HÍREK
A Rovatból

Perre készülnek a Pegasussal célba vett magyar újságírók a magyar állam és a kémszoftver gyártója ellen

A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet és egy izraeli ügyvéd azon izraeli tisztségviselőket is elszámoltatná, akik jóváhagyták a Pegasus eladását a magyar kormánynak.


Jogi lépéseket terveznek a magyar állam és a Pegasust gyártó izraeli NSO cég ellen azok a magyar újságírók, akiket célba vettek a kémszoftverrel - írja a Guardian.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) emberi jogi jogvédő civil szervezet bejelentette, hogy hat ügyfél - Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid, Németh Dániel és Panyi Szabolcs újságírók, Adrien Beauduin belga-kanadai PhD hallgató és aktivista, illetve egy névtelenséget kérő személy - ügyében indít jogi eljárást.

A lap idézi a szervezet egyik munkatársát, Remport Ádámot, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok titokban végzett műveletei az elnyomás eszközévé váljanak ahelyett, hogy az állampolgárokat védenék.

A TASZ különböző utakon fog jogi lépéseket tenni: a magyarországi titkosszolgálatokat felügyelő miniszterekhez panaszt, a biztonsági szolgálatokhoz adatszolgáltatási kérelmeket nyújtott be, de bírósági eljárást is kezdeményeznek. Céljuk az, hogy a Pegasussal célba vett személyek közvetlen bizonyítékot kapjanak a megfigyelésükről, és hogy kiderüljön, milyen adatokat gyűjtöttek össze róluk.

Szerintük ha sikerrel járnak, az azt jelentené, hogy új jogorvoslati út nyílna meg mindenki előtt, akit titokban megfigyeltek. A korábbi ítélkezési gyakorlat ugyanis azt sugallta, hogy a bíróságok általában a biztonsági szolgálatok javára döntöttek, és valószínűleg hónapokig, sőt akár évekig is elhúzódhatnak az ügyek. Az viszont más országokban is mintául szolgálhat, hogy hogyan alakul a magyarországi Pegasus-áldozatok ügye a bíróságon.

Az egyik célpont, Panyi András, a Direkt36 tényfeltáró központ oknyomozó újságírója azt mondta a Guardiannek, hogy a források védelméhez való jogának megsértése a legaggasztóbb számára a megfigyelésben. Ő sem tudja, hogy pontosan miért hallgatták le, de reméli, hogy a jogi eljárás során többet megtud erről. Legalább arról szeretne információt kapni, hogy melyik ügynökség, mikor és miért figyelte meg őt.

A TASZ és Eitay Mack izraeli ügyvéd keresetet nyújt be az izraeli főügyészhez is, amelyben arra kérik, hogy indítson büntetőeljárást Izraelben a kémfegyvert gyártó NSO és azon izraeli tisztségviselők ellen, akik jóváhagyták a Pegasus eladását a magyar kormánynak.

Mack szerint a tisztségviselőknek kezdettől fogva tudniuk kellett volna, hogy Magyarországon mi a helyzet, és hogy a sajtó célba vétele az Orbán-kormány egyik fő tevékenysége. Az ügyvéd többek között az izraeli lehallgatási és az adatvédelmi törvény megsértésével vádolná meg az illetékes kormánytagokat.

Az NSO korábban azt közölte, nem tudja megerősíteni vagy cáfolni, hogy egyes országok megvásárolták-e tőlük a Pegasust, de hangsúlyozták, hogy a kémszoftvert csak bűnözők és terroristák elleni használatra tervezék, nem ellenzéki politikusok, aktivisták vagy újságírók megfigyelésére. Hangsúlyozták, hogy utóbbival szemben zéró toleranciát kell alkalmazni, ők az ilyen típusú visszaélések miatt több szerződést is felmondtak.

Korábban a lengyel sajtóban az is felmerült, hogy az izraeli cég szerződést bontott Lengyelországgal és Magyarországgal is, de kiderült, hogy nem egészen erről van szó. Valójában az izraeli védelmi minisztérium szűkítette le azoknak az országoknak a körét, ahová kiberfegyvert lehet exportálni, vagyis a korábbi 102 ország helyett már csak 37 országba, Magyarország és Lengyelország pedig nincs köztük. Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy ez a döntés visszamenőlegesen is érvényes, azaz az NSO ténylegesen szerződést bontott-e Magyarországgal és Lengyelországgal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk