Nagy volt a tömeg a tanárok szerint, amikor április negyedikén egy 12 fős általános iskolás gyerekcsoporttal megpróbáltak felszállni a Bikás parki metrómegállóban. Tóth-Vásárhelyi Éva azt mondja, nem volt idő arra, hogy a szerelvény másik ajtajához menjenek, a sok leszálló miatt pedig csak néhány másodpercük maradt a felszállásra. Ekkor történt meg minden gyerekkísérő rémálma:
a gyerekek bejutottak, a tanárok előtt azonban már záródni kezdett az ajtó.
„A gyerekek beléptek a kocsiba, én betettem a bal lábam és a bal vállam, amikor elindult az ajtó. Engem kilökött, becsukódott a gyerekek bent, mi kint” – nyilatkozta a tanárnő az RTL Híradójának.
Szóltak egy biztonsági őrnek, aki telefonált a következő állomásra. Azt is elmondta, szerinte mi volt a baj. „Ők világosítottak föl, hogy mindössze 18 másodpercig van nyitva az ajtó” – mondta el a kísérő.
Amikor kiderült, hogy a négyes metró szerelvényein nem lesz vezető, a szakemberek azt ígérték, hogy megfelelő biztonsági rendszert szerelnek fel. A Metróért Egyesület elnöke szerint a gyerekekkel történtek azt bizonyítják, hogy ez nem sikerült.
„Anyagi, takarékossági okok miatt ez egy eléggé lebutított rendszer, épp ezért nagyon kevés helyen, szinte merem mondani, alig-alig találkoztunk ilyennel Budapesten kívül más világvárosokban” – nyilatkozta Bíró Endre.
A BKV írásban reagált a történtekre. Az állomás kamerafelvételei alapján szerintük a tanárok abban hibáztak, hogy mindketten a gyerekek után akartak felszállni a metróra.
A cég azt javasolja, hogy ezentúl egyikük a gyerekek előtt, a másik pedig őket követve szálljon fel.
Szerintük az önvezető rendszer megfelelő, mindenki biztonságban volt.
Az RTL Híradó riportja
Nagy volt a tömeg a tanárok szerint, amikor április negyedikén egy 12 fős általános iskolás gyerekcsoporttal megpróbáltak felszállni a Bikás parki metrómegállóban. Tóth-Vásárhelyi Éva azt mondja, nem volt idő arra, hogy a szerelvény másik ajtajához menjenek, a sok leszálló miatt pedig csak néhány másodpercük maradt a felszállásra. Ekkor történt meg minden gyerekkísérő rémálma:
a gyerekek bejutottak, a tanárok előtt azonban már záródni kezdett az ajtó.
„A gyerekek beléptek a kocsiba, én betettem a bal lábam és a bal vállam, amikor elindult az ajtó. Engem kilökött, becsukódott a gyerekek bent, mi kint” – nyilatkozta a tanárnő az RTL Híradójának.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Összesítették a levélszavazatokat: 84 százalék szavazott a Fideszre, 13 százalék a Tisza Pártra
A Nemzeti Választási Iroda lezárta a levélszavazatok számlálását. A Fidesz elvesztette korábbi szavazói egy részét, de így is taroltak a határon túlon.
Bár a Fidesz-KDNP a levélszavazatok 84,04 százalékát szerezte meg, ez az eredmény valójában egy közel tízszázalékpontos visszaesést jelent a négy évvel ezelőtti, csaknem 94 százalékos arányhoz képest. A Nemzeti Választási Iroda csütörtök délutánra végzett a levélben leadott voksok feldolgozásával, az eredmények pedig egyértelmű elmozdulást mutatnak a kormánypártok hagyományosan legerősebb bázisának számító, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választók körében is – írja a Telex.
A névjegyzékben szereplő 494 244 választópolgárból végül 356 332-en küldték vissza a szavazatukat, ami 72 százalékos részvételi arányt jelent.
A 100 százalékos feldolgozottságú adatok szerint a Fidesz-KDNP 282 028 szavazatot kapott, míg a második helyen a Tisza Párt végzett 46 482 vokssal, ami 13,85 százalékos eredmény.
A Mi Hazánk 1,55, az MKKP 0,35, a DK pedig 0,20 százalékot szerzett. Az érvényes azonosító nyilatkozatok száma 337 439 volt, az érvényes szavazólapoké pedig 333 992.
Mint ismert a 2026-os választást a Tisza Párt nyerte meg, a parlamenti mandátumok több, mint kétharmadát szerezte meg. A vereség után adott első interjújában Orbán Viktor a jobboldal megújulásának szükségességét hangsúlyozta, és azt mondta, hogy bármilyen feladatot is szán neki a párt ezek után, ő azt szívesen elvállalja.
Bár a Fidesz-KDNP a levélszavazatok 84,04 százalékát szerezte meg, ez az eredmény valójában egy közel tízszázalékpontos visszaesést jelent a négy évvel ezelőtti, csaknem 94 százalékos arányhoz képest. A Nemzeti Választási Iroda csütörtök délutánra végzett a levélben leadott voksok feldolgozásával, az eredmények pedig egyértelmű elmozdulást mutatnak a kormánypártok hagyományosan legerősebb bázisának számító, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választók körében is – írja a Telex.
A névjegyzékben szereplő 494 244 választópolgárból végül 356 332-en küldték vissza a szavazatukat, ami 72 százalékos részvételi arányt jelent.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kampánypénzből újított fel kocsmát az MKKP, most 686 milliót kell visszafizetniük
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 1,2 millió forintot fordított a Smaragd nevű ajkai szórakozóhelyre. A párt a gyenge választási eredmény miatt közösségi gyűjtésből próbálja előteremteni a tartozást.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 1,2 millió forintot költött egy ajkai szórakozóhelyre, miközben a pártnak a gyenge választási eredménye miatt több mint 680 millió forintot kellene visszafizetnie az államnak.
A Smaragd nevű hely a párt kampányközpontjaként is működött, ahol a helyi fiataloknak akartak közösségi teret létrehozni – számolt be róla az RTL Híradó.
A párt egy már meglévő helyiséget pályázott meg, amit teljesen felújítottak, sőt, új hang- és fénytechnikát is vásároltak a pénzből. A nyitóbulin tele is lett a hely, ahol a Kutyapárt állta az első száz vendég sörét. Az MKKP szerint a beruházásra óriási szükség volt a városban.
Sándor Balázs, a párt visszalépett jelöltje és országos politikai koordinátora a riportban arról beszélt, hogy a fiatalok elvándorlása az egyik legnagyobb probléma Ajkán. „Nincs szórakozási és kikapcsolódási lehetőség, ezért a fiatalok más városokba, Budapestre, vagy akár külföldre mennek, hogy ilyen lehetőségeket találjanak” – magyarázta Sándor Balázs. A történetet beárnyékolja, hogy az MKKP nem érte el a választáson az egyszázalékos küszöböt, ezért most 686 millió forint kampánytámogatást kell visszafizetniük az Államkincstárnak.
Mivel a pártnak nincs ennyi pénze, közösségi gyűjtést szerveztek a tartozás rendezésére.
A párt társelnöke, Döme Zsuzsanna is megvédte a döntést, szerinte a hely a kampányban is kulcsszerepet játszott. „Ezek szuper projektek, és nagyon-nagyon hiánypótlóak Ajkán. A kampányidőszakban rengeteg eseményünk volt ott; gyakorlatilag ez volt a Kutyapárt kampányközpontja, más híján” – mondta a társelnök. A társelnök szerint a rossz eredménynek nincs köze ahhoz, mire költötték a pénzt.
„Ezt most már elköltöttük ezekre a célokra; nem tudjuk visszacsinálni. Nem hiszem, hogy a kampánypénz-pályázatunk miatt lett ez a rossz eredmény; ez ettől független” – jelentette ki Döme Zsuzsanna.
Hozzátette, a Rózsa Sándor kampánypénz-tékozló alapjuk nagyon hasznos, amivel 2018 óta sok fontos projektet támogattak.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 1,2 millió forintot költött egy ajkai szórakozóhelyre, miközben a pártnak a gyenge választási eredménye miatt több mint 680 millió forintot kellene visszafizetnie az államnak.
A Smaragd nevű hely a párt kampányközpontjaként is működött, ahol a helyi fiataloknak akartak közösségi teret létrehozni – számolt be róla az RTL Híradó.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péterék törvénnyel kényszerítenék ki, kik állnak a titkos magántőkealapok mögött
Kármán András, a Tisza Párt gazdasági szakértője jelentette be a magántőkealapok átláthatóságát célzó törvénymódosítást. A Transparency International szerint 1300 milliárd forintnyi közvagyon került ilyen, beazonosíthatatlan hátterű alapokba.
Nekimegy a magántőkealapoknak a Tisza Párt: törvénymódosítással bontanák le a titkolózást a végső tulajdonosok körül, és egy új, kemény jogosítványokkal felvértezett hivatalt állítanának fel a közpénzek visszaszerzésére. Az egyik első célpontjuk a jegybanki alapítványoknál eltűntnek vélt, akár 650 milliárd forintos vagyon lehet – számolt be róla az RTL Híradó.
A párt gazdasági szakértője, a pénzügyminiszteri poszt várományosaként emlegetett Kármán András arról beszélt, hogy
egyértelműen az a céljuk, hogy nyilvános legyen, ki áll a magántőkealapok mögött. A jelenlegi helyzetet Kármán úgy írta le: „Nem eléggé átlátható a magántőkealapoknak a működése. Nem beazonosítható, hogy ki a végső kedvezményezett.”
Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján már azt is bejelentette, hogy több jelöltjük is van a frissen felállítandó Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal élére. Azt is egyértelművé tette, hogy a szervezetnek akár nyomozati jogköre is lehet.
„Szerencsére kétharmados felhatalmazást kaptunk, így valóban érdemi hatásköre, de akár nyomozati jogköre is lehet egy ilyen szervnek, ami szerintem nagyon fontos, de alapvetően egy koordináló szerepet szeretnénk”
– fogalmazott a Tisza Párt politikusa.
A hivatal első ügyeinek egyike a jegybanki alapítványokból eltűnt vagyon feltárása lenne, amit Magyar Péter egyetlen szóval jellemzett: „Úgy hívják magyarul, hogy lopás.” Az Állami Számvevőszék tavaly márciusi jelentései nyomán derült ki, hogy több száz milliárd forintnyi közpénz sorsa lehetett bizonytalan a Matolcsy György MNB-elnöksége alatt kiszervezett alapítványoknál, miközben fia, Matolcsy Ádám és baráti köre látványosan meggazdagodott.
A Transparency International összesítése szerint az Orbán-kormány 2024 év végéig 1300 milliárd forintnyi közvagyont pumpált magántőkealapokba.
A riport Mészáros Lőrincet hozza fel példaként, akinek 1749,1 milliárd forintra becsült vagyonának jelentős része felett rendelkeznek ilyen átláthatatlan alapok. Az üzletember és felesége egy 22 milliárdos magángéppel utazott a párizsi BL-döntőre. Arra a kérdésre, hogy hogyan jöttek a meccsre, a válasz annyi volt: „Hát nem gyalog.”
A Tisza Párt tervei szerint minden korábbi tranzakciót átvilágítanának.
„Ellenőrizni fogunk minden korábbi tranzakciót és ahol hanyag vagy törvénytelen működésre utaló jeleket találunk, ott megfelelő lépéseket is meg fogjuk tenni”
– ígérte Kármán András.
A Transparency International jogi igazgatója, Ligeti Miklós szerint a közvagyon jogszerűen visszaszerezhető. „Azt mondja szépen az állam, hogy az általam kinevezett szakemberek fognak beülni ezeknek az alapkezelő szervezeteknek a menedzsmentjébe, és majd az állam fogja eldönteni, hogy mi történik” – vázolta a lehetséges forgatókönyvet.
Miközben a vádak egyre hangosabbak, Matolcsy György volt jegybankelnök a YouTube-on oszt pénzügyi tanácsokat. Legutóbbi, immár kilencedik videójában sem beszélt az alapítványi vagyonról, helyette a bőség korszakának eljövetelét jósolta. „Az új világban újnak kell lenni. Innovatívnak” – mondta, majd hozzátette: „Át kell állni a bőségre. Mi ezt tettük egyébként.”
Magyar Péter csütörtökön a fideszes strómanoknak is üzent, jelezve a politikai harc hevességét: „Hiába játsszátok el most a balettos kislányt és tesztek úgy, mintha mi se történt volna! Tudjuk, mit tettetek a szeretett hazánkkal és a magyar emberekkel. És egy percig se legyen kétségetek afelől, hogy »ki mint vetett, azonképpen arat…«”
Nekimegy a magántőkealapoknak a Tisza Párt: törvénymódosítással bontanák le a titkolózást a végső tulajdonosok körül, és egy új, kemény jogosítványokkal felvértezett hivatalt állítanának fel a közpénzek visszaszerzésére. Az egyik első célpontjuk a jegybanki alapítványoknál eltűntnek vélt, akár 650 milliárd forintos vagyon lehet – számolt be róla az RTL Híradó.
A párt gazdasági szakértője, a pénzügyminiszteri poszt várományosaként emlegetett Kármán András arról beszélt, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás Gergely továbbra is úgy gondolja, hogy Magyar Péter bolond
A leköszönő miniszter szerint ez alappal merülhet fel, ha valaki a Tisza Párt elnökének a fellépéseit és megnyilatkozásait látja. Arról is beszélt, hogy szerinte az ukránok győzelemként értékelik a választási eredményt.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Hír TV Monitor című műsorában értékelte a vasárnapi választási eredményeket és beszélt a Fidesz ellenzéki jövőjéről.
A miniszter szerint a választók döntése és akarata világos, a Fidesz–KDNP egy másik utat és alternatívát ajánlott, de a választók nagy többsége 16 év után a kormányváltásra szavazott. Úgy látja, ennek sok oka van, és az eddigi kormánypártnak most az a feladata, hogy az ellenzéki létre készülve ezeket az okokat feltárja. Ennek része egy tisztújítási folyamat is, ami helyi, majd országos szinten zajlik majd. A felelősök keresésével kapcsolatban Gulyás Gergely kijelentette, hogy nem híve a párton belüli felelősségre vonásnak.
„A párton belüli felelős keresésnek semmiképpen nem vagyok híve, mert mindenki megtett mindent a győzelem érdekében.”
Szerinte okokat érdemes keresni, nem embereket, vagy ha mégis, akkor azok szerinte nem a Fidesz–KDNP soraiban ülnek, hanem „mások, akik esetleg olyanokat tettek, amit nem kellett volna.”
Magyar Péter győzelem utáni üzeneteivel kapcsolatban, amelyekben a miniszter szerint „vad dühvel” fenyegeti az alkotmányos intézményrendszer tisztviselőit, Gulyás azt mondta, egyelőre nem látják, kikből fog állni a Tisza-kormány, és mi lesz a programja. A bosszú lehetőségét firtató kérdésre úgy reagált, nem számít erre, mert szerinte nincs miért bosszút állni, de hozzátette,
„természetesen az lehet, hogy az új hatalom koncepciós eljárásokban gondolkodik.”
Ezt a rendszerváltoztatás után szégyennek tartaná. Véleménye szerint az elmúlt 16 év önmagában megáll, és összességében az országnak nagyon jó 16 éve volt, hatalmas gazdasági teljesítménnyel. „Tehát ha valaki bizonytalan abban, hogy képes-e az ország kormányzására, akkor biztos elkezdi fenyegetni érvek és indok nélkül azokat, akik egyébként 16 évig az országot kormányozták” – fogalmazott.
Amikor a műsorvezető felidézte, hogy korábban „bolondnak” nevezte Magyar Pétert, Gulyás Gergely kitérő választ adott. „Hát ha valaki Magyar Péternek a fellépéseit és megnyilatkozásait látja, akkor nem szükséges személyes ismeretség ahhoz, hogy ez alappal merüljön föl, hogy nagyon finom legyek a leendő, betöltendő közhivatali tisztségre is tekintettel.”
Az ukrán beavatkozás és az ukrán titkosszolgálatokhoz köthető Szeber Roland Ivanovics fenyegetéseivel kapcsolatban a miniszter azt mondta, elfogadhatatlannak tartja, hogy „egy külföldi államnak a kéme a még hivatalban lévő, hivatalában most távozó miniszterelnököt fenyegesse.”
Szerinte az ukránok győzelemként értékelik a választási eredményt, és a Tisza Párt kormányzása ad majd választ arra, hogy erre van-e okuk.
Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban kifejtette, hogy a Tisza Párt korábban támogatta azt, de most már érdemalapúságról beszélnek. „Most, ha érdemalapú csatlakozásról beszélünk, tehát ha egy olyan csatlakozásról, ahol meg kell felelnie Ukrajnának azon követelményeknek, amelyeknek a többi európai uniós tagállamnak a csatlakozáskor meg kellett felelnie, akkor ez a következő 10–15 évben nem lehetne napirenden” – mondta, hozzátéve, hogy a Fidesz–KDNP továbbra is azon az állásponton van, hogy „a magyar embereknek az az érdeke, hogy Ukrajna ne legyen az Európai Unió tagja.”
Arra a kérdésre, hogy a túlzottan oroszbarátnak beállított politika szerepet játszhatott-e a vereségben, Gulyás nemmel válaszolt. Szerinte ennek nem volt meghatározó jelentősége, egyrészt mert az amerikai elnök is a Fidesz–KDNP mellett kampányolt, másrészt mert a választók többsége fontosnak tartja az orosz kőolaj- és földgázbeszerzést az energiabiztonság miatt.
Úgy látja, Magyar Péter a kampányban hangoztatott „Putyin-pincsizés” után már szintén a kapcsolatok fenntartásának szükségességéről beszél.
A Fidesz–KDNP ellenzéki munkájáról a miniszter azt mondta, meg akarják mutatni, hogy „egy parlamenti ellenzék, egy ellenzéki párt az lehet normális is.”
Ez azt jelenti, hogy tiszteletben tartják a választók döntését, és az előterjesztésekhez viszonyulnak: ami jó, azt támogatják, ami rossz, azt elutasítják, függetlenül attól, ki terjeszti elő.
Kiemelt feladatuknak tekinti a nemzeti kormányzás vívmányainak – mint az egymillió új munkahely, a családi adókedvezmények, az egykulcsos adó, a nemzetpolitika és az otthonteremtés – megvédését. Figyelmeztetett az új „divatra”, a fenyegetőzésre is, de szerinte Magyarországon a jogállam alapjai elég szilárdak ahhoz, hogy a boszorkányüldözést megakadályozzák.
„Fenyegetőzni ugyan lehet, és egy országban kétharmados többséggel nagyon sok jogszabályt meg lehet változtatni, azért mégiscsak van boszorkányüldözés, meg van jogállam. Szerintem az emberek erre nem szavaztak, arra szavaztak, hogy már ne mi legyünk kormányon, de erre biztos, hogy nem szavaztak”
– jelentette ki.
Azon felvetésére, hogy a népjóléti intézkedéseket, például az árstopot és a rezsicsökkentést ki kell vezetni, Gulyás úgy reagált, hogy ezek is a kormányzás vívmányai, amelyek valós segítséget jelentenek a magyar családoknak. Az árstopot és a rezsicsökkentést is megvédendő eredménynek tartja.
„De hát tény mégiscsak az, hogy 13 éve a rezsicsökkentést az átlagfogyasztásig fenntartottuk” – emlékeztetett, hozzátéve, hogy a magyar társadalom nagy része 13 éve ugyanazt az összeget fizeti a gázért és az áramért. Úgy összegzett, hogy a védett ár, az árstop és a rezsicsökkentés ma valós segítség a magyar családoknak.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Hír TV Monitor című műsorában értékelte a vasárnapi választási eredményeket és beszélt a Fidesz ellenzéki jövőjéről.
A miniszter szerint a választók döntése és akarata világos, a Fidesz–KDNP egy másik utat és alternatívát ajánlott, de a választók nagy többsége 16 év után a kormányváltásra szavazott. Úgy látja, ennek sok oka van, és az eddigi kormánypártnak most az a feladata, hogy az ellenzéki létre készülve ezeket az okokat feltárja. Ennek része egy tisztújítási folyamat is, ami helyi, majd országos szinten zajlik majd. A felelősök keresésével kapcsolatban Gulyás Gergely kijelentette, hogy nem híve a párton belüli felelősségre vonásnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
