hogy felülvizsgálja az állami alap működését, ehhez országszerte 665 szervezetet kérdeztek meg.

A csütörtökön közzétett jelentés szerint a NEA súlyos politikai befolyás alatt működik.

A támogatások egy része nem tekinthető teljesen pártsemlegesnek – ezzel a megállapítással a válaszadók 58 százaléka, de még a NEA által támogatott szervezetek 52 százaléka is egyetértett.

A politikai befolyás jeleként említik, hogy a NEA Tanács alapító elnöke Csizmadia László, a Békemeneteket szervező CÖF/CÖKA vezetője volt, a legtöbb forrást elnyerő szervezetek többsége pedig egyértelműen a Fideszhez kötődik – írja a 444.hu. A koalíció szerint a működés átláthatóságát az is gyengítette, hogy hosszú ideig nem készült nyilvános, kereshető nyerteslista a döntésekről.

A jelentés ugyanakkor árnyalja is a képet: a megkérdezettek szerint a NEA a magyar civil társadalom alapvető támogatási forrása, a válaszadók 58 százaléka szerint a rendszernek egyaránt vannak pozitív és negatív elemei. Az állami támogatást szerintük meg kell őrizni, de a civil szervezetek valós szükségletei alapján kell átalakítani.

Az elmúlt tíz évben a legtöbb támogatást, 69,4 millió forintot az Itthon, Szülőföldön, Fiatalon Egyesület kapta, amelynek alapítója, Kiss András a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei közgyűlés Fidesz–KDNP-frakciójának tagja és a KDNP ifjúsági szervezetének alelnöke.

A NEA a Miniszterelnökség felügyelete alatt álló Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-hez tartozik. Kulcsszereplői voltak Szalay-Bobrovniczky Vince (címlapkép) a civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, és Gulyás Gergely egykori tárcavezető is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Sulyok Tamás az Alkotmánybírósághoz fordult az eltávolítására irányuló tervek miatt, Magyar Péter szerint ez „szánalom kategória”
Sulyok azt akarja megtudni a testülettől, alkotmányos-e egy olyan módosítás, amely közjogi méltóságok elmozdítására irányul. A miniszterelnök azonnal válaszolt a köztársasági elnök bejelentésére.


Sulyok Tamás köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult. Az államfő az utóbbi hetek politikai nyilatkozatai nyomán lépett, amelyek alapján a Tisza Párt Alaptörvény-módosítással mozdítana el több közjogi méltóságot, köztük őt is a hivatalából. A köztársasági elnök az Alaptörvény „absztrakt értelmezését” kérte az Alkotmánybíróságtól – írja a Telex.

A Sándor-palota közleménye szerint az elnök azt szeretné tisztázni, hogy alkotmányos-e egy olyan alaptörvény-módosítás, amely nem általános szabályokat fektet le, hanem konkrét helyzeteket old meg. Sulyok szerint „az elmúlt hónapokban elhangzott, közjogi méltóságok elmozdítását célzó politikai nyilatkozatok olyan alaptörvény-módosítások lehetőségét is felvetik, amelyek általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak”.

A közlemény szerint „jelen helyzetben tisztázandó alkotmányjogi kérdésként merül fel, hogy az alaptörvény-módosítás fogalmi körébe tartoznak-e az olyan aktusok, amelyek funkciójukat tekintve nem általános, hanem egyedi jellegűek.”

Az államfő a közleményében jelezte, hogy a mostani lépése mellett abban is bízik, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületének, a Velencei Bizottságnak a véleménye is segíti majd a kialakult „alkotmányos konfliktus” rendezését. Sulyok múlt csütörtökön jelentette be, hogy a testülethez fordult, amely szerinte sürgős eljárás keretében vizsgálja a helyzetet.

A bejelentésre Magyar Péter miniszterelnök az államfő Facebook-bejegyzése alatt reagált.

„Ez már tényleg a szánalom kategória - írja a kormányfő, aki szerint „Sulyok Tamás soha nem állt ki a bántalmazott gyerekek, a megtámadott civilek, művészek, bírák vagy újságírók mellett. Soha nem szólalt fel a jogállam rombolása, vagy az ország kifosztása, ellenzéki politikusok titkosszolgálati megfigyelése ellen. De a saját pozíciója és havi hatmilliós fizetése védelmében naponta 5 helyre elfut panaszkodni. Eközben Magyarország legnépszerűtlenebb közszereplője…”

Mint ismert, a Tisza Párt április 12-i, kétharmados választási győzelme után Magyar Péter felszólította Sulyok Tamást a lemondásra. Miután az elnök a május 31-i határidőig nem távozott, a miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány a kétharmados felhatalmazásával módosítani fogja az Alaptörvényt a „jogállam helyreállítása” érdekében.

Egyes alkotmányjogászok szerint a kormány terve jogilag kivitelezhető lehet, mivel éppen a Fidesz által korábban hozott szabályok miatt az Alkotmánybíróság tartalmilag nem vizsgálhatja (!) az Alaptörvény módosítását, csak az elfogadás módját.

A kormány terveit az ellenzékbe szorult Fidesz élesen bírálta, Gulyás Gergely frakcióvezető szerint a Tisza Párt „diktatúrák módszerével” akarja eltávolítani az államfőt, a Sándor-palota elé pedig szimpátiatüntetést szerveztek, amelyet Orbán Viktor is támogatott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Bárki hazaviheti a Nemzeti Hitvallást a hivatalokból, Ruff Bálintnak adtam a Miniszterelnökség példányát
Életbe lépett a kormányhatározat, lekerül a Nemzeti Hitvallás a közintézmények faláról. A Fidesz–KDNP a lépést az alkotmányosság elleni támadásnak nevezte.


Magyar Péter azt írja, hogy

„Mától eltávolításra kerül a közintézményekből a Nemzeti Együttbűnözés Rendszerének egyik szimbóluma, az úgynevezett Nemzeti Hitvallás”

A miniszterelnök hozzátette, a Miniszterelnökségen lévő példányt Ruff Bálintnak ajándékozta, mert szerinte nála jó helyen lesz a nappaliban. A posztot azzal a felhívással zárta, hogy

aki szeretne egy igazi NER-kordokumentumot az unokáinak, az most bármelyik hivatalban leveheti a falról. „Siess, mert gyorsan el fognak fogyni” – tette hozzá.

A bejelentést követően kormány döntése csütörtökön a Magyar Közlönyben is megjelent, hivatalossá téve, hogy a közintézményekből el kell távolítani a táblákat.

Nemzeti Hitvallás a fideszes Alaptörvény bevezető része, az előző kormány tetette ki az ezt ábrázoló képeket a közintézményekben. A volt kormánypártok, a Fidesz és a KDNP ma tiltakoztak a lépés ellen, „alkotmányosság elleni újabb támadásként” értékelve az intézkedést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk