Senki nem léphet be a rejtélyes szigetre, ami alig 55 éve létezik
Surtsey szigete igazán különleges: 1963-ban keletkezett, egy vulkánkitörés hozta létre, és annak ellenére, hogy területe folyamatosan csökken, valószínűleg még akár évszázadokig is meg fog maradni. Csak nagyon kevés tudósnak van engedélye arra, hogy a területére lépjen, ugyanis lázas kutatásokat folytatnak itt, hogy kiderüljön, egy kietlen, kopár szigetet hogyan népesítenek be a különböző fajok - szúrta ki a Player. 1965-ben védetté is nyilvánították, 2008-tól pedig a világörökség része.
Az Izland partjaitól délre található vulkanikus eredetű sziget az ország legdélebbi pontja. A tenger alatt 130 méter mélyen kezdődő vulkánkitörés hozta létre, amely 1963. november 14-én érte el a felszínt. A kitörés valószínűleg pár nappal korábban kezdődött és 1967. június 5-éig tartott. A sziget ekkor érte el legnagyobb területét, ám azóta mérete a szél és a hullámzás eróziós tevékenysége miatt folyamatosan csökken. 2002-ben mindössze 1,4 km² volt a felszíne.
A sziget a skandináv mitológia egyik alakjáról, a tűzóriás Surturról kapta a nevét, mely így izlandiul annyit jelent: Surtur szigete.
Surtsey keletkezését nagy érdeklődéssel figyelték a vulkanológusok, létrejötte óta pedig kiemelt figyelmet szentelnek neki a botanikusok, biológusok, ugyanis alkalmukban állt megfigyelni, hogy egy kietlen, kopár szigetet hogyan népesítenek be a különböző fajok.
A sziget történetének egyik érdekes pillanata volt, amikor 1963. december 6-án Paris Match három újságírója felkereste Surtseyt. 15 perc elteltével a heves robbanások miatt el kellett hagyniuk a szigetet. Az újságírók viccesen francia fennhatóság alá vonták Surtseyt, erre azonban Izland gyorsan közölte, hogy mivel izlandi vizeken keletkezett a sziget, így az nyilván hozzájuk tartozik.
A szigetet 1965-ben védett területté nyilvánították, hisz azon nagyon kevés helyek egyike, ahol megfigyelhető, hogy a fajok hogyan vesznek birtokba, hogyan népesítenek be egy kietlen, kopár területet. A mai napig csak nagyon kevés kutatónak van engedélye a szigetre lépni, a többiek legfeljebb egy kisrepülőről nézhetik Surtsey fiatal felszínét.
Az első szigeten megjelenő növények a mohák és a zuzmók voltak, mára beborítják majdnem a teljes felszínt. A sziget első 20 évében összesen 20 növényfajt figyeltek meg, de csak 10 volt képes tartósan megmaradni a tápanyagszegény, sós talajon.
Videó a sziget születéséről és arról, milyen az élet ott
Három évvel a kitörések befejeződése után megjelentek az első madarak: a viharmadárfélékhez tartozó északi sirályhojsza, illetve alkafélék voltak a pionírok. Ma 8 madárfaj lakója a szigetnek.
Surtsey nemcsak az otthonává vált több madárfajnak, hanem költözőmadarak pihenőhelyéül is szolgál, főként azoknak, melyek a Brit-szigetek felől Izlandra tartanak. A költözőmadarak közül többek közt énekes hattyút, lúd- és hollófajokat figyeltek meg. A madarak mellett a fókák is kezdtek meghonosodni itt.
Bár a sziget területe kétségtelenül napról napra csökken, szinte biztos, hogy évszázadokon keresztül meg fog maradni. Erre abból lehet következtetni, hogy a Vestmannaeyjar szigetvilágának több kisebb szigete is hasonló módon keletkezett néhány ezer évvel ezelőtt, aztán nagyon hasonló eróziós hatások érték azokat is, mint ma Surtseyt, és mind a mai napig léteznek.
Az UNESCO 2008-ban a szigetet Világörökség részévé nyilvánította.
