Politikai foglyokat dolgoztatott hagymaföldjén a német szélsőjobbos AfD képviselője Belaruszban
Az egyik rab, akit 2024 februárjában tartóztattak le egy közösségi médiás lájk miatt, elmesélte, hogy napi 5 euróért dolgozott a hagymaföldeken, borzalmas körülmények között.
Egy fehérorosz hírügynökség arról számolt be, hogy Jörg Dornau, a szélsőjobboldali AfD párt szászországi tartományi parlamenti képviselője politikai foglyokat foglalkoztatott belarusz hagymaföldjén. A Reform.news független helyi portál szerint Dornau megállapodott egy börtönnel, hogy politikai elítélteket alkalmazhasson saját belorusz mezőgazdasági cégénél, az OOO Zybulka-Belnél.
Dornau szerint a munka nem kényszermunka volt, és a foglyok fizetése a börtön fenntartására ment volna.
Azt is állította, hogy egy művezető döntött arról, hogy a rabok kapnak-e egyáltalán pénzt. A hírek szerint Dornau személyesen is ellátogatott a hagymaföldekre, hogy szemrevételezze az elítélt munkásait.
„Egyszer én is láttam őt” – mondta az egyik fogoly. „Magas, kopasz férfi volt, német rendszámú autóval jött, és bejött az óvóhelyre, ahol hagymát szedtünk.”
Az egyik rab, akit 2024 februárjában tartóztattak le egy közösségi médiás lájk miatt, elmesélte, hogy napi 5 euróért dolgozott a hagymaföldeken, borzalmas körülmények között. „Reggel 7-kor kaptunk reggelit, utána pedig este 8-ig se vizet, se ételt nem adtak. Egy óvóhelyen laktunk, ami valójában egy rettenetes pince volt, az embereknek fagyott a keze-lába.” A fogoly szerint ugyanakkor „a hagyma finom volt.”
Dornau, aki 2019 óta képviseli az AfD-t a szász parlamentben, nem válaszolt a Politico többszöri megkeresésére. A politikust vizsgálat alá vonták Belaruszban folytatott üzleti ügyletei miatt, és nemrég 20 862 eurós bírságot kapott, mert eltitkolta, hogy résztulajdonosa az OOO Zybulka-Bel nevű cégnek.
A vállalkozást 2020 októberében alapították, amikor Belaruszban épp levertek egy demokráciapárti tüntetéshullámot.
Fehéroroszországban jelenleg több mint 1300 politikai fogoly van, az országot az EU rendszeresen sújtja szankciókkal az emberi jogok megsértése és a folyamatos belső elnyomás miatt. A legutóbbi szankciókat idén augusztusban vezették be.
Egy fehérorosz hírügynökség arról számolt be, hogy Jörg Dornau, a szélsőjobboldali AfD párt szászországi tartományi parlamenti képviselője politikai foglyokat foglalkoztatott belarusz hagymaföldjén. A Reform.news független helyi portál szerint Dornau megállapodott egy börtönnel, hogy politikai elítélteket alkalmazhasson saját belorusz mezőgazdasági cégénél, az OOO Zybulka-Belnél.
Dornau szerint a munka nem kényszermunka volt, és a foglyok fizetése a börtön fenntartására ment volna.
Azt is állította, hogy egy művezető döntött arról, hogy a rabok kapnak-e egyáltalán pénzt. A hírek szerint Dornau személyesen is ellátogatott a hagymaföldekre, hogy szemrevételezze az elítélt munkásait.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Olyan szorongása van az embernek, hogy a WC-re sem mer kimenni” – Kitálalt egy ápoló, aki a létszámhiány miatt gyakran egyedül küzd az osztályán
Rossz mentális állapotban vannak az ápolók. Az Egészségügyi Világszervezet friss tanulmánya szerint minden harmadik orvos és ápoló depresszióval küzd a vizsgált országokban.
Az Egészségügyi Világszervezet friss tanulmánya szerint a vizsgált Európai országokban minden harmadik orvos és ápoló depresszióval küzd és több mint tizedének megfordult már a fejében az öngyilkosság gondolata.
Egy 37 éve pályán lévő ápoló számolt be az RTL Híradónak arról, hogy milyen rossz mentális állapotban vannak kollégáival.
Elmondta, hogy szorong, és az is előfordul, hogy a vécére se mer kimenni. Nem tagadja, néha alkoholhoz és nyugtatóhoz nyúl munka után - árulta el az ápoló, aki egy fővárosi kórházban dolgozik.
"Fáradtak vagyunk, ki vagyunk égve, öregek vagyunk, nincs utánpótlás. magánélete mindenkinek romokban".
"Nagyon sokszor van az, hogy szorongok, mert tudom, hogy milyen napra megyek be. Hogy a létszámhiány miatt egyedül vagyok. Van olyan szorongása az embernek, hogy nem mer kimenni wc-re mert tudja, hogy van olyan a beteg az osztályon, akinek bármikor csippanhat a monitorja, bármikor lehet valami baja".
Úgy vélte, hogy: "Ha épeszű akarsz maradni, nem akarsz az alkoholhoz nyúlni, nem akarsz időnként bevenni egy altatót, akkor nem fogod bírni, akkor eljössz. Sajnos jellemző, hogy vagy lehúz az ember egy felest vagy bevesz egy altatót, ne adj Isten a kettőt egyben".
A WHO felmérése szerint minden harmadik egészségügyi szakember depresszióval küzd. Inkább a nők, és nagyobb arányban az ápolók, összesen 32 százalékuk. A szorongással 24 százalékuk küzd. Az alkoholizmus inkább a férfiak betegsége a szakmában, és több orvost érint, 4 százalékukat.
Az RTL Híradónak nyilatkozó pszichiáter, Werning Róbert - aki részt vett a tanulmány elkészítésében - azt mondta: az adatok aggasztóak. "Az egészségügyi dolgozók körében ötször akkora a mentális egészségügyi problémák kockázata, mint az átlag lakosságnak. A legmegrázóbb adat az az, hogy az egészségügyi dolgozók 10 százalékának volt a vizsgálatot megelőző közvetlen időszakban is, öngyilkosságra vagy önkárosításra irányuló gondolatai".
A Független Egészségügyi Szakszervezet vezetője, Soós Adriána szerint: "egy-egy embernek sokkal több feladatot el kell látnia, mint ami ésszerűen, normálisan egy adott időben lehetséges volna. Az hogy 72 órát dolgozhasson egy dolgozó és elég gyakran, ha nem 72-őt. De 60-at dolgozik egy héten, ez kimerültséget feszültséghez szorongáshoz vezet."
Az is kiderült, hogy a vizsgált országok közül a legjobb mentális állapotban a skandináv országok egészségügyi dolgozói vannak. A lettek küzdenek a leginkább a depresszióval, Magyarország ebben a negyedik legrosszabb helyen áll.
Az Egészségügyi Világszervezet friss tanulmánya szerint a vizsgált Európai országokban minden harmadik orvos és ápoló depresszióval küzd és több mint tizedének megfordult már a fejében az öngyilkosság gondolata.
Egy 37 éve pályán lévő ápoló számolt be az RTL Híradónak arról, hogy milyen rossz mentális állapotban vannak kollégáival.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Parázs szóváltás robbant ki az Országgyűlésben: Kálmán Olga (DK) a gyermekvédelemről és a Szőlő utcai ügyről kérdezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, a KDNP elnökét. A vita az Országgyűlés plenáris ülésén zajlott.
„Tisztelt Miniszterelnök-helyettes, nem igazán értem, hogy miért ment önként házhoz… amiért házhoz szoktak menni” – kezdte Kálmán. Szerinte Semjén magára húzta az ügyet, „pancser bűnelkövető”-ként viselkedett.
A DK-s politikus azt mondta, őt az érdekli, ki erőszakolt meg 10–12 éves gyerekeket, és a kormánynak nem a képviselőket kellene fenyegetni, hanem az elkövetőket. Hozzátette, hogy „elmorzsolt pár könnyet”, és azt várta, hogy elhangozzon az a szó: „áldozatok”.
Kálmán szerint a kabinet összemossa a pedofíliát a homoszexualitással. Azt is mondta, hogy a kormánynak bocsánatot kellett volna kérnie a Szőlő utcai ügy miatt, és Semjén „minimum cinkos”.
Semjén Zsolt reagált Kálmán Olga felvetéseire. „Az elmúlt héten többet tettünk ezekért a gyerekekért, mint ön, Arató Gergely vagy Dobrev Klára egész életükben együttvéve.” A miniszterelnök-helyettes szerint a kormány meghozta Európa legszigorúbb pedofilellenes törvényét, és a múlt héten 17 milliárd forintnyi támogatást rendeltek a szociális és gyermekvédelmi területnek.
A „Zsolti bácsi” kifejezésre Semjén így reagált.
„Ki Zsolti bácsi? Nem ki, hanem mi. A maguk politikai terméke. Egy zavart elméjű, idézőjelbe tett próféta fantáziája és egy politikai provokátornak a manipulációja.” Szerinte a „zsoltibácsizás” az ártatlanul megtámadott ember és az ellenzék „aljas és sunyi rágalmazásának” szimbóluma, a DK „esszenciája” pedig „hungarofóbia és az antikrisztianizmus”.
Semjén a Szőlő utcai ügyről hálát mondott a sok imádságért, és arról beszélt, hogy az istenszerető embernek minden a javára válik.
Parázs szóváltás robbant ki az Országgyűlésben: Kálmán Olga (DK) a gyermekvédelemről és a Szőlő utcai ügyről kérdezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, a KDNP elnökét. A vita az Országgyűlés plenáris ülésén zajlott.
„Tisztelt Miniszterelnök-helyettes, nem igazán értem, hogy miért ment önként házhoz… amiért házhoz szoktak menni” – kezdte Kálmán. Szerinte Semjén magára húzta az ügyet, „pancser bűnelkövető”-ként viselkedett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A miniszter bármikor utasíthatja az államtitkárát, hogy pajtás, nekem most ez a szálloda kell” – Így lehet 800 ezres szállodai szobája Nagy Mártonnak
A tárca titkolja, melyik hotelben lakott a politikus, aki kilenc hónap alatt tucatszor repült hivatalos ügyben. Korábban a magángépes útjai is tízmilliókba kerültek.
Luxusszállodák, borsos számlák: a 24.hu által kikért adatok szerint Nagy Márton kilenc hónap alatt 12 hivatalos külföldi úton járt, és akadt olyan brüsszeli útja, ahol a négy éjszaka 3,3 millió forint fölé kúszott – számolt be róla az RTL Híradó. A minisztérium nem árulta el, melyik hotelekben lakott, a lap perre készül a részletekért.
A brüsszeli csúcsra 831.399 forint/éj volt a legdrágább szállás. Egy másik út során két éjszaka mintegy 721 ezer forintba került éjszakánként, míg további brüsszeli utaknál 425 ezer, illetve 511 ezer forintos díj szerepelt egy éjszakára. Bécsben 796 ezer forintot fizettek egyetlen éjszakáért.
„A közigazgatási államtitkár a minisztériumban két szinttel a miniszter alatt álló rangidős beosztás. A miniszter úr bármikor utasíthatja: pajtás, nekem most ez a szálloda kell, tessék felülírni a rendeletet”
– mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.
A hazai szabályok alapvetően éjszakánként nagyjából 400 eurós szálláskeretet emlegetnek, de indokolt esetben a közigazgatási államtitkár ezt felülírhatja. A vita ettől forrósodott fel igazán.
„Arról a Nagy Mártonról beszélünk, akinek a költségvetés kapcsán nincs olyan száma, amit eltalált volna. Az idei évre tervezett, hivatalosan 3,4%-os gazdasági növekedés lényegében 0 lesz – ezt látjuk” – mondta Vajda Zoltán, ellenzéki országgyűlési képviselő.
Közben felbukkant a miniszter korábbi, vásárlós videója is. „Mától él az árréscsökkentés, a fogkrém ára is jelentősen csökkenni fog. Ha már ott vagyok, veszek a gyerekeknek is” – mondta Nagy Márton a Facebookon.
Előzményként a 444.hu adatigénylése alapján kiderült: 2023 januárjától 2024 novemberéig a miniszter hivatalos külföldi útjaira 132 millió forintnál is több ment el, ebből 60 millió felett volt a magángépes közlekedés. A friss adatokkal most újra fellángolt a vita a közpénzek utazási költéseiről - derült ki az RTL Híradóból.
Luxusszállodák, borsos számlák: a 24.hu által kikért adatok szerint Nagy Márton kilenc hónap alatt 12 hivatalos külföldi úton járt, és akadt olyan brüsszeli útja, ahol a négy éjszaka 3,3 millió forint fölé kúszott – számolt be róla az RTL Híradó. A minisztérium nem árulta el, melyik hotelekben lakott, a lap perre készül a részletekért.
A brüsszeli csúcsra 831.399 forint/éj volt a legdrágább szállás. Egy másik út során két éjszaka mintegy 721 ezer forintba került éjszakánként, míg további brüsszeli utaknál 425 ezer, illetve 511 ezer forintos díj szerepelt egy éjszakára. Bécsben 796 ezer forintot fizettek egyetlen éjszakáért.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiderült, hogy érkezhet Vlagyimir Putyin Magyarországra, a Trumppal való csúcstalálkozóra
Az orosz elnök tanácsadója szerint a találkozó helyszínét Trump vetette fel, és Moszkva elfogadta. Az útvonal még kétséges, mert jelenleg tiltott terület is szóba jöhet.
Bulgária kérésre átengedné Vlagyimir Putyin elnöki gépét a saját légterén, ha a tervezett budapesti csúcstalálkozóra repülne. Georg Georgiev külügyminiszter 2025. október 20-án, Luxemburgban beszélt erről az EU Általános Ügyek Tanácsának ülésén.
„Ha a béke érdekében van hajlandóság erőfeszítésre, és ennek feltétele egy találkozó, akkor a legészszerűbb, ha ennek a találkozónak a megrendezését minden lehetséges eszközzel támogatják”
– mondta Georg Georgiev, Bulgária külügyminisztere.
„Mégis mi módon tarthatnák meg a találkozót, ha az egyik résztvevő nem tud eljutni oda? Nagyon reméljük, hogy közelebb kerültünk a tartós ukrajnai békéhez, bár az orosz fél egyértelműen nem ilyen irányú erőfeszítéseket tett a közelmúltban, amikor még intenzívebbé tette drón- és rakétatámadásait, és ezzel tovább erősödött az ellenséges hangulat.” – tette hozzá a bolgár külügyminiszter.
A miniszter szerint Bulgária támogatja az újabb, Oroszországgal szembeni szankciókat, és kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett.
Donald Trump amerikai elnök múlt csütörtökön, október 16-án jelentette be, hogy Budapesten találkozna Vlagyimir Putyinnal az orosz–ukrán háború ügyében. Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója közölte: a helyszínt Trump javasolta, Putyin pedig támogatta az ötletet.
Nyitott kérdés marad az útvonal. Az orosz repülőgépek 2022 óta nem repülhetnek be az EU légterébe, Magyarországot pedig Szerbia és Ukrajna kivételével EU-tagállamok veszik körbe. Ukrajna valószínűleg semmilyen körülmények között sem engedné át Putyin átalakított Il–96-os gépét.
Az egyik lehetséges útvonal Moszkvából a Fekete-tengeren át vezetne, Bulgária és Szerbia érintésével. A bolgár légteret ugyan lezárták az orosz gépek előtt, de kérésre most az egyedi engedéllyel felülírhatnák a tiltást. Alternatívaként hosszabb, északibb irányok jöhetnek szóba: Belaruszon és Lengyelországon át, vagy a Balti-tengeren keresztül Németország és Csehország érintésével - írja a Telex.
Bulgária kérésre átengedné Vlagyimir Putyin elnöki gépét a saját légterén, ha a tervezett budapesti csúcstalálkozóra repülne. Georg Georgiev külügyminiszter 2025. október 20-án, Luxemburgban beszélt erről az EU Általános Ügyek Tanácsának ülésén.
„Ha a béke érdekében van hajlandóság erőfeszítésre, és ennek feltétele egy találkozó, akkor a legészszerűbb, ha ennek a találkozónak a megrendezését minden lehetséges eszközzel támogatják”
– mondta Georg Georgiev, Bulgária külügyminisztere.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
