Orbán Viktor nem bízza a véletlenre, a magyarok többsége a Medián szerint elutasítja Ukrajna EU-tagságát

Magyarország nem szállít több dízelüzemanyagot Ukrajnába, amíg az ukránok nem indítják újra a kőolajszállítást a Barátság kőolajvezetéken – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a szerdai kormányülés után. A tárcavezető közlése szerint a döntés addig marad érvényben, amíg a január 27-i orosz támadás miatt leállt tranzit helyre nem áll.

A magyar kormány Ukrajnát teszi felelőssé az ellátás megakadásáért. Szijjártó Péter szerint az ukránok politikai zsarolása miatt nem érkezik Magyarországra kőolaj. „Minden műszaki, minden fizikai és minden technikai feltétel adott ahhoz, hogy a Barátság kőolajvezetéken a kőolajszállítás Magyarország irányába újrainduljon” – mondta a miniszter.

Szijjártó Péter szerint Magyarország kőolajellátása továbbra is biztonságban van, három hónapnyi tartalék áll rendelkezésre. A kieső mennyiség pótlása érdekében a Mol-csoport már az Energiaügyi Minisztériumhoz fordult a stratégiai kőolajkészletek részleges felszabadításáért. A vállalat emellett megrendelt 500 ezer tonna orosz kőolajat, amely tengeri útvonalon érkezik. A szállítmány várhatóan március első napjaira fut be egy horvátországi kikötőbe, onnan pedig öt-tíz napba telik, amíg a Mol magyarországi, illetve szlovákiai finomítójába eljut.

A tengeri szállításnak azonban van egy komoly akadálya: a továbbszállításhoz a horvát tengerpartról induló Adria kőolajvezetékre is szükség van, ám Horvátország az uniós olajszankciókra hivatkozva korábban nem engedélyezte az orosz olaj tranzitját. Február közepén Szijjártó Péter és Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter hivatalosan is a horvát gazdasági miniszterhez fordultak, arra kérve Zágrábot, hogy a brüsszeli szabályoknak megfelelően haladéktalanul tegye lehetővé az orosz kőolaj szállítását Magyarország és Szlovákia felé. Az uniós szabályok értelmében az orosz kőolaj importja tilos, de Magyarország és Szlovákia mentességet kapott a csővezetékes szállításra.

Via Telex

„Elefánt is lehet a szobában, huszonöt meztelen nő vagy thai törpe, de a valóságban ilyen nem történt” – mondta Magyar Péter a Telexnekazzal kapcsolatban, hogy kedden ismét frissült a radnaimark.hu oldal, ami ezúttal a Tisza Párt elnökének egy korábbi, kábítószerrel kapcsolatos kijelentését vonta kétségbe.

Magyar Péter a nyíregyházi fórumán azt is megerősítette, hogy soha nem fogyasztott drogot, és nem nyúlt az anyaghoz. Hozzátette, valódi felvétel nem fog napvilágot látni, mesterséges intelligenciával azonban bármit létrehozhatnak.

– fogalmazott.

A frissítésre a Facebookon annyit reagált, hogy a 24.hu erről szóló cikke alá odakomentelte: „Göd”.

A radnaimark.hu oldalon kedden jelent meg egy idézet Magyar Péter múlt heti bejelentéséből, miszerint a lakás bejáratánál látott kábítószer kinézetű anyaghoz nem nyúlt, alatta pedig a kérdés: „BIZTOS?”. Ez volt a második frissítés az oldalon: múlt hét kedden egy, biztonsági kamera képére emlékeztető fotó jelent meg egy ágyról, előbb „Coming soon”, majd „Once upon a time…2024.08.03” felirattal. Radnai Márk korábban közölte, hogy neki semmi köze az oldalhoz, és a felvételen látható helyszínhez sem.

Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója a 444-nek azt mondta, a Fidesznek sincs köze a radnaimark.hu-hoz vagy az ott megjelenő tartalmakhoz.

Magyar Péter egy korábbi videójában beszélt arról, hogy 2024. augusztus 2-án a Tisza Párt nyári rendezvénye után Vogel Evelin elhívta őt egy házibuliba, ahonnan együtt mentek „az egész ország által megismert szobába”. Mint mondta, ekkor már nem voltak párkapcsolatban, de „hagyta magát elcsábítani”, és hajnal 5-től délig a lakásban tartózkodtak, majd együtt ebédeltek. Magyar szerint később egyértelművé vált számára, hogy „orosz típusú kompromatba” sétált bele, de tiszta a lelkiismerete, mert semmilyen jogszabálysértő dolgot nem követett el.

Vogel Evelin erre reagálva azt mondta a 444.hu-nak, hogy nem ő tette oda a kamerát. Az apartman tulajdonosa közleményben tudatta, hogy a bérlő távozása után nem találtak képrögzítésre szolgáló eszközt a lakásban, és az ügyben feljelentést tettek a rendőrségen.

Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Telexnek adott interjút, ahol sok egyéb téma mellett szóba került a gödi Samsung-gyár körüli botrány is, és az ebben való felelőssége, hiszen a kormányhivatalok az ő hatáskörébe tartoznak. Navracsics elmondta:

Szerinte a gödi gyár esetében a kormányhivatal kellő alapossággal járt el, és amikor szabálytalanságot észlelt, a jogszabály szerinti legmagasabb büntetést szabta ki. „Nem tudok róla, hogy szemet hunyt volna szabálytalanságok felett” – mondta.

Mivel azonban a kiszabott bírságoknak nem volt visszatartó erejük, ő maga kezdeményezte a környezetvédelmi bírság összegének megemelésétLantos Csaba energiaügyi miniszternél. „Igen, tehát léptünk ezen a területen” – erősítette meg.

A miniszter a Telex cikkének megjelenése után tájékoztatót kért a Pest Vármegyei Kormányhivataltól. Elmondása szerint „egy jó jelentést” kapott, amely inkább csak „egy eseménytörténet beszámolója”.

Azt is hozzátette, hogy úgy véli, ha az akkumulátorgyárak betartják a környezetvédelmi standardokat, „akkor ez nagyon fontos ágazat lehet.”

Navracsics Tibor egyébként azt is elmondta, hogy nem kért engedélyt interjúadáshoz, és nem is tudott róla, hogy a kampányfőnöktől kellene.

A miniszter szerint az, hogy a párt központi narratívájától és kampányüzeneteitől gyakran eltér, annak köszönhető, hogy mindig is ezt a nyelvezetet használta, és a többiek tolerálják. Úgy véli, az ő nyelve és szókészlete közelebb áll a városi diplomás emberekhez, és ez nem megy szembe a párt kommunikációjával, hanem kiegészíti azt. Szerinte ez a kommunikációs különbség 2014 és 2019 között alakult ki, amikor uniós biztosként nem volt itthon, és távolról követte a magyar politika változásait, amihez földrajzi és politikai függetlenség is társult.

Állítása szerint komolyan soha nem merült fel benne, hogy elhagyja a pártot, noha voltak éles vitái. A Fideszben tartó erőként a nemzedéki és szervezeti szolidaritást nevezte meg, ami 1994-es belépése óta köti a párthoz.

A jelenlegi politikai rendszerért való felelősségét firtató kérdésre azt válaszolta, hogy a nyilvánosság felelősnek tartja, és ezt ő elfogadja. Bár zavarják olyan ügyek, amelyekhez semmi köze, vagy az akarata ellenére történtek, de tudomásul veszi, hogy a nyilvánosság így ítél. Arra a kérdésre, hogy ő maga felelősnek tartja-e magát, azt mondta: „Akkor mondjuk azt, hogy igen.”

„Utólag mindenki azt mondja, hogy micsoda naivitás volt, de miben bízhatok, ha nem egy másik, független állam igazságügyi miniszterének szavában?” – tette fel a kérdést.

A Fidesz egyes társadalmi csoportokat, például a melegeket vagy romákat érő támadásairól azt mondta, a romák elleni támadást nem látja, a melegek esetében pedig interpretáció kérdésének tartja a helyzetet. A Pride betiltására tett kísérletekről

A „háborúpárti” jelző használatát a politikai ellenfelekre a „militáns politikai köznyelvbe” beleférőnek tartja. „Nincs mögötte állami szankciórendszer, tehát ez nem diszkrimináció, hanem verbális konfliktus” – fogalmazott. Elismerte, hogy ez esztétikailag nem szép, de egy politikai kampány része lehet. Hozzátette, ő maga kerüli a negatív kampányt és a személyeskedést.

Navracsics magát „politikafüggő embernek” tartja, és kijelentette, csak akkor hagyja ott a politikát, ha nem nyer a választókerületében. „Azért nem kértem magam a listára, mert nem közvetett úton akarok bekerülni a parlamentbe, hanem szeretnék megküzdeni a választópolgárok bizalmáért” – mondta. Szerinte az egyéni választókerületi győzelem nagy súlyt ad a magyar politikában, és ez adja a véleményének a legitimitását. Ha nem választják meg, visszamegy tanítani az ELTE-re és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre.

– fejtette ki.

A párton belüli hangulatot óvatosnak, de magabiztosnak írta le. Lázár János botrányos kijelentéseiről azt mondta, a miniszter bocsánatot kért, és ez szerinte megbocsátható. „Az én kampányomat biztosan nem hátráltatja”

– tette hozzá.

Arra a kérdésre, tudja-e, hogyan gazdagodtak meg párttársai, úgy felelt: „Nem, de nem is vagyok rá kíváncsi.” A hatvanpusztai birtok sem zavarja, mert elfogadja, amit a miniszterelnök mond, és a kérdés nem is érdekli. „Én nem foglalkozom Magyar Péter, Gyurcsány Ferenc, Dobrev Klára és Orbán Viktor dolgaival sem” – mondta. A hatalom jellemtorzító hatásáról úgy vélekedett, van, akit megváltoztat, de van, aki meg tudja tartani az alaptermészetét. Orbán Viktor esetében szerinte a változás inkább az idősödésből és a tapasztalatokból, nem pedig a hatalomból fakad.

Beadványok százai árasztották el a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot az elmúlt napokban, miután tavaly ősszel a kormánymédia térképeken hozta nyilvánosságra a Tisza Párt szimpatizánsainak kiszivárgott adatait. A közel 700 bejelentés nyomán a hatóság hivatalból adatvédelmi eljárást indított több médiaszolgáltatóval szemben, miközben párhuzamosan a Tisza Párt adatkezelését is vizsgálja.

– írja a Népszava, miután választ kaptak a NAIH-tól kérdéseikre.

Az ügyben a politikai oldalak homlokegyenest eltérő álláspontot képviselnek. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerint a NAIH egy bábhatóság, ami a hatalom kérésére vegzálja a Tiszát.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ korábban pedig azt közölte, az ügyben „külföldi érintettség is valószínűsíthető”, és az adatokat „egy háborús ország titkosszolgálati szervei felhasználhatják” a magyar közvélemény befolyásolására - ezzel hozzászőve a történetet az Ukrajna-ellenes kommunikációhoz. A Tisza ezzel szemben a magyar titkosszolgálatokat vádolta a szivárogtatással, amit szerintük a kormány megrendelésére tettek.

A botrány tavaly ősszel robbant ki, amikor előbb húszezer, majd később mintegy kétszázezer felhasználó adatai szivárogtak ki a Tisza Világ alkalmazásból. Ezt követően kormányközeli médiumok a nyilvánosságra került adatokból készült térképeket publikáltak, ezzel széles nyilvánosságot adva a jogsértő weboldalnak. Több aktivistát is a térkép miatt ért atrocitás.

November 4-én a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást, két nappal később pedig a NAIH is megindította a saját eljárását. Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke már akkor leszögezte, hogy a személyes adatok esetében „nem létezik olyan, hogy »jogszerű nyilvánosságra kerülés«, és aki a Tisza-szimpatizánsok adatait térképre tette és nyilvánosságra hozta, az bűncselekményt követhetett el.