Megdöbbentő látvány fogadta annak a takarítóvállalatnak a dolgozóit, akiket egy plymouthi ingatlanhoz hívtak ki, hogy takarítsák el a korábban ott lakó kényszeres gyűjtögető szemetét. A lakásban ugyanis akkora halmokban álltak a sörösdobozok, hogy a vállalat vezetője, Matt Goodman azt mondta a LADbible-nek, hogy
egy egész teherautót meg tudtak tölteni velük.
Elmondta azt is, hogy ők ezzel foglalkoznak nap mint nap, de ilyet még ők sem láttak, ennek a lakásnak a kitakarítása ott van a legrosszabb munkák között, amiket valaha el kellett végezniük.
A sörösdobozok mellett rengeteg elviteles étel maradéka és papírcsomagolás volt a lakásban, végül egy teljes nap alatt sikerült kitakarítani a lakást.
Ennek ellenére a Clear Junk vezetője szerint a következő lakónak gyakorlatilag a nulláról kell újjáépítenie a helyet, mert a takarítás során egyértelművé vált, hogy egerek és patkányok is éltek a lakásban, ráadásul a rothadó étel bűze is teljesen beivódott a falakba.
A brit Országos Egészségügyi Szolgálat (NHS) arra hívta fel a figyelmet, hogy a kényszeres felhalmozás olyan rendellenesség, amely rendszerint valamilyen mentális betegséggel jár együtt. Ezek az emberek ráadásul fizikailag is veszélyben vannak, mivel történt már olyan eset, hogy a felhalmozott tárgyak ráestek a gyűjtögetőre és órákra maguk alá temették.
Megdöbbentő látvány fogadta annak a takarítóvállalatnak a dolgozóit, akiket egy plymouthi ingatlanhoz hívtak ki, hogy takarítsák el a korábban ott lakó kényszeres gyűjtögető szemetét. A lakásban ugyanis akkora halmokban álltak a sörösdobozok, hogy a vállalat vezetője, Matt Goodman azt mondta a LADbible-nek, hogy
egy egész teherautót meg tudtak tölteni velük.
Elmondta azt is, hogy ők ezzel foglalkoznak nap mint nap, de ilyet még ők sem láttak, ennek a lakásnak a kitakarítása ott van a legrosszabb munkák között, amiket valaha el kellett végezniük.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
49 év után derült ki a pár perc különbséggel született ikrekről, hogy nem ugyanaz az apjuk
A brit Michelle és Lavinia Osbourne egy otthoni genetikai vizsgálat után szembesült az igazsággal. A heteropaternális szuperfekundáció jelensége annyira ritka, hogy az övék az első dokumentált eset az Egyesült Királyságban.
Néhány perc különbséggel születtek, mégis féltestvérek: a brit Michelle és Lavinia Osbourne története az első dokumentált brit esete annak a szinte hihetetlen jelenségnek, amikor ikreknek különböző apjuk van. A ma 49 éves kétpetéjű ikrek egy otthoni DNS-teszt elvégzése után szembesültek a ténnyel, amely egy rendkívül ritka biológiai folyamat, a heteropaternális szuperfekundáció eredménye – írta a BBC. Világszerte eddig mindössze húsz hasonló esetet azonosítottak.
Michelle és Lavinia 1976-ban születtek Nottinghamben. Édesanyjuk egy bántalmazó kapcsolatból menekült, és mindössze 19 évesen, kiszolgáltatott helyzetben hozta őket a világra. A lányok nehéz gyerekkort éltek meg, otthonok és gondozók között hányódtak, az egyetlen stabil pontot egymásnak jelentették. Apjuk kilétéről az anyjuk mindig azt mondta, egy James nevű férfi az, aki azonban nem volt része az életüknek.
A lavinát Michelle indította el, aki 2021 végére már biztos volt benne, hogy a család által ismert James nem lehet az apja. DNS-tesztet rendelt, az eredmény pedig 2022. február 14-én érkezett meg, ugyanazon a napon, amikor az időközben demenciával küzdő édesanyjuk meghalt. A teszt igazolta a gyanúját. Hetekig tartó kutatás után kiderítette, hogy a biológiai apja egy Alex nevű férfi, akiről a rokonok azt mondták, évek óta alkohol- és drogproblémákkal küzd, és az utcán él.
Amikor Lavinia találkozott Michelle újonnan felfedezett rokonaival, nem érzett velük semmilyen kapcsolatot, ezért ő is elvégzett egy tesztet. 2022 szeptemberében jött a megdöbbentő eredmény: nemcsak az derült ki, hogy az ikertestvére valójában a féltestvére, hanem az is, hogy James neki sem az apja. Lavinia a felfedezést lesújtónak élte meg, és kezdetben dühös volt a testvérére.
„Haragudtam Michelle-re, amiért ezzel szembesített, mert én ezt a valóságot nem akartam.”
Michelle azonban Lavinia DNS-eredményei alapján felkutatta testvére apját, egy Arthur nevű férfit. A találkozásuk érzelmesre sikerült, Lavinia azonnal megkedvelte az apját, akivel azóta is szoros kapcsolatot ápol. „Egyszerűen késztetést éreztem rá, muszáj volt” – mondta arról a pillanatról, amikor először puszit adott Arthur arcára.
Michelle a saját apjával, Alexszel is találkozott, de a találkozó után úgy döntött, nem tartja vele a kapcsolatot.
„Ő az enyém, én az övé, de nem éreztem úgy, hogy valaki, akit a jövőmbe magammal kell vinnem. Csak tudni akartam.”
Michelle és Lavinia Osbourne története is azt mutatja, hogy a genetikai igazság új alapokra helyezheti, de nem feltétlenül töri meg a legszorosabb emberi kötelékeket. Bár a felfedezés eleinte megrázta őket, ma már mindketten csodaként tekintenek a létezésükre. Ahogy Lavinia fogalmazott: „Mi csodák vagyunk. Mindig lesz köztünk egy törhetetlen közelség.”
Néhány perc különbséggel születtek, mégis féltestvérek: a brit Michelle és Lavinia Osbourne története az első dokumentált brit esete annak a szinte hihetetlen jelenségnek, amikor ikreknek különböző apjuk van. A ma 49 éves kétpetéjű ikrek egy otthoni DNS-teszt elvégzése után szembesültek a ténnyel, amely egy rendkívül ritka biológiai folyamat, a heteropaternális szuperfekundáció eredménye – írta a BBC. Világszerte eddig mindössze húsz hasonló esetet azonosítottak.
Michelle és Lavinia 1976-ban születtek Nottinghamben. Édesanyjuk egy bántalmazó kapcsolatból menekült, és mindössze 19 évesen, kiszolgáltatott helyzetben hozta őket a világra. A lányok nehéz gyerekkort éltek meg, otthonok és gondozók között hányódtak, az egyetlen stabil pontot egymásnak jelentették. Apjuk kilétéről az anyjuk mindig azt mondta, egy James nevű férfi az, aki azonban nem volt része az életüknek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Melania Trump meglepő menüvel várta III. Károlyt és Kamillát, semmibe vette, mit szeret a férje
Donald Trump szűkszavúan csak annyit mondott, amikor a vacsoráról kérdezték, hogy megettek mindent, amit csak eléjük tettek. Mutatjuk, milyen fogásokkal készültek a brit királyi párnak.
Donald Trump elnök köztudottan a McDonald’s nagy rajongója.
Ám a Fehér Ház nem gyorséttermi menüvel készült III. Károly király és Kamilla királyné tiszteletére.
Tavaszi hangulatú, négyfogásos fine dining vacsorával a brit királyi család tagjait.
Az asztalra többek között velouté, doveri nyelvhal és egy különleges, „méhkaptár” alakú desszert került, utóbbit a Fehér Ház saját mézével koronázták meg.
A keddi díszvacsora menüjét Melania Trump, a first lady állította össze, és a jelek szerint semmibe vette a férje preferenciáit, már ami az evést illeti.
A részletek a Fehér Ház hivatalos közleményéből derültek ki.
Az első fogás egy „selymes és aromás” kerti fűszer-velouté volt,
frissítő pálmaszív-salátával, ropogós salottahagymával és „egy leheletnyi mikromentával” a frissességért.
Ezt egy kézműves, tavaszi fűszeres ravioli követte, amelyet ricottával, kucsmagombával és a Fehér Ház konyhakertjéből származó zöldfűszerekkel töltöttek meg,
majd könnyű parmezánemulzióval tálaltak.
A főétel klasszikus doveri nyelvhal volt meunière módra,
„mesterien elkészítve, diós ízű barnított vajban fürdetve”, köretként pedig tavaszi medvehagyma, cukorborsó, pavé burgonya és petrezselyemolaj került a tányérra.
A desszert központi eleme a Fehér Ház saját méze volt:
a méhkaptár alakú csokoládétortát vaníliás krémmel és mandulás piskótával készítették el, crème fraîche fagylalttal és a kert mézével egészítettek ki.
A borokat úgy válogatták, hogy azok „tükrözzék az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság közös örökségét és tartós barátságát”, valamint ünnepeljék „a mai amerikai borkészítés erejét”. A menühöz egy Hopkins Rieslinget, egy Penner-Ash Pinot Noirt és egy Newton Chardonnay-t szolgáltak fel.
A III. Károly és Kamilla királyné tiszteletére adott vacsorát a hagyományos Állami Étkező helyett a Keleti Teremben tartották, amelyet az angolkertek hangulatát idézve díszítettek fel orgonával, lángvirággal és gyöngyvirággal. A terítékhez a Clinton- és a Bush-kormányzat porcelánkészleteit is felhasználták, ezzel is hangsúlyozva a két ország közötti barátság folytonosságát. Az est zenei aláfestéséről az amerikai hadsereg, a tengerészgyalogság és a légierő zenekarai gondoskodtak.
A gasztronómiai diplomácia már egy nappal korábban megkezdődött, amikor a királyi pár a Brit Nagykövetségen hatalmas kerti partin vett részt.
Craig Harnden, a nagykövetség séfje elárulta, hogy a több mint 600 vendégnek 2500-3000 szendvicset készítettek, többek között skót lazacos, marhasültes-tormás és uborkás változatban. A séf szerint a mennyiség kiszámítása „tapasztalaton és egy kis szerencsén alapul”, és hangsúlyozta, hogy a klasszikus brit scone-okat elengedhetetlen „frissen és melegen” felszolgálni.
Bár a menüt a legnagyobb gondossággal állították össze, a vacsora utóélete azt mutatja, hogy az elnököt nem a kulináris részletek nyűgözték le leginkább.
A benzines autó eleje és alváza szinte izzik a hőtől, míg egy elektromos jármű szinte beleolvad a környezet hőmintázatába.
A különbség nemcsak látványos, hanem pontosan megmutatja a két technológia közötti alapvető hatékonyságbeli eltéréseket. Erről árulkodik a Teledyne FLIR egyik szakmai anyaga.
A belső égésű motorok és a kipufogórendszerek jelentős hőenergiát termelnek, ami az első hűtőrácson és az alvázon ragyogó foltokként jelenik meg a termikus képen. Ez az erős infravörös lenyomat a kémiai égés és a mechanikai súrlódás közvetlen mellékterméke, egyfajta látható energiapazarlás, amely teljes sötétségben is messziről észlelhető.
Ez a jellegzetes „hő-ujjlenyomat” lehetővé teszi, hogy a szakemberek azonnal azonosítsák a jármű hajtásláncát, és rávilágít az elektromos motorok jobb hőhatásfokára.
Ezzel szemben az elektromos járművek feltűnően hűvösnek és egyenletesnek látszanak, mivel nincs üzemanyagot égető központi motorjuk. Az elsődleges hőforrások a motorháztetőről a kerekekhez és az akkumulátorhűtő komponensekhez tolódnak, de még ezek hőmérséklete is lényegesen alacsonyabb egy hagyományos kipufogócsőénél. Az amerikai Energiaügyi Minisztérium adatai szerint egy tipikus elektromos autó 87-91 százalékos hatásfokú, míg egy hagyományos benzines csupán 30 százalék körül teljesít.
A felvételek azért is beszédesek, mert rámutatnak arra, hogy mi minden járul hozzá a globális felmelegedéshez.
A technológiát persze nemcsak az utakon, hanem a fejlesztőlaborokban is használják: a fék- és gumikopás vizsgálatától az akkumulátorok hőmenedzsmentjének optimalizálásáig. James Cannon, a FLIR Systems akkori elnök-vezérigazgatója (2017–2021) egy korábbi közleményben azt mondta, a cég érzékelői már több mint egy évtizede játszanak kritikus szerepet a járművezetők biztonságának növelésében.
A technológia különösen az önvezető rendszerek fejlesztésénél kap kulcsszerepet, mivel a hőkamerák kiegészítik a hagyományos kamerákat, a radart és a lidart, főként éjszaka, ködben vagy vakító fényben. A fejlesztések iránya egyértelmű, ahogy azt Florida példája is mutatja, ahol egy 2019-es törvény értelmében már sofőr nélkül is közútra engedik az önvezető autókat.
A termikus képalkotás fejlesztése itthon is zajlik: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem laboratóriumaiban és a zalaegerszegi ZalaZONE tesztpályán is folynak ilyen irányú kutatások, amelyek hozzájárulhatnak a jövő biztonságosabb járműveinek megalkotásához.
A benzines autó eleje és alváza szinte izzik a hőtől, míg egy elektromos jármű szinte beleolvad a környezet hőmintázatába.
A különbség nemcsak látványos, hanem pontosan megmutatja a két technológia közötti alapvető hatékonyságbeli eltéréseket. Erről árulkodik a Teledyne FLIR egyik szakmai anyaga.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egyetlen, banálisnak tűnő szúnyogcsípés elég volt ahhoz, hogy egy 12 éves, aktívan sportoló kisfiú térdtől lefelé lebénuljon. A háttérben egy ritka, a nyugat-nílusi láz által okozott gerincvelő-gyulladás áll, a fiú és a családja fél éve tartó küzdelméről pedig az RTL Híradó számolt be.
Béla napokig feküdt az intenzív osztályon, miután a vírus megtámadta az idegrendszerét. A Bethesda Gyermekkórházban azonnal megkezdték a rehabilitációját. A fiú édesanyja arról beszélt, hogyan fordult fel fenekestül az életük. „Egyik napról a másikra megváltozott az életünk, hatalmas váltás volt, mert Bélus versenysportoló, kempós kissrác” – mondta az anyuka, hozzátéve, hogy a fiú szerencsére „napról napra fejlődik”. A fél éve tartó kezeléseknek és a rengeteg tornának köszönhetően a kisfiú már újra jár és biciklizik is.
A kórház neurológusa a riportban megerősítette, hogy egy banális szúnyogcsípés következtében elszenvedett vírusfertőzés okozta a bénulást, ami mögött gerincvelő-gyulladás állt.
Az intézmény osztályvezető főorvosa hangsúlyozta, rendkívül ritka esetről van szó. Elmondása szerint
a legtöbb ember észre sem veszi, ha átesik a nyugat-nílusi lázon. „Ha valamilyen idegrendszeri tünetet okoz a nyugat-nílusi láz, ennek 1% az esélye”
– közölte a főorvos, aki szerint ilyenkor is inkább agyhártya- vagy agyvelőgyulladás alakul ki.
Azt is hozzátette, hogy a gerincvelő-gyulladás ezen belül is egy ritka altípus. „Egy-két esetünk volt eddig összesen és abból egy volt, amelyiknél gerincvelőgyulladás fordult elő” – világított rá az eset különlegességére.
A vírust a hazánkban is őshonos dalos szúnyog (Culex pipiens) terjeszti, a fertőzések többsége pedig észrevétlen marad.
„Évről-évre tízezres, százezres nagyságrendben fertőződnek az emberek, 80%-uk egyébként tünetmentes”
– nyilatkozta Kemenesi Gábor virológus.
A szakértő a vírus útjáról is beszélt. „2008-ban jelent meg egy új törzse a nyugat-nílusi láznak, ezt mi kettes genetikai variánsnak hívjuk, ami azóta is domináns itt a régióban. Magyarország az elosztóközpontja ennek a vírusnak, összefüggésben van a vándormadarakkal: általában ők szállítják a friss vírustörzseket Afrikából, megpihennek, a helyi szúnyogok elkapják és a szúnyogok által tudunk fertőződni” – részletezte Kemenesi.
A nyugat-nílusi láz ellen nincs védőoltás, a megelőzés egyetlen módja a szúnyogcsípések elkerülése. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ tájékoztatása szerint idén még nem jelentettek nyugat-nílusi lázas megbetegedést, míg tavaly az előzetes adatok alapján 16 esetet regisztráltak.
Egyetlen, banálisnak tűnő szúnyogcsípés elég volt ahhoz, hogy egy 12 éves, aktívan sportoló kisfiú térdtől lefelé lebénuljon. A háttérben egy ritka, a nyugat-nílusi láz által okozott gerincvelő-gyulladás áll, a fiú és a családja fél éve tartó küzdelméről pedig az RTL Híradó számolt be.
Béla napokig feküdt az intenzív osztályon, miután a vírus megtámadta az idegrendszerét. A Bethesda Gyermekkórházban azonnal megkezdték a rehabilitációját. A fiú édesanyja arról beszélt, hogyan fordult fel fenekestül az életük. „Egyik napról a másikra megváltozott az életünk, hatalmas váltás volt, mert Bélus versenysportoló, kempós kissrác” – mondta az anyuka, hozzátéve, hogy a fiú szerencsére „napról napra fejlődik”. A fél éve tartó kezeléseknek és a rengeteg tornának köszönhetően a kisfiú már újra jár és biciklizik is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
