HÍREK
A Rovatból

Orbán: „Nem vagyok bolond, hogy elzárjam magam az utazástól”

A miniszterelnök pénteki rádióinterjújában többek között arról beszélt, hogy szerinte a keleti vakcinákkal is lehet majd utazni.


Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában elmondta, az elmúlt napon 25 ezer első, és 117 ezer második oltást adtak be. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy

hosszú idő után 1000 alá csökkent a kórházban lévők száma, 121-en vannak lélegeztetőgépen.

Csökkent az aktív fertőzöttek száma is, 84 719 ember fertőzött jelenleg.

Orbán hosszasan beszélt arról, hogy szerinte, akik nem oltatják be magukat, azok sem jó kedvükből hárítják el az oltást. Attól tart, hogy kialakult egy tévképzet, sokan azt gondolják, hogy ha elérjük a nyájimmunitást, akkor ez őket is megvédi.

"Ez a vírus nem fog elmenni, ez itt marad, előbb-utóbb mindenkit meg fog találni, aki nem védett"

- fogalmazott a miniszterelnök, aki azt is megjegyezte, hogy ő nem szeretné "lottókkal, szerencsejátékokkal csalogatni az embereket".

Arról is beszélt, hogy az oltás megszervezése hatalmas kihívás a kormány, az orvosok, ápolók, a szállítást végzők számára, ezért van jelentősége, hogy például az első oltások tekintetében az USA-nál is jobb eredményeket érünk el. A második oltás tekintetében utolértük az Egyesült Királyságot.

Az interjúban a vírusvariánsok is szóba kerültek. Orbán azt mondta, mindenki félt az indiai mutánstól, ezért ő is konzultált a szakemberekkel.

"Most az a szakmai álláspont, hogy azok az oltások, amiket itthon használnak, kivétel nélkül mind alkalmasak arra, hogy az indiai mutánst legyőzzék"

- mondta a miniszterelnök.

A műsorvezető arra is kitért, hogy a WHO után az amerikai orvosi kamara is megosztotta, hogy a kínai Sinopharm-oltás biztonságos és hatékony, ennek ellenére több uniós ország azt mondja, nem biztos, hogy beengedik azt, aki keleti vakcinát kapott. Orbán szerint ez meg fog változni.

Hozzátette, őt is kínai vakcinával oltották be.

"Nem vagyok bolond, nem estem a fejemre, hogy elzárjam magam az utazástól"

- fogalmazott a kormányfő, aki szerint nekünk ez napi téma, de "a nyugati világban még nem erről beszélünk", ott még javában korlátozások vannak és nincsenek védettségi igazolványok sem.

"Mi azt hisszük, hogy ők is ott tartanak, ahol mi, de ez nem így van"

- mondta Orbán.

A miniszterelnök beszélt arról is, hogy júliustól lesz közös EU-s kártya, így kötelező lesz elfogadni az EMA által elfogadott oltásokat, és ami nem az EMA által jóváhagyott, azt pedig elfogadhatják az országok. Nincs olyan ország, ami elzárná magát a turistáktól, ezért ő is bizakodó.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy most a védekezésről át kell állni a gazdaság újraindítására. Amikor a járvány "csúcsra járt", a védekezés volt a fontos a gazdaságban is, meg kellett védeni a munkahelyeket, a fizetést, de most, hogy a harmadik hullámot "leszorítottuk a földre", már nem védekezni kell, hanem újraindítani a gazdaságot - fogalmazott. Hozzáfűzte: a 2022-es költségvetés is erről fog szólni.

„Azért megviselt bennünket. Nem csak a vállalkozásokat, hanem bennünket, munkavállalókat is, akik bérből és fizetésből élünk, én is közéjük tartozom”

- fogalmazott a miniszterlenök.

Orbán megjegyezte: a 2. negyedév számai már biztató eredményeket mutathatnak.

A kormányfő a napokban megtartott EU-csúcsról elmondta: a klímavédelmet mindenki fontosnak tartja, de a terhek szétosztása tekintetében eltérnek az álláspontok. Az országok nem tudnak ugyanannyi terhet viselni, és az a gondolat, hogy a klímaváltozás árát az emberekkel fizettessék meg, Nyugaton természetesnek tűnhet, mert ott a jólét hagy mozgásteret, de Magyarországon nem tudnak és nem akarnak emiatt adót fizettetni az emberekkel, itt évekig küzdöttek, hogy a rezsit leszorítsák - jelentette ki.

Hangsúlyozta: a klímavédelem költségének szétterítése nem fogadható el; a közép-európai országok szerint a klímarombolást leginkább a nagy cégek végzik, ezért nem az emberekkel kell megfizettetni ennek az árát. A következő két-három év a klímavédelemről is szól majd, és a rezsiharcot is folytatni kell - mondta.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy csütörtökön a spanyol jobboldali VOX párt vezetőjével tárgyalt. Közölte: a járvány elleni védekezés miatt hátra sorolt régi témák megint előkerülnek, ilyen a klímavédelem és az illegális bevándorlás. 2015-ben, amikor Magyarország a kerítés megépítése mellett döntött, a spanyol kormány is bírálta, de most magasabb kerítésük van a határukon - mondta. Hozzátette: egy feltörekvő, komoly párttal erősödött a bevándorlásellenesek csoportja.

A miniszterelnök arról is beszámolt, hogy pénteken Londonban tárgyal Boris Johnson brit kormányfővel. Kifejtette: nem jó, hogy Nagy-Britannia kilépett az EU-ból, mert sok dologban értettek egyet. Nagy-Britannia most alakítja a kétoldalú kapcsolatait, és Magyarországnak is ki kell építeni egy együttműködést az országgal, keresik ennek területeit - mondta.

Orbán Viktor az őszödi beszéd 15. évfordulóját illetően kiemelte: a történteket aligha lehet elfelejteni, emlékszik, amikor kitörtek a lázadások miatta. Hangsúlyozta: mindig megdöbben az ember, nem is azon, hogy mindez megtörtént, hanem azon, hogy aki miatt megtörtént, az ugyanúgy ott van a magyar politikában, mintha mi sem történt volna. Senki nem vállalta a felelősséget, nem kért bocsánatot, és most ugyanezzel az emberrel harcol, hiszen "ő a főnök a másik oldalon" - fogalmazott. Hozzátette: a Városházán is feltűnnek olyan emberek, akiket a Gyurcsány-kormányból ismer, "a főpolgármester háta mögött szinte újjáalakult a Gyurcsány-kormány". Közölte: a fiataloknak a szüleik mondhatják el, mi történt.

A gyermeknapról Orbán Viktor azt mondta: a járványhelyzet a gyermekeket is megviselte, és remélhetőleg szebb ünnep vár rájuk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Donald Trumpnak hónapjai lehetnek hátra és zsugorodik az agya, állítja egy egészségügyi szakértő
A gyógytornász szerint az elnök kezén látható véraláfutások intravénás injekciók nyomai. Nyilvános beszédeiben pedig már Grönlandot is összekeveri Izlanddal.


Donald Trumpnak talán négy hónapja van hátra, és zsugorodik az agya – állítja egy egészségügyi szakértő, miután az elnök kezén látható furcsa nyomok és nyilvános szereplései miatt ismét felerősödtek az egészségi állapotával kapcsolatos találgatások. Adam James gyógytornász David Pakman amerikai politikai kommentátor műsorában beszélt az elnök egészségével kapcsolatos pletykákról – írta a Daily Star.

James szerint Trump viselkedése és beszédei egyértelmű jeleket mutatnak.

„A homloklebenye zsugorodik a koponyáján belül, és az MR-vizsgálatok ezt meg is fogják mutatni. Ezért váltottak CT-vizsgálatokra, mert nem akarják, hogy lásd, zsugorodik az agya”

– állította a szakember, aki szerint Trump frontotemporális demenciában szenvedhet. „Ha frontotemporális demenciáról van szó, akkor a diagnózistól számított várható élettartam nagyjából hét–tizenkét év. Ezeket a tüneteket már a 2016-os megválasztása előtt is mutatta.”

A gyógytornász többek között a januárban, a davosi Világgazdasági Fórumon elmondott beszédét hozta fel példaként, ahol Trump összekeverte Grönlandot és Izlandot, gondolatmenete pedig gyakran megszakadt, mielőtt teljesen más témára váltott volna. Egy másik alkalommal egy titkos katonai eszközről beszélt, majd maga is elismerte: „Tudom, hogy nem lenne szabad erről beszélnem.” James szerint ez is a betegség jele. „Tudja, hogy nem kellene erről beszélnie. De az agya nem állítja meg abban, hogy beszéljen róla.”

James a Trump kezén látható véraláfutásokat is gyanúsnak tartja, szerinte a hivatalos magyarázat nem életszerű.

„Nézzék meg a kezein a nyomokat. A csapata azt mondja, a túl sok kézfogástól vannak. Badarság. Az egy intravénás injekció helye. Szerintem intravénás vízhajtót kap, hogy a felesleges folyadékot eltávolítsák a szervezetéből, és ne kerüljön kórházba.”

A frontotemporális demencia az agy homlok- és halántéklebenyének sejtjeit pusztítja, ami a viselkedés, a személyiség és a nyelvi képességek megváltozásához vezet. Fontos ugyanakkor, hogy a közszereplők távdiagnózisa – vagyis személyes vizsgálat nélküli, nyilvános felvételek alapján történő véleményalkotás – súlyos orvosetikai kérdéseket vet fel, és a szakmai irányelvek tiltják az ilyesmit. Adam James gyógytornász, nem pedig neurológus vagy pszichiáter. „A tipikus várható élettartamból és az ő tüneteiből indulok ki” – indokolta az egészségügyi szakember azt a kijelentését, hogy Trumpnak négy hónapja lehet hátra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Andrej Babiš után Spanyolország is lép: Európa-szerte kitilthatják a gyerekeket a közösségi médiából
Andrej Babiš cseh miniszterelnök a 15 éven aluliaknak tiltaná be a közösségi médiát. A trendet Ausztrália indította, ahol már törvény tiltja a 16 éven aluliak hozzáférését.


Ausztrália után újabb ország lépne fel a közösségi média ellen: Andrej Babiš cseh miniszterelnök bejelentette, hogy Csehország is betiltaná a közösségi oldalak használatát a 15 éven aluliaknak. A radikális javaslat újabb jele annak az Európa-szerte erősödő politikai trendnek, amely a fiatalok online jelenlétének szigorú korlátozásával lép fel a közösségi média káros hatásai ellen. „Támogatom a betiltást... Meg kell védenünk a gyermekeinket a virtuális világtól” – közölte Babiš a Reuters híre alapján.

A sort Ausztrália nyitotta, ahol 2025 decemberében törvény tiltotta meg a 16 éven aluliaknak a közösségi média használatát. A szabályozás szerint súlyos bírságra számíthatnak azok a platformok, amelyek nem tesznek „ésszerű lépéseket” a korhatár betartatására.

Az ausztrál példa nyomán Európában is egyre több ország készül hasonló intézkedésre.

Az Európai Unión belül Görögország lépett elsőként, amikor a kormány bejelentette, hogy betiltják a közösségi oldalak használatát a 16 éven aluliaknak. Hasonlóan határozott hangot ütött meg Dánia is, és Spanyolország szintén szigorításra készül.

Pedro Sánchez miniszterelnök tervei szerint a 16 éven aluliak nem férhetnének hozzá a közösségi médiához, a platformokat pedig köteleznék az életkor-ellenőrző rendszerek bevezetésére. A spanyol kormány szerint a jelenlegi önszabályozás nem elegendő a fiatalok védelméhez.

A közösségi média korlátozásának gondolata Közép-Európában is egyre nagyobb teret nyer. Andrej Babiš cseh miniszterelnök azzal indokolta a javaslatát, hogy számos szakértő figyelmeztet a platformok fiatalokra gyakorolt káros hatásaira.

Az ügy ugyanakkor politikai ellentmondásokat is felvet, hiszen a Babiš által vezetett ANO párt az egyik legaktívabb politikai erő a közösségi médiában,

maga a miniszterelnök pedig rendszeresen buzdítja az állampolgárokat online tartalmainak követésére.

A szigorításokat ellenzők és több technológiai cég is a végrehajtás nehézségeire hívja fel a figyelmet.

Ausztráliában a Snapchat a tilalom bevezetése óta több mint 400 ezer fiókot zárolt, de a cég elismerte, hogy az életkor-ellenőrzésben „jelentős rések” vannak.

A Google nehezen végrehajthatónak tartja a szabályozást, civil jogvédők pedig már bírósági eljárásra készülnek a törvény ellen. A spanyol tervet Elon Musk is élesen bírálta, a szólásszabadság korlátozására hivatkozva. Eközben az Európai Bizottság a Digitális Szolgáltatásokról szóló rendelet alapján szintén vizsgálja a nagy platformok kockázatkezelési gyakorlatát a kiskorúak védelmében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A TISZA felszámolja a végrehajtó maffiát, valamint államosítja és nonprofittá teszi a teljes végrehajtást
A TISZA elnöke gyors döntéseket ígér. A botrányos Schadl-ügy után most változások jöhetnek.


Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke Facebook-posztban foglalta össze pártja terveit a végrehajtási rendszer átalakításáról. Bejegyzésében azt állítja, „a TISZA felszámolja a végrehajtó maffiát, valamint államosítja és nonprofittá teszi a teljes végrehajtást.”

Magyar Péter és pártja már több alkalommal jelezték, hogy kormányra kerülésük esetén az egyik első intézkedésük a kilakoltatások felfüggesztése lenne. Egy nagykanizsai kongresszuson arról is beszéltek, hogy

a végrehajtási szektor államosítása és nonprofit alapokra helyezése mellett a devizahitelesek ügyét is újranyitnák, számukra kompenzációs programot ígérve.

A „végrehajtó maffia” kifejezés a Schadl–Völner-ügy nyomán került be a köztudatba. A vád szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) volt elnöke rendszeresen juttatott pénzt Völner Pál volt igazságügyi államtitkárnak a végrehajtói kinevezések befolyásolásáért cserébe. A büntetőperben tanúként meghallgatták Varga Judit volt igazságügyi minisztert is. Az ügyet tovább színesítette, hogy Völner Pál időközben visszakapta ügyvédi jogosítványát, Schadl György pedig a felfüggesztése ellenére is százmilliós nagyságrendű bevételhez jutott a saját irodáján keresztül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Büntetőeljárás indult az eltűnt 1,7 milliárdos győri lakáspénz miatt, feljelentést tett a polgármester
Pintér Bence polgármester feljelentése nyomán a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság eljárást indított. A kormánypárti többségű közgyűlés közben leszavazta a testület feloszlatását.


Büntetőeljárás indult a győri lakáskasszából eltűnt 1,7 milliárd forint ügyében, miután a város polgármestere feljelentést tett, írja a Népszava. A botrány a szerdai közgyűlésen csúcsosodott ki, ahol a pénzért felelős cég vezetője egy nokiás dobozból húzott elő egy banki igazolást, bizonyítandó, hogy az összeg megvan. A papír azonban nem oszlatta el a gyanút.

A győri önkormányzati lakáskassza pénze rászorulók lakhatását és az épületállomány karbantartását szolgálná. „Felháborító: a győriek pénzéről van szó, olyan összegről, amelyet rászorulók gyűjtöttek rászorulóknak” – mondta az ügyről Pintér Bence, és hozzátette: „A Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányságtól megérkezett a határozat: a feljelentésem nyomán büntetőeljárás indult” – közölte a Népszavával a polgármester.

Az ellenzéki városvezető a helyi Fideszt és az általuk felügyelt közszolgáltató céget, a Győr-Szolt vádolja azzal, hogy eltüntettek 1,7 milliárd forintot a kasszából. A helyi Fidesz szerint viszont nem a pénz sorsával van a probléma, hanem azzal, hogy a polgármester megsérti a zárt bizottsági ülések titkosságát, ezért fegyelmi eljárást is kezdeményeztek ellene.

Pintér szerint a Fidesz „másfél éve bénítja meg a város működését, és ellehetetleníti, hogy a győriek a városvezetéssel együtt megismerhessék az önkormányzati cégek működését és pénzköltéseit”. Az ügy miatt február 4-én kezdeményezte a közgyűlés feloszlatását, de a kormánypárti többség ezt leszavazta. A polgármester jelezte, újra próbálkozni fog.

A szerdai közgyűlési vitán a nokiás dobozból elővett papír ellenére sem lett tisztább a kép.

A Győr-Szol vezérigazgatója többszöri kérdésre sem volt hajlandó válaszolni arra, hogy az összeget hitelkeretből pótolták-e, és hová tűnt korábban a kimutatások szerint közel 2 milliárd forint. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy a hiányzó összeget egy jelzáloghitelből pótolhatták, amelynek fedezete a Richter-terem épülete lehet.

A lakáskasszát 1993 óta gyűjtik, főként önkormányzati ingatlanok bérleti díjaiból, és a pénzt szerződés szerint csak lakásfelújításra, karbantartásra vagy építési-kivitelezési munkákra lehetne költeni. A polgármester által bemutatott számviteli adatok szerint a kassza egyenlege tavaly március 31-én még közel 1,35 milliárd forint volt, ami szeptember 30-ra 304 millió forintra apadt. „Most viszont, hogy az eljárás megindult, a rendőrség feladata kideríteni, pontosan kik és mire költhették el a kilenc hónap alatt eltüntetett lakáspénzt” – tette hozzá Pintér Bence.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk