HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor: „Ez az évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk kora lesz”

„Harminc éve azt gondoltuk, Európa a jövő, ma viszont azt, hogy mi vagyunk Európa jövője” – mondta az ötödjére is újraválasztott miniszterelnök a Parlamentben. Orbán beszélt Brüsszelről, migránsokról és az orosz-ukrán háborúról is.


"A választók bizalmáért és felhatalmazásáért megdolgoztunk, a becsülettel elvégzett munka derűjével és önbizalmával állok önök előtt" - kezdte beszédét a frissen újraválasztott Orbán Viktor a Parlamentben.

Mint fogalmazott, ellenfeleink gondoskodtak róla, hogy a választás soha nem látott nemzetközi és hazai ellenőrzés mellett történjék, és mindenki láthatta, hogy Magyarországon nincsenek visszaélések. Ezért minden ellenzéki megfigyelőnek is köszönetet mondott. Szerinte a magas részvétel a demokrácia jele. Ennek 32 éves történetében soha egyetlen pártra nem szavaztak még annyian, mint most a Fidesz-KDNP listájára és jelöltjeire, hangsúlyozta Orbán.

Ennél is fontosabb, hogy 12 év kormányzás után megkapták a szavazatok abszolút többségét. Szerinte elgondolkodtató, hogy éppen akkor aratták a legnagyobb győzelmet, amikor mindenki összeállt ellenük: a hazai baloldal és nemzetközi szövetségesei, politikusok, pénzemberek, Brüsszel és Soros György is a bukásunkra játszott.

"Nincs semmi pezsdítőbb annál, mint mikor rálőnek az emberre és nem találják el"

- fogalmazott, hozzátéve: annak ellenére győztek negyedjére, hogy a gazdasági válság és migránsok mellet most már háború is nehezítette a helyzetüket.

Szerinte a magyarok kifinomult veszélyérzettel rendelkeznek, 1000 év alatt megtanulták, hogy veszély idején a széthúzás és belharc súlyos következményekkel jár. Ez a boldog békeidők luxusa, most viszont nem fér bele, össze kell fogni. Ezért látták el a széthúzást és viszályt akaró politikusok baját a választók.

"A konszenzust meg kell teremteni, nem megkeresni kell, mint egy húsvéti tojást. Ehhez elsősorban hazaszeretet kell, ez az idei választás történelmi leckéje számomra" - mondta Orbán.

A miniszterelnöki munka szépsége szerinte abban áll, hogy minden fontosabb döntésért ő a végső felelős. Ez nagy teher, van akit belenyom a földbe, mást viszont fellelkesít. A miniszterelnöknek előre el kell gondolnia, milyen idők várnak ránk, és fel kell készítenie rá a magyarokat.

Orbán arra jutott, hogy Európa és a nyugati civilizáció, benne a magyarokkal, a veszélyek korába lépett.

"Ez az évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk kora lesz. Kezdődött a Coviddal, folytatódott a háborúval. Az erre adott válasz, a szankciók energiaválságot idéztek elő, ami magas inflációhoz, gazdasági visszaeséshez vezet majd. Kiújulhatnak új járványok, a gazdag országok felé felerősödik a migráció"

- fogalmazott. Jó lenne, ha nem így lenne, de nekünk ebben a zűrzavarban kell kijelölnünk az irányt és megalkotnunk a saját politikánkat - tette hozzá.

Szerinte "öngyilkossági kísérlet" a nagy európai lakosságcsere program, ami a hiányzó európai gyerekeket máshonnan idetelepített felnőttekkel akarja kiváltani. Hasonló tévedésnek tartja a "genderőrületet" és a liberális Európa programját, ami túllép az eddigi kereszténységen és nemzetállamokon, de semmit nem tesz a helyébe.

Ebben a helyzetben kell kitűzni az útvonalat Magyarország számára, majd biztos kézzel rajta tartani - fogalmazott Orbán. Különösen számítani fognak a történelmi egyházakra, az általuk fenntartott iskolák, kórházak és intézmények munkáját kiemelten segíteni fogják. A határon túli magyarok és változatlanul számíthatnak majd a kormányra, folytatják a nemzetegyesítő munkát.

Európának ma a miniszterelnök szerint semmilyen eszköze nincs a szomszédjában zajló háború kezelésére, ennek híján meg vannak győződve róla, hogy szankciókkal térdre lehet kényszeríteni Oroszországot. Orbán szerint ez tévedés, nem tud olyan példát mondani, amikor ez sikeres lett volna. Ugyanakkor Magyarország az európai egység érdekében nem akadályozza meg a szankciókat, ameddig azok nem veszélyeztetik az ország energiaellátását.

Létkérdés, hogy a NATO tagjai maradjunk, mivel ez garantálja az ország biztonságát. Ez ugyanakkor egy védelmi szövetség, tehát nem szabad beavatkoznia a határain kívül - hangsúlyozta. A következő évtized legfontosabb feladata, hogy kimaradjunk ebből a háborúból, és megvédjük Magyarország békéjét és biztonságát. Orbán szerint aki fegyvert szállít, fél lábbal már benne is van a háborúban. Magyarország ehelyett azonnali tűzszünetet követel.

"Ebben a háborúban Ukrajna a megtámadott és Oroszország a támadó. Mi támogatjuk Ukrajnát, ezért engedtük be létszámarányosan a legtöbb menekülőt, és indítottuk el történelmünk legnagyobb humanitárius akcióját. Ezért most ideiglenesen félretesszük a kárpátaljaiakat ért sérelmeket is és azt is, hogy Ukrajna nyíltan beavatkozott a magyar választásokba az ellenfeleink oldalán"

- mondta, majd így fogalmazott:

"Magyarország az EU tagja, és érdekünk, hogy az előttünk álló évtizedben az is maradjon. Ugyanakkor az Európai Egyesült Államokra nemet mondunk. Brüsszel nap mint nap csupa olyasmit akar ránk kényszeríteni, ami nekünk rossz és tőlünk idegen. Mi tolerancia-ajánlatot tettünk nekik, amit visszautasítottak, de mi továbbra se bontjuk le a kerítést, nem engedünk be migránsokat, és olyan gazdasági intézkedéseket sem fogadunk el, amelyek tönkretennék a magyar családokat"

Mit keresünk akkor az Európai Unióban? - tette fel a kérdést, majd úgy felelt: az álmainkat, a hazák hazáját, a demokráciák demokráciáját, a kultúra, a tudomány és a szellem csúcsát. Szerinte nem azért vagyunk az EU tagjai, mert olyan, amilyen, hanem azért, amilyen lehetne. Ameddig látunk arra esélyt, hogy ilyenné válhat, tagjai is maradunk.

Orbán szerint jó kiindulópont a következő évtizedre, hogy a NATO és az EU tagjai vagyunk, de nem elégséges. Annak kulcsa a gazdasági fellendülésben van. Ezen a téren pedig sok mindent láttunk már, de olyat még nem, hogy a világgazdaság rövid időn belül kétszer is fenekestől felfordul. A háború kitörésével több korábbi stratégiai döntés is felértékelődik, például a Budapest-Belgrád vasútvonal, ami jó eséllyel kiválthatja a lerombolt ukrajnai útvonalakat.

Magyarországon 1886 milliárd forintnyi beruházás indult meg, minden esélyünk megvan rá, hogy a mostani válságot is jól kezeljük. Ma kétszer annyi élelmiszert tudunk előállítani, amennyire szükségünk van, ezért nem fenyeget bennünket élelmiszerválság - mondta a miniszterelnök.

A most megalakuló kormány vállalása az, hogy a kibontakozó gazdasági válság idején is megőrzik az eddigi eredményeket, fenntartják a célokat. Orbán azt is vállalja, hogy megvédik a nyugdíjak értékét, a családtámogatásokat és a rezsicsökkentést.

Az egész Európában vágtató inflációt a terveik szerint először megszelídítik, majd megfékezik. Óvatos, de határozott árszabályozó intézkedéseket tesznek majd, év végére pedig tartósan elviselhető állapotok lesznek, addig is, amíg Brüsszel visszatalál a józan gazdaságpolitikához.

Orbán a fentiek szellemében alakította át a kormány struktúráját, hogy alkalmazkodni tudjon az előttünk álló kihívásokhoz.

Végezetül arról beszélt, fontos dolog, hogy egy nemzet tudja a helyét a világban. Magyarországra ma nem a hadserege vagy a gazdasági ereje miatt irányul fokozott figyelem, hanem azért, mert Lengyelország mellett a kereszténység utolsó európai bástyája maradt. Mi hiszünk a békés egymás mellett élésben, Brüsszel azonban kizárólagosságra törekszik.

"Aki nem lép egyszerre, vizsgálatot kap estére", fogalmazott. Magyarország szerinte ez ellen küzd. Reményt adunk, hogy a nemzeti büszkeség nem a múlt, hanem a jövő. Harminc éve azt gondoltuk, Európa a jövő, ma viszont azt, hogy mi vagyunk Európa jövője

- zárta beszédét a miniszterelnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A TEK szerint nincsenek náluk az elfogott ukrán pénzszállítók, egy banki vezető elfogadhatatlannak nevezte a helyzetet
Erről tájékoztatták a bank alkalmazottainak ügyvédjét. Az ukrán bank egyik vezetője szerint teljesen alaptalan, hogy megkérdőjelezik a pénz és az arany forrását.


Horváth Lóránt, az Oschadbank által megbízott magyar ügyvéd szerint a Terrorelhárítási Központtól telefonon azt a tájékoztatást kapta,

nincs információjuk arról, hogy az elfogott ukránok a központ területén lennének

- írja a Telex.

Az ukrán állami Oschadbank (Takarékbank) igazgatótanácsának elnöke, Jurij Katszion elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Magyarországon elfogott pénzszállítókkal sem a rokonaik, sem az ukrán diplomaták, sem a munkaadójuk nem tudott kapcsolatot felvenni.

„A magyar fél retorikája – amely alaptalanul megkérdőjelezi az állami bank nemzetközi megállapodásokkal összhangban szállított és minden szükséges dokumentációval alátámasztott pénzeszközeinek forrását – külön jogi értékelés tárgyát képezi”

– közölte Jurij Katszion.

A bank hivatalos közleményben is megerősítette álláspontját:

„Az ellopott autókban lévő értéktárgyak az állami tulajdonú Takarékpénztár tulajdonában vannak. Ezek Ukrajna állampolgárai és vállalkozásai által a bankra bízott pénzeszközök. […] Az Oschadbank követeli alkalmazottai azonnali szabadon bocsátását, valamint az állami bank lefoglalt autóinak és értéktárgyainak visszaszolgáltatását.”

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás gyanúja miatt indított eljárást. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közleményben követelt válaszokat Ukrajnától arról, mit kerestek a pénzszállítók Magyarországon. A miniszter szerint „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó.”

Az Oschadbank szerint a szállítmány az osztrák Raiffeisen Bank Austriától indult Ukrajnába, hogy az ottani készpénzpiacot telítsék. A bank hangsúlyozta, hogy a pénzszállítás a rendes ügymenet része volt, és a hatályos európai vámeljárások szerint jártak el. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a közösségi médiában „túszejtésként” írt az esetről, amelynek okát ismeretlennek nevezte.

A háború kitörése óta az ukrán állami bank szárazföldön szállít devizát és nemesfémet, és állításuk szerint ehhez minden szükséges engedéllyel rendelkeznek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„A legjobb katonáinkat küldjük a családodért” – ezzel az üzenettel zsarolták meg Udvardy Pannát a meccse előtt
A magyar teniszezőt az ukrán Anhelina Kalinyina elleni negyeddöntő előtt zsarolták meg. A külügy a török hatóságokhoz fordult, a meccset pedig nézők nélkül játszották le.


Rendőri védelem mellett, zárt kapuk mögött lépett pályára Udvardy Panna március 6-án az antalyai női challenger-tenisztornán, miután az ukrán Anhelina Kalinyina elleni negyeddöntője előtt súlyos fenyegetést kapott.

Udvardy Panna a Facebookon hozta nyilvánosságra azt az üzenetet, ami egy ismeretlen számról érkezett telefonjára. Ebben a meccs elvesztésére akarták kényszeríteni:

„Holnap el kell veszítened a meccset Anhelina ellen, vagy az édesanyád és a nagymamád után megyünk. (…) Veszíts holnap, vagy a legjobb katonáinkat küldjük a családodért. Minket semmi más nem érdekel.”

Az ügyben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megszólalt, aki a közösségi oldalán közzétett videóban számolt be a kormány lépéseiről.

„Magyar embereket nem lehet fenyegetni, mi minden magyar embert megvédünk, legyenek akárhol is a világban, ezért azonnal a török hatóságokhoz fordultunk, akik rendőri védelmet biztosítanak a magyar sportolónő számára, a tornát szervezők is megerősítették a rendezvény biztonságát”

– mondta a tárcavezető.

A miniszter az esetet tágabb politikai kontextusba helyezte.

„Úgy tűnik, beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, az ukránok kimutatták a foguk fehérjét: tegnap az ukrán elnök fenyegette a magyar miniszterelnököt, ma még csak dél sincs, és az antalyai női tenisztornán egy sportolónőnket fenyegették meg”

– idézte a HVG a minisztert.

A fenyegető üzenet feladójának kiléte egyelőre ismeretlen. A háttérben nem feltétlenül politikai okok állnak: az elmúlt időszakban más teniszezők, például az olasz Lucrezia Stefanini is kapott hasonló, WhatsAppen küldött üzeneteket. A sajtóhírek szerint ezek mögött a sportfogadási maffia nyomásgyakorlása vagy a játékosok személyes adatainak kiszivárgása állhat.

A negyeddöntőt végül Udvardy Panna két szoros szettben, két és fél órás mérkőzésen elveszítette Anhelina Kalinyina ellen. Szijjártó Péter a videójában név szerint nem említette a sportolót, de a helyszín és az ellenfél alapján egyértelmű volt, hogy Udvardy Pannáról van szó.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Hívják össze a Nemzetbiztonsági Bizottságot a Putyin által ideküldött GRU-tisztek miatt
A politikus szerint az amerikaiak is megosztottak információkat a kémekről a kormánnyal. Most azt akarja tudni, Orbánék hogyan védik meg a választás tisztaságát.


Magyar Péter nagyigmándi országjárásán arról beszélt, hogy a szerinte zajló gyűlölet- és félelemkeltés még csak most kezdődik. Azt mondta, „a tegnap történtek csak egy része annak a gyűlölet- és félelemkeltésnek, zavarkeltésnek, amire számíthatunk a következő 36 napban is. Még csak most kezdődik ez a dolog.”

A politikus szerint több helyről megerősített információ, hogy orosz katonai hírszerzők érkeztek Budapestre. „Több helyről megerősített információ az, hogy az orosz katonai hírszerzés, a GRU emberei, legalább három ember diplomáciai fedésben megérkezett már egy-két hete Budapestre, az orosz nagykövetségen dolgoznak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a saját első kabinetfőnök-helyettesét a Roszatom egykori vezetőjét bízta meg a magyar választásokba való beavatkozással. Ugyanezek az emberek avatkoztak be a moldáv választásokba is” – állította.

Magyar Péter hozzátette, hogy tudomása szerint az Amerikai Egyesült Államok is megosztott erről hírszerzési információkat. Úgy fogalmazott:

„állítólag az Amerikai Egyesült Államok is megosztott hírszerzési információkat a baráti országokkal, tehát, gondolom a magyar kormánnyal is, ezekről a diplomáciai fedésben itt élő orosz ügynökökről.”

Ezután felszólította a miniszterelnököt a Nemzetbiztonsági Bizottság összehívására.

majd
„Innen Nagyigmándról felszólítom Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy haladéktalanul hívják össze a magyar Nemzetbiztonsági Bizottságot. Adjanak nekünk is, mint a legnagyobb ellenzéki és leendő kormánypártnak, pontos információkat, és tájékoztassák a magyar embereket is, hogy mi folyik itt” – mondta.

A TISZA Párt vezetője szerint tisztázni kell, miért vannak itt az említett személyek, és a kormány hogyan készül a helyzetre. „Miért vannak idehelyezve ezek a GRU-s orosz katonai titkosszolgálathoz tartozó emberek, milyen módon akarják befolyásolni a magyar választásokat. Hogyan készül rá Orbán Viktor, hogy hogyan akadályozza ezt meg – már, ha meg akarja akadályozni” – tette fel a kérdést.

Beszédét azzal zárta, hogy haladéktalan tájékoztatást követel a választások tisztaságának garantálásáról.

„Haladéktalanul követeljük, hogy hívják össze a magyar Nemzetbiztonsági Bizottságot, és adjanak tájékoztatást a magyar embereknek: Hogyan fogják garantálni a magyar választások tisztaságát?”

A VSquare cikke több európai nemzetbiztonsági forrásra hivatkozva azt írja, a műveletet Vlagyimir Putyin első kabinetfőnök-helyettese, a korábbi Roszatom-vezér Szergej Kirijenko felügyeli, és a csapat tagjai GRU-kapcsolatokkal bírnak. Az értesülések hírszerzési jellegűek, nyilvános, független bizonyítékokat eddig nem tettek közzé. Az elmúlt években több jelentés is beszámolt Oroszország moldovai választási befolyásolási kísérleteiről, melyek során dezinformációt, pénzmozgásokat és online műveleteket alkalmaztak. Ezekben Szergej Kirijenko neve rendszeresen felmerült mint a Kreml befolyásolási műveleteinek kulcsfigurája.

A magyar kormány eközben más narratívát hangsúlyoz. Január végén Orbán Viktor Ukrajnát vádolta beavatkozással a közelgő választásokba, március 5-én pedig a miniszterelnök biztonsági vezetőkkel egyeztetett, és emelt készültségről tájékoztatott. A GRU-ügynökökről szóló állításokat a kormány hivatalosan nem erősítette meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Tarjányi Péter az ukrán pénzszállítókról: szakmai szempontból nem hihető egy ilyenfajta értékszállítmány
Rablással vádolják a magyarokat. A biztonságpolitikai szakértő viszont nem hinné, hogy ez egy rendben lévő, normális pénzszállítási akció lett volna.
M.M./Fotó: YouTube - szmo.hu
2026. március 06.



A magyar–ukrán viszony újabb mélypontra jutott, miután a magyar hatóságok lekapcsoltak egy ukrán pénzszállító konvojt. Az ügyben megszólaló ukrán külügyminiszter szerint „túszejtéssel és rablással” vádolhatók a magyarok. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a 24.hu-nak fejtette ki véleményét.

„Szakmai szempontból nem hihető egy ilyenfajta értékszállítmány” - mondta Tarjányi, majd kifejtette, hogy „nem hihető az, hogy ilyen mennyiségű pénz, ilyen mennyiségű arany mozog szárazföldi útvonalon”.

A szakértő szerint gyanúra ad okot az is, ha a műveletet egy volt ukrán titkosszolgálati tábornok felügyelte: „nem hinném, hogy ez egy rendben lévő, normális pénzszállítási akció lett volna”.

Meglátása szerint „egy normál pénzszállítási akció nem így néz ki”.

A szakértő azt is kiemelte, hogy „ebben a műfajban a lehető legritkább az, ha készpénz és arany együtt mozog”. Tarjányi Péter úgy véli, az akcióval a magyar kormány üzent Kijevnek. Szerinte „egy válaszlépés körvonalazódásának lehettünk szemtanúi, amit a magyar kormány tett meg, hogy ezzel is nyomást gyakoroljon Ukrajnára”.

Hozzátette, a magyar kormányzat azt jelzi Kijevnek, hogy „számtalan olyan dolgot tudunk rólatok, amit nem biztos, hogy szeretnétek, hogyha kiteregetnénk”.

Az ügyben az első bejelentést Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter tette meg. Ezt követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közölte, hogy „pénzmosás gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást”. A NAV közleménye előtt Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott interjújában tett egy megjegyzést, miszerint: „Megállítottuk az ukrán benzinszállítást, dízelt sem szállítunk, villamos energiát még igen, és a Magyarországon áthaladó, Ukrajnának fontos dolgokat is le fogjuk állítani”.

A fejlemények azóta felgyorsultak, a kormányzat bejelentette, hogy „a hét érintett ukrán állampolgárt azonosították, és még ma kiutasítják őket Magyarország területéről”. Az elfogott pénzszállítók azóta hazatértek Ukrajnába, egy diplomáciai konvoj vitte őket haza.

Nem árt emlékezni, hogy a magyar-ukrán konfliktusban - bár az évek óta feszült -, a fő töréspont akkor következett be, amikor a magyar kormány azzal vádolta meg Kijevet, hogy politikai okokból nem indítja újra a Barátság-kőolajvezetéket. Az ukrán fél tagadott, és hangsúlyozta, hogy az oroszok lőtték szét a vezetéket.

A magyar kormány jelezte, hogy addig blokkolja a 90 milliárd eurós hitelt, amíg nincs olaj. Zelenszkij elnök erre válaszul tette azt a megjegyzést, amit a magyar kormány Orbán Viktor halálos megfenyegetésének értékelt, majd másnapra rá jött is a pénzszállító lekapcsolása.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk