HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor: Verekedés lesz Brüsszelben, az EU egy hadüzenettel felérő lépést fontolgat

A befagyasztott orosz vagyonról döntenek, 230 milliárd euró sorsa a tét, ami a miniszterelnök szerint háborúba sodorhatja Európát. A kormányfő szerint Magyarországnak ki kell maradnia az orosz válaszcsapásokból.


Orbán Viktor a Patrióta nevű csatornának adott évértékelő interjút, amelyben egy brüsszeli „verekedést” jósolt a következő hétre. A miniszterelnök szerint a konfliktus oka, hogy az Európai Unió vezetői el akarják kobozni és át akarják adni Ukrajnának a befagyasztott orosz vagyont, ami 230 milliárd eurót tesz ki.

„Ami a mi felfogásunk szerint felér egy hadüzenettel, és nagyon súlyos bajba rántja bele az Európai Uniót”

– fogalmazott a kormányfő, hozzátéve, hogy ez a lépés egy súlyos gazdasági bajba sodorja Európát, és közelebb tolja a tényleges háborús konfliktushoz.

Szerinte ezt a folyamatot kellene megakadályozni, amire kevés esélyt lát, mert állítása szerint kevesen, „hárman-négyen” vannak, akik nem értenek egyet ezzel. Úgy látja, ha nem sikerül megakadályozni a döntést, akkor Magyarországnak valahogy ki kell maradnia belőle. Orbán Viktor elmondta, hogy az uniós szabályok szerint az orosz vagyon befagyasztásáról egyhangú döntést kellett volna hozni, de ezt szerinte egy „jogi bakugrással” megváltoztatták kétharmados többségre, így Magyarország elvesztette a vétójogát.

A kormányfő szerint most az a kérdés, hogy mi legyen a vagyonnal, amiről szintén egyhangú döntés kellene, de attól tart, hogy Brüsszel itt is a kétharmados döntéshozatalra fog átállni. Ebben az esetben Magyarországnak azt kell kitalálnia, hogyan maradjon ki a következmények, leginkább az orosz válaszcsapások alól.

A miniszterelnök állítása szerint a kérdésben nincs nyugati egység, mert az amerikaiak ellenzik az európai tervet. Szerinte az amerikai-orosz tárgyalásokon téma az összeg sorsa, és ők nem az európaiaknak adnák, hanem egy amerikai-orosz vagyonalapba tennék, hogy a hozamát a békerendezés érdekében használják fel.

„Tehát itt van egy transzatlanti hasadás, az európaiak és az amerikaiak nyíltan egészen más irányt keresnek ebben a kérdésben”

– jelentette ki. Hozzátette, hogy Magyarország az amerikai álláspontot tartja helyesnek.

Arra a kérdésre, hogy mi a brüsszeli elit motivációja, Orbán Viktor úgy válaszolt: „Futnak a pénzük után”. Kifejtette, hogy az EU már több mint 100 milliárd eurót költött a háborúra, miközben azt ígérték az állampolgároknak, hogy az egy fillérjükbe sem fog kerülni, mert az orosz vagyonból finanszírozzák majd. Ha ez a terv megbukik, és kiderül, hogy mégis az adófizetőknek kell állniuk a számlát, az szerinte robbanásszerű felismeréshez és kormányok bukásához vezethet Nyugat-Európában.

„Ezért miután a pénzt már elköltötték, most muszáj valahogy valóban az adófizetők zsebén kívülről megszerezni ennek a fedezetét. Ez az orosz vagyon”

– mondta.

A kormányfő szerint Magyarország szövetségesei ebben a vitában a szlovákok és egyelőre a belgák – utóbbiak azért, mert a befagyasztott vagyon jelentős része náluk van, és egy esetleges elvesztett per után nekik kellene visszafizetniük az összeget Oroszországnak. Bejelentette, hogy amint a döntések írásban megjelennek, Magyarország az Európai Bírósághoz fordul.

Orbán Viktor szerint a világrendszerváltás már zajlik: a globalista világkormányzás korszaka lezárul, és a nemzetek korszaka lép a helyére, amit szerinte leginkább az új amerikai elnök megválasztása jelez. Úgy véli, Európa ezzel szemben kitart a globalista-liberális útvonal mellett, ami egy amerikai-európai szembenálláshoz vezet. Ennek a jeleként említette a vámvitát is, amivel kapcsolatban azt mondta, Európa gyenge, ezért nem tudta megvédeni magát. „Ha gyenge vagy, akkor az érdekérvényesítő képességed is gyenge” – állapította meg.

A nemzeti konzultációval kapcsolatban azt mondta, az védi meg a magyar álláspontot:

„Hát ez tart meg. Tehát ha ez nem lenne mögöttem, vagy a hátam mögött nem tudnék neki vagy rátámaszkodni, akkor a magyar álláspontot már régen félresöpörték volna.”

Szerinte ha Brüsszelnek sikerülne azt a képet kialakítania, hogy csak egy makacs miniszterelnök vagy egy buta kormány áll velük szemben, akkor már régen „fölőröltek” volna minket migráció, gyermekvédelem vagy Ukrajna uniós tagságának ügyében is.

A gazdatüntetésekkel kapcsolatban arról beszélt, hogy az EU következő hétéves költségvetésében a gazdák pénzét kurtítják meg, mert a büdzsé 10%-át a NextGenerationEU hitelének törlesztése, 20%-át pedig Ukrajna viszi el, és a maradékból kell többet költeni védelemre is. A gazdák tiltakozása szerinte jogos, mert nem akarják, hogy az új célokat az ő zsebükből finanszírozzák. „Meg lehet, hogy kell Ukrajnának is pénzt adni, én ezt vitatom, de még ezt gondolhatják is, de semmiképpen nem a parasztok zsebéből.”

A miniszterelnök szerint az EU az orosz vagyont hitelfedezetként használná, hogy még több ezer milliárdos hitelt vegyen fel, amit aztán szétosztana:

„Amit az Unió most csinál, az nem más, mint a gyerekek, az európai gyermekek és unokák eladósítása hosszú évtizedekre.”

Állítása szerint ez egy tudatos terv része, mert a közös adósság erősíti a központi hatalmat és elvezet az Európai Egyesült Államok létrehozásához. „A háborúra a legjobb ürügy, hogy eladósítsuk az egész kontinenst, ezzel felszámoljuk a nemzetek függetlenségét és létrehozzuk az Európai Egyesült Államokat. Ez a föderalisták régi álma.”

A NATO-főtitkár háborús készülődést sürgető szavaira reagálva Orbán Viktor azt mondta, ez új helyzet, mert eddig a főtitkár mindig az amerikai álláspontot képviselte, most viszont az európait. Ez szerinte azt jelzi, hogy a NATO-t az Egyesült Államok akarata ellenére is belekeverhetik egy háborúba. A kormányfő szerint a főtitkár történelmi utalása a világháborúra azért is hibás, mert azóta már léteznek nukleáris fegyverek.

Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia által említett „civilizációs megsemmisülést” Orbán Viktor nem a háborúra, hanem a migrációra értelmezi. Szerinte az amerikai dokumentum olyan, mintha a magyar kormány írta volna. „Szerintem is Európa egy civilizációs megsemmisülés, inkább azt mondanám, hogy egy civilizációs átalakítás pillanatában van” – mondta, hozzátéve, hogy a hagyományos keresztény értékeket egy liberális, globális szemléletmód váltja fel, ami támogatja a migrációt.

Magyarország kitörési lehetőségét a „konnektivitás” politikájában látja, ami azt jelenti, hogy az ország az EU-tagság mellett stratégiai kapcsolatokat épít ki a világ minden erős szereplőjével, így az Egyesült Államokkal, Kínával, Oroszországgal, valamint a türk és arab világgal is.

Az interjú végén a 2026-os választások tétjéről beszélt.

 Szerinte Brüsszel 2018-ban és 2022-ben is meg akarta buktatni a nemzeti kormányt, és ez most sincs másképp, csak egy új jelöltet húztak elő a kalapból.

A választás tétje azonban szerinte most nagyobb, mert a háború és béke kérdéséről kell dönteni. „Az Európai Unió, illetve Brüsszel úgy gondolkodik, hogy az oroszokkal szembeni háború nem elkerülhető, sőt kívánatos.” Ezzel szemben a magyar kormány békepárti. „Ezért a 2026-os választás lesz a háború előtti utolsó választás Magyarországon. Vagyis most tudunk utoljára dönteni háború és béke kérdésében. Ha békepárti kormányt választunk, béke lesz. Ha brüsszelpárti kormányt választunk, háború lesz” – fogalmazott Orbán Viktor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán: Nem tudjuk fenntartani a közbizalmat, köznyugalmat, ha lemondunk a különadókról
A kormányfő az Iparkamara gazdasági évnyitó rendezvényén köszönte meg a vállalkozóknak, hogy tűrik a különadókat. Szerinte ha nem vonják el az összesen több ezer milliárdos összeget a cégektől, akkor nem tudják fenntartani a közbizalmat és a köznyugalmat.


„Győzni fogunk és erővel fogunk győzni, semmilyen kiegyezés nem lesz, az olajblokádot le fogjuk törni. Erőből rá fogjuk kényszeríteni az ukránokat, hogy újraindítsák az olajszállítást. Feltétel nélkül és hamarosan nyissák meg a Barátság vezetéket” – fogalmazott Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján csütörtökön.

A miniszterelnök egy új megállapodásról beszélt, amelynek értelmében a kormány közhatalmi feladatokat adna át a kamarának, miután annak elnökében, Nagy Elekben partnerre találtak. A kormányfő szerint naponta meg kell küzdenie az államigazgatás ellenállásával, amely nem szívesen adja át a feladatait.

A mostani egyezségről elárulta, még szerda este és csütörtök reggel is „bokszoltak” rajta, ezért kézzel írt kiegészítések is kerültek bele.

Orbán ezután az európai gazdasági helyzetet elemezte. „Ha százalékban kellene meghatároznom, Nyugat-Európában kétszer akkora a hadigazdaság valószínűsége, mint a békegazdaságé, mindenki arról beszél, hogyan kell a gazdaságot átállítani” – mondta. Szerinte Európában nincs fejlődési perspektíva, az ipar a háború előtti évekhez képest 4 százalékkal esett vissza, miközben az Egyesült Államok őrizte pozícióit, Kína pedig növekedett.

Úgy látja, egész ágazatok, mint az alumínium- és vegyipar, a felszámolódás szélén állnak.

Bírálta az orosz energiáról való leválást is, ami miatt szerinte az európaiak háromszor-négyszer magasabb árakat fizetnek, és kiemelte, hogy Magyarország nem akar lemondani az „orosz irányról”. Az Európai Unió hivatalos tervei szerint egyébként 2027 végéig teljesen leállítanák az orosz olajimportot.

A miniszterelnök kitért az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelre is, amelyben Magyarország nem vesz részt.

„Nekem minden héten meg kell harcolnom azért, hogy kimaradjunk ezekből”

– fogalmazott, a cseheket és a szlovákokat pedig „segéderőnek” nevezte. Azt is mondta, az uniós költségvetésből az ukránoknak szánt pénzt az agráralapból és a felzárkóztatási támogatásokból vennék el. Ellenezte Ukrajna uniós csatlakozását is, amit szerinte 2027 végére terveznek.

A kormányfő a magyar vállalkozóknak megköszönte, hogy tűrik a különadókat.

„Azt is köszönöm, hogy jól tűrték, hogy fát vágjak a hátukon” – mondta, utalva arra, hogy eddig 15 ezer milliárd, idén pedig további 2 ezer milliárd forintot vonnak el a cégektől. Kijelentette: „Nem tudjuk fenntartani a közbizalmat, köznyugalmat, ha lemondunk ezekről a különadókról.”

Azt ígérte, később méltányosabb szintre vinnék vissza ezeket, de a „hadigazdaság” körülményei között ez még nem lehetséges.

Orbán Viktor szerint a magyar gazdaság talpon maradása „bravúr”, amihez az kellett, hogy a gazdaság és a kormányzat erős lábakon álljon. Dicsérte a vállalkozókat, amiért a kormánynak nem munkanélküliség mellett kell küzdenie az EU-val, és kiemelte a munkahelyvédelmi programokat, a reálbérek emelkedését és a „magyar adórendszer megvédését”.

via HVG


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Ukrán külügy: Sem Vlagyimir Putyin, sem pedig a jelenlegi budapesti vezetés nem ismer határokat a cinizmusban
Az ukrán külügyminisztérium bekérette a magyar ügyvivőt a Moszkvából Budapestre szállított két hadifogoly miatt. Kijev szerint az akció az „etnikai kártya” kijátszása, és hozzáférést követelnek az érintettekhez.


Putyin „humanitárius gesztusa” vagy cinikus kampányfogás? Diplomáciai vihar robbant ki Budapest és Kijev között, miután Oroszország március 4-én, szerdán átadott Magyarországnak két kárpátaljai magyar hadifoglyot. Az ukrán külügyminisztériumot előre nem tájékoztatták az akcióról, ezért most bekérették a magyar nagykövetség ügyvivőjét – írja a 24.hu.

Az RBK-Ukrajina hírportál által idézett közlemény szerint a kijevi diplomáciai tárca hiteles tájékoztatást vár a magyar féltől, és kérvényezte, hogy hozzáférést kaphasson a visszahozott emberekhez. Az ukrán külügy szerint „Moszkva és Budapest nem először manipulál a hadifoglyok érzékeny kérdésével”, és a lépést az „etnikai kártyával való magyar manipulációnak” minősítették. Állásfoglalásukban élesen bírálták az akció időzítését és módját.

„Nem lehet nem megdöbbentő az a cinizmus, amikor emberek szabadon bocsátásának kérdését a magyarországi választások előtti politikai PR részévé teszik és aprópénzre váltják a Kremllel való kapcsolatokban. Nyilvánvaló, hogy sem Vlagyimir Putyin, sem pedig a jelenlegi budapesti vezetés nem ismer határokat a cinizmusban”

– olvasható a közleményben. A tárca hozzátette, remélik, az érintetteknek „lehetővé teszik, hogy saját maguk dönthessenek a saját életükről”.

A magyar kormány válaszul elzárkózott az adatszolgáltatástól. Gulyás Gergely a kormányinfón közölte a magyar álláspontot: „Semmilyen információt nem adunk át Ukrajnának, itt magyar állampolgárokról van szó, nincs ilyen kötelezettsége a magyar kormánynak”.

A hadifoglyok átadása egybeesett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai moszkvai látogatásával, ahol az orosz elnökkel is találkozott. Miután a magyar miniszter arról panaszkodott, hogy az ukrajnai háború negyedik évében számos magyar embert erőszakkal vittek el az ukrán hadseregbe, és közülük sokan meghaltak vagy eltűntek, Vlagyimir Putyin közölte, hogy az Orbán Viktorral folytatott telefonbeszélgetés során már szóba került a magyar hadifoglyok hazavitele, aminek nyomán a két foglyot szabadon bocsátották.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gulyás: Nem zárható ki, hogy az iráni háború miatt a 2015-öshöz hasonló migránshullám indul el Európa felé
A kormány szerint migrációs veszély áll fenn a közel-keleti háborús helyzet miatt. A miniszter a kormányinfón azt mondta, ha szükséges, meg fogják erősíteni a déli határt.


„Ha szükséges, meg fogjuk erősíteni a déli határt” – mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón, ahol arról is beszélt, hogy migrációs veszély áll fenn a közel-keleti háború miatt. Mint mondta, az izraeli és amerikai támadások alatt álló Iránból Törökországba is lehet menekülni, ezért nem zárható ki, hogy a 2015-öshöz hasonló migránshullám indul el Európa felé. Egyelőre még nem történt ez meg, de a kormány figyeli a helyzetet, kapcsolatban van Törökországgal is.

„Ha egy ilyen migránshullám elindul, akkor természetesen a déli határ védelmét még inkább meg fogjuk erősíteni”

– jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Azt is elmondta, hogy az Irakban állomásozó magyar katonák jól vannak, egyelőre nem merült fel, hogy hazahozzák őket. Ha romlik az ottani biztonsági helyzet, és ez az erbíli katonai bázist is érinti, akkor még dönthetnek erről. Azt nem tudta megmondani, hogy Iránban hány magyar állampolgár tartózkodik.

Arra a kérdésre, hogy hogyan befolyásolja az iráni háború a gazdaság és a költségvetés tervezetét, Gulyás azt mondta, a kormányülésen szóba került a háború gazdasági hatása, de ez a támadások megindulása után öt nappal még megbecsülhetetlen. Egyelőre ugyanis még nem tudni, hogy négy hétig tart-e a háború, vagy egy elhúzódó katonai konfliktus lesz belőle, ahogy az történt már más amerikai beavatkozások esetében.

A miniszter szerint előbbi esetben a költségvetési hatása „létező, de csekély”, hónapokig vagy akár évekig elhúzódó konfliktus esetén viszont kérdéses lesz, hogy hogyan lehet biztosítani a Hormuzi-szoros hajózhatóságát és a kieső olajexportot.

Az amerikaiak egyelőre néhány hetes hadműveletről beszélnek – jelezte Gulyás.

Azt is megkérdezték tőle, hogy ha Donald Trump azt kéri Magyarországtól, hogy engedélyezze az Egyesült Államok számára magyar légibázisok használatát, akkor a kormány kész-e erre.

„Ha ilyen kérés érkezik, azt meg fogjuk vizsgálni”

– válaszolta a miniszter.

Az ATV munkatársa arra is kíváncsi volt, egyetért-e Gulyás azzal, hogy az Egyesült Államok nyílt célja az iráni rezsim elleni fellépés. Szerinte az amerikaiak nem azt mondják, hogy a diktatúra volt a katonai beavatkozás oka, hanem „az iráni atomprogram és annak fenyegetése”. Felidézte, hogy Trump azt mondta, két hét múlva már atomfegyvere lett volna Iránnak, de Gulyás „nem képzeli magát az amerikai elnök helyébe”, mert ezek az információk nem állnak rendelkezésére. Mint mondta, ha Iránnak két hét múlva valóban aktiválható atomfegyvere lett volna, akkor helyes döntést hoztak az amerikaiak.

Egy korábbi kérdésre válaszolva azt is hangsúlyozta, hogy a kormány elítéli, hogy Irán olyan országokat von be a háborúba, amelyek nem részesei a konfliktusnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A Kúria rácsapott a közmédia orrára: Többé nem lehet a Kossuth Rádió Facebookja a Fidesz kampányoldala
A Tisza Párt panasza nyomán a Kúria felülbírálta az NVB döntését a Kossuth Rádió Facebook-oldaláról. A határozat precedenst teremt, kiterjesztve a választási törvényt a közmédia közösségi felületeire is.


Kimondta a Kúria, hogy a közmédia Facebook-oldalain is biztosítani kell a választási esélyegyenlőséget, ezért felülbírálta a Nemzeti Választási Bizottság korábbi, elutasító határozatát. A Tisza Párt még a kampányidőszak elején fordult a hatósághoz, mert szerintük a Kossuth rádió Facebook-oldala aránytalanul a Fidesznek kedvezett, ám a beadványukat első körben elutasították – írja a Telex. A Kúria mostani döntésében megállapította, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, valamint a Duna Médiaszolgáltató megsértette az esélyegyenlőség követelményét, ezért eltiltotta őket a hasonló jogsértések folytatásától.

A beadvány szerint február 21-én, egy nagyjából 14 órás időszak alatt a Kossuth rádió Facebook-oldalán megjelent bejegyzések 88 százaléka a Fideszről és képviselőiről szólt, miközben a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció is csak 3-3 százaléknyi megjelenést kapott. A Tisza Párt úgy vélte, ez az aránytalanság másnap is folytatódott, a posztok pedig kampányeszköznek minősültek, amivel megsértették az esélyegyenlőség elvét.

A közmédia a kifogás elutasítását kérte, azzal érvelve, hogy egy közösségi médiaoldal nem médiaszolgáltatás, hírszerkesztést nem végez, csupán tartalmakhoz ad hozzáférést. Álláspontjuk szerint a kiegyensúlyozottságot nem lehet egyetlen nap alapján megítélni, ahhoz legalább kéthetes időszakot kellene vizsgálni.

Azzal is védekeztek, hogy egy Facebook-oldal a sok ezer közül nem kizárólagos információforrás, és általában olyanok követik, akiknek a politikai nézeteihez az adott oldal amúgy is illeszkedik. Mivel a posztok csupán linkek, amiket nem kommentálnak és nem fogalmaznak át, egy ilyen, lényegében csak linkeket gyűjtő oldal nem alkalmas a választói akarat befolyásolására.

Ezeket az érveket már a Nemzeti Választási Bizottság sem fogadta el maradéktalanul. Indoklásukban ők is elismerték, hogy a Kossuth rádió Facebook-oldala a médiaszolgáltatáshoz kötődik, a tartalmak tudatos szerkesztés eredményeként jelennek meg, és alkalmasak a választói akarat befolyásolására. A bizottság végül mégis azzal utasította el a panaszt, hogy egyetlen nap bejegyzései alapján nem lehet vizsgálni az esélyegyenlőség sérelmét.

A Kúria szerint azonban az NVB ebben tévedett. A bíróság hangsúlyozta: a Kossuth Rádió Facebook-oldala nem egy magánszemély profilja, hiszen azt közpénzből, a közszolgálati médiaszolgáltató működteti és szerkeszti.

Éppen ezért a kampányidőszakban elvárható, hogy megfeleljen a választási törvény előírásainak. A Kúria szerint az sem releváns, hogy a Facebook algoritmusa kinek és mikor jeleníti meg a posztokat, „mert a jogsértés tekintetében annak van döntő jelentősége, hogy az érintettek milyen minőségben felelősek ezen oldal működéséért, azon milyen tartalom jelenik meg és az megfelel-e a választási eljárási alapelveknek. A Facebook-oldal elérése, közösségi véleményt formáló ereje csak a jogsértés súlya, és a bírság kiszabás körében értékelhető.”

Egyébként ez a rádió szokta péntekenként meginterjúvolni Orbán Viktort, ahol a miniszterelnök rendszerint nem kap túl nehéz kérdéseket, és hosszasan kifejtheti álláspontját főképp külpolitikai kérdésekben:


Link másolása
KÖVESS MINKET: