SZEMPONT
A Rovatból

Raskó György 2024-ről: Novemberig egészen jól kordában tartották az élelmiszerinflációt, de most decemberre teljesen elszabadult megint

A kormány elszámolta magát - mondja a szakértő. A magas élelmiszer-áfa miatt ráadásul egy négytagú család egy évben már több mint félmillió forint adót fizet be az államkasszába, csak az élelmiszervásárlásai után. És ez jövőre sem változik.


Hiába csökkent az élelmiszerárak emelkedésének az üteme idén, még mindig felette van az átlagos inflációnak. Az árak nagyon magas szinten ragadtak be. Ráadásul idén az agrárium sem teljesített úgy, ahogy azt korábban várták. De mi várható jövőre?

Évzáró sorozatunk harmadik részében Raskó György agrárközgazdász értékeli az idei évünket, és próbál előretekinteni a jövőbe.

– Drága és egyre drágább az élelmiszer, aminek az ára még az infláció szintjénél is jobban emelkedett idén. Mi ennek az oka?

– 2021 volt az utolsó békeéve a magyar élelmiszerfogyasztónak. Akkor volt még megfizethető árú az élelmiszer Magyarországon. Azután, 2022-ben elindult ez az őrült élelmiszerinfláció, pörgette magát felfelé a csillagos égig. Éppen most csináltam számításokat a KSH adatai alapján. A három évvel ezelőtti, novemberi árakhoz képest a kenyér 132 százalékkal ment fel, a vaj 125 százalékkal, a tojás 102%-kal, cukor 78, liszt 60, a tej 58 százalékkal. Más tejtermékek hasonlóan 50 százalék fölött drágultak. Vagyis

három év alatt Magyarországon az élelmiszerek ára olyan szintre ment föl, hogy 2023 óta az uniós átlag felett vannak. Ez azért lehetséges, mert a 27%-os áfa világrekord, ilyen magas áfaszint sehol nincs Európában.

Abban az országban, amelyik ilyen magas élelmiszer-áfát alkalmaz, az élelmiszerárak biztosan meg fogják haladni az uniós átlagot. Óriási eltérések vannak az áfában. A lengyeleknél 4 százalék az élelmiszer áfa, az osztrákoknál 10 százalék. Még a 10 százalék és a 27 között is hatalmas különbség van. Ráadásul Magyarországon a legalacsonyabbak a reáljövedelmek, ami a lakosság jelentős rétegei számára elképesztően nagy napi probléma. Gondoljuk végig, hogy egy négytagú magyar család most idén decemberben átlagban 180 ezer forintot költ élelmiszerre. Ennek az áfatartalma nagyjából 46 ezer forint. Elképesztően nagy összeg. Ráadásul ott a kiskereskedelmi különadó is.

Egy évben félmillió forint csak az élelmiszervásárlás után befizetett adója egy négytagú családnak!

Nyilvánvalóan a felső decilisbe tartozóknak, akik 2-3 millió forintot keresnek havonta nettóban, ez jelentéktelen tétel. Azonban a magyar lakosság kb. 40%-a számára ez akkora kiadási teher, ami a fejlődő országok lakosságára jellemző. Vagyis miközben mi papíron egy fejlett OECD-ország vagyunk, a lakosság körülbelül 40%-a egy fejlődő ország szintjén tud csak fogyasztani, többek között a világrekord áfaszint miatt.

– Miért ennyire magas ez az adó? Nincs is hajlandóság rá, hogy ezen változtassanak?

– Ha jól tudom, a miniszterelnök személyesen ragaszkodik ehhez a magas áfaszinthez, fel nem fogom egyébként, hogy miért. Elegáns formája lehetne egy szociális intézkedésnek, ha mondjuk 5%-os lenne az élelmiszereken az áfa, hiszen a szegény ember is eszik, arra költenie kell mindenképpen. Ha azt nézzük, hogy a gazdag, felső decilisbe tartozók a jövedelmüknek kevesebb mint 10 százalékát költik élelmiszerre, az alsó decilisben lévőknél ez az arány már 40 százalék fölé emelkedik. Náluk gyakorlatilag nem marad semmi, hiszen mellette még fűteni kell, fizetni kell az áramért, a közlekedésre is költeni kell, meg az egészségre, gyógyszerekre. Ezzel elmegy a teljes jövedelme.

Szabad jövedelem a háztartások óriási hányada számára nem létezik. Félre nem tud tenni, nyaralásra, ruházkodásra nem jut.

Tartós fogyasztási cikket végképp nem vásárol ez a réteg.

– Ez azért is rosszul hangzik, mert akik az élelmiszertermelésből élnek, ők is megérzik ezt, hiszen nyilvánvalóan keresletcsökkenéssel jár a szegénység, ez pedig az élelmiszertermelők jövedelmét is veszélyezteti.

– A 2021-22-es év fordulója olyan drámai változást hozott, ami miatt Orbán érezte, hogy valamit lépnie kell, de szerintem rosszul reagált, amikor az árbefagyasztást erőltette. Persze politikailag látványos volt, lehetett mondani, hogy milyen rendes a mi kormányunk, hiszen a fránya kereskedőket most kötelezte a fogyasztói árak befagyasztására. Valójában jobban tette volna, ha ezeken a termékeken az áfát csökkentette volna 5%-ra. Ez nem történt meg, viszont így a kereskedők felhatalmazást éreztek arra, hogy az árbefagyasztás miatti veszteségüket ráterheljék a többi árucikkre, és emiatt azoknak az ára aránytalanul nagyot ugrott. Ez nem történt volna meg, ha nincsen árbefagyasztás. De ha egy ár már felment, utána már nem akarózik annak lemenni. Tehát az történt ebben a nagy élelmiszerár-robbanásban is, hogy a reális kereslettől elszakadva történt olyan áremelkedés, amiről azt gondolták a kormánytagok, hogy amikor majd a kötelező árbefagyasztást megszüntetik, akkor a korábbi szintre csökkennek az árak. Nem így történt. Emiatt van az, hogy az infláció most is kiugróan magas az élelmiszerek vonatkozásában. Éppen tegnap beszéltem egy olyan kiskereskedővel, akinek van hét szupermarketje,

november elején 48 forintért szerezte be a tojást a termelőtől, most december elején meg 72-ért. Ez pont 50%-os áremelést jelent, és a tejet is átlagban 20 százalékkal drágábban veszi.

Ez óriási ugrás, mert novemberig egészen jól kordában tartották az élelmiszerinflációt, de most decemberre teljesen elszabadult megint.

– 2025 állítólag csodálatos évünk lesz. Mitől lesz csodálatos?

– A kormánypropagandával lesz csak csodálatos, mert ennek makrogazdasági alapjai nincsenek. Egyrészt az akkugyárak eszméletlen lejtmenetben vannak, a gumiabroncsgyárak úgyszintén, az autógyártás hasonlóan esik, nincs realitása annak, hogy 2025-ben hatalmas fordulat történne, és újra elkezdenének az emberek autót vásárolni. Tehát a Magyarországon kulcsfontosságú iparágakban semmiféle reális növekedési lehetőség nincs 2025-re vonatkozóan, akkor miben lehet bízni? Nekünk nincsen olyan szinten high-tech iparunk, ami esetleg növekedhetne, gondolok például magas hozzáadott értékű szoftver, vagy egyéb informatikai rendszerek gyártására, azonban ebben Magyarország eléggé lemaradt. A másik pedig a mezőgazdaság és az élelmiszeripar.

A mezőgazdaságunk ebben az évben 13-14 %-ot esett, mert rossz volt az időjárás,

és miután a növénytermelés súlya meghatározó a magyar agráriumban, ezért ha ott kedvező az időjárás, akkor hoz pluszban agrárium GDP-t, viszont, ha szárazság, aszály van, akkor meg óriási zuhanást is tud okozni. Most az idén megint zuhanás történt, de ki tudja, hogy mi lesz 2025-ben? Kívánom, hogy jó idő legyen.

– Egyre többször van, amikor két nap alatt szakad le egy hónapnyi csapadékmennyiség. Nem hiányoznak azok a víztározók, amikkel ezeket el lehetne tárolni?

– De nagyon, és már az is jó lenne, ha a meglévő öntözési infrastruktúrát használnák. Nagyon szépen kiépítették a csatornarendszert Magyarországon, ami az öntözést lehetővé tette. Ezen csatornák nagy részét benőtte a gaz, a bokrok és a cserjék.

– De miért?

– Ellopták az öntözőműveket, a szivattyúállomásokat szétlopták, és még sorolhatnám tovább. Önmagában véve, ha az Alföldön ezt a csatornarendszert feltöltenék vízzel, akkor az a mikroklímát megváltoztatná, párásabb lenne a levegő, magasabb lenne a talajvízszint, ami rendkívül fontos és nagyon szükséges lenne a sikeres termeléshez az Alföldön.

– Itt elsivatagosodásról beszélnek.

– Ez hülyeség. Egyszerűen az van, hogy azokat a rendszereket hagytuk tönkremenni, amelyeket elődeink kiépítettek.

Ahol a Körösök összefolynak,

ha az azoknál meglévő nagyjából 10 vízkivételi művet mind használnák (ma egyet használnak ezek közül), akkor nem lenne pusztító aszály.

Ezek a lehetőségek mind megvannak, ha nincs is pénz újat építeni, legalább tegyük rendbe a meglévőket.

– Mennyibe kerülne rendbe hozni ezeket a rendszereket?

– Csak a rehabilitáció, tehát a meglévő csatornarendszerek kitisztítása, öntöző szivattyúállomások felszerelése az olyan 1000 milliárd forintból megoldható. Egy pusztító aszályos évben körülbelül ennyi a kár. Azaz nagyon hamar, szerintem 3-5 éven belül ezek a beruházások megtérülnének.

– És a 2025-ös évre potens kormányzati forrásból hallunk-e ilyet, hogy foglalkozni kellene ezzel?

– Nem tudok róla. Nincs rá pénz. Most nincs rá pénz, most már semmire sincs pénz egyébként.

– Tehát mit várhatunk 2025-ben?

– Az infláció nem tud már nagyon gyorsulni, mert már Európa élén vagyunk, Közép-Európában egyértelműen, és miután külföldön szinte mindenhonnan olcsóbban beszerezhető a mezőgazdasági nyersanyag és az élelmiszer, és ezt senki nem tilthatja meg, mert uniós tagállam vagyunk, körbevesznek bennünket uniós tagállamok,

ebből adódóan nagy áremelkedés nem lehetséges, mert nyersanyagár oldalról nézve nincsen ilyen nyomás.

A mezőgazdasági nyersanyagárak relatíve stabilak most itt Európában, és ha így nézzük, akkor gabona, olajos magvak árszintje nem tud Magyarországon kiugróan emelkedni, mert akkor importálni fognak. Ugyanez igaz, hogy kiugróan magas exportárakat sem lehet realizálni, ebből adódóan az is a belföldi árstabilitást segíti. Tehát én nem látok veszélyt. Az élelmiszerinfláció lehet, hogy magas lesz az iparcikkek inflációjához képest, de akkor se lesz több 3,5-4%-nál éves szinten. A probléma az, hogy már így is olyan eszméletlen magasak az árak, hogy az a 3-4 százalék már nem oszt, nem szoroz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, milyük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt jobbikos országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló apuka autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa” – fogalmazott.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, „mintha egy őrült vezetné.”

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. Apuka sem vette el az autót” – szögezi le a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa.”

Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 éves fiatal, és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött, és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Börtön jár érte!” – Magyar Péter keményen üzent a Fidesznek a kirobbant adatbotrány után
A politikus szerint a kormánypárt illegálisan listázza a TISZA szimpatizánsait a megszerzett adatokból. Ezért a törvény szerint akár többéves szabadságvesztés is kiszabható.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. november 06.



A Tisza Világ nevű mobilalkalmazásból egy mintegy 200 ezer sort tartalmazó adathalmaz került nyilvánosságra. Az ügyben a kormányoldal és Tisza Párt teljesen ellentétes magyarázattal állt elő. Erről kérdeztük Magyar Pétert, az ellenzéki párt elnökét, és Menczer Tamást, a Fidesz kommunikációs igazgatóját.

Menczer szerint a tények egyértelműen ukrán szálra utalnak. Állítása szerint a kiszivárgott adatok között két ukrán állampolgár, Miroslav Tokar és egy Andriy Galelyuk nevű férfi is szerepel, akik a PettersonApps nevű ukrán cégnek dolgozva vettek részt az applikáció fejlesztésében és tesztelésében.

„Ezeket az adatokat az ukránok kapták meg és vitték magukkal, és ott van 200 ezer magyar ember adata egy háborúban álló kormánynál, aminek szuverenitási és nemzetbiztonsági vonatkozása van”

– jelentette ki Menczer, aki szerint Magyar Péter korábban letagadta, hogy ukránokkal dolgozott volna. A kormánypárti politikus úgy véli, nem egyszerű behatolásról van szó, hanem együttműködésről.

Ezzel szemben Magyar Péter orosz titkosszolgálati akciót sejt a háttérben, amelynek célja Orbán Viktor hatalomban tartása. „Kinek az érdeke hatalomban tartani Orbán Viktort és a galerijét? Mindenki tudja: az orosz elnöknek és az oroszoknak” – fogalmazott a Tisza Párt vezetője. Szerinte az ukrán neveket és feliratokat az orosz szolgálatok is elhelyezhették az adatbázisban megtévesztésül. Kiemelte, hogy a kormány narratívája folyamatosan változott: először amerikai, majd ukrán fejlesztőkről beszéltek, végül pedig ukrán elkövetőkről.

Magyar szerint a legfontosabb kérdés, hogy ki használja fel az illegálisan megszerzett adatokat. „Érdekes módon mégis az orbáni hatalom használja ezeket az adatokat: az orbáni propaganda listázza ez alapján a civileket, hozza nyilvánosságra művészek, bírók, újságírók nevét, elérhetőségét, címét. Akkor hol vannak itt az ukránok?” – tette fel a kérdést.

A politikus szerint az adatokkal való visszaélés és a listázás bűncselekmény, amelyért a törvény szerint börtön jár. „Remélem, hogy tudják: ezt a magyar hatóságok ki fogják vizsgálni, ha a választásokig nem, akkor utána” – üzente a fideszes politikusoknak.

Magyar Péter azt is állítja, hogy a nyilvánosságra hozott lista manipulált, mivel olyan személyek neve is szerepel rajta, akik soha nem töltötték le az alkalmazást. „Ha valaki manipulálja, akkor nem belül manipulálja, hanem a Karmelitában vagy éppen az orosz nagykövetségen” – tette hozzá.

Magyar Péter és Menczer Tamás a botrányról

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk